A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda ötödik Értesítvénye 1861.
Az egyenes csonka vagy rövidített kúp (Truncus) alaplapjaival egyenkezűleg haladó síkokkal való osztása, és pedig: 1. Feltételezvén a nyert részek egyenlőségét, 2. az osztás c. : a2 :a3:-----------an — 2 : a n—1 : «n adott számok viszonya szerint mikép történjék ? Algebrai és szerkeztési alapon fejté FUCHS PÁL, a mennyiség- és leirati mértan tanítója. I. §. A csonka kúp n egyenlő részre osztása a—1 metszőlapok által. Az I. idomban csonka kúp fekvetületét — vagy alaprajzát szemléljük azon támadó keresztmetszettel együtt, midőn a metsző a tengelyen keresztül fektetett sík a függélyes vetületlappal egyenkezűen halad. Ezen feltétel következtében OM kúpoldalt és annak fölosztása által nyerendő részeit is valódi nagyságukban tüntetjük elő. Hasonlóan következtethetjük, hogy y azon szög, mely valamennyi kúpoldalnak, a vízszintes lappal képzelt hajlásszög mértékét határozza meg. OmM derékszögű háromszögből, melyben Om a kiegészített kúp magasságát, és O‘M‘ — mM} OM oldalának fekvetületét ábrázolja, következik:1*