A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről

Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből

Gondolatok a földrajz feladatai és mód­szere köréből. 1. Korunknak egyik legkedveltebb és legjobban fejlődő tudománya a föld­rajz. Nemrég még szerényen meg kellett húzódnia a történelem árnyékában, ma pedig a természettudományoknak egyik legkiválóbb ága. A földrajz nemcsak azon értelemben fejlődik, hogy rohamosan szapo­rodnak a térbeli fölfedezések, s hogy bolygónk felülete megszűnt terra incognita lenni s a térképekről eltűntek a még nem rég ott éktelenkedő fehér foltok ; továbbá nemcsak azon értelemben, hogy a hegységek, folyók, tavak és ten­gerek részeikben is meg vannak vizsgálva s térképileg is szabatosan szem­­lélhetővé téve, hanem főkép azon értelemben, hogy a földrajzi ismeretek roppant anyaga nem rendetlen halmaz többé, mert a tudomány férfiai azt általános szempontokból vizsgálják, s minden jelenségnek okát keresvén és megtalálván, a földrajzban is teljesen érvényre juttatják az oksági viszonyt. A földrajz megszűnt nuda locorum nomina tárháza lenni, s valódi tudo­­mánynyá és mindazon tudományok alapjává lett, melyek a természet s a népek életjelenségein alapulnak. Egykor a földrajz csak egyszerűen egymás mellé sorozta a gyűjtött adatokat és tényeket, s a Föld felületét úgy írta le, a­mint az jelenleg van, illetőleg a leírás idejében volt, a­nélkül hogy kutatta volna, milyen a külön­böző tüneményeknek egymásra­­ való hatása. A földrajz tehát tisztán leíró volt, mert még nem emelkedett annyira a közönséges tudás fölé, hogy spe­­culatív bíráskodást gyakorolhatott volna. Egészen máskép van a dolog a mai azaz tudományos földrajzzal­: ez úgy vizsgálja a Földet, a­mint időben lett, vagyis nemcsak leírja az egyes jelenségeket, hanem keresi azon hatásokat is, melyeket az egyes tényezők egymásra gyakorolnak, kutatja azon végső okokat, melyek bolygónk mai felületét s a rajta észlelhető tüneményeket létrehozták, s bebizonyítja azon állítást, hogy közös, szabályos s épen azért változhatlan kötelékek egyesítik a Föld minden életjelenségeit. Csak akkor emelkedhetett tehát a földrajz valóban tudomány rangjára, a­mikor az ismeretek annyira megértek, hogy

Next