Pécsi Est, 1919. július-december (13. évfolyam, 87-231. szám)

1919-10-09 / 167. szám

Csütörtök, 1919. október 9. Berchtold bűne Az osztrák vörös könyvből. Az osztrák vörös könyv megje­lenése után nem lehet titok többé, hogy a háborút gróf Berchtold Li­­pót a rendelkezésére álló összes eszközökkel előmozdította és siet­tette. A párisi, londoni és római nagykövetek óvatos hangu jegyzé­kei, figyelmeztetései a pusztában elhangzó üres szavak maradtak. Berchtold arra sem volt kapható, hogy az olasz szövetségest ideje­­l korán értesítsék a tervezett diplo­máciai lépésről, hiába írta gróf Mé­­rey Kajetán július 14-én: „Ha arra az esetre, hogy a Szerbiával való háborús konfliktust erőszakolni óhajtjuk, szintén azon a nézeten vagyok, hogy az Olaszországgal való előzetes és kilátástalan tár­­­­­gyalásoktól eltekintsünk, mégis ok­vetlenül tanácsolnám, hogy Mar­quis di San Giulino személyes el­­hidegülését elkerülendő, őt tervbe vett lépésünkről legalább egy nap­pal előbb értesítsük.“ Jellemző gróf Berchtoldnak 1914. július 20-án Mérey Kajetán római nagykövethez intézett táv­irata abból az alkalomból, hogy tu­domására jutott, hogy a római né­met nagykövet előzetesen infor­mál San Giulianot a monarchia szándékáról. „Nevezett (San Giu­­lano) azonnal utasításokat adott a pétervári és belgrádi képviselők­nek, utasítván őket, hogy az ottani kormányokat kerülő úton bírják rá, hogy Bécsben és Berlinben fenye­­getőleg lépjenek fel, hogy a mi akciónkat meghausítsák. Termé­szetes, hogy esetleg intimizálási kísérletek hatástalanok maradtak nálunk. A szentpétervári nagykövetnek Poincaré elnökkel folytatott be­szélgetés után nem­ lehetett kétsé­ges, hogy a háború nem fog Szer­biára szorítkozni, mert, mint a francia elnök hangsúllyal mondot­ta, Szerbiának barátai vannak.“ A külföldi sajtó élénken foglal­kozik az osztrák vörös könyvvel. A semleges államok sajtója el­sősorban Ausztriát veszi védelmé­be,amely Magyarország áldozatá­vá (?) jön. A vörös könyv két államférfit állít egymással szembe: a békés, előrelátó, Tisza Istvánt a háborús uszító, vakmerő Berchtolddal. A többi szereplők mind majdnem tel­jesen jelentéktelen szürke sakkfi­gurák, akiket nem Tisza, hanem gróf Berchtold igazgatott. Ezek vak eszközei voltak a külügymi­niszternek s amelyik aggályait hozta kifejezésre, azt azonnal le­hetetlenné tette a világ előtt gróf Berchtold Lipót. A jugoszláv kormányválság — A Pécsi Est i­­erülett. — Pécs, október 9. A horvát la­pok szerint a kabinetalakitással megbízott, Trifkovic dr. szombation a kabinetalal­atásról szóló jegyzé­ket bemutatta. Sándor szerb ré­­gens azonban a kabinetet Trifko­­vic ezen összeállításában nem fo­gadta el. Er­re Trifkorvic is beadta lem­ondá­st. A politikai helyzet ennélfogva igen súlyos.­­Az amerikai olaszok d'Annunzioért Az­ olasz gyarmatok Amerikában 500.000 Érát gyűjtöttek dtkVnmm­mtufc. PÉCSI EST A „Surányi tele­p.“ A tizenötéves temető — Jó üzlet Sétáljunk. —• Forband sírgödrök — Helypénz 30 évre — A virág bestiák — Városi üzemben — Minden csak üzlet Pécs, okt. 8. Nem szeretünk a halálról be­szélni. Ezt mindig a legvégére hagyjuk. De, mert most divatba­­jött a város vagyonáról vitatkozni és ráfogták, hogy a város a teme­tőre is ráfizet, érdeklődtünk, hogy hogyan is állunk halálunk után.“ A fejkeresztek virágosan is szo­morú kertjét mi pécsiek csak úgy jókedvűen Surányi-telepnek te­lepnek nevezzük. Surányi felügye­lő vigyáz az utolsó pihenőre, ő gon­doztatja a sírhalmokat, őrködik a kegyeletes érzéseken, hogy senki ne ejtsen könnyet azért, hogy eset­leg elhunyt szerettei csendes pihe­nése zavartatik. Surányihoz for­dultunk felvilágosításért. Készség­gel állt rendelkezésünkre, pedig még nem vagyunk „kundcsaftjai.“ A köztemetőt 1904. november 1- én adták át rendeltetésének. Tizenöt éve nyilott ki a temető ka­puja, az oda vezető út azonban még mindig olyan poros, sáros, utálatos, mint száz éve. Villamos nem megy oda, ráfogták, hogy idő­közben kitört a háború, azért hagy­ták abba a munkát. Rosszul lettek, mert jó üzlet lett volna a kiépítése. Ha nincs előrelátás a vezetőség­ben, ha nem tudják megérezni, hogy a város anyagi jólétét ilyen közhasznú üzemekkel csak emelni, a vagyont növeszteni lehet, akkor ne csodálkozzanak azon, ha Pé­csett olyan horribilis a­­ községi pótadó. A temető szép, árnyas, tágas. Megállapíthatjuk, hogy ha az em­ber szórakozni, üdülni,sétálni akar, akkor csak a temetőbe kell menni. A városban benn úgy sincs levegős sétatér. A dóm előtti hely nem „sétány“, hanem csiripelő gyerek­sereg játszóhelye, ahonnan csak 2— 3 kocsi homok és a „ringlispál“ hiányzik. Népszámlálást tartunk a pécsi temetőben. Október 6-ig 21277 halottat te­mettek ide. Négy-öt év múlva ki­csi lesz a hely, ki kell majd sajá­títani. Nem is vesszük észre, hogy naponta négy-öttel kevesebben va­gyunk. „Forhandban" ássák itt az örök nyugvó­helyet. Tartalékban mindig van 6—8, pár lábnyi hos­­­szú és széles mélység, mely elnyeli a halandó hiúságát, bánatát, örö­mét és végtelen fájdalmát. A vá­rosi kórházban párosával hullnak az emberek, hiába van a gondos orvosi kezelés és a lelkiismeretes ápolás. És miután a kórház sokszor bejelentés nélkül szállítja ki a mat­racok számozott birtokosait, szá­mításból előre kell ásni a vermet, amelybe ily formán a megásója is csak bele fog egyszer esni. Azt hazudjék nekünk, hogy egy­formák vagyunk. Nemcsak az élet­ben nem, hanem a mécsünk kial­vása után sem. Itt, ebben a csen­des birodalomban­­ is megvan a ■^■C3«C2BO«CD­iCDBeJ«e>BC3«C3«C3«OBOBC3BCDBOBC3«C3 A szlovén katolikusok és a liberá­lisok harca — A Pécsi Est értesülése — Pécs, okt. 8. A Laibachban megjeenő „Slovenec“ jelenti, hogy a laibachi, d­USi, marburgi katoli­kus diákság leghatározottabban és legelszántabban felvette a harcot­ a liberális polgársággal és a szo­ciáldemokratákkal, ezeknek val­lásellenes üzelmei miatt. Olyan is­kolai törvényeket is követelnek, amelyek ,a nép vallásos érzését nem sértik. rang, a cím, a kripta és a különbö­ző osztályú sír. Mintha annak a hullának nem volna mindegy, hogy melyik helyen lakmározzák fel a legmeghittebb barátaink a férgek. Úgyis azok hagynak el bennünk legutoljára. A pécsi temetőben is meg­van a lakbér. Osztályok szerint, akár­csak a cirkuszban, vagy a football meccseken. Első hely: 100, II—ik 50, III-ik 20, IV. 10, végül az V-ik hely 5 koronába kerül. Háborús pótlék, vagy drágasági segély nincs, csak 10 koronát kell fizetni annak, aki reánk dobja az első­­ göröngyöt. Tavaly még érdemesebb lett volna meghalni, 100 százalék­kal olcsóbbak voltak ezek az árak. Ha a paradicsom, a retek, a susz­ter és minden, de minden drágább, hát fel kellett emelni a temető ház­bért is. Aki palotában akar lakni, azaz pihenni, annak — elég ol­csón — kell a kripta árát megfi­zetni. Egyesnek a bére ugyanis 4250, kettősnek 5650 és hármas­­nak 7250 korona. Ezt a tarifát csak folyó­­ év májusában emelték 70 százalékkal. Aki flancolni akar még a halál birodalmában is, az fizessen, a város pedig gazdagod­jon meg tőlük. Ami a fájdalmat tompítja, ami némi enyhet ad a nagy szomorú­ságban, midőn egy-egy sírhalomra borulunk , az a virág. A virág a beszédes szeretet. Sokan panasz­kodnak, hogy kegyetlen kezek megdézsmálják a csendes pihenők díszítéseit. Bestiák. Hiába fizetnek tehát öntözésért havonkint 10, gon­dozásért 6 koronát, sírboltok után 27, ha terület többlet van 35 ko­ronát, mégis, mire odamegyünk, hogy kisírjuk magunkat, csupasz a hantok magassága, kitépett virá­gok üres gyökérágyai átkozzák a kegyeletsértőket. A konjunktúra természetszerűleg itt is érezteti hatását. Múlt év no­vembere előtt csak 5 korona volt a napszám, az átalakulás idejé­ben napi harminc koronára szökött fel, ami által a város 38.000 koro­nát fizetett rá a temetőre. A bérek azonban itt is már megállapodtak. Nyolc nő ma már napi 14—14, a 15 férfi pedig napi 26—26 koronát kap fejenkint. Ha a város a temető kertészetet fejlesztené, a kripták árát és a halottas kamra díszesebb haszná­latát a mostani 25, illetve 10 koro­nánál magasabb összegben állapí­taná meg, ha ezzel kapcsolatban a temetési üzemeket házi kezelésben végeztetné, de amellett nem nyúz­ná­ meg a gyászba borult családo­kat, anyagi bevételeit gyarapíthat­­ná. Igaz, hogy polgártársai halála, elpusztulása révén. De az élet csak romokon élhet, a hullák trágyáz­zák a földet, ezt pedig ki kell hasz­nálnunk, mert különben hamarabb kerülünk ki a „Surányi telep“-re. Sió. 3. oldal Kun Béla még mindig érintkezik híveivel — A Pécsi Est értesülése. — A Der Neue Jag­ir­a: Néhány nappal ezelőtt megcáfolták azt a hírt, hogy a bécsi kommunista ve­zérek állandóan levelet váltanak a Karlsteinban internált volt ma­gyar népbiztosokkal. Mint a Deutsch österreichische Stimmen megbízható helyről értesül, Tho­­mannak Kun Bélával folytatott le­­­velezése a külügyi hivatalban 3901. számmal szerepel.­­ Csaknem ugyanakkor, amidőn Kun Bélát­ és társait Heidemühle­­ben internálták, egy fiatalember, aki a legszorosabb összeköttetés­ben volt a bécsi kommunista párt­tal, Heidemühle közelébe költö­zött­. Ez a fiatalember nem titkolta barátai előtt, hogy ő tartja fenn az összeköttetést a bécsi kommunis­ták és a magyar népbiztosok kö­zött. „ Hogy ezt a feladatát elvégez­hette-e, nem tudjuk megállapítani, mondja a Der Neue Tag. Való azon­ban, hogy Kun Béla sok olyan do­logról volt informálva, amit az új­ságokból nem tudhatott meg. Állí­tólag a tűvel való írás régi módsze­rével közölték vele a híreket­. Ez a módszer abban áll, hogy az újsá­gokban megjelent hírek egyes be­tűit finom tűszúrással megjelölik és a megjelölt betűk szavakba foglal­­vat tolmácsolják azt a közlést, amelyet a címzettel tudatni akar­nak. Más módszert is használtak arra, hogy Kun Bélával bizonyos események hírét közöljék. Ennek a hírszolgálatnak a nyomai részben Magyarországra vezetnek. A Der Neue Tag így fejezi be tu­dósításait: A közvélemény ebben az ügyben nem érheti be a szoká­sos cáfolattal. Most már a nemzet­gyűlés főbizottságának a dolga lesz, hogy megállapítsa a valósá­got. Az uj jugoszláv kormány — A tttrb sajtóiroda k&tt4*e —■ Miután Trifkovits által előter­jesztett­ uj kormány lisztáján nem szerepelnek az összes pártok kép­viselői, a trónörökös a lisztát nem fogadta el. Trisfkovitstól a kor­mányalakítási mandátumot’ vissza­vonta. Az uj kormány alakításával valamennyi párt közvetítésére Dr. Druzs Pavlovics a képviselőház elnöke lett megbízva, Pavlovics azonnal megkezdte az összes pár­tokkal való tanácskozást. Pasics megígérte, hogy a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy lehet­ségessé váljék egy legszélesebb koalíciós kormány megalakítása. Proticcsal a tanácskozások folya­matban vannak. Olaszország fegyverkezik? — A Pécsi Est értesülése. — Turin, október 8. A „Sta­mpa“ jelenti, hogy szükség esetén két hadsereg rögtön megkezni az elő­renyomulást Jugoszlávia ellen.

Next