Pécsi Est, 1919. július-december (13. évfolyam, 87-231. szám)

1919-11-08 / 192. szám

2. oldal K­­is­­s- és Pécs, novem­­ber 7. A húsárakat ellenőrző bizottság­­nak a hús- és zsiráfak új szabályo­zására vonatkozólag tett javaslata ellen ma a polgármestert küldöttsé­­gileg keresték fel a hentesek és a javaslat elutasítását kérték. Külö­nösen az­ A) és c) osztályú háztar­tásokra vonatkozó különböző árak ellen volt kifogásuk. A polgármester elismerte, hogy­­ a szegényebbek és gazdagabbak ré­szére külön árakat csak a­kkor le­hetne érvényesíteni, ha a városi hentesüzem fennállana. Az üzem létrehozatala tehát feltétlen köz­szükséglet. De nagy munka pusz­tán a B) osztályba tartozandóság jogosságának felülbírálása is. Ez a munka már megkezdődött. Az osztályonként különböző árak tehát egyelőre nem lépnek életbe. De gondolkodni kellett az új árak­ról is, mert az élő sertés ára 22-23 koronára emelkedett. Ezért a pol­gármester ideiglenesn oldotta meg a kérdést. Amig a városi hentes­­üzem megkezdheti működését, az árak egységesek maradnak és pedig a következők: Ezek az árak már mától kezdve érvényesek. i­s28iér,?Ek tajiateriei Marhahús I.­­rendű 16 K Marhahús II. rendű 14 K Sertéshús I. rendű 24 K Bertesseus II.­ rendű 22 K Háj szalonna 32 K Zsír 34 K Füstölt szalonna 38 K Pécs, november 7. A városi tanács a tavasszal el­határozta, hogy a legszegényebb néposzt­ályok részére városi földet enged át konyhakerti vetemén­yek termesztésére. A konyhakertek ki­osztásánál elsősorban a hadi özve­gyek, rokkantak és hadiárvák csa­ládjait vették figyelembe. A város felhívása eredménnyel járt. 152 szegény család bérelt konyhakertet az Irányi Dániel­ té­ren, a Mezőszélen volt katonai ba­rakkok helyén, a katonai gyakorló­térhez vezető út mentén. A bérleti összeg nagyon csekély. A bérlők nagy kedvet mutattak a kertészke­déshez, pedig nem volt könnyű dol­guk, mert a terület nagy része sa­lakkal és építési törmelékekkel volt borítva. A konyhakerti évad elmúltával a bérlőik valamennyien­ kérték a bérletnek meghosszabbítását . Sőt 100 újabb bérlő is jelentkezett. A tanács még az ősz folyamán­ na­gyobb területet jelöl ki, ahol újabb konyhákertek létesíthetők.­­■ [UNK] [UNK]«•■ [UNK] [UNK]naigii Biigiafi Denjíkin előrenyomulása Moszkva felé­ ­ 4­ A Pécsi Est értesülése. — Reval, nov. 6. Denjíkin­ hadse­regének balszárnya kihasználva a győzelmet sok foglyot és hadi­­zsákmányt ejtett. A hadsereg cen­truma megkezdte off­enziváját­­ Moszkva­ felé. Judenics szétverte a bolsevik?éket Krasznoje-Szelo és Gacsine között. Az angol flotta Krasznaja' Góricátt 'b­ombázta. PÉCSI EST A pécsi iparosok szervezkedése iparos szakosztályokat és egységes szövetséget alakítanak (Folytatás és vége.) A szövetség élén: az ipari szaktanács áll. A szaktanács az ipari szakosztályok­ kiküldötteiből alakul. A szakosztályok 50 tagig 2, 75 tagig 3. 100 tagig 4. 100 tagon felül 5 taggal képviseltetik, magu­kat­ az ipari szaktanácson. A leghatáso­sabb segítő eszközéül az anyagraktár lé­­tesítését, a munkaalkalom megszerzését (esetleg a külföldi piac megszervezésé­vel) tartja, melyet alapjául kíván felhasz­nálni a beosztásos termelési rendszer felállításának. Az ipari szakosztályok rokonszakmák szerint alakulnak. Az egyes iparágak a következőképen csoportosulnak a szak­osztályokba: 1. Faiparosok szakosztálya: asztalos, ács, bognár, ey­tergályok, faszobrász, ká­dár, kaptafakészítő,­ székes, parkettarakó, kosárfonó, kefekötő, fésűs, játékámkészi­­tő orgonaépitő, zongorakészitő, hangszer­készítő. 2. Vas- és fémiparosok szakosztálya: bádogos, késes, kocsigyártó, kovács, kö­szörűs, lakatos, mérlegkészitő, műszerész, puskamű­ves, reszelővágó, rézműves, réz­öntő, szerelő, villanyszerelő, szitás. 3. Építőiparosok szakosztálya: épitő­­mester, kőműves, kőszobrász, kőfaragó, kályhás, cserepes, kútépitő, cemen­táruké­­szitő, kéményseprő. 4. Bőriparosok szakosztálya: tímár, szíjgyártó, nyerges, keztyüs, bőröndös, cipész, cipőfelsőrész,készitő, csizmadia, bocskoros és papucskészitű. 5. Szövőiparosok szakosztálya: kárpi­tos, paszományos, kötélgyártó, kötszövő, harisnyakötő, gyap­ufonó, takács. «'•­'•rfnicnNa'iRiijBHmssn­'am­maEm Franciaország monarkjiét akar Oroszországban­­— Pécsi Est értesülése. — Breslau, nov. 7. A „Press Infor­­mation jelenti Párisból: Az antant és az orosz diplomaták közt jelen­leg tárgyalások folynak a jövendő orosz kormány összetételére vonat­kozólag. Franciaország az orosz monarchia visszaállítását­ Nikoláj Nikolajevics nagyherceggel akarja, mint cárral keresztül vinni. Ameri­ka a monarchia visszaállítása ellen­­ van, inkább szeretnének demokrata köztársaságot és különösen egy orosz államszövetség megalkotásán fáradoznak. Ők a köztársaság­ el­nökévé a volt cár öccsét­, Alexan­drovics Mihályt ajánlják, ki most a Kelcsak hadseregnél van. Anglia állásfoglalása még nem­ biztos. An­gol kormánykörök véleménye sze­rint egy orosz monarchia már ma­gában is veszélyt rejtene, mert en­nek következményeként Németor­szágban, Ausztriában és Magyaror­szágon is felszínre törne a monar­­chista eszme. Több orosz kiküldöt­tet, ki most Franciaországon kívül tartózkodik, sürgősen Párisba hív­ták. Párisi körökben ezt arra vélik, hogy az ántant az o­rosz kormány megalkotását sürgősen el akarja intézni. A csomagforgalom­ megindulása — A Pécsi Est értesülése — Zágráb, nov. 7. A belgrádi Politika jelenti: A posta- és táviró­­miniszteriumban elkészült a posta­­csomagszolgálat teljes megszerve­zése. Néhány nap árulva postacso­magot minden postahivatalnál le­het­ feladni. 6. Szabóiparosok szakosztálya: férfi szabó, női szabó, magyar szabó, egyenru­­haszabó,­papiszabó, szűcs. 7. Húsiparosok szakosztálya: mészá­ros, hentes, lóhusmészáros, szappanos, héltisztitó.­ 8. Sütőiparosok szakosztálya: sütő, illé­­zeskalácsos, cukrász, cukorkakészitő. 9­. Festőiparosok szakosztálya: szoba­festő, mázoló, címfestő, kocsifényező,­­aranyozó, ruhafestő, 10. Órás és nemesfémiparosok szakosz­tálya: órás, látszerész, aranyműves, fog­műves, vésnök, ti. Borbélyiparosok szakosztálya: bor­bély, itöifodrász, 12. Kalapos és divatárukészítő iparosok szakosztálya: kalapos,, masamód, derék­­füzőkészitő, gőzmosó, művirágkészitő, esernyőkészitő. 13. Sokszorosító iparosok szakosztá­lya: fényképész, nyomdász, könyvkötő. Mindebből az látszik, hogy a kis­iparosság ezután immár nem akar oldott kéve lenni és a társadalom­nak mostoha gyermeke maradni, hanem egy szorosan összetartozó, érdekekben összekapcsolódó és a sorsban közösen osztozó hatalmas testület, mely nemcsak azért szer­vezkedik, hogy művelődjék és hogy gazdasági elhelyezkedést és jólétet biztosítson magának, hanem azért is, hogy kiküzdje magának a tár­sadalomban azt a helyet, amely őt nemcsak számarányánál, hanem kulturért­ékénél fogva is jogosan megilleti. n a k as v 3 « ji "i w ^ b «« ji um ■ i Lengyel tiltakozás — A Pécsi Est értesülése — P­á­r­i­s, nov. 7. A­ lengyel kor­mány Párisban a legfőbb tanács­nak igen erélyes jegyzéket­ nyúj­tott át, melyben tilt­akoznak az el­len a propaganda ellen, melyet a németek folytatnak Észak-Porosz­­országban, amelyben a békekonfe­rencia határozata értelmében nép­­szavazást kell­ rendezni. A lengyel kormány memorandumában egész pontos adatokat sorol fel erre a titkos munkára vonatkozólag. Ez az agitáció olyan méreteket öltött, hogy a lengyelek erélye igen cse­kély ezen területek megszerzésé­re vonatkozólag. • A románok nem ürítik ki Buda­pestet — A Pécsi Est értesülése -­Budapest, nov. 7. A románok hivatalos cáfolatot adtak ki azok­ra a híresztelésekre nézve, mintha Budapest kiürítése a román meg­szálló csapatok részéről küszöbön állana. Salandra és választói — Pécsi Est értesülése. — B­écs, nov. 7. Rómából jelentik: Salandra St. Severóban választói előtt beszédet alkart tartani, de a jelenlevők már az elején kifütyül­ték, és ő menekülni volt kénytelen. E közben a szocialisták őt és ki­­s­érés­ét kövekkel megdobálták. Egy kő Salandrát a fején súlyosan megsebesítette. I Szombat, 1919. november 8. Ausztria az idegen sajtóban­ ­ Pécs, november 7. Az utóbbi időben a francia és angol sajtó foglalkozik Ausztriával is és azokkal az eseményekkel, a­melyek az utóbbi időben ott tör­téntek. Egyhangúlag állapítják meg hogy a saint-germaini békeszerző­dés aláírásával nem kell egyálta­lán Ausztria nemzetközi jelentősé­géről beszélni. A határkérdések, melyekről még szó lehet, anélkül is eldönthetők, hogy az ügyeket a bé­kekonferencia elé terj­esszé­k. Néhány nappal ezelőtt az osz­trák sajtó nyomán a „Pécsi Est“ is leközölte azt a hírt, hogy Anglia és Franciaország rögtön megnyitják diplomáciai összeköttetéseiket Ausztriával. A „Neue Freie Pres­se“ azt írta, hogy az angol kor­mány már kijelölte képviselőjét Mr. Finley személyében, aki rend­kívül nagyfontosságú megbizatások­ban járt a háború alatt Japánban, Perzsiában, Délamerikában, Nor­végiában és Pétervárt. E hír alap­jána az osztrák sajtó olyan magya­rázatokat fűzött, melyek azt a hi­tet keltették az olvasókban, hogy Anglia igen fontos szerepet szánt Ausztriának s ezért siet­ követet küldeni oda. Ezeket a híreket azon­ban az angol sajtó megcáfolja. Az osztrák békeszerződés ratifikálása előtt Anglia nem küldi el megha­talmazottjait Bécsbe. És így koraiak a hírek Francia­­ország és Ausztria dilomáciai ös­­­szeköttetéseire vonatkozólag. Igaz, h­ogy a francia kormány kiküldte Mandere tábornokot Bécsbe, neki azonban semiféle diplomáciai sze­repe nincs. Csak­is az a feladata, hogy élelmezés kérdésében Ausz­triának segítségére legyen. Különben Ausztriával szemben az­­ idegen sajtó igen tartózkodó és in­­diferens. Egyedül Bauer Ottó ál­lamtitkár kinevezését az osztrák alkotmányozó bizottság elnökévé magyarázgatták ellentétesen és elé­gedetlenséggel, mert Bauer Ottó a kommunisták egyik legfőbb vezére és titkos összeköttetései voltak Kun Bélával. Mostani állása nagy befolyást biztosít neki a kormány­ban és tulajdonképen ő lesz elnö­ke a kormánynak. Ez pedig a kom­munizmus győzelmével lenne egy­öntetű. CD* CD [UNK] CDB C31 CD 0 CD * CD ■ CD­H CD I magyar kibontakozás és a keresztény szocialisták Budapest, nov. 6. A magyarországi politikai hely­zet tisztázásának kérdésében hétfő­ óta Giesswein Sándor révén a ke­­resztényszocialista irányzat van elő­térben. Sir George Clark ismétel­ten meghallgatta Giesswein véle­ményét a helyzetről és a kibonta­kozás ú­tjár­ól . Sir George Clark — úgy látszik — közvetítő szerepet szánt Giess­­weinn­ek, mert az antant teljhatal­mú megbízottjával való tanácsko­zások után Giesswein ismételten tárgyalt a különböző magyar pár­tok vezetőivel, köztük a szociálde­mokratákkal is.

Next