Pécsi Figyelő, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-26 / 4. szám

" • y' 1 (Közbevetőleg megjegyzem, hogy a többi állásokra nem terjeszkedem ki; részint mivel azok nem oly nagy fontosságúak, mint a birói; részint mivel a lóláb azoknál nem oly szembetűnő.) Hogy H., kivel az egész közönség csak gúnyt és játékot űz és ki gyenge anyagi viszonyok közt lévén, a hatalmasok kezeiben addig is csak eszközül használtatott, nem bírónak való, azt maguk a győzelmes urak sem tagadják. Hogy P. az előbbinél alkalmasabb-e vagy nem, azt nálunk átalában igen nehéz kérdésnek tartják. K. urat, ki még alig egy éve van köztünk, a kilátás legkisebb reményével sem említhetjük. Midőn tehát a vezérkar ajelöltséget i°T tákolta össze, világos szándéka az volt hogy választás csakis H. és P. közt történhessék. — És miután ezen urak iránt még maguk a kijelölő képviselők se viseltetnek bizalommal, világosan szembe ötlik azon bizonyosság, hogy az irányadó uraknak nem is a város jóléte, hanem tisztán önző czéljaiknak könnyebben kizsákmányolhatása volt a legfőbb óhajtása. Vagy melyik magánember lenne közülünk, ki a két jelölt bármelyikének gondviselésére merné bízni saját egyéni érdekeit? olyanoknak, kiknek tán maguknak is gyámokra lenne szükségük ? Hogyan lehessen tehát ilyenekre bízni a város érdekeit?! Azon képviselő urak, kik a jelzett alapon, a város világos érdekeit szem elől tévesztvén, azokat kijátszani oly könnyelműen nemcsak engedték, hanem elő is segítették, igen megfeledkeztek képviselői kötelességük és azon felelőségről, melylyel a város, sőt saját lelkiismeretük iránt is tartoznak. Hát még most sem volt elég alkalom és bizonyíték arra, miszerint lássák, hogy azon intéző férfiak minden törekvése hova irányul ?! Horndoner!! Pyrker!! Nos urak, melyikre bízzátok inkább saját gyermekeiteknek gondnokságát? Szabad a választás. Tessék! Szégyeljétek magatokat, mert vezéreiteknek úgy sincs többé szégyenük!!! Már ha szűrös atyafiakat vezetnének így a jégre, ezeket legalább némileg menteni lehetne, mert ezek nem képesek a dolgok horderejét és a rész következményeket annyira megfontolni; és már erkölcsi s anyagi hátrányuknál fogva is nehezebb a kisértésnek ellentállniok; de midőn oly emberek, kik nagyobb vagyonnal és műveltséggel bírván, függetlenebb gondolkodásunknak és nagyobb erkölcsi erővel bíróknak tekinthetők, oly kétségbevonhatlan rosszat tesznek, mint amilyent a fenti jelölésben elkövettek , ezt menteni már semmiképen se lehet. Kétlem, hogy a jelzett urak meggondolták volna, miszerint a törvény nem azért ruházta fel őket a képviselői joggal, hogy azt egyes önzők czéljaira, hanem hogy a község javára használják, hogy a közügy érdekeinek erkölcsileg és anyagilag megvesztegethetlen őrei legyenek! Kétlem, hogy ez urak azon erkölcsi áldozat nagyságát, melyet ez alkalommal vezéreiknek hoztak, előre meggondolták és mérlegelték volna, vagy ha igen, hogy azt méltányolni tudnák! Különben meg vagyok győződve, hogy azoknak legalább fele másként cselekedett volna! Valóban sajnálni valók, ha fel nem tudják fogni, hogy a győzelem, melyet az ellenpárt felett vívtak, ez esetben nem ennek, hanem a város érdekének bukását jelenti; — ha nem tudják, hogy azon győzelem voltaképen a legnagyobb erkölcsi vereség, mely őket a nagy közönség előtt csak érhette, a mennyiben azt bizonyították be, hogy nekik a város érdeke — utolsó; első az, hogy a hatalmasoknak magas tetszését kinyerjék. Valóban nem irigylendő! Ne csodáljuk aztán, hogy a kapatosok tekintélye az alsóbb osztályok előtt mindinkább csökken! Valljuk meg: mi magunk játszuk azt el leginkább. Kitől tanuljon hát erkölcsöt a műveletlen nagy tömeg, ha mi tőlünk nem tanulhat? És hogyan legyen az bizalommal irántunk, ha mi azzal visszaélünk?! Lássuk most az ellenpárt jelöltjeit. Ezek: Kész, Kloinbauer és Bubreg. Ezeknek mindenike rendezett és meglehetős vagyonnal bir; mind józan életű, komoly, takarékos és jó gazda. — Ezen tulajdonaik, melyek egy bíróra nézve fő fontosságúak, átalában ismeretesek. Az első ellen felhozzák, hogy indulatos és magát mérsékelni nem képes. — A nélkül, hogy azt vitatni akarnám, csupán azt jegyzem meg, hogy én részemről inkább választanék bírónak egy erélyes és jó gazdát, ki szembe mer állni bárkivel, habár indulatos is, mint egy gyámoltalant, kit eszközül használhatni, bármily nyájas is. Az előbbivel bizonyosan kevesebbet veszítene a város. Különben ez egyéni nézet. De hát a két utóbbi ellen alig hallhatun valamit: miért nem kandidálták hát a győző urak ezek közül legalább az egyiket vagy a másikat, vagy hát egy harmadik hasonlót? Miért? Hát azért, mivel ezen uraknak bármelyike bizonyosan meg lett volna választva is. Mivel a basáknak ezek közül egyik se hódol. Mivel azoknak nem önálló elöljárók, hanem bábokra van szükségük. És azért, hogy azt elérjék, szükség volt, legelőbb is azon virilista urakat bábokká tenniök. Méltóztatik most már érteni? A basák czélja tehát el van érve, legalább egyelőre, és ez az önfeláldozó képviselő urak érdeme. Ők a mi híres despotáink nemcsak lelketlenek és ravaszok, hanem ügyesek is. Ők már kezdetben igyekeztek a hajlékonyokat érdekközösségbe vonni és bűnrészesekké tenni, hogy csak ne szabadulhassanak többé. Sajnálom különben őket, mert a magánéletben nagy részét tisztelem és hiszem, hogy a jó akarat megvolt bennük, de hiányzott a bátorság arra, hogy a szégyenteljes művet megakadályozták volna. De mindegy, ha a képviselő uraknak nem volt elég erkölcsi erejük, a biztos roszszat, mit oly könynyen lehetett volna már előre megakadályozni, támogassák vezéreiket ezentúl is! Minket, kisebbséget a felelőség úgy sem fog terhelni. A választás tegnap megtörtént. Bire Parker lett, ki 3 szer annyi szavazatot kapott mint ellenfele (pedig sokan nem is szavaztunk) és pedig nem azért, mivel ezen itt jobban tetszenek, hanem mivel a közönség, mely a jelöltek egyikét sem akarta, többnyire rászavazott, hogy csak a főjelölt, a volt biró, újra meg ne választassák. — Tehát kitillik, hogy a nagy közönség is a képviselők kissebbségével tartott. Az intéző urak azonban czéljukat igy is elérték, miután ha a nyereg változott is, az újnak is ők az urai. A győző képviselő urak összegére nézve azonban lealázó az, hogy ők maguk tartották házukat oda, hogy azokon a város valóságos zsarnokai az új nyeregbe is felkapaszkodjanak. Noha tudnak örülni a diadalnak, hát csak örüljenek! De büszkék rá nem igen lehetnek. A főfőknek azonban jusson eszébe : Lento gradu ad vindictam sui divina proceditra stb. Különfélék. — Lapunk barátaihoz. Egy lapot csak úgy lehet változatosan, jól szerkeszteni, ha azt a közönség maga csinálja. Itt a központon nagyon bajos minden vidéki hírt, nevezetes mozzanatot megtudni egy egész megyéből. — Ugyanazért felkérjük tiszteletteljesen vidékeink gazdászait, lelkészeit, jegyzőit, tanítóit s egyáltalában lapunk minden barátját, hogy az illető községek gazdasági, tanügyi, társadalmi s művelődési mozzanatairól bennünket minél gyakrabban tárgyilagosan értesíteni szíveskedjenek, hogy lapunk minél hivebben visszatükrözhesse megyénk közéletét. A különböző vidéki egyletek működéséről is a legszívesebben fogadunk közleményeket, csak legyen az illetékben annyi buzgalom, hogy tudósításaikat pontosan beküldjék. A hivatalos lapból, Balogh Pál és Jagics József mohácsi ügyvédek a pécsi ügyvédi kamara lajstromába felvétettek. Ehrenheims Ágoston a pécsi kataszteri igazgatóság kerületébe erdőbecslővé nevezetett ki. y /_ . vyr A jövő évben Beesett tartandó országos halárünnepély érdekében az országos halárszövetség központi bizottsága holnap gyűlést tart Budapesten, melyre a pécsi dalárda részéről a dalárda elnökét: Bánffay S., karmesterét: Wachhauer, és titkárát, Reberits urakat is meghívták. E gyűlésen mint halljuk először is a felett lesznek határozandók, hogy 1878-ban megtartassék-e, vagy 1879-re halasztassék-e a szóban levő ünnepély. A központi bizottság egyik tagjától hozzánk érkezett levél szerint a bizottságban a túlnyomó vélemény az elhalasztás mellett van, amihez — tekintetbe véve a párizsi közkiállítást, a komoly s talán vészes eseményekkel terhes közel jövőt, nyomott közhangulatot s a zilált anyagi közviszonyokat — mi is csatlakozunk. . . Örvendetes újdonsággal szolgálunk a fürdés barátainak. Ugyanis az Engelféle gőzfürdőt áldozatkész tulajdonosa a tavaszszal jelentékenyen kibővítteti, amennyiben egy külön „frontier kamarát“ építtet, s langyos zuhanyokat is berendeztek A jelenlegi fürdő mellé egy külön s minden igényeknek megfelelő” másik fürdő lesz berendezve azok számára, kik a hideg vízgyógyászatot kívánják használni. A fürdő felügyelőjét Engel úr legközelebb a bécsi „Börnerband“-ba s még egy-két fürdőbe küldi, hogy az ottan uralkodó szokásokat és eljárásokat megtanulandó, azokat annak idejében itt is meghonosíthassa. — A párizsi közkiállitáson résztvenni szándékozó pécsi és pécsvidéki kiállítóknak tudomásukra hozzuk, hogy a kiállításra vonatkozó s több rendbeli utasítást tartalmazó nyomtatványok a pécsvidéki kiállító bizottság titkárához Engel Sándor úrhoz beérkeztek, akitől is tehát átvehetők. • A pécsi u. n. „gyertyaszentelői“ téli vásár e hó 28-án (hétfőn) veszi kezdetét. A locs-pocsos idő már beállott, igazolva a közmondást, hogy: ritkán esik Pécsett vásár hetes eső és bocskort nyelő sár nélkül. és Trixler Konstantinné szül. Rendesi Bárányi Mária f. hó 21-én rövid szenvedés után életének 40-ikévében meghalt. A széles rokoni és ismerősi körnek közszeretetét és tiszteletét kiérdemelt nő korai elhunyta általános részvétet keltett. Berecz Erzsébet szül. Kleissner asszony e hó 22-én életének 84-ik évében végelgyengülés következtében hunyt el. Áldás és béke poraikra! -4 pécsi kir. törvényszéknél eddig azon szokás dívott, hogy a sorrend megállapításoknál a város landemiumbeli telekátiratási s utczasöprési díjköveteléseit nem vetették fel az előnyös tételek közé. A város, támaszkodva az 1367. 15. tezikk illető paragrafusára e szokás beszüntetése végett átírt a törvényszékhez, mire az az utczaseprési díjkövetelések kivételével helyt adott a város megkeresésének. A pécsvárosi közigazgatási bizottság január havi ülését e hó 21-én tartómiután a kisorsolt tagok újra megválasztása megtörtént. E gyűlésen a lemorzsolt félévi jelentések statistikai (nem igen vigasztaló) adatain kívül alig marad más megemlítésre méltó, mint hogy végre valahára megtörténtek az előintézkedések arra, hogy a bizottság felterjesztése szerint a törvényszéki helyiségek legkiáltóbb nyomorúságain segítve legyen, a kir. ügyészség részére megengedte az igazságügyi minisztérium külön helyiségek kibérlését s mostani utaki helyiségei a törvényszék czélszerűbb elhelyezésére szolgálandnak, minek folytán a fenyitőszék is tágasabb szobát fog nyerni nyilvános ülései számára. Az igazságügyi miniszter a bizottság előterjesztésére a tszéki börtönök körül javasolt változtatásokat is az e czímen előirányzott országos költségből engedélyezte és a megyeház udvarán lévő félszer a fegyenczek műhelyévé lesz átalakítva. A pécsvárosi zenekar a zeneegylet tagjai részére február hó 1-én esti 8 órakor a casino helyiségében zeneestélyt rendez, melyre az egylet t. tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Valentin K. a zeneegylet igazgatója. . . A vörös kakas. Szerdáról csütörtökre virradó éjjel 12 órakor tüzet jeleztek a városház tornyáról. A Tetye utczában Lavritz András napszámos háza égett le. A tűzesetet gyújtogatásból eredetinek mondják s a gyanú valami Balobány István nevű s a rendőrség előtt nagyon ismeretes csizmadiát terhel. A gyanú okok alaposok lévén, Balobányt el is fogták. — A nemzetnek ismét halottja van! Szigligeti Ede a magyar nemzeti irodalom és színészet leghivatottabb bajnokainak egyike január hó 19-én meghalt. A nemzeti színház, melynek megnyitásától fogva tagja s a legutóbbi években érdemteljes igazgatója, az akadémia, melynek számtalanszor megkoszorúzott tagja, a Kisfaludy- és Petőfi-társaság, az írói és művészi kör, melynek elnöke volt, de mindenekfelett a magyar irodalom kiszámithatlan és pótolhatlan veszteséget szenvedett a legjelesebbek e jelesének váratlan, megdöbbentő halála által, mely mély részvétet gerjesztett országszerte; mert ki az közülünk, kinek legkitűnőbb és legtermékenyebb drámaírónk művei néhány órai nemes élvezetet — kinek a magyar népszínmű megteremtője, néhány derült kellemes órát ne szereztek volna? Szigligeti Nagy-Báródon Bihar megyében született 1814-ben, iskoláit Nagy-Váradon folytatta, ahonnan vándorszínészek közzé állott be. Atyja ezért a fiút megtagadta s csak későbben békült ki vele, akkor, mikor már a Szigligeti nevet színműveivel híressé tette, hanem azért a fiú sohasem volt rábírható, hogy családi nevét visszavegye. Első színműveit: „A megjátszott cselek“-et 1835-ben irta s azóta fáradhatlanul dolgozott a szinműirodalom terén úgy hogy 1872. decz. 23-ig , száz színművel gazdagította az irodalmat. Áldás és béke poraira! Emléke a nemzettel együtt élni fog! — 1 A pécsi jogakadémiai olvasóköra tagjai által 1877. évi deczember 31-én rendezett Sylvester-estélyre felülfizetéseket eszközlöttek: Dr. Dulánszky Nándor 15 ft., Szláby Ferencz 5 ft., Feszti Kajmár 5 ft., Friedl Antonia 5 ft., Schönherr Mihály 4 ft., N. N. 1 ft., Szekrényesi N. 1 ft., Türr N. 1 ft., Sey Lajos 50 kr., Ádám Kristóf 50 kr. — Mely felülfizetőknek az egylet nevében hálás köszönet nyilvánittatik. Tisztelettel Kaufmann Imre, az olvasókör elnöke. — Apécsváradvidéki tanitóegylet m f. é. február hó 7-én délelőtti 9 és fél órakor Pécsváradon a róm. kath. iskola helyiségében szaküléssel egybekapcsolt rendes évi közgyűlését tartja, melynek tárgyai: a) tek. Salamon J. ur kir. tanfelügyelő által kitűzött pályadíjra beérkezett legjobb munka fölolvasása; b) „Halászatok a nevelészet mezejéről“ Kremmer K. ur hirdi tanítótól; c) gyakorlati előadás a „terményrajz“ köréből Marschall Gy. tanító úr által; d) évi jelentéstétel, tisztujitás s egyéb egyleti ügyek. — Egyúttal tisztelettel fölkéretnek a tag urak a pontos megjelenésre, valamint a könyvtár rendezése czéljából a tag urak kezei közt levő könyvek behozatalára. Pereked, 1878. január hó 23-án. Szondy A., egyleti jegyző. — A Duna megint rémiti a főváros lakosságát. A vizár Budapesten e hó 24-én 18 láb és 1 hüvelyre emelkedett a szempont felett. Majd apad, majd pedig megint árad, úgy hogy folytonos félelemben vannak a fővárosban. A Margit- és a Csepelsziget nagy részét elöntötte az ár. Az utóbbi szigetbeli falvak kevés kivétellel vízben állnak s a szegény lakosság már a háztetőkre volt kénytelen menekülni. Budapesten a dunaparti és a ferenczvárosi házak pinczeibe egyre szivárog a víz. Mohácsról lapunk zártáig nem kaptunk tudósítást s igy feltehető, hogy a sziget elöntésén kivül komolyabb veszély nem érte a mohácsiakat. Adja az ég, hogy úgy legyen! (Felső-Ausztriából legújabban érkezett tudósítások szerint az ár ott tartós emelkedésben van.) — Hát ez mi? Tegnap és tegnapelőtt két egyén — olyan fogyasztási adószedő félek sorra járták a helybeli fűszerkereskedéseket s felszólították az illető kereskedőket, hogy a boltjukban levő szalámi, sódar s több efélék után kilogramm szerint ennyi és ennyi fogyasztási adót fizessenek le azonnal. Az illető kereskedők természetesen, nem ismervén az új adót, megtagadták a fizetést s a legtöbb helyen ki is utasították az említett két egyént, kik aztán azon fenyegetéssel távoztak, hogy majd ismét eljönnek — de karhatalommal. Máig azonban még sehol sem állítottak be karhatalommal s igy, miután a törvény értelmében a kereskedőknél (nem húskereskedőknél) tehát másod kézben levő szalámi, sonka stb. esése után fogyasztási adó (másodszor) nem szedhető — valószínű, hogy itt csalási szándék forog fen. Áruljuk ez esetet a rendőrség figyelmébe. — Mohácsi hírek. A mohácsi önk. tűzoltó egyletnek e hó 19-én a casinóban tartott tánczvigalma a körülményekhez képest szépen sikerültnek mondható. A közönség kevés számmal volt jelen, hanem azért jól mulatott. A báli fényűző toillettek ellen országszerte megindult mozgalom áramlata hozzánk is elhatott, amennyiben e bálon többen rosz szemmel néztek „többeket“ kik drága pompát mutató öltözékkel akartak feltűnni. A bál az önk. tűzoltó alapnak 25 ft. 35 krt. jövedelmezett. A mohácsi casino febr. hó 9-én tartja farsangi bálját, melynek sikere — tekintve hogy ez az egyedüli elite bál Mohácson — bizonyosnak mondható, hacsak a legutóbbi casinói választási mozgalmak által elkeseredett egynémely tagok valahogyan meg nem hiúsítják a várakozást. (No már az nem lenne szép! Szerk.) A mohácsi népiskolák tanulói közt mindinkább fenyegető mérvben terjed a kanyaró és himlő, minek következtében többen már meghaltak, de azért valami óvintézkedés máig sem történt. ” Lapunk egyik barátja Bécsváradból a következő mulattató esetet közli velünk: „E hó 20-án többet magammal K. J. vendéglőjében töltöttük az estét. Szép csendesen majd erről, majd arról beszélgettünk, míg végre a kormány bűnlajstroma került szóba. A kiforgatott alkotmányról, nagy adóról, a nemzeti érdekek ignorálásáról, közgazdaságunk hanyatlásáról stbről folyt a szó. Erre Kakas János érdemes polgártársunk nagy elkeseredéssel a dohánymonopóliumot, rosz szivarokat, financzokat s a trafikot hozta elő s szidta mint a bokrot; de oppoziczióra nem találván köztünk, csakhamar kimerítette thémáját. Beszéde végeztével mindazáltal szivart kért a vendéglőstől, ennek azonban elfogytak szivarjai s igy Kakas úr egy vendégtársához fordult egy szivarért, kapott is egy szép brit tanikát, melyre csakhamar rá is gyújtott. Alig eregetett azonban szivarjából egy-két füstfelleget, mire az egész vendégszobában orrtekerő, penetráns bűz terjedt el. Mi ez? Kutattunk itt-ott, hogy nem ég-e valamelyikünk ruhája; az ágyat is megvizsgáltunk, mert a bűz az égő toll füstjére emlékeztetett minket. Sem valamelyikünk ruhája, sem az ágy nem égett, hanem igenis égett Kakas úr brittanikája. Ezt vettük tehát vizsgálat alá. Felbontottuk s ime! Kakas úr szivarjában egy félarasznyi kakastoll pörzsölködött. A szivart a kakastollal együtt van szerencsém a t. szerkesztő úrnak ezennel megküldeni, hogy az előadottak iránt netán támadó kételyeit a corpus delicti eloszlassa.“ — „Beitrag zur Kritik des Lloyd-Vertrages“ czím alatt egy röpirat jelent meg Bécsben, mely bizonyítja, hogy a Lloyd társulat a subventió további kicsikarása szempontjából hamis mérlegeket készít, mert ha számtételeiben más hasonló vállalatok számadásait venné alapul, az esetre a Lloyd évi tiszta nyereségét 3,198,801 forintra kellene bejelentenie, ami 11 millió tőkéknek mintegy 30°/0-ját teszi. A társulat, mely egykor azért kapta a subventiót, mert máskép nem tudta ügyeit rendbe szedni, tehát most is oly mérlegeket készít, hogy a subventiót továbbra is nélkülözhetlennek tüntesse fel. A röpirat minden tételét számokkal és velős példákkal bizonyítja. Hogy a helybeli kávéháztulajdonosok mily keveset törödnek a kávéház látogató közönség igényeivel kitetszik onnan, hogy a „Bolond Istók“ czimű életlapot még egy kávéház sem járatja, noha mindegyiknek, különösen pedig a „Nádor“ vendégeinek nagy része már többször interpellálta a kávéház bérlőjét az említett lapra vonatkozólag. A bécsi és budapesti német revolver sajtó piszkos termékei helyett jobb lesz, ha kávésaink közönségük igényeihez alkalmazkodva a magyar lapokra költenek többet. — Meghívás! Amohácsvidéki tanitóegylet II. évi január hó 31-én, d. e. 10 órakor Mohácson a városi néptanodában rendes közgyűlést tartani melyre az egyleti tagok és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. Napirend: 1) A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesitése. 2) Jelentések. 3) Tisztujitás. 4) Indítványok. 5) Értekezés : „A jó és rész nevelésről“ Beberits István mohácsi tanitó által. 6) Gyakorlati előadás az iskolában „a magyar nyelvtan kezelése a II. III. osztályban.“ Pribék József mohácsi tanitó által. 7) Testgyakorlat bemutatása gyermekekkel a helybeli tornacsarnokban. Herr Miklós mohácsi tanitó által. Mohács 1878. jan. 20. Kisszely Andor egyleti elnök. — Miletics Szvetozár felségsértési perében múlt pénteken hirdette ki a budapesti kir. törvényszék büntető tanácsa az ítéletet, mely szerint Miletics 52 éves, nős, orsz. képviselő ügyvéd s hírlapíró az 1715. VII. törv. czikk alapján a felségsértésben bűnösnek monditott ki s azért elfogatási napjától számítandó 5 évi börtönre ítéltetett, valamint az élelmezési és rabartási költségekben is elmarasztaltatott. Vádló ügyész és vádlott ezen ítélet felebezést jelentettek be. — A „Néptanoda“ különösnek tartja, hogy egy magát szabadelvűnek vallott lap, mint a „P. F.“ hasábjait megnyitja oly „haszontalanságok“-ra, minőket a „Viszhang“ czimű czikk írója összehordott és nem találja annak szellemét a szabadelvű lap irányával megegyeztethetőnek. — Amt pedig nem tartjuk oly különösnek, hogy a „Néptanodát“ figyelmeztetnünk kell, hogy nem felelnénk meg feladatunknak, ha terünkhöz mérve nem adnánk helyt,az ő, nem akarjuk mondani szándékos ferdítéseinek, de legalább vastag tévedéseinek czáfolatára. — Amicus Plató, amicus Aristoteles, sed major amica veritas. — De a mi a szabadelvűséget illeti még meg kell jegyeznünk tisztelt laptársunknak, hogy e részben két malomban éltünk, mert mi soha sem vallottuk ama közös ügyes, fúziós, népámitó, a hazát és minden életérdekeit a hatalomért elvesztegető, népfosztogató és nemzetnyomorgató, az elvhűséget, a becsületszót sárba gázló, hyppokrita „szabadelvűséget“ melyet 1. laptársunk nem csak soha sem vett üldözőbe, de melynek személyesítőit ha nem is az erre nem hivatott szaklapban, de szerkesztőjének szavazatával mindig támogatta. — A mi szabadelvűségünk közti eltérést talán jól jellemezné a pörget és köcsök kalap közti különbség. — Kossuth Lajos egy Helfy Ignáczhoz intézett levele szerint mély megilletődéssel vette Viktor Emanuel halálát. Úgy szól róla, mint az alkotmányos királyok mintaképéről. Áttéve Humbert király proklamatiójának azon szép passusára, hogy a király meghalt, de az intézmények élnek — azt mondja, miszerint ő ismer egy országot, melyben a király él, de az intézmények vannak meghalva. — Ügyvédi vizsgálaton volt a budapesti ügyvéd vizsgáló bizottság előtt a lefolyt 1877-ik évben 361. jelölt, ezekből képesítettnek találtatott 241, visszautasitatott 120. — Ismétlő jelentkezett 105, kik közül képesítettnek találtatott 98. és 7 végleg visszautasitatott. — A másodizben visszautasítottak csekély száma nem azt jelenti, mintha a jelöltek másodízben kellő képesítéssel jelentek volna meg, mert ezen jelenség a törvény azon hibás intézkedésében keresendő, hogy a másodízben bukott jelölt többé vizsgára sem bocsájtható, mi a vizsgáló bizottságot enyhébb bírálatra készteti és a törvény intenziójával ellenkező eredményre vezet. — ,Nyomor a fővárosban A czím alatt egyik budapesti lapban egy újdonság jelent meg, mely szerint egy végzett technicus konstabler állásért folyamodott, és boldognak érezte magát, hogy azt elnyerte. Kecskeméten, a házipar meghonosításán fáradozik a város. A gazdasági egylet felügyelete mellett a kosárkötést taníttatja. A közrendűek azonban nem igen törik magukat, hogy a kedvező alkalmat megragadják, s ingyen tanulják meg azt, ami nekik sok hasznot hozhat A községi tanítók s urak, azonban szép számmal tanulnak. (Mikor történik ilyesmi Baranyában ?) — Ezt is jó tudni. A légszesz a köhögést, különösen ennek leggonoszabb faját, a szamárhurutot is meggyógyítja, ha az illetők a légszeszgyárba mennek, s ott néhány óráig tartózkodnak abban a kamrában, ahol a légszeszgyártás alkalmával kifejlett légnemet szívhatják be. Budapesten már több gyermekkel tettek kísérletet s az sikeresnek bizonyult. — Egy hóhér panasza. A komáromi hóhér — hir szerint — Bécsbe utazott, hogy a király előtt egy magánkihalgatáson elpanaszolhassa, miszerint évek óta csupán a kivégzésekért járó tiszteletdíjra van utalva, miután pedig több év óta nem történt kivégeztetés, nyomorban kell élnie. A hóhér úr már 61 éves és állítólag 200 egyént küldött másvilágra. Furcsa kongressus lesz február hó 18-án Baltimoreben. Ezen a maga nemében páratlan gyülekezetét több társával együtt, Rosenberg Dávid tisztelendő úr hívta egybe. A mondott napon összegyűlnének tehát a világ összes kikeresztelkedett zsidói vagy a kikeresztelkedett zsidóknak azon ivadékai, kiket nevük, vagy külsejük még származásukra emlékeztet. A gyülekezet czélja először: tömpis imádkozás által kieszközölni, hogy az edg még ki nem kereszt.dire lett zsidók ebbéli mulasztásukat minél előbb hagráorzik ; másodszor: fölkérni a világ összes kormányait, hogy vegyék meg Palesztinát s azután mindazon makacs zsidókat, kik a keresztény hitre áttérni nem akarnak, száműzzék a szent tartományba, így olvashatni ezt a „Newyork Hérald“ 1877. deczember 24-iki számában, mely a napokban érkezett Európába. Úílapunk múlt heti számában közzé tettük Skála Venczel kataszt. főmérnök úr nyilatkozatát . . . . ly jegyű valaki által ellene emelt vádak iránt. Erre ismét terjedelmesebb feleletet vettünk, melyben közlő vádjait fentartja. Minthogy a közlöttek szerint ez ügyben elrendelt vizsgálat fogja remélhetőleg a valót felderíteni, addig annak további szellőztetésétől tartózkodunk. — Lapunk múlt számának közgazdasági rovatában közlött üzleti mérlegről a szedő és corrector kegyes elnézése következtében elmaradt a czím, mit ezennel helyrepótolunk, írván, hogy az a mérleg a „pécsi központi takarékpénztár“ évi mérlege.