Pécsi Figyelő, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-09-27 / 39. szám
VII. évfolyam. Pécs, 1879. szeptember 17-én. Előfizetési dij: Postán vagy Pécsett házhoz küldve: egész évre 5 ft., félévre 2 frt. 50 kr., negyed évre 5 ft. 25 kr. egyes szám 10 kr. Megjelenik minden szombaton. Egyes számok kaphatók Weidinger N. könyvkeresk. (Széchényi tér). Szerkesztői iroda: Ferencziek utczája 22.sz. I. emelet. Kéziratok vissza nem küldetnek A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizethetni helyben: a kiadóhivatalban, Blauhorn Antal úr a városházi épületben, Lili János úr a budai külvárosban, Böhm C. F. úr a szigeti külvárosban lévő kereskedésében, és Feszti Károly úr könyvkötő üzletében, Király utca (nemzeti casinó épület), valamint a vidéken minden postahivatalnál. 39-ik szám. Hirdetések ára: Egy öthasábos petit sor egyszeri megjelenéséért. 11 kr. 3-szori 5 kr., 10-szerrnért 4 kr. fizetendő. — Minden hirdetés után 30 kr. bélyeg dij fizetendő. A nyílt tér 1 petit sora 10 kr. A hirdetési dij előre fizetendő. Kiadó hivatal: Taizs Mihály nyomdái alján Majláth-tér 2. szám alatt. Kiadó hivatal: Taizs Mihály nyomdái alján Majláth-tér 2. szám alatt. Bécs és Bismarck. Az igaz, hogy könnyűvérű az a bécsi nép. Panem et circenses, egyéb sem kell neki, a kalácsot és sültet, a könnyű megélhetés módját megszerzi a róluk a mi bőrünkre atyailag gondoskodó kormányuk, a mulatságos spectakulumokra pedig szinte marad elegendő pénzmag abból, mit évente és háromszáz nehéz év alatt már édes hazánk kiizzadott a kétfejű bagó kihizlalására. Ők vidáman mulathatnak, hisz a mulatságnak mi adjuk meg az árát. Most is azt gondolják, hogy olyasmi van készülőben, ami a német hegemóniának az egész keletre kiterjesztésére, Magyarországban pedig megszilárdítására czéloz és ennek természetesen Bécs venné legnagyobb hasznát. Hozamával üdvözlik Bismarckot, ki alig tizenhárom év előtt Ausztriát megcsalta, — azután fegyverrel lealázta és megrabolta, mert Bismarck most megint mézes szájú lett, biztosítani ígéri a „monarchia“ területi épséget, a panszlavismus és nihilismus rémének egyesült erőveli leküzdésével hiteget és mert a legrosszabb esetben is Bismarck barátsága módot nyújt a szipolyozás rendszerét még néhány évig — a Bismarck-barátság elpárolgásáig folytathatni. Elfelejtvék az osztrák-porosz évszázados súrlódások, csupa testvéri érzés vonul végig az uralkodók, miniszterek és a nép ezrein, de azért ez ujjongást egykor és pedig már nem igen nagy időtávolban keservesen fogja megsiratni a könnyűvérű és rövidlátó Bécs, mert megvan írva róla a sors könyvében, hogy az oly sok népek verejtékén emelt birodalmi és császárváros le fog süllyedni egy elfelejtett határváros sorsára, hogy az ott emelt számtalan paloták lakatlan romba dölendnek éppen úgy, mint Velencze márványpalotái értéktelenek és düledeznek, mióta a hatalom központja lenni megszűnt. Maga Bismarck is sokalja már az általa meg nem érdemlett bécsi Sympathia eme túlságos kifejezését, — sokalja, mert azokat kiérdemelni éppen semmi kedve nincsen, ő csak meg akarná kötni a monarchia kezét, hogy a franczia-német háború idejében hála biztosságban legyen, de soha sem fogja feladni az általa megkezdett mű — Németország egyesítésének — befejezését. A német és osztrák lapok eddig egyhangúlag őszintének veszik a német-osztrák barátságot, a németorosz versengést, a félhivatalosok utasításszerűen folyton szítják a tüzet és ámítják a jámbor olvasót, az angol és franczia lapok egynémelyike azonban már nem hisz az ámításnak, sőt az is hírlik, hogy a franczia kormány mit sem akar tudni az oly igen kínált orosz szövetségről, jó is lesz óvakodni egy ily természetellenes, sőt mondhatni erkölcstelen szövetségtől, mely megadná a franczia köztársaságnak a halálos döfést. Az angol és franczia lapok útmutatása után végre néhány hazai lap vezérczikkezője is jónak látta azon álláspontból szemlélni a készülő szövetkezések bonyodalmait, miről mi már megelőzve minden lapot tizennégy nappal ezelőtt „Talány“ feliratú czikkünkben néztük, ezen késedelmet azonban könnyen megmagyarázhatjuk magunknak, ha tekintetbe vesszük, hogy a fővárosiak Bismarck szerint is sokkal kevésbé praktikusak, mint a vidékiek, kik a tényleges viszonyokhoz alkalmazott természetes ítéletet formálnak maguknak, holott a fővárosiak ítélete mindig befolyásolva lesz a más emberekkel sűrű érintkezés által. á e 61 A: Felesküdtem . . . Fölesküdtem katonának ! Nem is nevelt anyám másnak, Fölesküdtem, hadfi vagyok, Dolmányomon rézgomb ragyog. A nagy kedvtől, nagy örömtől , Majd kibújok a bőrömből, A szivem úgy meg telt vérrel, Bordám alatt alig fér el. Hejd ide oda a csizmaszár, Baka lettem és nem huszár ; Hanem azért emigy is jó, Ha nincsen pej, van kék csikó. Szép kék csikó a két lábom, Nem vezetem kantárszáron, Azt se mondom: gyí, vagy hóba — fa Ki lépeget a dobszóra If Ifj. Várady Ferencz. Nem mondom én . . . Nem mondom én, minek mondjam, S ’ Hogy a leány ilyen-olyan, n Úgy is tudják mind egy fajta, Mind hamis az Istenadta. Szerettem már barnát, szőkét, Meg amilyen magam félét; De mi haszna, ha mind hamis, Megcsalt ez is, megcsalt az is. Deiszen a sor máskép lészen, Nem csal meg több leány engem, Nem hiszek én nékik többet — Én csalom meg eztán őket! Ifj.Várady Ferencz. Köszönet és kérelem. A pécsbelvárosi plébánia templom sz. Alajos kápolnája nagy költséggel egészen kijavíttatott és fényes díszben tündöklik egy magán jótevőnek áldozatkézsége által. Az ottlevő múlt századi történeti nevezetességű képek az ódonságból kiemeltettek és az enyészettől megmentettek, az egész kápolna ujra kifestetett, az oltár megaranyoztatott, a rothadt padló elegáns parkettekkel kirakatott és minden fölfrissitetett. Habár a nagylelkű jótevő eltiltotta megnevezését, mégis az irás azon szavaiszerint : a gyertyát nem kell a véka alá tenni hanem a gyertyatartóra, hogy másoknak is világítson, annál is inkább megnevezem, hogy a szép példa utánzókra találjon. Lelkes városunk 10 ezer forinttal stylszerűen renoválta e régi nevezetes templomot, többet egyelőre alig lehet kívánni, rajtunk a sor, hogy a kik a templom jótéteményeiben részesülünk hozzák áldoza Azt beszélted .. . Azt beszélted, hogy nem bánod, Ha orczámat nem is látod, Elszánhatok merre a szél, Azt se mondod, hogy ismertél. Bezzeg most, hogy útra készen Itt állok a küszöbszélen, A szemed, szád siróra áll, Halaványabb vagy a falnál. Látod lelkem gyöngyvirágom, Nem bánomból lesz a bánom ; De az egyszer könnyelmű lány Megbocsátok, — borulj reám ! Ifj. Várady Ferencz. Kérdés meg felelet... A hol az ég olyan, mint még hajdan volt, Azúr boltján nincsen semmi sötét folt; Hol a költő csak boldogságról dalol, Ki mondja meg, van-e oly hely valahol? Képzeletem, ne szállj messze oly nagyon, Mert e kettő Kecskeméten meg vagyon : Édes rózsám kék szeme a derült ég, A boldogság költője meg én volnék. _____ Berkesi Ernő: Színészet. Előleges színi jelentés. Nekem jutott a szerencse osztályrészemül, hogy a szinikerületek beosztásával az 1878/80-ik évi téli évadra Pécs anyavárossal a pécsi szinikerület igazgatójává tul filléreinket is. E templomban kereszteltettünk, eskettettünk, bűneink bocsánatát nyertük, menyei mannával tápláltattunk, a sz. mise áldásaiban részesülünk, az istenigéjével erősítettünk sat. sat, a hála hí fel bennünket e jótéteményekért áldozatkészségünket viszonozni. Csak minden hivő valamit tegyen. Sok kevés sokat létesít. Ha végrendeletébe mindenki csak valamit hagyna, ha egyes családok jó terméseik után az Isten házáról nem felejtkeznének meg, ha a szegény is szívesen adná filléreit és egyesek úgy mint tömegek törekednének az említett czélra, könynyen sikert aratnánk. Jövő évre plébániánk 100 éves évfordulóját üljük, lehetne-e ezt méltóképen megörökíteni mint ha e nevezetes templomot belsőkép is fényes díszbe öltöztetnénk. Olaszországban a fényes templomokat mind a hívek diszesitik és pedig úgy hogy: egy utcza lakói egy oltárt a másikét az orgonát, harmadikét a képeket készíttetik és igy büszkén versenyeznek, és ha elkészült örömtől áradozva körmenetileg zarándokolnak bevégzett művek felszenteléséhez és mindenki jó tettének öntudatában elmondhatja : ez az én munkám is. Sz. Ágoston arany szavaival mondom: si potuerent hi et hae cur non et nos? Imádkozni fogok a jó Istenhez hogy e lelkületetet élessze híveimben. Most pedig köszönetet szavazok magam részéről a nagylelkű jótevőnek, ki nem más mint városunkban hosszú évek során dicsteljesen működő főgymnásiumi igazgató Főtisztelendő Dr. Szalay Alfréd úr, ki hogy szerény szavaival éljek, azon városnak, mely második hazája, melynek régóta lakója melynek gyermekeit gondozza szeretete zálogául ezen áldozatot igyekezett hozni, annál is inkább mert e kápolna sz. Alajos védnöksége alatt áll ki a tanuló ifjúság védszentje, akik neki is szemefényei. Éljen a buzgó Maecenas! Az Ur Isten fizesse meg neki! A Pécs Belvárosi plébánia történetének évkönyvei egy ténnyel gazdagabbak. Mendlik Ágoston, az. apát, pécs belvárosi esperes plébános. — Bismarck és Andrássy három óra hosszat értekeztek. Megbeszélték az európai kérdéseket s a lehető jövendő kérdéseket. Konstatálták, hogy az európai béke egyoldaliból sínes akként veszélyeztetve, hogy az osztrák-magyar német együttes fellépés válnék szükségessé. Bismarck és Andrássy azzal a meggyőződéssel váltak el, hogy az osztrák-magyar-német benső viszony a lehető legtartósabb. Az officiózus hírlapok értesülése pedig, a Bismarck herczeg és Andrássy gróf között tegnap tartott értekezésről igy hangzik : a két államférfi beható vizsgálat alá vette az európai helyzetet és meggyőződtek, hogy Ausztria-Magyarország és Németország érdekei minden függő európai kérdéssel szemben közösek, és hogy kétséget nem szenved, hogy európai konstelláció folytán békés úton fogják érvényesíteni ezeket az érdekeket. lehettem, mit leginkább a pécsi m. t. szintügyi bizottság bennem helyzet bizalmának köszönhetek, melylyel viszaélnem a legfeketébb hálátlanság volna. Szerencsémnek tartom ezt, s a legszebb remény biztat mosolyogva, hogy örömöm nem alaptalan. A legközelebb múlt telet Pécsett töltvén, nyugodt önérzettel mondhatom el, hogy amennyiben szerény igyekezetemtől kitelhetett, iparkodtam a m. t. közönség pártfogását kiérdemelni, s ez leend ezentúl is legfőbb czélom. Amily nehéz volt azonban nekem — ismeretlennek — e czélom elérhetése a múlt évben, oly könnyű leend most, amennyiben a múlt évben tanulmányoztam és nem hiába a m. t. közönség igényeit és szerzett tapasztalataimon okulva, színtársulatomat akként szervezem, hogy az a műigényeknek minden tekintetben megfelelő legyen. Tapasztalom azt is, hogy a m. t. közönség mily nagy érdeklődéssel viseltetik azon új művek iránt, melyek újdonságukon kívül dicsérettel állták meg helyüket a közvéleménynyel szemben, miért is oda irányul igyekezetem, hogy a színirodalom és zeneköltészet remelkét,mint újdonságokat mielőbb bemutathassam önöknek. Legyenek általam biztosítva arról is, hogy: a m. t. bérlő közönséggel szemben úgy a kérdetben előadandó darabok megválasztása, mint az új darabok színrehozatala alkalmával mindig a legméltányosabb eljárást tanúsítandom. Ezen ígéretem nem lesznek írott malaszt, de oly ígéretek, melyeknek beváltását szigorú kötelezettség gyanánt tartom szem előtt, s ezen kötelezettségeim viszonzásául kérem önöket, hogy nem kis vállalatomban igyekezetemet pártfogásukkal támogatni szívesek legyenek. A bérlet-összeirást részint magam, részint titkárom Vedress Gy. eszközöljük. A bérletösszeírás kezdetét külön nyomtatványon tudatandom a m. t. közönséggel, azonban engedjék eleve felkérnem Önöket a bérlet szíves támogatására. Miután pedig a előleges intézkedések pár napi ittlétemet igénylik így a bérletre nézve megrendelések már most eszközölhetők nálam a Nádor szállodában 17. sz. a. Bérletárak: 80 előadásos idénybérlet: Páholy 200 frt. Körszék 20 frt. Zártszék 40 frt. Karzati-zártszék 20 frt. 20 előadásra: Páholy 60 frt. Körszék 15 frt. Zártszék 12 frt. Karz.-zártsz. 6 frt. Színtársulatom névsora: Férfiak : Csóka Sándor, szeles gavallér (igazgató.) Bokor József operette buffo komikus (operette és népszínmű rendező.) Vedress Gyula, jellem és intrikus (dráma és vígjáték rendező.) Znojemszky Ferdinánd, karmester. Toldy Ferencz, szerelmes és operette énekes. Bérczy Ödön, operette tenor és népszínmű énekes. Várady József, népszínmű énekes és operette-bariton. Sz. Németh József, komikus és operette énekes. D. Völgyi József apaszinész. Vihary Elemér, segéd buffó és komikus. Balázsy Sándor hős és jellem. Tolnay Boldizsár segédszinész és énekes. Mátray Gyula. Kulcsár János Bácskay György. Németh Elek. Térey Vilmos. Kálmán Ferencz. Kiss Sándor. Segédszinészek és kardalnokok. Hosszú Antal festő, kaschírozó, díszmester és segédszinész. Takó Sándor, pénztárnok. Kalocsányi János főruhatárnok. Nők: Csókáné Julia, szende. — A bécsi félhivatalos lap már Bismarck Bécsbe érkezte napján befejezett fénykép közli, hogy gróf Andrássy Gyula helyére Haymerle báró neveztetik ki külügyérré, Kállay Béni külügyi államtitkárnak és b. Orczy Béla a király személye körüli miniszternek. Ezen idő előtti közlés azért történt volna, nehogy a közönség azt beszélje, hogy Bismarck azért jött Bécsbe, hogy Andrássy grófot állásában megmaradásra reábirja. — Tisza Kálmán a belügyminiszteri tárczát végre mégis terhesnek találja, kiszemelt magának egy a Bach rendszerben kitanult gyakorlott erőt. Majthényi László főispán személyében kinek kinevezését legközelebb várják. — Az osztrák-magyar és a német monarchia vámviszonya is tárgyát képezi az Andrássy gróf és Bismarck herczeg közt folyó tanácskozásoknak, sőt a táviratok egyike azon fontos hírt közli, hogy a két államférfin között már elvi megállapodások is jöttek létre a két állam kereskedelmének és közeledési forgalmának lehető legszélesebb alapú könnyítésére nézve. Meg vagyunk győződve, hogy különösen hazánk közönsége élénk megelégedéssel veendi e hírt és többre fogja becsülni holmi véd- és daczszövetségnél, mint arról bizonyos lapok már álmodozni kezdettek , mert hiszen nem szenved kétséget, hogy Németország közelebbi elzárkózása e monarchiában minket sújtott legérzékenyebben, a kilátásba helyezett könnyebítések tehát nekünk fognak használni legtöbbet. Kételkedünk azonban Bismarck ígéreteinek őszinteségében, mert majd talál módot a vámtárgyalásokat elhúzni addig, midőn már nem lesz szüksége az osztrák-magyar szövetségre. A Tisza miniszterelnök négy heti távollét után hazaérkezett. A hétfőn tartott több órai minisztertanácscsal kezdeteket vették a különböző törvényjavaslatok végleges megállapítására vonatkozó miniszteri értekezletek, melyek két napi félbeszakítással, most már naponkint folytattatni fognak. Az 1880 ra szóló előirányzaton kívül még nagy számú különféle törvényjavaslat fog a törvényhozás elé terjesztetni. Maga a pénzügyminiszter tizenhat, többé kevésbé terjedelmes, resszortját illető javaslatot szándékozik bemutatni; az igazságügyminiszter pedig a lapunk által már jelzett fontos törvényjavaslatokat fogja előterjeszteni; valamint hogy a képviselőháznak a közlekedési, kereskedelmi, honvédelmi és eseteg még a belügyi miniszterek részéről is fognak törvényjavaslatok előterjesztetni melyek már készen kidolgozva fekszenek az illető minisztériumokban, s csak a minisztertanács jóváhagyását várják. (Minél több lesz a törvény, annál nyomorultabb az ország. L. Dobzse László decretumait!) — Szlávy József úr a képviselőház elnöke, az elnöki irodában már megkezdte hivatalos működését, s a képviselőház új összejövetelére vonatkozó elnöki meghívó a napokban fog szétküldetni. — A közigazgatási bíráskodás tárgyában a belügyminiszter a többi szakminisztériumokhoz köriratot intézett, melyben elmondja, hogy a kormány a képviselőház egy határozatának megfelelően, a közigazgatási bíráskodást behozni s esetleg közigazgatási törvényszékeket állítani szándékozik. Az egyes minisztériumok tehát felhivatnak, hogy az idevágó előmunkálatokat megtegyék. Azon előmunkálatok és tárgyalások folyamatba tétele tekinetéből, amelyek a hadkiegészítési kerületek és honvédzászlóaljak újabb területi felosztásának, és az újabb sorozójárások megállapításának alapjául fognak szolgálni, a honvédelmi miniszter a hivatalos lap közlése szerint részletes utasításokat küldött a törvényhatóságokhoz. — A debreczeni presbyter választás botrányos ügye, melyről annak idején megemlékeztünk, végre megoldást nyert. Az egyháztanács az új presbyter választást a töbségünk feltételei értelmében rendelte el. — A tiszaparti kissebbség tehát, mely magát erőszakosan akarta fentartani a presbyteri székekben ujjabb megérdemlett bukásnak néz elébe. — A szegedi II. kerületben országgyűlési képviselőnek az elhunyt Kállay helyébe kijelölték derék természetbúvárunkat Hermann Ottót, kinek megválasztását biztosnak tekintik. A külföldi szakértők által a Tiszaszabályozás kérdésében kidolgozott szakértői vélemény sajtó alá rendeztetik, s a közlekedési minisztérium által 1000 példányban fog megjelenni. — Az osztrák birodalmi gyűlés October 7-re hivatott egybe. Prágában 72 cseh reichsratki képviselő értekezletet tartott és 67 szavazattal 5 ellen elhatározták, hogy belépnek a reichsratkba, mégis egy óvást fognak a birodalmi gyűlésnek beterjeszteni. ____ Külföld, A lefolyt két legnagyobb nyomdafesték fogyasztó eseménye Bismarck herczeg bécsi látogatása, mely hogy pusztán az Andrássy gróf által Gasteinban tett látogatás viszonzása volna, — a félhivatalos lapok minden erőlködése daczára nem talál hitelre sem a sajtóban sem a közönségben. A vaskanczellár bécsi látogatása s a rokonszenves fogadtatás, melyben ott részesül mély benyomást gyakorol mindenfelé. Maga Bismarck midőn September 21. esti 10 órakor megérkezett vonatról leszállva az elébe siető Andrássy gróffal a nyugati indóház perronjáról a közönség közé lépett a bécsi nép élénk üdvözlése által teljesen meg volt hatva és lepetve. Kalapját több ízben megemelte és mélyen meghajolt az örömrivalyó közönség előtt. De miért is ne. Az idő a „vasembert“ is megviselte, s azután rég elmúltak azon szép napok, midőn ő ily ovátiókban részesült, hazájának népe, a vaskormánya alatt nyögő német nép már régóta nem részesíte őt semmiféle rokonszenves tüntetésben. Míg ellenben a bécsi lakosság nem fukarkodott a „Hoch Bismarck” kiáltásokban, mert ezek benne nem a német Tőkés Emilia, társalgási és hősnő. Alszeghi Hon, operette primadona és népszínmű énekesnő. Szirmayné Teréz, elsőrendű anya és finom komika. Sz. Némethné Derajén Mari, operette és népszínmű énekesnő. Bokorné ,Ignes, anya és komika. Thara- 870VIC8 Margit segédoperette és népszínmű énekesnő. Turcsányi Irén, naiv szinésznő. Kuhárné Róza, sugónő. Serfőzy Mari. Gyurkovics Mathild. Völgyiné Eszter. Twaraszovics Mathild Bácskayné Mari. Takoné Emma. Olasz Terka. Tolnayné Mari. Toldyné Luiza. Segédszinésznők és kardalnoknők. Tolnay Juliska, gyermekszerepekre. E névsorból kitűnik, hogy társulatomat a vidéki színészet jobb elemeiből állítom össze, mely méltán megérdemli pártfogásukat. Jelen színévad alatt oly műélvezetekben is részesül a m. t. közönség, milyeneket alig képzelhet, amennyiben már oly dal- és színművésznők ígéretét bírom kiket vendégekül megnyerni szerencsés valók, milyennel kevés szinigaztó és kevés város dicsekedhetik. A szinlap bérletre nézve — egész évadra 1 forintjával —rendelkezni és előfizetni lehet e tárgyban megbízott szinlaposztom Engelmann Károlynál. Ezek után úgy magamat mint szintársulatom minden egyes tagját a m. t. közönség becses figyelmébe és jóindulatába ajánlva, maradtam Pécsett, 1879. évi szeptember hó 20-án. Tisztelőjök: Csáky Sándor, Pécs czímkerületi igazgató.