Pécsi Figyelő, 1880 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1880-10-09 / 41. szám
sére kitűzött második tárgy az erdészeti albizottságba választató szakértő kültagok választása érdemébeni közigazgatási bizottsági átirat. — Király ő felsége Polcz Károly 52 számú gyalog ezredbeli parancsnokló ezredest, kit városunk díszpolgárává választott meg, a 33 számú cs. kir. gyalog dandár parancsnokává nevezte ki. — Jamniczky Jenő megyei 1. aljegyző dicséretre méltó buzgalma és kezdeményezése folytán városunk polgárai közt gyűjtés indult meg, melynek czélja Bem József, — a lengyel-magyar szabadsághős szobrának f. hó 19-én Marosvásárhelyen leendő leleplezési ünnepélyére egy díszes babér koszorút küldeni. Novotarsky fogja készíteni a koszorút, melynek 7 kiválóbb nagyságú babérlevelén : Osztroczka, Deés, Medgyes, Szelindek, Piski, Szeben és Komos Bem dicső győzelmeinek hét kiváló színhelye fog aranybetlikkel kinyomatni. A koszorú alsó részét egy nemzeti színű és egy lengyel nemzeti színű széles selyem szalag fogja díszíteni, melynek egyikén a következő felirat lesz aranybetűkkel: „Erdély felszabadítójának“ a másikon pedig „a pécsiek“. A gyűjtést a nevezett nemes gondolkozású tisztviselő úr tegnap délután kezdette meg a Nádor kávéházban, s fáradozását az első órában már oly siker koronázta, hogy most, midőn e sorokat írjuk, már azon helyzetben vagyunk, hogy ezen, a városunk nemzeties érzelmére díszt hozó dologról, mint tényről beszélhetünk, s elmondhatjuk, hogy a koszorú, mely elkészülte után Tauszig ,Ármin kereskedő kirakatában néhány napig közszemlére lesz kitéve, Pécs város szabad gondolkozású polgárainak szívében a nagy szabadsághős iránti tisztelet és hála méltó kifejezése leend. Annál inkább helyeseljük, sőt időszerű és szükségesnek tartjuk e nemes indulatú tüntetést, mert amint a fővárosi lapokban olvassuk, Marosvásárhely polgármestere nem pirult a szoborbizottság tagjai előtt azon eléggé nem jellemezhető szavakban nyilatkozni ,hogy Bem szobrának Marosvásárhelyen leendő felállítása káros lesz a városra, mert ha az oroszok még egyszer bejönnek izgalom nélkül fogják azt felégetni.“ — Ilyen gondolkozású tisztviselői vannak a kormány kortes dresszúráján száz- és száz alakban keresztül kínzott Királyhágón túli Magyarországnak! — Nagy izgatottságban tartja városunk köreit Imelics Rudolf 52. számú gyalog ezredbeli hadnagynak öngyilkossága, melyet f. hó 5 én fejének irányzott pisztoly lövéssel hajtott végre. Hátrahagyott levelei, valamint rendezett vagyoni viszonyai azt engedik következtetni, hogy az alig 22 éves fiatalember amerikai párbaj áldozata lett. .Állítólag márt. 3-án húzta volna a végzetes fekete golyót Bécsben, s f. hó 3-án szinte Bécsben volt, talán épen ellenfelével akarta ügyét más módon, illetve úgy mint az katonáknál szokás, elintézni. Alávaló ellenfele azonban, úgy látszik, nem volt hajlandó lemondani azon előnyről melylyel a mart. 3-iki golyóhúzásnál a sors szeszélye őt kitünteté. — A katonai hatóság, mint halljuk, szigorú vizsgálatot indított ezen ügyben, s valóban tízszeresen súlyosabb büntetést érdemel az ellenfél, ha katona, mintha polgári egyén, mert az amerikai párbaj, mely a 19-ik század beteges társadalmának egyik legborzasztóbb és legocsmányabb productuma, — egyszersmind a szembeszálni nem akaró gyávaság tanúbizonysága, mely a katonai törvények szerint súlyosabb beszámítás alá esik. — A szerencsétlent, ki hat nővére közt egyetlen fia volt atyájának nagy részét kisérte f. hó 7-én sírjába. — Atyja igen rendezett vagyoni viszonyok közt él Gráezban, mint nyugalmazott ezredes. — Az új külváros, a „sátortábor“ leélte aranjuezi napjait a honvédség elvonulásával. Az omnibus járlatok megszűntek s a künn való korcsmárosoknak gyalog kell bevándorolniuk a városba, ha embert akarnak látni. A gyakorlatra egybegyűlt honvédzászlóaljak következő rendben vonultak el: szeptember 30-án a 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75 sz. gyalog zászlóaljak és 4 szakasz a 8 számú honvédhuszár ezredből. Október 1-én pedig a 65, 66, 76, 77, 78 számú gyalogzászlóaljak, és 3 szakasz a 8 számú huszárezredből. A paksi 66. számú mely Mohácsig, — és a kaposvári 69 és 70 számujjjzászlóaljakat melyek hazáig gyalog mentek — kivéve, — mind vasúton távoztak el. — A mohácsi szolgabiróság tegnapelőtt arról értesité az alispáni hivatalt, hogy Mohács mellett a Dunából egy már feloszlásnak indult férfi hullát fogtak ki, melynél 8 frt és néhány kr. készpénz, egy aranyóra — gyűrűk — mintegy 100 frt. értékben találtattak. Ezen tárgyak F. J. (Franz Jäger) kezdő betűkkel voltak jelölve. — A hullában, — a talált tárgyak és a mohácsi szolgabiróság személyleirása folytán, a megyei jegyzőségben azonnal ráismertek az épen azon napon érkezett körözvényben keresett Jäger Ferencz schwechati pénztárnokra, ki onnan 4000 frt. elsikkasztása után megszökött. — A schwechati hatóság az esetről távirati utón értesitetett. — Véletlen szerencsétlenség. — Midőn októberén a gyakorló honvéd csapatok második és utolsó szállítmánya menet készen a vasúti vagyonokban ült, s a vonat indulandó volt, egyik vaggonból lövés és jajkiálltás hallatszott, mire a szolgálatot tevő tiszt a hang után menve, a vaggon ajtaját felnyitá, egy a 76 számú körmendi zászlóaljhoz tartozó közember keresztül lőve a padozaton hevert. — A szerencsétlen, — tizedesével, ki tisztjének megtöltött revolverét oly ügyetlenül forgatta kezében, — hogy az elsült — épen szemközt ült, s a golyó gyomrába fúródott, minek kürtében f. hó 5-én borzasztó kinok közt meghalt, — s közönségünk mély részvéte mellett helyeztetett a mait szerdán nem remélt sírjába. — A szerencsétlen egy több tagból álló család feje volt. — Városunk jó levegőjéről s egyáltalán a jó egészségre nézve kitűnő természeti visszonyairól tesz tanúságot azon körülmény, hogy a hat hétig tartott honvéd gyakorlatok alatt a 6000 főnyi létszámból összesen csak 4 ember halt el, — s ezek közül is egy a fentebb emlitett véletlen szerencsétlenség áldozata lett. — Halálozások. — Puszka Flóriánná szül. Kudeláky Magdolna e hó 4 én halt meg élte 86 évében. — Siklóson az ottani orvos Dr. Troll József neje halt meg okt. 4 én hagymázban, rövid szenvedés után hátrahagyott férje és három gyermekeinek bánatára. — Nyugodjanak békén! — Mint értesülünk, utóbbi időben biztosítási ügynökök vergődnek a vidéken, kik az álaluk szolgált intézetek akarata ellenére saját készített hirlapczikkek, pamphleták által iparkodnak régi és jó hírben álló intézetek, mint például a „Gressham“ üzleteit befolyásolni. A közönséget óvjuk ezen egyének garázdálkodásaitól. — Korán kezdik a farkasok garázdálkodásukat. Múlt szombaton este ugyanis Turody József patacsi polgár, a népünknél általában divó szokás szerint lovait megnyűgözve kiverte a legelőre, reggel azonban nagy bámulata és szomorúságára lovai helyett csak ezeknek szétmarczangolt csontdarabjait találta meg. Kétségkívüli dolog hogy a mészárlást a Mecsekben tartózkodó farkasok vitték véghez, melyekre — mint halljuk — a megye legközelebb hajtó vadászatot tartand. — Ötven éven túl van, hogy Pécs körül farkas nem volt látható. — — A hivatalos lapból. A király Gregerson György budapesti mérnöknek, a pécsi honvédségi sátortábor kiépítése körül tette sikeres szolgálatai elismeréséül, az arany érdemkeresztet adományozta. (Potemkin festett falvai tehát újra megtették kellő hatásukat!) — Az akadémiának Gsengery Antal halálával üresedésbe jött alelnöki székét legközelebb választás utján betöltik. — Eddig jelöltetnek: Arany Ján., Hajnald érsek Pulszky Ferenc, Ipolyi Arnold püspök és Majláth György. — Kossuth és a paprika. A Pálfy testvérek szegedi paprikagyárából egy vidéki úriember megrendelésére, jókora csomag finom rózsaparika megy Collegnoba, Kossuth Lajos nagy hazánkfia asztalára. Az illető megrendelő nem rég Olaszországban járván, látogatást tett Kossuthnak ez alkalommal Ihász ezredes fölemlítette, hogy a paprikakészletük már fogyatékon van, innen eredt a megrendelés. Megemlítjük ez alkalomból, hogy a Pálfy-testvérek több évvel ezelőtt maguktól küldtek Kossuthnak paprikát, mégpedig oly tekintélyes mennyiségben, hogy Kossuth azt mondta rá: elég lesz neki élte fogytáig. Mint látszik azonban, nem volt elég, mi arra mutat, hogy Kossuth jó magyar asztalt tart, amelynél a mi speciális magyar fűszerünk erős fogyasztásra talál. Adja isten hogy még több küldeményre legyen szüksége a collegnoi magyar asztalnak! — Sürgős táviratok. A hivatalos lap a következő hirdetményt közli: Folyó évi október 1-től kezdve, a magán táviratok az egész osztrák-magyar monarchiában, és pedig úgy a belföldi,mint a nemzetközi forgalomban valamennyi állami és magán táviratok kezelésére felhatalmazott vasúti — és magántávirdaállomásoknál korlátlanul elfogadtatnak. A sürgős táviratoknak tartalmazniok kell a czimzett és a feladási állomás nevét, továbbá a czim előtt „sürgős,“ „drigend,“ „urgent“ szók valamelyikét , vagy a táviratozásban ugyanazt kifejező „D“ betűt zárjelben. A sürgős táviratokért, melyek a nem sürgős magánstáviratok felett azon elsőbbséggel bírnak, hogy ezeket megelőzve kezeltetnek, háromszoros díj fizetendő. — Öngyilkosság. Kaposvárról Írják: Matkovics György helybeli ügyvéd, több uradalom megbízottja, e hó 2-án Budapestre utazott. Itt a Vadászkürt vendéglőbe szállt, honnan másnap málháját visszaküldte családjának egy levél kíséretében, melyben érzékeny szavakkal tudatta, hogy anyagi zavarok miatt kivégzi magát. Matkovics családja (neje, két leánya és fia) felrémülve tett jelentést az illetékes hatóságnál, hogy ha még lehet, akadályozzák meg a szerencsétlent gyászos szándéka kivitelében. Az eset Kaposvárit nagy feltűnést keltett. A nádor kávéház törzsvendégeit e hét elején igen megbosszantotta a tulajdonos. A kávé árát ugyanis teljesen indokolatlanul 1 krral, tehát S^^-kal feljebb emelte, amely eljárásával vendégeinek csak boszúságot szerzett az anyagi hátrányt azonban leginkább szolga személyzete fogja érezni, mert amennyivel magasabb a kávé ára annyival alacsonyabb a „borravaló“. Schl úr úgy látszik kávéháznak nevezett füstös pajtáját a roppant bért fizető fővárosi előkelőbb kávéházakkal egy nivealu képzeli, — pedig a köztük fenálló arányt csak a végtelenség jelével lehet marguírozni. — Komédiás élet. Saalfeld német városkában e napokban olyan kötéltánczos produkczió volt látható, minőt aligha pipáltak valaha az ottani jó németek. Egy fiatal kötéltánczosnő alig haladt át a nyolczvan láb magasságban kifeszített kötélen, ott fönn az uráboczkosárban egyszerre szülési fájdalmak lepték meg s alig szerezték le a magasból, egészséges kisfiú anyja lett. Ez a gyerek valamikor bizonyosan túl fogja haladni Blondint. — A magy. irodalompártoló mágnásság. A Petőfi-társaság régebben Zichy Géza indítványára az arisztokraczia iránti tekintetekből üléseit d. e. 11 órára tette. (!) Minthogy azonban a vélt irodalompártoló aristokráczia a felolvasó üléseken mindenkor tévolléte által tündököl, s 11 órai kezdet hátrányos az ülés programmjának egybeállítására, a társaság az üléseket legközelebb 10 órára szándékozik vsszatenni. — A czár balkezű házaságát Dolgorucki herczegnővel már régebben említettük, a „Gaulois“ után Ez a lap most új és elég érdekes hírt hoz e históriáról. Micsenszki herczegasszony, Dolgoruki herczegnő testvére ugyanis ép most utazott Biarritzból Lividiába, meglátogatni nővérét, ki áldott állapotban van (Nem az első esete ez, mert hát az orosz udvar is jó példával (? !) elüljár.) — Parlament. Egy külföldi hirlap, a Parlament a hadihajóraj tüntetéséről szólván az első, mely Magyarországot mint külön álló államot említi elválasztva Ausztriától, midőn igy szól : „Hét hatalmasság van képviselve az albán partok előtt, és ezen hét hatalmasság közt csak három van, melyek közt valóságos egyetértés létezik. Valóban épen nem bizonyos, hogy a többi hatalmasságnak van a határozott programmja. Ausztria Magyarország és Németország kivételével nem létezik a többiek közt szövetség, vagy valóságos egyetért. Francziaország, Anglia, Olaszország és Muszkaország többé kevésbé elszigetelve állanak. Ez a Parlament, meg kell adni sokkal jobb indulatú a magyar nemzet iránt, mint saját parlamentje, a magyar parlament. Az aquincumi (óbudai) ásatások egyre nagyobbodó mérvben haladnak előre. Az országos régészeti bizottság részéről kiküldött albizottság az úgynevezett csigadombot és az óbudai plébános egy földjét 349 írtért 3 esztendőre bérbe vette azon joggal, hogy vonatkozó telkeket bármily módon átkutathatja. A kibérlés nem volt könnyű, mert a csigadombnak 13 parczella tulajdonosa volt. Az ampitheatrum, melynek alapját eddig kiásták, egyike a legnagyobbaknak. Területekörülbelül 47 hold. Ennél csak az aostai nagyobb, melynek területe 50 hold. Régiséget ásatás közben keveset, minössze néhány Gordiánus császár idejéből való érmet vasdarabot stb. találtak. — József főherczeg udvari kápolnája Alcsuthon elkészült. A templom, mely Storno Ferencz terve szerint épült, igen csinos. Három oltár lesz benne, melyekre, az oltárképeket Vastag György készíti. A főoltárra Szent István 1. magyar királynő, amint a koronát, „Patrona Hungáriáé“-nak felajánlja. A mellékoltárokat, Szt. József és szűz Mária képei fogják díszíteni. A két első kép már kész. A kápolna 8 ablakára Kratzmann Üvegfestéseket készített, melyek a templomhoz hasonlóan renaisance-modoruak. A kápolna a jövő hó vége felé fog ünnepélyesen beszenteltetni. A felszentelést Pauer János székesfehérvári püspök végzi, kit a főherczeg erre külön fel fog kérni. A felszentelésben, mely nagy ünnepélyességek közt fog véghez menni. — az udvar is részt veend. — A budapesti német színház ügyében melyben köztudomásúlag felebbezés adatott be a főváros határozata ellen, Tisza miniszterelnök, mint belügyminiszter döntő határozatot hozott, melylyel a főváros határozatát helybenhagyja, és pedig a következő indokolással: A német színház ügyében beadott fellebbezés nem volt tekintetbe vehető, miután a törvény világos értelmében a törvényhatóság jogai közé tartozik színház engedélyt megadni vagy megtagadni és miután a határozat teljesen korrekt módon az 1872/ 35. t. sz. értelmében a törvényhatósági közgyűlés által hozatott s végül miután a felebbezés törvényes indokot nem tartalmaz, a főváros határozatát helybenhagyta. — A gyöngéd feleség. E napokban a párizsi törvényszék előtt egy mérgezési bűnpert tárgyaltak. Egy gyógyszerész feleségét vádolták azzal, hogy férjét megmérgezte. Az elnök kérdezi a méregkeverő asszonyt: „Miért választatott férje megölésére épen arzenikumot?“ A kérdezett zokogva felel: mert az volt a .. . kedvencz mérge.“— Kehi készültek a házasságnak. Egy közellévő sváb faluban történt. A lelkész kérdezi az összeketésüket bejelentő házaspártól: „Tehát a szent házasság kötelékébe akartok lépni, szeretett híveim, s aztán elegendőleg elkészültetek e fontos lépésre ?“ — Természetesen, tisztelendő úr — mondá a menyasszony — már egy disznót leszúrtunk, tizenkét csibét meg lenyakaztunk, s annyi a gombócz és kalács, hogy a nagy asztal majd letörik alatta.“ — Franczia udvariasság. Egy párisi maire valamelyik herczegnő részére itt levelet állított ki. A herczegnő gazdag volt, a maire többrendbeli lekötelezettje. Növelte az amúgy is kényes helyzetet két homlokegyenest ellenkező körülmény : egyfelől a herczegnő rendkívüli hiú, másfelől azonban■ félszemű volt. De a leleményes hivatalnok nem esett kétségbe. Mikor az útlevélben odáig jutott, hogy: „szemek“ azt írta oda: „Szemek sötétek, szendék, kifejezéssel teljesek — egyikök távol van. (Ez adoma az 1828 évi kassai német kalandáriomból van felmelegítve.) — Verhovay Gyulának Majthényi Izidor b. által történt meglövetésekor támadt zavargásoknál a rendfentartására alkalmazott katonaságra fordított költségeket e hét folytán számolta el a belügyminisztérium a katonai kincstárral. Az összeg, mely e czimen kifizettetett 5876 frt 88 krt tesz ki. — Ez is szomorú tétele az előre nem látott állami kiadásoknak. — Hunyady-induló Bulgáriában. M. hó 26-án a bolgár fejedelem Sumlába utazott, ott megtekintette a fegyvergyakorlatokat s 28-ára visszajött, mikorra már a sumlai durzsina zenebandáját Ruszcsukba rendelte Zaukoff minisztert. E zenekar vezetője hazánkfia Sáfrányi 1848-iki emigráns; Temesvár mellől Csákováról való. Az ügyes karmester négy hónap alatt oly zenebandát alakított, hogy nemcsak a fejedelmet, de mindenkit meglepett, akik hallották. E zenekar Sumlából visszatért fejedelmet a Hunyady-indulóval fogadta a ruscsuki indóházban. A bolgárok , mikor megtudták, hogy ez magyar induló, duzzogtak. De a fejedelem maga megköszönte hazánkfia fáradságát. Egy tanító bátorságot vett magának figyelmeztetni Sáfrányi karmestert, hogy szláv darabokat játszok. Hazánkfia azt felelte neki: „Uram, a zene az egész világon szabad; én azt az indulót tanítottam be, mert egy hórával csak nem fogadhatjuk a herczeget.“ Másnap fölavatták az arzenált s a diszebéd alatt játszó bandának első darabja megint csak a Hunyady-induló volt. A közönség köréből. Ghyczy Kálmán boldogemlékü pénzügyminisztersége korában sok financziális sületlenség került törvény alakjában a napvilágra. Ezen törvény egyike az 1875. évi XXI czik a 12 frtos vadászati jegyről szól. De mivel idétlen született a világra, alig négy és félévi vajúdása után ravatalánál keserves könnyeket hullatunk a boldogultért. A nemes miniszter azt gondolta szolgaseregével, hogy a már koldusbotra jutott nemzetet és országot ezáltal anyagilag felvirágoztatják? Keserű tapasztalat! Utóvégre is ezen a szolgahad, és a nagyságos urfiak legjobban megunták a 12 frt fizetését. A törvény életbe lépte után mintegy másfél évig csendesség volt a vadászatban, mert mindenki félt a hatalmas finánez uraktól, hogy ezek minden bokorban vannak, — pedig fenébe, kisebb gondjuk is nagyobb volt annál. A határok nagyobb része ott volt kibéreletlenül. — De midőn belátták, hogy ezen uraktól nincs mit tartaniuk, elkezdődött a hajrá, — mi ha még rendes időben történik csak Isten neki! de erre nem is néznek! Ha ez így tart még pár évig gyermekeink már nem ismernek a vadra. Vannak nagyobb községek, hol 15— 30-ig is van vadász, ugyan a határ általuk bérelve van pár forintért, hanem vadászjegyet váltani nem tartják szükségesnek. Ha a miniszter a polgár csalárdságát ki akarja tanulmányozni, akkor ne papíron tartsa szentnek törvényét, hanem annak foganatosítására állítson fel igazságos végrehajtót. Jó lélekkel merem mondani, hogy az alispáni irodában már észrevették, hogy vajmi kevés vadászjegy fogy el. Pedig nincs Baranya megyének egyetlen községe, mely vadászatra ki ne volna bérelve. Ha már a király ő felsége által aláirt és szentesített törvényt megtartani akarják, igen könnyű megtudni azt, hogy kik vadásznak. Ha a fináncz urak a fogyasztási adó után el tudnak jönni minden bíróhoz, tehát itt megtudhatják, hogy a vadászterület ki által van kibérelve, és van-e neki vadászjegye? mert ma már nincs határ, mely kibéreletlenül heverne, sőtt már nem is lehet vadászhatárt bérelni, mert árverésre sem bocsátják, hanem néhány hájas fejű úgy kéz alatt kibéreli. Olvastam a lapokban, hogy az idétlen gyermeket az által akarják életre ébreszteni, hogy a bérlet után lesz megszabva a vadászati taksa. Ezzel sem ér czért a miniszter, mert arra nincs törvény alkotva hogy a határt árverésre kell bocsájtani, így egyszerűen beírják a bírói számadásba, hogy a vadászat bérbeadása nem sikerült és a fallutolla dolga, hanem a szegény kézi iparost nem felejtik ki a jövedelmi adó alól, még pedig úgy, hogy ököllel törülközhetik utána, de azért mégis ki van bérelve csöndesen. S a kormány álla megint koppan, a fizetéstől. „Parturiunt montes, nascitur ridiculus mus.“ ■* Vasvilla. KÖZGAZDASÁG. — Hermann Ottó a philoxeráról. A philoxera (szőllőtetü) oly parányi állat, hogy a szabad szem csak piczi, tojássárga pontnak látja, tehát parányiságából kiindulva alig magyarázhatnék meg veszélyességét, hanem csak úgy, ha ezen apró lény óriási szaporaságát s e tömérdek számban végzett romboló munkájának folytonosságát ismerjük, mert e parányi állatkák 8—10 nemzedéket is érnek el nyár folyamán. A philloxera fejlődését s a növény föld alatt lévő részen gyökereken teszi, s csakis az utolsó, a szárnyas nemzedék kerül a föld színe fölé, hol párosodva szerte szállong, s minden irányban terjeszti a vészt. — A philloxera fejlődési folyamában nincsen megállapodás , mert a petékből rögtön tetvek kelnek s legott szaporítanak, mi nyolczszor ismétlődvén, tavasztól őszig, a tavaszkor szaporító egyetlen állatka után őszkor már százmilliók vannak. A philloxera rendkívüli szaporodását és elterjedését még azon körülmény is elősegíti, hogy télre a növény legmélyebbre nyúló gyökereire vonul vissza s igy a fagy, ónos eső stb. nem árthat neki. A philloxera akképen okozza a bajt, hogy szipjának rendkívül finom sertéit beszúrja a szőllőgyökér csövecskéibe, melyekkel az táplálkozik, s így képtelenné teszi a tápláló nedv felszívására. A baj már a második, vagy harmadik évben külsőleg is észlelhető. A tőke fejlődése satnyább, a levelek a szokottnál kisebbek s a már korán különösen a szélről sárgulni kezdenek. A megtámadott tőkéről aztán körben terjed a baj, mi onnan van, hogy a szomszédos tőkék gyökerei minden irányban elnyúlván, sok helyütt összeérnek, s igy a parányi állat a föld alatt kényelmesen átvándorolhat a szomszéd tőkére, s innen megint a másikra s igy tovább. Ha az ily gyanús, sárguló tőke gyökereit különösen hajszálgyökereit, megvizsgáljuk, rögtön tisztába jöhetünk afölött, vajon épek-e vagy nem? Az ép gyökerek színe barna, vastagságuk egyenletes, ha pedig meg vannak támadva, felduzzadnak s olyformán néznek ki, mint a pinezében meginduló zöldség hajtásai. Az ilyen gyökereken aztán nem lesz nehéz nagyító Üvegy segélyével azokat az apró tojássárga pontokat is fölfedezni, melyek a philloxera jelenlétét kétségtelenné teszik. A baj javítására ajánlotta a szőllőművelési kísérleteket, melyeknek egyébként hasznát is vehetjük. A magról való tenyésztést s az amerikai szőllővesszőkbe való ojtást különösen ajánlatosnak mondá a tudós értekező, úgy azonban, hogy a talaj minősége se maradjon figyelmen kívül. Nagyon óvatosan kell fogadni a külföldi czégek szőllemüvelési áruczikkeit. Itt a legmerevebb pesszimizmus is helyén van. — Hiteles tudósítás. — A „Magyar Földiben olvassuk: Pécs, október 5. (saját tudósítónktól.) A szüret tejes folyamatban van. Fájdalom, az eredmény mind minőségre mind mennyiségre igen rosznak ígérkezik, mivel szőlőhegyeink a minduntalan változó időjárástól, utóbbi időkben pedig a tartós hideg esőktől sokat szenszenvedtek. Az üzlet emelkedő irányzatú és a borárak a következők: 1879. évi fehér borok 11—12 frt, siller 10 50—11 50 forint; vörös borok 13—18 frt hectoliterként. Mi tudjuk, hogy itt csak is a pécsi név alatt árult különféle falusi keverék borról van szó, mert a jó pécsi 1879-iki bort ily árakon nem adják, de az ily felületes tudósítás tévedésbe hozza a vevőket s azért elsőrangú borok vevői nem is látogatják városunkat. — A tévesztés úgy látszik, hogy szándékos és helyhelyi borkereskedők előnyére, a termelőknek pedig hátrányára űzetik. IRODALOM. Magyar regénycsarnok. Aigner Lajosnál megjelent ennek első két füzete. Az első füzet megkezdi Jókai. „Asszonyt kisér, Istent kisér,“ a másik Kozár Emil. „A semmi, ha valamivé lett," czímű regényét. — Megjelenik kéthetenkint egy füzet, előfizetési ára egy évre 7 frt 50 kr. 5. Vajda János koszorús költőnk összes költeményeit Aigner Lajos könyvkiadó kiadja. A költemények díszesen kiállítva, két, egyenként 20—24 ívnyi kötetben, a szerzőnek egy legújabb, legsikerültebb levétel szerinti fénynyomata arczképével, és pedig az első — lorai — rész novemberben, a második — elbeszélő — rész deczemberben fognak megjelenni és az előfizetőknek megküldetni. Előfizetési ára a két kötetnek fűzve 4 frt. diszes kötésben 6 frt, mely összeg az első kötet átvételekor utánvétel mellett is lefizethető. 10 előfizető után tiszteletpéldány jár. Az ívek és pénzek f. é. október végjéig beküldendők. Később érkező megrendelések és k felemelt bolti áron teljesíthetők. — Vajda Jánosról méltatlanság volna elmondanunk a dicséret és ajánlás közönséges szavait. Ő a magyar költészet legelsői közül való, a mikor a közönség megszerzi műveit, nemcsak a költő iránt teljesít kötelességet, de önmagát név és nemes élvezetben részesíti. Az őszi fecskék,— a naptárak is kezdenek szállingózni. — Elsőnek ez évben jött az „Egri naptár“ a nép számára, mely Szolcsányi Gry a könyvárus bizományiban az egri érseki joglyceumi nyomda tulajdona. — Ara csak 25 kr. : A „Magyar Könyveshez“ 82—84. füzeteként megjelent Aigner Lajosnál „A becsület szegénye“ a budapesti népszínház múlt évi népszínműi pályázatán dicsérettel kitüntetett eredeti népszínmű, dalokkal és tánczczal, irta: Makróczy János; zenéjét szerzé: Tisza Aladár. — Ára 60 kr. ^GABONA ÁRAK a f. é. szept. hó .25-én tartott heti vásáron I. oszt. n. oszt. Dl. oszt Búza 100 klg.ff.9.40a. 8.70ft. ..8. Kétszeres „ „ fi 8.209 8.00n • Rozs ny.9 8.209 8.00 Árpa9 »n 6.50H 6.209 • Zab9 » y 5.409 5.209 • Kukoriczan 7.307 7.00 Hajdina 100 klg.ft.0.00 Széna f 99 3.— Szalma 9 99 1.50 ;IT 37-NI t-téor.*) Egy házmester, mint teljes hatalmú végrehajtó. Alulirt szigetvári lakos órás 1879 évi április 1-jétől a helybeli takarékpénztár tulajdonát képező üzleti helyiséget, szerződésileg hat évre haszonbérbe kivettem. *) Ezen rovat alatt megjelentekért felelőséget nem vállal magára a szerk.