Pécsi Figyelő, 1880 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-03 / 1. szám

tette által, hogy daczára nős állapotának, egy helybeli urhölgyet feleségül kért meg s a plébánia hivatalban is a házasság vé­gett a szükséges lépéseket megtette, ma­gára vonta rendőrségünk figyelmét s Ró­­nyiky Nándor főbiztos által csellel letar­tóztatott s a kórházba szállíttatott. Itt meglátogatta őt dr. Mocsáry, ki a külön­ben csendes kedélyű tébolyodottat ezen szavaival: „no hát bo­ond vagy“ oly düh­be hozta, hogy neki rohant, összek­omnol­­tá s a nagy lármára összecsődült szolga­­személyzet nagy nehezen tudta a pórul járt orvost a dühöngő kezeiből kiszaba­dítani. — A mohácsi önkéntes tűzoltó egye­sület 1880. évi január hó 10 a ,,,Fehér­­kereszt“- hez szi­­tett nagy vendéglő termé­ben zártkörű tánczvigalmat rendez a tűz­oltó egyesület javára. Kezdete 8 órakor. Beléptidij személyenkint 60 kr.Jegyek előre válthatók F. C. Auber, Littauer József, Fischer Mátyás és Preisberger és Jezevics urak kereskedésében, és este a pénztárnál. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtatványoztatnak. A tiszta jövedelem sugártömlő beszerzésére lesz for­dítva. — A főherczeg és az alispán. A „Bo­lond Istók“ közli a következő érdekes történetet, mely mint írják, épen nem mu­latságul kigondolt anekdota, hanem tény­leg megtörtént dolog. A múlt napokban, mikor a megáradt Maros elöntéssel fe­nyegette Aradot és az egész vidéket, Jó­zsef főherczeg ott volt Kis­ Jenőnél, a­hol a Kőrös miatt még fenyegetőbb vol a ve­szély. Egy estére már a gát koronájáig felnőtt a folyó vize, a főherczeg aggodal­masan kérdezte 0. alispánt, tett-e óvin­tézkedéseket éjjelre, őrködnek-e kellőleg a gáton? — Minden intézkedést megtet­tem, mitől se kell tartani — felelt az al­ispán . Fenséged nyugodtan alkátik.“ S az alispán ezzel szépen feküdni is ment és el is aludt nyugodtan. De a főhercze­­get ébren tartotta az aggodalom. Még sö­tét éj volt, mikor kisietett egymagában az elhagyatott töltésre, a hol egy lelket sem talált, de igen az árvizet, mely már utat tört magának, és sebesen rohant az átszállított töltésen keresztül. József főher­czeg talpra riasztja az embereket, azután a gátra, ő maga pedig vízben gázolva hordja a földes­zsákokat a résbe, mind­addig, m­íg azt végre jól nem lakatja földdel, s a végpusztulásnak elejét nem veszi. Mikor munkáját végezte, visszatért­­ az érji szállásra, s benyitván az alispán hálószobájába, katonás stellungba vágta magát, szalutált és mosolyogva mondá : „Jelentem alásan tekintetes alispán úr, hogy betömtük a rést, a veszély elmúlt, most már nyugodtan alhatik !“ — Hamisított borok a fővárosban. A belügyminiszter intézkedését kiterjesz­tette a vendéglőkben levő hamisított bo­rok elkobzására is. A váczi boulevard li­pótvárosi oldalán levő nagy sorház összes borai lefoglaltattak s hasonló sors vár még néhány fővárosi vendéglősre is, sőt mint a „B. S.“ hallja, ezen rendszabály tekin­tettel a hideg időben a rendkívüli bor­­szükségletre, külön belügyminiszteri ren­delettel a vidéki törvényhatóságoknak is kiadatik. — Megbukott a német színház Te­­mesvárt, is. A karácsony ünnep első nap­ján adták az utolsó előadást feketére má­zolt akrobaták segítségével, most a Buda­pesten nyomorgó egy német trupp igaz­gatója jelentkezik, hogy subventió mellett folytatja Temesvárt a német kultúra (?) terjesztését, de már a temesvári németek is megsokallották ezen kultúrát, mely csak­is az erkölcstelenséget és korruptiót ter­jeszti hazánkban. — Egy nő érettségi vizsgálata. A budai kir. gymnázium igazgatósága közelebb egy hölgy kérvényét terjeszti föl az érettségi vizsgálat engedélyezéséért. A hölgy neve Szillasy Jánosné, szül. Hugonnay Vilma grófnő. Ő igen szerény viszonyok között, valóságos hősies kitartással végezte Zürich­ben hat éven át az orvosi tanfolyamot és pedig kitűnő sikerrel. Mint orvostudor jött haza Budapestre , de itt a zürichi érvény­telen. A hölgy nem riad vissza attól, hogy Budapesten újra elvégezze az orvosi tan­folyamot s letehesse a vizsgákat csak enge­délyt adjanak rá. Az érettségin kelle kez­denie, s itt kis baj van, mert a görög nyelv elengedéséért folyamodik. — Barcsnál állandó hid fog épitetni a Dráván át. — Jankovics László s több érdekelt földes ur oda vitte a dolgot, hogy a kormány ez iránt törvényjavaslatot tesz a ház asztalára. A szükséges pénz előteremtéséről is gondoskodva van már s így a törvénynek a vámszedési jogra vonatkozólag leendő szentesitésével azonnal az építkezéshez láth­atunk. E hid Barcsra és az egész vidékre nézve nagy nyereség lesz. — A Balaton oly vastagon jégréteggel van fedve, hogy halászat majdnem egészen megszűnt, a közlekedés gyalog úgymint szánkán a két part közt igen élénk. — A forgódi halászok oly kam­eralt fogtak, mely eddig a Balatonban ismeretlen volt barnás fekete szintt, hasán sárgás, pikke­lye, szálkája nincsen és jóizünek találták. Elnevezték czigány halnak. — A dunai czigány halnak (crompó) tudvalevőleg pik­kelye ugyan nincsen de szálkája igen. — Az osztrák ipar Ausztráliában. Sydneyben tudvalevőleg az ötödik földrész első iparkiállitása létesült, a melyen az osztrák ipar is képviselve van. Osztrák forrás szerint bámulatot kelt első­sorban a cseh üvegipar, azután a tajtékipar, haj­lított fából való bútor, cipő, papír és asz­falt ipar, úgy a finomabb bőrdíszmű ipar is. A brttnni posztok tetszenek ugyan, de drágáknak találtatnak. A legnagyobb hó­dítással azonban — állítólag — a bécsi sör dicsekedhetik, mely „the celebrated Vienna Beer“ nevezet­e alatt már teljesen meghonosult. — Zichy Viktor gróf ügye eldőlt a nemzeti kaszinóban. Zichy gróf 26 szóval 7 ellen a kaszinóból kizáratott. A ülésen jelen volt Tisza Kálmán, a­ki több ízben felszólalt Zichy Viktor mellett, s politikai kérdést, akarván csinálni az ügyből, heve­sen elle­nezte a kizáratást. A kaszinó fia­talabb tagjai azonban határozottan ragasz­kodtak inditványukhoz s döntésre kerül­vén a dolog Tisza Kálmánt leszavazták.­­ Az uzsora törvényjavaslat egyik ér­dekes cikkelye az első fejezet 5-ik kikez­dése, mely a „Geld auf Alles“ intézetek arczátlan üzelmeinek, valahára gyökeresen végére járni igen alkalmas. Az említett czikkely így hangzik: Az uzsora vétségét követi el s a jelölt büntetések alá esik a zálogintézet vagy üzlet azon tulajdonosa, vagy igazgatója, ki a hatóságilag meg­határozott, ezentúl azonban 8%-ot meg nem haladható kamatnál többet kötelezett vagy követel. Kiváncsiak vagyunk vágjon a budapesti és vidéki pénzintézetek is meg­hajolt­ak-e a törvény szigora előtt, vagy fentartják-e továbbra is ama hallatlan uzso­ra-szokásukat, hogy kézi zálogra adott előlegek után 10—15 száztolit zsarolnak a megszorult közönségtől. Csak 10—15 száztal­it ? Boldog fővárosiak! Tatai sza­badelvű (?) országos képviselő itteni zálog­háza 60 százlélit szed áldozataitól.) — Istóczy és a­­ zsidók. Istóczyról közük ezt az ártatlan újdonságot: Istóczy értesülvén arról,hogy a „Magyar Fohl“ köz­­gazdasági napilap főszerkesztője Máday Izidor és felelelős szerkesztője Berényi László zsidók, ezt a levelet intézte Zichy Jenő grófhoz Székesfehérvárra : „Gróf úr ! A magyar föld tehát simbolyce is zsidó kézre került.“ A közlő szerint Zichyt ez birta volna arra, hogy a lap alapításától visszalépjen. — Árvaleányhaj-export. Az árvaleány­­haj, mely az alföld betyárjainak s a nép sziámi énekeseknek sohasem hiányozhatik kalapjuk mellől, a külföldön is kezd hódí­tani, egy külföldi cég ezer kilogramm ilyen magyar specialitást rendelt meg egy budapesti kereskedőnél. — A zsidók Oroszországban. A Novoje Vremja“ egyik legközelebbi száma írja, hogy az orosz kormány meghagyta a Pé­­tervárban lakó zsidóknak, hogy huszon­négy óra alatt családostul együtt takarod­janak ki a fővárosból. Erre okot azt szol­gáltatott, hogy a zsidók között igen sok nihilista van. Tula, Vologda, Novgorod hatóságai szintén kiadták a rendeletet hogy e városokban nem szabad zsidóknak lakni, sőt még hosszabb ideig tartózkodni sem. A doni kozákok hetmánjának azon intéz­kedését, hogy a területen lakó zsidók két év alatt vándoroljanak ki, szintén jóvá­hagyta a czár. Kharkovban szintén adott ki az ottani községi tanács egy zsidóelle­nes ukázt. — ínségesek foglalko­ztatása a Duna­­szabályozásnál. Földváry Mihály Pest megye alispánja már fel is vette azon 300.000 írt, melyet a közmunka és közlekedésügyi miniszter a soroksári folyamág és csepel­­szigeti szabályozások czélaira a megyének kiutalványozott. A megye alispánja terje­delmes határozatban megtett mindent arra nézve, hogy a szigeten Csép mellett az 1676-iki árvíz folytán keletkezett szaka­dás betöltessék, és a soroksári folyamág­ból a malomgátak eltávolitassanak, mely munkálatok már decz. hó 3- án meg is kezdetnek. Az alispán a kézi napszámot 40—50 krban, az igás napszámot 1 ft 20 krban állapította meg. Ezen munkálatokon azonban csak csepelyszigeti, ráczkevei és peregi lakosok vehetnek részt s igy egyút­tal nemcsak a szabályozás lesz kertülvive hanem az emlitett helységekben lakó ínsé­gesekről és humanisztikusan van gon­doskodva. — Lázadás Suvalov gróf ellen. Suva­­lov gróf szerginszkojei jószágának paraszt­jai közt nihilista ügynökök azt a hírt ter­jesztették el, hogy Sándor cár egy ukázt bocsátott ki, mely kötelességévé teszi a nagyuraknak, hogy jószágaikat a parasz­tok közt osszák fel. A parasztok fellázad­tak, s fegyveres kézzel követelték a czár e „parancsának“ teljesítését.Egyszersmind a jószág tisztviselőit elkergették, a gróf kastélyát megrohanták és kirabolták. A parasztok kitűnően el vannak látva fegy­verekkel és lőszerrel, miknek eredetét nem nagy fáradságba kerül megmagyarázni. Két század katonát már mégis szalasztot­tak. A szomszéd községek lakossága is kezd csalatkozni a zavargókhoz. — A rendjel­per. A bécsi Landesge­­richt a „Schwweizer-Sonnenberg“ féle rend­jelperre vonatkozó iratokat a budapesti kir. fenyitő törvényszékhez leküldötte, hogy amennyiben szükségesnek véli, Várady ellen a fenyitő eljárást indítsa meg. A fenyitő törvényszék Kriszt elnöklete alatt tegnap tartottt tanácsülésében ez ügyet vizsgálat alá vévén, határozatilag kimon­dotta, hogy a vád­beli cselekmény büntet­hetőség hiánya miatt a bűnvádi eljárásra alkalmatos nem lévén, a további eljárás beszüntetendő. (Kleine Diebe hängt man...) — Zsidó a keresztún. Egy Steinberger nevű izraelita kereskedő / gyalog ment Al­­attyánra. Már közel volt a faluhoz, midőn egyszer csak észreveszi, hogy két farkas rohanva tart felé. Lélekszakadva rohant a közellevő kereszthez és felmászott reá, hogy életét megmentse. De amint a ke­reszten észreveszi a Krisztus képét, any­­nyira megijedt tőle, hogy azonnal leesett róla. És így széptépték volna a farkasok, ha véletlenül egy jászberányi földes ur arra nem szápkázik, ki két lövéssel földre terítette az ordasokat. Különben az izrae­lita is annyira megsérült, hogy életéhez kevés a remény. — A petrovokovi kerületi bíróságnál a következő eset kerül tárgyalás alá. Két asszony azt állítja, hogy egy 14 éves őv mindkettőnek a gyermeke. Erre a követ­kező körülmény adott okot. Egy zsidó pálinkást azon szomorú sors érte, hogy felesége csupa leányokat szült neki. Ez őt oly annyira boszantotta, hogy elválni akart nejétől, ha őt fiával meg nem szerencsél­­te­­. Ilyen körülmények közt legczélsze­­rűbbnek tartotta az asszony egy viselős állapotban lévő parasztnővel magát érint­kezésbe tenni és avval bizonyos díj mel­let kikötni, hogy születendő gyermekeiket olykér kicserélendik, miszerint a paraszt­nő gyermekét, ha fiú lesz, a pálinkásnő­nek és ez utolsó gyermekét, ha leány lesz az előbbinek adja. Esetleg mind akettő ugya­nazon időben gyerekágyba jővén, az ujdón született fiú- és leánygyermeket a szerző­dés értelmében csakugyan kicserélték. Idő­közben azonban a parasztnőnek összes gyermekei, a kicserélt leányon kívül, elha­­lározván, ezen szomorú tényeket isteni bün­tetésnek vette és az egész históriát férjé­nek elmondotta. Erre mindketten vissza­kérték e zsidónőtől most már 14 évessé lett fiú gyermeküket, kinek kiadása azon­ban a zsidó szülőktől megtagadtatott. Meg­jegyzendő még az is, hogy a gyermek kicserélésénél tanuk is voltak jelen.­­ A gyémántcsinálás titkát fedezte fel saját állítása szerint mr. Maclean J. a st. rollezi vegytani intézet igazgatója. Sike­rült előállítania teljesen tiszta és átlátszó carbont, mely­ek­ a gyémánt sugártörő tulajdonságaival; úgy a savak mint az alják hatásának, mint a forraszcső borzasz­tó hevének ellenáll; még nincs eldöntve, vájjon e készítmény karczolja-e a gyé­mántot. — Egy orosz vasúti győzelem Belgrád­­ban. Oroszország Belgrádban, Ausztria- Magyarország felett nagy diadalt készül vívni. A­mitől, írja a N. W. T. régóta féltünk, most úgy látszik beállt, a szerb vasutakat orosz kezeknek akarják átadni. Ez ügyben következő távirat van előttünk : Belgrád, decz. 27. Oroszországnak Szer­biához intézett egy hivatalos jegyzéke folytán, a Nissben összegyűlt miniszterta­nács a Poljakoff és társa orosz vasúti konco­rcium ajánlatait a Szerb vasutak építése iránt elfogadta. Pol­jakoff Perzsáni orosz miniszterrezidens által a kedvező el­döntésről értesítve, legközelebb Nissbe megy, hogy a 10°/0-ás óvadék után meg­kösse Szerbiával a forrásszerű szerződést. Az Ügy még a skupstina eldöntésétől függ ugyan, de alig tehető fel, hogy az Ausz­­tria-Magyarország mellett nyilatkoznék. Ilry tehát keleti összeköttetéseink egyik fővonala orosz kézben lesz. — Somosheöy elfogva. A bécsi lapok e hírrel vannak tele. Hasábokat szentelnek az ügyes szédelgő elfogatása feletti örö­müknek s életrajzát és kalandjait igen részletesen köztik. A hirhedt csaló pár nap előtt érkezett Bécsbe s a „Magyar Királ“ fogadóban „Viktor Graf Bobrovsky“ név alatt szállott meg. A gróf ur azonban több oknál fogva fölkelte a rendőrség figyel­mét, különösen miután konstatáltatok, hogy ilynevű grófi család általában nem létezik. Riegler és Slanina titkos rendőrök ettől kezdve szemmel tartották jeles honfitár­sunkat, s megtudták, hogy a Kärntner­strasse 14. száma alatt levő órásüzletben a londoni osztrák-magyar nagykövetség tagja gyanánt adta ki magát. Az órástól hosszabb beszélgetés közben kölcsönt akart fölvenni londoni zálogjegyekre, melyek zálogba tett ékszerekről szóltak. Az órás gondolkozási időt kért, mire a kalandor eltávozott. A rendőrök ezt kipuhatolván, elégnek vélték arra, hogy őt elfoghassák. A „gróf úr“ épen az István téren sétálga­tott, midőn ránehezedett a törvény kezé­nek súlya. Udvariasan fogadta azonban az elfogását eszközlő biztost, s először előkelő magatartásával akart imponálni, majd a tévedésért panaszt emelni, végre a külügyi hivatalba akarta magát vezettetni, hogy ott kiderüljön az elfogó biztos hibája. A megejtett kihallgatás alatt Stehaug, a detektív intézmény főnöke végig nézegette a „híres bűnösök albumát“ és ráismert a gr. urban — Sor­osheőyre. Az elfogottat át­adták a fenyítő törvényszéknek. Laká­sán rendkívül sok névjegyek találtak a legjobb és legmagasabb rangú nevekkel, Viktória királynő kabineti irodájának je­gyeivel ellátott borítékokat s más konver­­teket és „indián office“ jegyet. Somosheöy meglehetős humorban volt, midőn a vas­­pereceket kezére illeszték. Sikerül-e meg­szöknie onnan is, nagy kérdés. — Flegmatikus szerelem. Székelyföl­­dön történt. Özvegy D. uramnak volt egy 22 éves fia, Gyuri, özvegy M. asszonynak egy 18 éves leánya, Boris. A fiatalok ter­mészetesen szerették egymást ; az is ter­­mészetes, hogy egyszer összekopódtak. — Gyuri túlságosan szivére vette a dolgot , elment „Maduvába.“ Boriska epekedett egy­­darabig, de aztán férjhez ment D­­uramhoz. Mire a fiú, engesztelődéssel szi­vében visszatért, jegyese mint mostoha anyja prezentálja magát. Alföldi legény ilyenkor holtra issza magát s beáll betyár­nak ; a népszínművek legalább ezt mond­ják. Nem igy a székely. Gyuri szó nél­kül megfordult a sarkán, elment M. asz­­szonyhoz s megkérte a kezét. Ez oda adta szívesen, s Gyuri ekként feleségül vette a volt szeretője édesanyját. És lett saját apjának apósa. Már most boldo­gan élnek. — Paraszt takarékosság. A napokban egy parasztlegény állt be egyik fővárosi szemorvoshoz vak atyjával. „Orvos úr — igy szól — visszaadhatja-e atyámnak a szeme világát ?" — Az orvos megvizsgálja az öreg szemeit s kijelenti, hogy a baján segíthet. — „S mit fizessek a gyógy­­ás­­ért?!“ — kérdi ismét a fiú. — „Húsz forintot.“ — volt a válasz. — „Az sok, fizetek tizet.“­­ „Jól van, legyen hát tiz.“ — „Hát aztán tíz forintért mind a két szemét meggyógyítja?!“ — „Termé­szetesen.“ — „Akkor hát gyógyítsa meg az egyiket, öt forintért, úgyis öreg már, elég neki hátralevő napjaira az egyik szeme is.“ — A Dunának a fekete tengerrel való rövidebb után összeköttetése iránt fan álló terv felől Írják a „Pester Lloydsnak Bécs­ből, hogy nevezett terv szerint, melynek létesítésének élén báró Suttner áll, a Duna Csernavodától kezdve, egy csatornával volna a fekete tengerrel összekötendő, a­mi által ezen vizint a mostaninál 30 mér­földdel megrövidülne. A csatorna hossza 6 mérföldre terjedne, és előállítása 9 mil­lió frtot venne igénybe. Ezen terv, írja ne­vezett lap, a vaskapunak küszöbén lévő szabályozása alkalmával egész figyelmün­ket kell hogy igénybe vegye, miut­án an­nak valósulása esetére valamennyi nemzet nagy kereskedelmi hajói Budapestig eset­leg pedig Bécsig is előhatolhatnának, a­mi által a kelet termékeinek, a nyugat ipartárgyaival való kicserélhetésén, s ez által az egész kereskedelmi forgalom elő­mozdításán nevezetes módon lendíttetnék. — A­ legtöbb kedvezményt biztosító szer­­ződésünk Németországgal szemben való megszüntetése által bécsi lapok szerint, a vasutak régi harcza a vagyonok lefogla­lása elein újból ki fog törni. Vasúti kö­rökben ez iránt beható tárgyalások foly­nak, s konstatálható, hogy a társulatok­nak sikerült közös elhatározásban megál­­lapodniok.­­ A jelenlegi háborús korban minden­esetben értékes jelenség, hogy az osztrák fegyvergyár­­utolsó évi jövedelme előbbi évek bevételeit nem érte el. Az idei tiszta jövedelem 417,9­2 ftot tesz.­­ A Tag-folyam hídja, mely a vonat alatt összeroskadván, a borzasztó szeren­csétlenséget előidézte, a hídépítészet terén nagyszerűségénél fogva majdnem egyedül áll. 10 ezer 612 láb hosszú, emellett magas, s oly keskeny, hogy a new­porti magas­latokról egy száll drótnál nem látszik vas­tagabbnak. Építése háromszázötvennezer font sterlingbe került. Pécsi színház. Színtársaságunk újonnan szerződött tagjai, Both Etelka és Roth Amália a múlt szombaton kezdték meg működésüket, Lecoq Károly „Kis doctor“ czímű ope­­rettejében. Róthy Amáliáról, aki Beatrix szerepében Turcsányit helyettesíti, nem sok a mon­dani­valónk; amit ő tett, azt elődje job­ban, csinosabban, kellemesebben tette, s ha ezentúl is csak ily korlátolt körben fog mozogni, aminthogy tehetsége szerint tágasabb hatáskörre nem is igen számít­hat, akkor bizonyára rávonatkozó meg­jegyzéseink is rövidebbek lesznek. Más állásból indult ki testvére, Roth Etelka, aki Fioretta szerepében előnyös tulajdonokról tett tanúságot és mindjárt a virágdallal is kedvező színben mutatta be magát. Hangja tiszta, sima és elég egyenletes arra nézve, hogy mind a három fokban kellőkép fejezhesse ki érzelmeit. A Piccolóval előadott első kettősében az aprózott hangjegyeket is érvényre tudta emelni, s a farsangi dalt, noha nem elég tűzzel, de mégis csínnal adta elő. Átalá­­ban csinosan játszott és társalgásilag is olyannak bizonyult, aki szakmájában hasz­nára lesz a társaságnak. Második este Suppé „Szép Galatheá­­jának czímszerepében működött közre, és ha elsőben nem igazolta volna is a tehet­ségéhez kötött reményt, ezúttal bizonyára mindenkit meggyőzött arról, hogy mind hangja, mind iskolája, mind pedig egész előadása kiengíti azon igényeket, melye­ket, ily városban, operetteénekesnő irá­nyában támaszthatni. A közönség különö­sen Szép Galatheában osztogatta tapsait bőkezűséggel számára és sikere ez­úttal teljesebb volt, mint első este. Egyelőre csak ennyit tájékozásul,­­ alkalmilag majd többet. Szerdán Vedress Gyula rendező és színművész jutalmára „Őrültek háza Di­jonban“ cziraft hatásos franczia színmű adatott. Vedresst a közönség zajos tap­sokkal üdvözölte megjelenésekor. Vedress az őrült nehéz szerepét igazi művészi be­osztással játszta és fokozatai, amelyekben kitörései nyilvánultak, megragadták, meg­hatották a közönséget. Végül pedig midőn bensőségbe olvadtak fel érzelmei a sze­retett nővel szemben, nem egy szemből csalt ki könyeket. — Ernesztina szerepét Tőkés Emilia játszta nemes egyszerűséggel és megragadó igazsággal. Turcsányi Irén kifejezéssel végezte feladatát. Hala­dása e részben nyilvánvaló. A többi köz­reműködők voltak Völgyi (ezredes), Balá­­zsy (Durlois, Toldy (Darbois), Sz. Németh (mint remek és mulattató genre alakja Lőrincznek), Vihary (orvos), Bokor (té­bolydás igazgató).­­Az elődás összevágó volt, a csattanós végjeleneteket szabatosság és ízlés jellemezte. E színmű bizonyára többször is fog közönséget vonzani. Január 1-én azaz múlt csütörtökön színházi ünnepély volt, amennyiben a szín­társulat allegóriás képletben és Kölcsey hymnusát zengedezve, üdvözölte a bekö­szöntött 1880-as évet, sze­­ncsét kívánva­­ a nagy számmal összegyűlt közönségnek.­ Követte ezt Scribenek Somolky által ma­ „­gyarított „Egy nő, ki az ablakon kiugrik“ czímű énekes vígjátéka, amelyben Csókyné (Ida), Sz. Némethné (Rózsi), Toldy (Jenő) Várady (Török Bálint) játszták a főbb szerepeket, és kellemesen szórakoztatták a jelen voltakat. IRODALOM.­ ­ Vettük a Lányok Lapja és Hasznos Mulattató czimü ifjúsági folyóiratok deczemberkari számait. Szerkeszti Dolinay Gyula, kiadja Rautman Frigyes, Lányok Lapja a serdültebb­­kora leányok a Hasznos Mulattató a mindkét nembeli ifjúság­nak van szánva. — Ez újévben az előbbi hato­dik, az utóbbi nyolczadik évfolyamába lép, mely körülmény a legjobb ajánlat lehet. Mindegyik lap havonkint kétszer, dísze kiállítású tartalmas füze­tekben jelenik meg, színes borítókkal, díszes kóp­­raelléklettel. Egyik-egyik lapnak előfizetési ára negyed évre 1­ut, megrendelések­­Rantmann Fil­­kiadóhivatalába intézendők. „Bolond Istók naptára.“ 1880-ra meg­­jelenő Weiszmann testvéreknél Budapesten.'Ara­­­írt Bolond ’Istók munkatársainak tipikus alakjai e naptárban is képviselvék, uj és uj­ változatokban állítván e nyomorult korszak badarságait és bűneit a nyilvánosság itélőszéke elé. A­ki véleményt­­akar meríteni, hogy a korszak és nemsokára lejárja magát, vegye meg és nem fogj­a megbánni az érte adott banki forintot. A „Vasárnapi Újság” december 28-iki száma következő tartalommal jelent meg „Rupp Jakab emlékezete., Thallóczy Lajostól.Költemények: „Téli álom, téli képek“ * "-től „Fiamnak.“ Dömötör Pál­tól. „A fecskéhez.“ Kisfaludy Atalától. „Magyar emigránsok Keleten.“ V. S.-tól . Két kies pont Gödöllőről.“ Györy Vilmostól. „A kivágott arcz­­kép “ Elbeszélés. Eötvös Károlytól. „A legkisebb égi testek.“ Hoitsy Páltól. — „Szilveszteri mesé­­lő.“ „Egyveleg.“ „Új merénylet az orosz czár el­len.“ „Ünnepély a spanyol árvízkárosultak javára Párisban.“ Patti Adelina.“ „A Duna hátán.“ Ira­­lom és művészet: közintézetek egyletek, mi újság ? stb. rendes hetirovatok. Képek: Rupp Jakab.­ — Ünnepély a spanyol árvízkárosultak javára a párisi Hippodrommban. Gödöllő. (Keleti Gusztáv rajza.) Részlet a gödöllői alsó parkból. (Keleti Gusztáv rajza. Szüveszteri mesélő. (Robeth spanyol ),festő­től. A moszkvai merénylet színhelye (két kép) — 45 autograf a „Páris-Murcia“ lapból. «3*8­0 @6® JÁTÉKBEM D. Szombat, január 3-án Csókáné asszony jutalom játékául Nagyralátó a nemzeti színház legújabb ked­velt műsor darabja. Vasárnap, január 4 én Peleskey nótárius. Hétfőn, „ 5 én általános közkívá­natra másodszor" Danischeffek. Kedden, január 6-án Roth Etelka 3-ik felléptével Fatinicza operett­e. Szerdán, 7-én Balázsy Sándor juta­lomjátékául bérletszünetben itt először Rosenkrantz és Gül­­dernstein. Csütörtök, január 8 án Faust operette. Péntek, január 9-én Szünet. Szombaton jan. 10-én A zsidó apácza és József császár. Vasárnapján, 11-én általános közkívánatra másodszor Nótás Kata: KÖZGAZDASÁG. — „Az Anker“ élet- és járadék biztosító társaságnál 1879-dik évi novem­ber hóban benyujtatott összesen 536 bevallás 1.106.187 frt biztosítandó összeg­gel, és pedig: 342 bevallás 734.206 frttal halálesetre, és 194 bevallás 372.161 frttal életesetre. Kiállítva jön 284 kötvény 556.874 frttal halálesetre, és 174 kötvény 368.718 frttal életesetre, összesen tehát 458 kötvény 925.592 frttal. A havi bevétel volt 110.912 frt halál­eseti díj, és 120.741 frt betételekben, összes­­sen: 231.653 frt. Halálesetekért kifizettetett 78.737 frt. Ez évben benyujtatott 4944 bevallás: 9.988.566 frttal, és kiállíttatott 4590 kötvény, 8.684.361 frttal ugyanezen időben bevézetett 2.458.286 frt. A halálesetekért pedig kifi­­zetetett: 600.659 forint. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 9.029.310 frt, és az 1871/79 ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 12.656.084 frt volt.­­ A mármarosi sajt. A mármarosi sajttermelő társulat megtartotta évi köz­gyűlését. A mérlegből kitűnt, hogy a tár­sulat a lefolyt évben 500 és egy néhány frt. defic­itet mutat fel, ez annál meglepőbb eredmény, mert a társulatnak , mely a szarvasmarha nemesítést is egyik czéljául tűzte ki, a kormány ingyen legelőt s gaz­dasági épületeket ad, s azonfelül a kül­földről hozatot sajtot is a kormány fizeti. Sokan a tavalyi drága marhateleltetést (1 db. tehén 40 frt.) állítják a deficit oko­zójául. Közönséges sorsa ez a magyar ipar és kereskedelmi társulatoknak, me­lyek egyes tolakodóknak fejős tehenét ké­pezik.­­ Ismét egy adat azon közmondás igazolására: „Közös lónak túrós a háta.“ — Ausztria a sydneyi kiállításon. Csehüveggel, hajlított fatárgyakkal és sör­rel Ausztria Sidneyben a „Journal des Debats“ híre szerint fényes üzletet csinál. — A francziákat azonban úgy látszik azon körülmény ejti­­aggodalomon, hogy ugyanott Ausztria részéről nagy mennyi­ségű lábbeli és tajtékára lett elámyítva.

Next