Pécsi Figyelő, 1881 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1881-01-29 / 5. szám
IX. évfolyam. Elöfbetési di: Postra vagy Pécsett házhoz keltve: egész évre 5 t'ft. féltre 2 frt. 50 kr. negyed évre 1 ft. 25 kr. egyes szám 10 kr. megjelenik minden szombaton. Egyes számok kaphatók Steidinger II. könyvkereső (Széchényi tér).PÉCSI FIGYELŐ. Szerkesztői Iroda: Ferencziek utczája 22.sz. I. emelet. Kéziratok vissza nem küldetnek A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizethetni helyben: a kiadóhivatalban, Blauhorn Antal úr a városházi épületben, Lili János úr a budai külvárosban, Böhm C. F. úr a szigeti külvárosban lévő resi.1lésében, és Jeszti Károly úr könyvkötő üzletében, Király utca (nemzeti casinó épület), valamint a vidéken minden postahivatal,1. 5 ik szám. Hirdetések ára: Egy öthasábos petit sor egyszeri megjelenéséért 6 kr. 3-szori 4 kr., 10 szeriért 4 kr. fizetendő. — Minden hirdetés után 30 kr. bélyeg díj fizetendő. A nyílt tér 1 petit sora 10 kr. A hirdetési dij előre fizetendő. Kiadó hivatal: Taizs Mihály nyomdájában Majláth-tér 2. szám alatt. Miért rágalmaznak minket? A függetlenségi párt országos gyűlése és szervezkedése alkalmából a subvenersiós zsákból hizlalt kormánylapokban ismét megindult a rágalom árja pártunk ellenében. Ireánk fogják, hogy sok frakciókra osztünk, hogy egy része az úgynevezett szankczió pragmatika, más része az 1791-ki, ismét más az 1848-ki törvények alapján áll, más rész ezt sem ismeri el, hanem a függetlenséget tiszta perszonálunió alapján, sőt még azt is hazudják, hogy egy rész a teljes szakadást óhajtja Ausztriától, sa ez mind oly igaz volna, minthogy ezt gyűlöletes színben leírják, még akkor is a függetlenségi pártnak volna egy előnye valamennyi más párt felett, mert egy szívvel lélekkel óhajtja az 1867-ki Sröjtös ügyeket alapító törvények eltörlését az ország nyomora kistforráásának betömését. Azonban a ludasok handabandája csak a gyenge eszitek pikiprántatására való, mert hát az úgynevezett szankczió pragmatika, az 1791-ki és 1848-ki törvényes alapok egymással nem ellenkeznek, egymást csak kiegészítik és mennyiben a tiszta perszonál paló elve megkívánja legfeljebb csak utóbbi kiegészítésre — például a kislegyek vezetésére nézve — vannak, — de kik azok alapján állanak, azok ugyanazt akarják.ugyanazon eszközökkel elérti az ország önállóságát — függetlenségét. A teljes elszakadásra nézve a párt ismételve nyilatkozott már és visszautasitá a részakaratú rágalmat, a jó felhizlalt és betanított kormánypárti szajkókat.Onban nem tudván bálns, csak újra visszatérnek reá. De miért rágalmaznak minket szüntelen, miért neta ismerik el törökségeink, végczélunk szentségét, házasságát ? Ijiszten !Deák Ferencz maga is az 1867-ki kiegyezést csak lépcsőinek tekintette és nyilvánította, amtit elfoglalva onnan kiküzdhetjük a végesért az ország önállóságát. Hiszen Tisza Kálmán és pártja soha sem merte mondani, hogy önállósági elveit feladta, csak szegre akasztotta, hogy Jericho falait hévévé belülről ostromolja meg a hazára káros 1867- ki kiegyezést. Miért akarnak tehát minket meggátolni abban, hogy a többségre jutva megkísértsük érvényt szerezni elveinknek ? Ha az a meggyőződésük, hogy a király nem fogja kormányra hívni a többségre jött függetlenségi pártot, noha e meggyőződést mi és az ország túlnyomón nagyobb része nem osztja, ez nem ok arra, hogy minket rágalmazzanak és czélunk elérésében gátoljanak, s nekik is, ha hazafiak, érdekében áll tudni, hogy mit tesz a király, meghívja-e pártunkat a kormányra, avagy feloszlatja-e az országyűlést? Az utóbbi esetben a nemzet értesítve lesz teendői felett és az uj választások meg fogják mutatni azt is, hogy akar e a nemzet tovább is az 1867-ki alapon sinlódni, avagy jobbnak, találja-e egy kis ostromállapot létrejövetelét. Az előbbi esetben azonban mi is, ők is elértük leghőbb óhajunkat és vállvetve dolgozhatunk a múltban ütött fájós sebek gyógyításán, hazánk és népe jólétének előmozdításán. Miért gátolnak tehát folytonosan czélunk elérésében? Azért gátolnak abban, mert önzésük nagyobb hazafiságuknál, mert nem akarják a drágán kezükbe kaparitott hatalmat kiadni illetékesebb kezekbe, mert tartanak attól, hogy a nemzet még egyszer számot kérhetne sáfáraitól és ők e számadásra képtelenek. Egyébiránt rágalmazhatnak már most, a nemzetet nem fogják többé lépre vezetni, az alárendelt választói tömegre a tisztviselőkre val, hivatalos presszót gyakorolhatnak még, küldhetik a keservesen beexequált filléreket milliónyi forintokban megvesztegetésekbe, ott hol az még lehetséges és hol még ezért érhetnek, zsoldba vehetik a litifittekéseket, nemességet sóvárgós uzsorásokat és vérszopókat, de rágalmazásunk által többé tőlünk senkit nem fognak elidegeníteni. ____ T A E CI A. Hatalma** Ég! • • • Hatalmas Ég! Mindenható Isten! “ Ki trónodról látod, 4 bűnüknek bűzös posványában fetrengő világot,f Ne hadd csodás nagy művedet , Ily posmányul veszni, , Pusztítsák szét menyköveid S legyen, mi volt — semmi! És ha újra alkotsz egy világot, Reá egy fensőbb lényt, Hogy szív- s ésszel uralkodjék szabad Akarata szerént: Ne a sárba, — hiénába ' Lehelj Uram lelket, S meglásd e faj nemesebb lesz, Mint' emberiséged1 *! Máraily Verencz. A bányában. „Szerencse fel!“ szól a bányász S a sülyesztőbe áll. Hideg vérrel kétszáz ölve A föld gyomrába száll .Ember, világ hitvány neki, s a fölti mélyét szereti. Arcza komoly, lelke elszánt, Ajkán kevés a szó, Lénye ridegnek látszik, de Szives angyali jó. Nő s gyermektől könnyen válik — Le, sötét honába vágyik. Ah! ki mondhatná meg várjon Felszállni fog-e még, — Avagy ott lent találja el A szörnyű, szörnyű vég?! — Mindegy: a halált neveti, Vészes műve tetszik neki. Hová, óh vakmerő ember? — Hová viszen a vágy? A mi ébren, mi álomban, Enyhét neked nem hagy, — Hisz a melynek rabja levél A helyen porféreg sem él. Dj vizek esése zubog, Aczél moraja zörg, S mindez viszhangok szárnyain, Mint menykő tova dürg. Hja! ez a bányász zenéje ~ Ebben telik neki kéje. Mint egy ezik ázó istennyíl Erős sziklákat zúz, Vészes erekből vas kézzel Elő kincseket húz; S pokoli művéért a bér — A sajttalán napi kenyér! . . . Te, élet unt milliomos béjencz, léha, kába! Hogy élni tanulni szeress — Szállj le a bányába, mert rád csak kényelem vára Sorsod áldod bizonyára. És ti koronás nagy urak — Kiknek vad kényére Gyöngyöt koronákba izzad ' A földtáró vére: Őt áldani tanuljátok, Sorsa úgyis — vihar, átok. Igen, urak tiszteljétek A kérges tenyeret! Ez teremt nektek kincseket. Bort, ízes kenyerűt. Értetek umujos szirtfalat, — . 8 évé.. . , csak a silány falat ! . . . Szabolcs, 1880. november 19 én. Iléya Mihály. Az első bál. Budapest 1881 jan. 23. Önökhöz szólok kedves olvasónőim, önök érző, fogékony szívvel bírnak minden szenvedés iránt, s mig a férfiak kinevetnék, önök megsajnálják szegény Adelaide. Már félórája, hogy türelmetlenül jár föl s alá kis szobájában (taute nem engedi le ülni) várja papájára, ki elment megnézni vannak- e már sokan. Tante azt mondja, nem illik elsők között lenni, ő pedig jártas már ilyenekben, 9 évig bálozott. Kaczér mosolyt vet az álló tükörbe, tanulja hamisan hátravetni homlokára omló éjfürtjeit, ölt pajzán, komoly, hízelgő büszke arczot, hogy mindenkit meghódítson az első bál-ban. A tante majd egy gombostű, majd egy virággal tódítja a hódítás eszközeit. A kocsis már káromkodik , megjön a papa is jó hó hirrel . . . mehetünk . . . tante siess. A redout termei mind nyitvák, fényes csillárok pazar fényt szórnak a hullámzó párokra; a serenade espagnol andalító hangjainál robog Adelaid kocsija a tornáczba. /'■■■. !.... o Adelaid remeg arcza bíborban ég a félelem a hidegtől, pedig tante azt, mondja e pir nem jól áll neki Megérkeznek. ,, Udvarias rendezők, szemekben a büszkeség s öröm csillámával kézirill kézre adják a piruló leánykát, biztató, hizcelgő szókat súgva neki, mintha karjai reszketéséről éreznék félelmét. .. Örömteli üdvözlettel rajongják körül ismerősei, elhalmozzák bókokkal, ő csak pirul. Pedig otthon, szelleme mint hímes pillangó szállong a szivárvány minden színeiben tündökölve, hódítva az egész társaságot. S most ? Az újonnan bemutatott ifjak ajábigyesztve fordulnak el: „Dezső rászeded minket, hisz ez kis liba.“ Az idő múlik Adelaid fáradhatlanul tánczol, de elfogultságát nem tudja levetni. Mintha érezné ama oldalt álló barna fiú delejes szemsugarait, pirulva süti le selyem pilláit, nem mosolyg a mellette ülő ifjú csél-csap megjegyzésein, pedig tante azt mondja az nagyon jól áll neki, gyönyörű fogai vannak. Ah az a cotillion!! Az ábrándos ifjúval lejti, alig szólnak egymáshoz pár szót, azt is oly közönyösen, pedig mennyit beszél az ifjú éjfekete szeme. A tánczok egymást követik. A fiatalság lassan kint elmarad az unalmas libától. A bouqueval kezében bóbiskoló tante hiába suttog feddő szókat, kérdezősködik holmi fejfájásról, Adelaid esdekléseire tovább szunnyad. Még egy csárdás, egy négyes, mindkettő az ifjúé, azután hazamenve lenyugszik a duzzadó párnákra, mereng az elmúlt tündéri éjen, vágyó sejtelemmel gondol a jövőre, mig a rózsás hajnal álomra csókolja az égszin szemeket. — Boldog ifjú. .., Hogy ezt a tante nem mondta. Fry Pál. % 3* Pécs, 1881. január 29-én. / A függetlenségi párt országos értekezlete. Az országos függetlenségi párt e hó 23-án tartotta pártszervező gyűlését Budapesten. A gyűlésre az ország minden vidéke küldött megbízottakat, ahol a párt programmját ismerik. Már 10 órakor a „Hungária” nagyterme tömve volt az értekezletre küldött képviselőkkel. A gyűlést Mocsáry Lajos, a függetlenségi kör elnöke nyitotta meg és a 21-én tartott előértekezlet határozatai értelmében elnököknek Ragályi Nándort, Gubody Sándort és Madarász Józsefet ajánlotta, jegyzőnek pedig Kun Pált (Sárospatakról) Schvarcz Gyulát (Budapest), Hentaller Lajost és Turgonyi Lajost. Madarász József néhány szóval felemlítette ez országos pártértekezlet czélját s röviden visszatekintést nyújtott a függetlenségi párt eddigi működéséről. Ez.után a szót átengedte, Eötvös Károlynak, kinak beszéde a gyűlés egyik fénypontja volt. A párt keletkezéséről és fejlődéséről napjainkig, egy igen szép beszédet mondott, beszédének különösen azon része szült nagy lelkesülést, melyben azt mondta, hogy e kis párt hatalma nem a számokban, hanem azon eszmében rejlett, mely 400 év óta firoláira szállva élt a nemzetben s mely eszmék minden igaz magyar ember keblében olthatatlanul égnek. S ez eszmét ki nem törülhette soha az országot vezető férfiak szükkebllsége, ármánya. Ezek az eszmék azóta elvekké fejlődtek s ez elvekben volt azon kis párt ereje. 40 év története adta e pártnak a hatalmat. Eötvös lelkes beszéde után Kán Pál szólalt fel, miszerint azok is szóljanak a dologhoz, most, kik nem az országházban ülnek, hanem otthon küzdenek, fáradnak az elvért sokszor szenvedve s ritkán elismerve. Illy Ignácz buzdította a pártot a küzdelemre, úgymond, akkor, ha nem is a többség kivívása, de az erkölcsi siker jutalmaz meg. Bátorította a pártot az erőszak, a megfélemlítés ellen és biztatta, miszerint minden megvesztegetéssel szemben lépjenek erélyesen fel. Ezzel áttért a szónok beszéde legfontosabb részére az adminisztratív részre. A központban egy nagy anyakönyv, törzskönyv készíttetik, melyben mindez adat beiratik, hogy a kerületek hit képe ott látható legyen. A könyv három részre osztatik, melybe vezettetik a választók száma, a jelöltek, vezérek s főbb emberek kerületenként. Továbbá a választók foglalkozásukra nézve. —iázervezve van-e a párt vagy nem ? s ha nem, mikép eszközöltessék ? — Egész- leges-e a kémlelt, azaz, nincs-e korrum-« tálva, vesztegetve? A befolyásos emberek lajstroma, nem csak a mienkép, de az ellenpárton is a külön jegyzetrovat azon értesítések részére, melyek a kerület specziális viszonyaira vonatkoznak. S végül azon nagy kérdés bejegyzésére, hogy van-e kerületben férfin, kit a siker valószínűségével fel lehetne léptetni. —————————— ----— E törzskönyvbe való tabellák minden kerületi pártfeleknek elküldetnek. Verhovay beszédében igen életre való eszmét pendített meg s ez a vidékeken tartandó, de a központból vezetendő rendszeres népgyűlések terve, mely inditvány egy hangulag elfogadtatott. Délután 5 órakor az orsz. függetlenségi kör helyiségében gyűltek ismét össze a vidéki küldöttek s ott folytatólag meg-, beszélték a pártszervezkedésre nézve még függőben maradt néhány tételt. Az országos függetlenségi párt értekezletének tagjai, a gyűlés után dísz lakó , mára jöttek össze a „Hungária“ nagytermébe. A terem zsúfolásig megtellett. Sikerültebbnél sikerültebb toasztokat mondottak, Gabody Sándor a hazát élte te, Ragályi Nándor Kossuthot, kinek Üdvözlő távirat küldetett. — Avadírául diplomáczia körében, mint Páriából sürgönyzik, nagy változások fognak legközelebb történni, Czaky nuntius Parisból Szentpétervárra, Boncetti Münchenből Parisba, Pacini Haagból Münchenbe fog áthelyeztetni. Hir szerint egy párisi bankárcsoport 800 irillió frankért hajlandónak "Ígérkezett a franczia papi testületek minden ingatlan vagyonának megvételére. (Valószínű, hogy tartanak a papi és kolostori javak elkobzásától s ezért keresnek módot arra, hogy a törvény védelme alá helyezzék mint magántulajdont. ) Az egyházi javak államosítása a Tiszakormány gazdálkodóinak természetes és legközelebbi következményekép tűnik fel, de azért a legilletékesebb körök éppen semmit sem tesznek a veszély elhárítására, vagy megelőzésére. Kivánjuk hogy e vétkes gondatlanságot mielőbb üdvösi tevékenység váltsa fel.) — Külföldi hírek. A görög-török határkérdés eligazítása a nagyhatalmak által a diplomáczia utján kísértették meg és pedig a Konstantinápolyi nagykövetek közvetítésével ami úgy látszik czélhoz fog vezetni, ha csak egyik másik nagyhatalom nem látja érdekében valónak, hogy a görög kormányt felbiztassa meg nem elégedni a porta eredményeivel. A porta hadi készülődései egyébként lépést tartanak a görögökével Szerajevóból jelentik, hogy Novibazar kormányzója Szulejmán pasa parancsot vett, hogy 8000 emberrel Thessiliába induljon a görög határra. Az ig izgatók elleni per az Angol kormányra nézve siralmas véget ért. Az esküttek jan. 25-én délben vonultak vissza ítélethozatalra és öt óráig tanácskoztak, ekkor elnökük kijelente a bírónak, hogy még nem egyeztük meg (ott szavazott egység szükséges az elítéléshez) és megegyezésük nem is valószínű, a bíró újra megkísérelteté a megegyezést, de nyolca órakor elnökük kijelente, hogy soha sem fognak megegyezni, minél fogva a biró feloszlatta az esküttezőket. — Tíz eskütt volt a felmentés, kettő az elítélés mellett. — Parnelt, az izgatók vezérét a terem elhagyásakor lelkes ovácziókkal fogadták, az ír főváros Dublin és mások ez ünnepre kivilágítást rendeztek, a katonaságot pedig a kormány csatakészen tartotta. Az angol alsóház jan. 25-én délután 5 órától másnap délutáni 4 óráig szakadatlanul ülésezett. Ennek oka volt az a bili, mely a korlátlan szólásszabadságnak határt volt szabandó, az úgynevezett szájkosár javaslat, mert e nélkül az írországi ostromállapot feletti törvény az ír képviselők agyonbeszélési tervük folytán csak tavaszra volna megszavazható. A szájkosár bili elsőbbsége felett vitatkoztak, az ír képviselők folyvást il meg új halasztási indítványokat tettek, mik mindig leszavaztattak, végre mégis az ülést bezárni és a vitát elhalasztani kénytelenek voltak. Az orosz turkomann háború folyamán orosz forrásból egy drágagyőzelmet jelentenek a turkomaniok felett, amennyiben ezek erősített hadállásukat az oroszok rendszeres ostrom és nagy vesztességek után végre bevették, a harcz véres volt és kilencz órán át tartott. Hogy mennyire nem az ország közvéleményét fejezték ki a szerb országgyűlések addig, míg Risztrig volt a kabinet feje és ő az orosz ultrákkal vitte az ügyeket, az kitűnt a mostani szkupzsia megalakulásakor, melyben a mostani kormány 3 * S * */i többséggel bir. :— A hisztics kormány alatt véghez vitt több rendbeli visszaélés, sikkasztás s már bűntények napvilágra kerültek és számos előbb befolyásos ember dutyiba került. (A szomszédban 18 **megtörténhetnek.) Országgyűlés: Január 20 án a képviselőház ülésén elnök, Péchy Tamás bemutatta Sáros megye feliratát a közegészségi törvény módosításáért, a kassai kereskedelmi és iparkamaráét a fogyasztási adók elvetése tárgyában. Napirenden volt a szegényügy kölcsönös biztosítására Belgiummal kötött szerződésről szólójavaslat, mely Irányi Dániel és az igazságügyminiszter felszólalásai után elfogadtatván, végleg megszavaztattak a csendőrségről szólójavaslatok. Következett a cukor, kávé és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló tjavaslat általános tárgyalása. Jan. 21-én folytattatok az új fogyasztási adókról szóló tjavaslat tárgyalása. Majoros István az összes államhivataloknál jutalmak és segélyezések czímén foglalt kiosztásoknak rendetlensége tárgyában az összes minisztériumhoz és Szederkényi Nándor Heves megye területén a papi illetmények behajtása tárgyában a belügyminiszterhez intéztek interpellácziókat. Jan. 24-én néhány kérvény bemutatása után, beterjesztettek az ügyvédi rendtartásról és a közlekedési tárcza 1880. évi póthiteléről szólójavaslatok. Napirenden volt a czukor, kávé és sömegadóztatásáról A flit és szerelem. Irta: Kisszolchányi Lajos. (Folytatás.) Az erdeei lak. A hajnal első bíbora égett az őserdők levelein , az erdei virágokon százféle színben játszott. Az ég azuktán csak könyveli bárányfelhők lebegtek, félig eltakarva a lenyugodni szálló sápadt holdat. Első trilláit kezdé csattogni az erdő költője, a kis csalogány s kis lakában vidáman rázogatá meg szárnyait, melyekről a reggi harmat cseppjei, mint megannyi gyémánt futottak alá.Hangos mormolással sietett tova virágos partjai közt a kis patak, melynek szélén szarvas csoport volt látható kecses csoportozatban; az ülő szarvas és kis szarvas emő. Méhek dongták körül az erdei virágot, s némelyek már terhelve siettek egy odvas fán látható lyukon be, hogy korai fáradtságok édes gyümölcsét a kis méh királyság közkincsévé tegyék. A fa koronája ott feküdt lábánál, mintegy bebizonyítva, hogy nem csak az embernek, hanem a természetnek is van gyásza, ime egykori zöld lombja, mint tört reménye a csalódó emberi szívnek, ott fekszik fonyadtan a porban. Valamivel a kis kígyózó pataktól távolabb kiváló cser emeli büszke koronáját, mintha az eget akarná feltörni, hatalmas fejével fenyegetően mered az ég felé. Egészen ellentétben a hatalmas fával alatta kis hajlék tűnik fel, mintha csak pártfogóltja volna amannak. Vékony ágakból van összefűzve, sárral tapasztva oldalán. Kis nyílás szolgál ablakat, melyen átlátszó hártya ellenkezik a bezuhanni akaró reggeli szellővel. De ime nyílik a kis ajtós bő, hosszú köpenybe burkolt férfi lép ki. Első pillanatra megismerjük benne a ma-