Pécsi Figyelő, 1881 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1881-12-03 / 49. szám

nyák, javitva és pótépitkezések eszközlé­sével pótlaktanyákká emelkedhetnek, kü­lönben pedig csak fiók-kaszárnyaként sze­repelhetnek. — A javítási és pótépitke­­zési költségek 14000 írtban vannak előirá­nyozva, mely összegnek egy részét a kincstár, már előlegezte is a városnak. — A közgyűlés a polgármester ajánló be­széde után, határozatilag kimondotta, mi­szerint még ez évben hozzáfognak a belső munkálatok foganatosításához s a rende­letben előírt feltételek mellett a jövő év­ben folytatni fogják a javítási és pótépít­­kezési munkálatokat. Következett a tanács jelentése az összes pénztárak megvizsgálásáról. A je­lentés a legkielégítőbb megnyugtatásul szolgált, minthogy az összes pénztárak a lehető legjobb rendben találtattak. — A közgyűlés élyenekben adott az örvendetes tény fölötti tetszésének kifejezést. Most a tárgysorozat második szakasza került megbeszélés alá. Elsőben az 1882. évi közköltség elő­irányzat, melynek általánosságbani elfoga­dása után, következett a részletes tár­gyalás. A városi fekvő javadalmakból be­folyó tételek következői kifogástalanul fogadtattak el, u. m.: földbérekből 2101 frt 11 kr, — legelőadóból 1732 frt 48 kr, — kőbánya-bérből 521 frt, — homok­bánya-bérből 106 frt, — téglaégetés után 2000 frt, — ház- és bolt­bérekből 7303 frt, — erdő után öl- és tűzifából 18300 frt, —­ erdei legelő után 95 frt. Ezen té­telnél felszólalás támadt. Papp József bi­zottsági tag keveselvén a 95 frt bért, kitöröltetni kérte az előirányzatból s az­zal indokolta kérelmét, hogy a legeltetés által sokkal több kár okoztatik az erdőben, mint a mennyi haszon hárul a 95 írttal a városra, de még árverés utján, biztosnak látja, hogy többszörösen előnyösebb felté­telek mellett adhatja ki a város ezen er­dei legeltetési jogát. Polgármester felszó­lalása után, azt határozta a közgyűlés, hogy árverés alá bocsátja az erdei legel­tetési jogot, de addig míg ez nem foga­­natosíttatik, a 95 frt megmarad az elő­irányzatban. A most következő tételek is­mét kifogástalanul fogadtattak el: balo­­kányi tó és korcsma után 1402 frt. — gesztenyeszedési bér 138 frt 55 kr. — Városi javadalmakból: pálinka és szeszes italok után 15657 frt 50 kr. — borvám­ból 25268 frt 50 kr, — sörvámból 5368 frt 50 kr. — helypénzből 22540 frt 50 kr, — vadászati haszonbérletből 206 frt, — kövezetvámból 21431 frt. — Rendőri jövedelmek: bírságokból 260 frt 23 kr, — cseléd­beiratási díjakból 1300 frt. — Cselekvő tőkék kamataiból: kamat magán kötvények után 43803 frt 70 kr. — Külön­féle rendes, de bizonytalan mennyiségű jövedelmek: vízvezetéki bérekből 1450 frt, — temető fűért 177 frt 58 kr, — termesztmények és anyagok után 40 frt 78 kr, — halott-szállitásból 619 frt 57 kr, — árvatári kezelés díjakból 1216 frt 62 kr, — barmok eladásából 53 frt 33 kr, — mértékhitelesitési díjakból 4000 frt, — telekátirási díjakból 4337 frt 07 kr, — gyümölcsfa-iskola után 73 frt 81 kr, — tanbeiratási dijakból 2709 frt 50 kr, — vágóhíd pénzből 1259 frt 76 kr, — ka­tona tiszti szállásbérek, katona bútorokérti kárpótlás és hál­ló pénz 9339 frt 31 kr., — közmunkaváltsági pénzekből 12672 frt 20 kr, — végrehajtási költségekből 1000 frt, — trágyaeladásból 60 frt 45 kr, — ut­­czaseprési járulékból 3182 frt, — vasúton érkező teherszállítmányok utáni vámdíjból 2150 frt 09 kr., — előre nem láthatók­ból 4461 frt 75 kr, •— előlegezett bé­lyegköltségek megtérítéséből 212 frt 76 kr., — Fekete és pécsi vizszabályozásra a törzstőkéből előlegezett összeg megtérité-Egyszer Deák Ferenczczel történt. A téllkését Zalaegerszegen feledte a vendéglő asztalán a hol ebédelt. A mint észrevette a hiányt, rögtön sürgönyzött egyik ismerősének, hogy men­jen el a vendéglőbe s ha megvan ott még bicskája, kérje el és küldje le azon­nal Pestre. Az ismerős épen nem volt odahaza, tehát nem tehetett semmi intéz­kedést. A türelmetlen Deák ennélfogva még egyszer sürgönyzött, de most már a vendéglősnek. Az aztán visszafelelt, hogy a színét sem látták a bicskának. Épen egyszerre nyitott be Somsich a sürgönnyel. Deák panaszkodva említé, hogy a bicskája most már oda. — Talán valami emlék volt? — Nem az egy forintért vettem a váczi utczán. — Hát a Bürgönyzés mibe került e­gy forint hatvanba, s most még sincs meg a bicska. Nem tudtál inkább egy újat venni?! — Tudtam volna bit az . . . mondja az öreg úr elgondolkozva, ha magyar ember nem volnék. De így eszembe se jutott. Pars pro toto. Ez a kis epizód ma­gán hordja mindnyájunk karakterét. Se gazdálkodni nem tudunk, de még a beosz­táshoz sem értünk. Gondolkozás, számítás nélkül vegetálunk az életben, magunkkal és családjainkkal nem törődve, hanem mindig sóhajtozva várva a jobb időket - de vájjon honnan, miféle alapon ? Élünk mától holnapig. Ezért függ fölöttünk az a nagy sötét kérdés ha vájjon élünk-e holnap ? Léből az egyes érdekelt réttulajdonosok által 766 frt 45 kr. — Az összes bevétel 219318 frt 10 kr. — A kiadási tételek a következőkép szavaztattak meg. Városi tisztviselők és szolgák ellátása: tisztek és szolgák fizetése 79023 frt. — nyugdíjakra 8370 frt 63 kr. Ezen tételnél Bolgár Kál­mán bizottsági tag kijelente, miszerint ez alkalommal megszavazza az összeget, de azon hozzátétellel, hogy jövőre rendeztes­­sék és módosítassék a nyugdíjszabályzat, még­pedig akképen, hogy csupán az el­aggott és a város szolgálatában munka­­képtelenné vált tisztviselők, nemkülönben szolgák, részesüljenek a nyugdíj élvezeté­ben. Eből kifolyólag feltétezett a kérdés, hogy a­kik pl. hat vagy tizenkét évi szol­gálat után kimaradnak a választás alkal­mával, azok hiába fizették-e a nyug­díj­alapra fizetések egy bizonyos részét? — Erre Károly Mátyás felelt, azt mond­ván, hogy a ki kimarad a választás alkal­mával, menjen és keressen magának má­sutt foglalkozást. — Végre is Bolgár in­dítványa tudomásul vétetett, de mint ön­álló indítvány, minthogy előre be nem je­lentetett, nem juthatott határozat alá. — A nyugdíj összeg megszavazása után elfo­gadtattak: kegy- és régi nyugdíjakra 3845 frt, — napi pénzek díjnokok ré­szére 1095 frt, — rendőrök, mezei cső­szök, erdő- és szőlőpásztorok ruházatára 4698 frt 35 kr. — Igazgatási költségek czimén megszavaztatott 93448 frt 97 kr. Ezen czim, „utak tatarozására a köz­munka alapból 12672 frt, 20 kr.“ tételé­nél Papp József bizottsági tag igen pana­szos hangon adott kifejezést azon tapasz­talatának, miszerint a főmérnök hanyag­sága folytán az utakra kihordott kavics sárba tiportatik, megsemmisül, a­helyett, hogy a botrányosan gyarló utak vágá­nyaiba kotortatnék. Papp ezen állítása mel­lett többen is fel­szólaltak. A most követ­kező előirányzati összegek minden meg­jegyzés nélkül fogadtattak el. Iskolai kia­dások czimén 35850 frt, 35 kr. — Jóté­kony és egyéb városi intézetek és testü­letek segélyezésére 8026 frt. — Külön­féle kiadások czimén 47807 frt, 59 kr. — Az összes kiadás 290383 frt, 89 kr. Eb­ből levonva az előirányzott bevételt, mu­tatkozik fedezendő hiány 71065 frt, 79 kr. — A deficzit fedezésére az 1870-ik évi 42-ik törvényczikk 13­§-a értelmében pót­adó vettetik ki és pedig 28 °/C. Az 1882. évi közköltség előirányzat ekét elfogadtatván általánosságban és részletei­ben, — egy igen fontos és érdekes tárgy ju­tott szőnyegre. Az érdekes tárgy a hely­beli zálogházak ügye. Lássuk csak. Jó minapában tartott közgyűlés alkalmával határozattá emeltetett, miszerint a zálog­ház tulajdonosok ezentúl nem működhet­nek biztosíték nélkül és 60°/p-re, hanem tartoznak 5000 frt biztosítékot letenni és csak 15—20 %-re dolgozhatnak. A köz­gyűlés ezen határozatát a minisztérium is helyben hagyta s midőn a város ezt érvé­­nyesiteni kívánta, a zálogtulajdonosok kér­vényt nyújtottak be, miszerint a kitűzött feltételek mellett nem élhetnek meg, kény­telenek likuidálni. A pénzügyi bizottság ezen kérelemre vonatkozólag előterjesztést nyújtott a közgyűlés elé. Az előterjesztés­ben oly engedmények vannak, melyek a közgyűlés által nem voltak elfogadhatók. Mende, Bolgár és Papp bizottsági tagok felszólalásai után, abban állapodott meg a közgyűlés, hogy megmarad a minniszte­­rileg is megerősített régebbi határozata mellett, hogy helyben zálogház csak az 5000 frt biztosítéki pénz és 15—20°­C-esi működés mellett állhat fenn. A jelenlegi zálogházaknak pedig elrendeltetett, hogy három hónapi fennállás után, mely idő­tartam alatt árverezést tartaniok nem sza­bad,­­ megszüntethetik üzleteiket. Három hónapi határidő a végből tűzetett ki, hogy az alatt mindenkinek módjában álljon el­zálogosított tárgyait kiváltani. — Most itt volna az alkalom, hogy a város állítson fel egy zálogházat. Nem kevésbé érdekes volt az előző tárgynál a következő. A tanács jelentést tett, — a helybeli cs. kir. katonai állomás­parancsnokság azon megkeresése tárgyá­ban, hogy a Rókus-téren katonai építkezé­sekre — a kincstár részére még 1853-ban adott 2 holdnyi terület átadassák. A pol­gármester elbeszélése szerint az még nem volna baj, ha csak ezen két hold terüle­tet kellene átadni, hanem ezzel a bálicsi viz 2/1 része is kívántatik. Ez utóbbit azonban a város kénytelen megtagadni mivel ezen bálicsi viz a/3 részének áten­gedésével az egész szigeti­ külváros meg­­fosztatnék a szükséges vizmennyiségtől, a miért is a közgyűlés elhatározta, hogy egy körülményesen indokolt kérelmet me­neszt a honvédelmi minisztériumhoz, hogy a várost a betarthatlan kötelezettség alól oldozza fel. Bemutattatott a belvárosi fitt népta­noda, — és felső polgári leány tanoda épület-tervezete, melyet a közgyűlés kia­dott az építkezési bizottságnak. Ezt követte a tanács azon jelentése, mely az uj temetőhöz szükséges terület beszerzéséről szól. A tanácsi jelentés egy három holdnyi területet ajánlott megvé­telre 2300 forinton. Károly Mátyás heve­sen szólalt fel az iránt, hogy az új teme­tőnek ajánlt hely először rémítő drága, másodszor pedig szintén nedves, vizenyős, mint a mostani új temető. Károly azt aján­lotta, hogy a jelenlegi vizes talajú temetőt fel kel tölteni.­­ A közgyűlés e tárgy­ban azt határozta, hogy alkalmasabb hely szemelendő ki s jutányosabb árért. Mikszáth Kálmán. Következett Szieberth Nándor bizott­sági tag három rendbeli indítványa: 1. a nyilvántartási hivatal szervezése tárgyában, 2. a bányatelepi útnak karfákkal leendő ellátása tárgyában, 3. a városház kiépítése iránt. Mind a három indítvány elejtetett. Felolvastatott Bors Mátyás és társá­nak kérelme a budai főutcza 9. számú ház telkén — a Márton-utcza felé — új utca­nyitás iránt. — Az uj utcza szükségét a közgyűlés elismerte, s hogy az meg is nyit­tassák, a kellő lépések megtételét elren­delte. Nagy tetszés mellett olvastatott fel Fiume város polgármesterének válasza, a budapesti kirándulás alkalmával hozzá in­tézett távirati üdvözletre. Pártolásban részesült a következő két átirat: — Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye közön­ségének átirata — Fiuménak, magyar­­országba végleg bekebelezése iránt az or­szággyülési képviselő házhoz intézett pár­tolása tárgyában. — Arad szab. kir. város közönségének átirata, — a katonai inté­zetekben a növendékeknek törvényeink szellemében való neveltetése — a katonai szolgálati szabályzatnak módosítása s a hadseregnek az alkotmányra való feleske­tése iránt — tett feliratának pártolása tárgyában. — Ez utóbbi azon hozzá té­tellel, hogy állítassék fel magyar tiszti akadémia. Ezzel a közgyűlés, — délelőtti 9 óra­kor kezdetvén, délbeni megszakítás után, 3 órakor folytatva — 16órakor végetért. Törvényszéki csarnok. Előadott polgári ügyek: — Ottinger Gusztávné Jellasich Gi­zella — Ottinger Gusztáv ellen házas­sági kötelék felbontása iránt. — Réder Jánosné — Réder István és neje ellen ingatlanok tulajdonjoga s jár. iránt. — Csapó György — Bánácz Vinkó és társa ellen ingatlan tulajdonjogának megítélése iránt. — Perczel Vincze — Perczel Lajos és társai ellen örökösödés iránt. — Pigethy Antal — özvegy Schwar­­czer Károlyné ellen 5000 frt s jár. iránt. — Leopold Ferencz mint gyám, és Hubschenberger József — Hubschenber­­ger Vendel holtá nyilvánítása iránti ügye. Előadandó büntető ügyek: Deczember 6. Konyhás Péter és tár­sai ellen lopás miatt. — Matán István el­len sikkasztás miatt. — Deczember 7. Linczak Károly ellen Schäffer János és neje ellen hatóság el­leni erőszak és bírói zártörés miatt. — Weisz József ellen lopás miatt. — Deczember 9. Makovicska András el­len vétkes emberölés miatt. Különfélék. — A gőzhajók menetrendje november 29-től kezdve változást szenvedett. — Budapestről Mohácsra naponta indul hajó reggeli 7 órakor szerda kivételével. — Budapestről Orsova-Galaczra indul kedden és szombaton reggeli 7 órakor. — Mo­hácsról lefelé szerdán és vasárnapon reg­geli 6 órakor. — Mohácsról Budapestre naponta — szerda kivételével délután 5 órakor. — Szent István magyar király emlé­kének­ emelendő szoborra Egry Ernő és Egry Béla gyűjtése folytán újabban ada­koztak: Baán József 5 frt, Mendlik Ágos­ton 1 frt, Czvetkovics Gyula 3 frt. A gyűjtés folyvást tart. — Ma egy hete tartotta a „Pécsi Da­­lárda“ a „Hattyú“ teremben III. alapsza­­bályszerű dalestélyét. A műsorozatból ki­emeljük „A hajós imája“ czímű kedves áriáju dalt, melynek eléneklésével igen szép bizonyítékát adta a kar tökéletességének; nem kevésbé jól sikerült az„Anyanyelv.“ „Lehullott a rezgő nyárfa .. .“ magyar népdalok, szintén nagy hatással adattak elő. Az éneket táncz követte. A szép számú közönség igen jól mulatott s egy kedves estével gazdagodott emlékezetében. — A színház köréből. Holnap a „Két pisztoly“ , jeles népszínmű kerül színre, és pedig nem a kis társulatok által megszo­kott kihagyásokkal, — hanem egész ter­jedelmében fog előadatni. — Kedden Bokor jutalmául egy felette különös ope­rette kerül színre, — a különlegesség czíme: „Húsz leány — egy férj sem.“ E darabban Bokor fogja a szerencsés papa szerepet játszani. „Tíz leány — egy férj sem“-et már volt alkalma közönségünknek látni, de húsz leány! . . ez már a soknál is sokabb, — ilyet meg nem nézni, való­ban kész veszteség volna. — „A körösi lány.“ Ez a népszínmű töltötte meg eddig a legjobban színházun­kat,— legkivált a kakasület, mely már ropogott a nagy teher alatt s melyen, mint nem minden napi eseményt felemlít­jük, hogy — négyen elájultak, többen pedig hajba kaptak s mind egy szálig lár­máztak, ugyannyira, hogy az előadást alig, de csak alig lehetett érteni. — „A körösi lány“ fényes sikert aratott, nem ugyan színpadi sikert, no de ez mellékes manapság, csak a kassza megteljék, ez a fő siker. A kassza siker eléréséhez a rek­lámot tagadhatatlanul az inasgyerköczök szolgáltatták s ki gondolná mivel? A „No de körösi lány“ czimű dal szakadat­lan éneklésével. — Részeg-e, bolond-e, vagy rablói A múlt héten özv. G . . . csné lakására egy koldus-habitusba burkolt gézengúz egyén toppant be és pénzt kért. G . . . esné kéregetőnek nézve az embert, néhány krajczárt nyújtott neki jószivüleg. A fur­csa ember nyers hangon visszautasította az adományt és többet kért. G . . . csné ekkor ijedelembe esett, annál is inkább, mivel egyedül volt a házban. Nem volt más hátra, elővéve tárczáját, egy pengőt adott át a vakmerő embernek. Mire ez megragadva a gyenge özvegyet, megrázta, földre teperte s ezzel elrohant. A rémület oly nagy hatással volt a megtámadott öz­vegyre, hogy önkívületbe esett s csak másnap tudta elbeszélni az izgalmas tör­ténetet. Ugyancsak rejtélyes egy eset. — A rendőrségnek jelentés létetett az eset­ről, a nyomozás tart, mint közönségesen — siker nélkül! — Extemporizáló vizsla. Van váró fiunkban egy jele,“ sport-fi, a ki a vadá­szatot nem csekély virtuozitással űzi, en­nek az úri­embernek van egy átkozott gonosz vizslája. A vizslát „Hanesz“-nek hivják s nem hiába, hogy „Hanesz“, van­nak benne „Haneszes“ tulajdonságok is. Vendéglőben él, — rendes abonens, jár naponta kávéházba, ő maga nyitja ki az ajtót, — de ugyan nem teszi, a miért is gyakran kénytelen a dákóval is ismeret­ségbe jönni. De ezen kívül, ha vannak nézői, luxokat is visz véghez, ha mindjárt meg is bánja a bőre. — így történt, hogy hétfőn délután a Juli nénivel volt egy kis kellemetlensége a piaczon. Egy csoport­ban állt néhány úri­ember, tehát volt a „Ha­­nesz“-nek kielőtt luxolni Szép csöndesen oda tompolygott a Juli néni almás kosara mellé és észrevétlenül, oly műtétet hajtott végre az almákon, hogy a ki szemtanúja volt a tör­ténteknek, hát bizon elment az apetitussa az almaevéstől. Bezzeg, hogy a Juli néni észrevette a csúnyaságot, felkerekedett a székről, akár a forgószél és lett csete­­paté s csak a „szégyen a futás, de hasz­nos“ közmondás elvének köszönheti a „Hanesz“, hogy a kis szék alá nem ke­rült. — A­mint halljuk, az ildomot nem ismerő kutya gazdáját kártérítésre fogják.­­ A pécsi nőegyleti karácsonyfához ajándé­kokkal eddig hozzájárultak: Moravitz Lajos cs. k. őrnagy 2 frt, Erreth Theréz 1 vág barhet 5 frt, Hölbling Julia 2 frt, Koronay Ludovica 5 frt, Schulhof Roza 2 frt, Johan Julia 2 frt, Rát­­kovits Mári 2 frt, Kovácsics Theréz 2 frt, Schmidt Mária 1 ing és 1 pár har­anyát, Scholcz Gyula, k. mérnök 2 frt, Bódé Carolin úrnő 2 frt, Feszti Kajmár ügyvéd 2 frt, Szakváry Emil ügyvéd 2 frt, Magyarli Róza 5 frt. Összesen 35 frt 1 vég baroket, 1 ing és 1 pár harisnyát. Magyarly Róza m. p. alelnök. — A mai számunkban közzétett Kauf­mann és Simon hamburgi bankház hirde­tését a t. olvasó közönségnek figyelmébe ajánljuk. Igen jó alapon szervezett és több jelentékeny összegű főnyereményben része­sítő eredeti sorjegyek vétele ajánltatik, alkalom nyuttatván, hogy környékünk la­kásai is részesülhetnek, sorsjegyek idejé­­beni megszerzésében. Ezen sorsolási vál­lalatnak szilárdsága mellett mind az illető kormány részéről nyújtott kezesség, mind pedig nevezett háznak jó hírneve szól, miszerint a nála számosan előfordult nye­reménynek kifizetésénél legszilárdabb pon­tossággal jár el. Beküldetett. Tüdőbetegeknek! Rögzült köhögés ellen ! az orvosok által eddigelé leghathatósabb és gyorsan működő gyógyszerül ajánltatik és pedig a tü­dőgümökót bármely fokán, gé­gehurut, üdült köhögés és tartós rekedtség megszüntetésére. Dr. Miller Moh-szörpe, mely a mellbetegségben szenvedőkre néz­ve megbecsülhetlen készítmény. Ezen MOH-SZÖRP gyógyerejének legcsattanósabb bizonyítéka az, hogy a legrövidebb idő alatt a legna­gyobb elterjedtségre tett szert. Eredeti tégelyekben, használati utasí­tással együtt ára 50 kr. o. o. Pécsett valódi minőségben kapható Nick Károly és Reed Vilmos fűszerkeres­­kedésében. Színház. Szombaton nov. 26-án ismét opera­­előadás volt „Lammermonn Lucia.“ Láng (Asthon) gyönyörű hangjának teljes birto­kában ismét oly művészettel énekelt, hogy a közönségnek kitörő lelkes tapsait teljes mértékben kiérdemelte. Gerecsné „Lu­ciát,“ a colorateur énekesnők e force-sze­­repét, bámulatos kitartással és praecisió­­val énekelte, különösen az örülési jelenet­ben rendkívüli művészetet fejtett ki. Bo­gyó (Edgard) és Bokor (Raimond), mint rendesen, ezúttal is igen jók voltak, előb­binek külünösen az utolsó felvonás ki­tűnően sikerült. Az opera fénypontja mind­­azáltal határozottan a sextet volt. De meg kell emlékeznünk a karszemélyzetről is, mely mint minden operai előadásban, úgy ezúttal is a legnagyobb dicséretre tette magát érdemessé. A kiállítás is gondos, igen szép és korhű volt. Egyátalában a közönség ezen estén ismét meggyőződhe­tett arról, hogy a fáradhatlan áldozat­­készségű igazgató és derék társulata min­­dent elkövetnek a maguk részéről, hogy a pécsi közönséget e szitiidény alatt igaz, műélvezetben részesítsék. Sajnosan kell azonban más részéről tapasztalnunk, hogy a zeneegylet zenekara mindinkább elá­rulja a betanulás elégtelenségét. A zeneegy­let jó hírnevének megóvása végett bizony nem ártana, ha az operai előadásokra több próba tartatnék a zenekar részről, s ha erre a színtársulat karmestere netalán reá nem érne, a zene-egylet igazgatósága elrendel­hetné, hogy a zenekart tanítsa be előre a zene-egyleti karmester. Vasárnap nov. 27-én „A czigány“ népszínmű zsúfolt ház előtt. Gyöngyösi Etelt, ki Rózsit játszotta, a közönség több ízben élénken megtapsolta. Hétfőn nov. 28-án Balázs Sándor legújabb színműve „1­­z amerikai pár­baj“ került színre, mely a budapesti nemzeti színházban néhány héttel ezelőtt adatott először elő, és mely színműről a fővárosi sajtó igen elnézőleg ítélt. Ré­szünkről csak annyit jegyzünk meg, hogy igen csodáljuk azt, hogy e darab fel- ,­tűnő gyöngeségei és drastikus frivolitása daczára is megmaradt a nemzeti színház műsorán. Egyébiránt a szereplők mind­annyian igen szép igyekezettel játszottak. Kedden Várai Mariska jutalomjáté­kául zsúfolt ház előtt egy új népszínmű „A körösi leány“ adatott elő, mely­ben azonban jutalmazottnak kevés alka­lom nyílt magát kitüntetni. Csinosan elé­nekelt dalait a közönség melegen meg­tapsolta. Szerdán nov. 30. Troubado­ur ismé­­teltetett, csütörtökön decz. 1-én pedig a helybeli jogakadémiai olvasókör javára a jogakadémiai ifjúság műkedvelői előadást rendezett, a­mely igen díszes közönséget vonzott a színházba. Előadatott két egy­­felvonásos vígjáték „A becsületszó“ és „A m­i­n­i­s­z­t­ere­l­nö­k bálja.“ Jövő kedden decz. 6-én lesz Bokor József, színtársulatunk egyik legszorgal­masabb és legjobb tagjának jutalomjátéka. Két operette „Chouffleuri úr otthon lesz“ és „20 leány és egy férj sem“ fog előadatni, melyekben a társulat­ összes opera és operette személyzete részt veend. A két operette között pedig egy a magyar népéletből merített érdekes epi­zód, melyben 50 magyar népdal van fel­használva, fog előadatni, czíme „D­a­l- bokréta“, szerkesztő Bogyó Alajos . Azonkívül az operettekbe igen érdekes operai számok lesznek betéve, u. m. Dal­nokiné „Bűvös vadászból“ énekel egy nagy áriát, Gerecsné a múlt évek­ben a nemzeti színházban Donadio Bi­anca által énekelt és oly nagy feltűnést keltett Proc­h-f­éle változatokat fogja előadni, továbbá Láng Dalnok t­.i­­.Cjaka egy nagy kettőst énekel a „S­zevillai borbélyból“. Bokor József nem­csak mint énekes, de mint operai rendező is igen sok érdemet szerzett magának már eddig is az operai előadások körül, melegen ajánljuk tehát jutalomjátékát a műszerető közönség figyelmébe és pártja- Hangverseny. Vasárnap nov. 27-én Weiser im­­­­pressarió Aglaja Orgeni énekmű­­vésznő, Sahla Richárd hegedűművész és dr. Kienzl V. zongoraművész közre­működésével hangversenyt rendezett a ze­ne­ egyleti teremben, melyre kisszámú, de válogatott közönség gyűlt egybe. A közre­működők közül Orgéni úrhölgy ének­­művészetével és Sahla R. ur brilliáns hegedűjátékával a szó szoros értelmében elragadták a közönséget. Orgoni úr­­hölgyben oly kitűnő művésznővel találkoz­tunk, a­ki bámulatos technikája folytán, melylyel a legnagyobb nehézségeket is játszi könnyűséggel győzi le, és remek előadási modoránál fogva az énekművé­szet tetőpontján áll. A műsorba vett ének­számok Mozarttól „Re p­as­tor­e“, Famé­tól „Alleluja d'amour“ és Dessauertől „Boleró“ a művésznőnek egyaránt kitű­nően sikerültek, az előre hirdetett Horn­et opera egyik áriája helyett azonban a művésznő Bellini „A­­­v­aj­á­ró“-jából éne­kelt két nagy áriát, a szűnni nem akaró tetszés nyilvánításokra pedig még Schubert „H­aiden rösche­n“-jének eléneklésével kedveskedett a közönségnek. Sahla B­­ur külünösen Paganini hegedű concertjét, oly virtuozitással adta elő, hogy a közön­ség frenetikus tapsokkal adott kifejezést, elragadtatásának. Sahla­ur művészete méltán meg is érdemelte a közönség zajos tetszésnyilvánítását, mert Paganini nagy­certjének rendkívüli nehézségeit oly mes­­terileg győzte le, hogy tökéletesen meg­győződtünk arról, miszerint Sahla­­­ ur a jelenleg élő hegedűvirtuózok között első rendű helyet foglal el. K­­­e­n z 1 V­­ur szintén sok bravourt fejtett ki zongora­­j­átékában, azonban szívesebben vettük volna a zongoraművésztől, ha saját com­­­positiói helyett a classikus zeneirodalom termékeiből választott volna magának elő­adási darabokat. Irodalom.­ ­z Abafi Lajos nNemzeti könyvtár" eximil pasz­tolásra méltó vállalatából újra megjelent hét­et, ugyanis a 93—100-ig, vagyis az uj folyóót 13—20-ig. E füzetekben befejezést nyer

Next