Pécsi Figyelő, 1882 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1882-01-14 / 2. szám
X- évfolyamaa.Pécs, 1882. január 14-én.2-51s. számad. Előfizetési dij: Postán vagy Pécsett házhoz küldve: egész ívre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. negyed évre 1 frt 50 kr. Egyet szám 10 kr. Megjelenik minden szombaton Egyes számok kaptatok Weidinger II. könyvker. (Széchenyi-tér.)PÉCSI FIGYELŐ. Ssamnereztai Iroda: Ferencziek utczája 44.sz. I. emelet. Kéziratok vissza nem küldetnek. A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizethetni helyben: a kiadóhivatalban, Blauhorn Antal hr a városház épületben, Lili János hr a budai külvárosban, Böhm C. F. hr a szigeti külvárosban lévő kereskedésében, valamint a vidéken minden postahivatalnál. Hirdetések ára: Egy öt hasábos petit sor egyezett 15 . megjelenéséért (I kr., 3-szori 5 kr., 1 ^ 10-szer ér 0 kr. illetendő. — Minden $ hirdetés után 30 kr. bélyegdij sze- | tendő. A nyílttéri petit sora 10 kr. |) A hirdetési dij előre fizetendő. DíjQCr-Kiadó hivatal: Böhm C. F. ügynöki irodájában. Ferencziek templomának átellenében. A hamupipőke. Városunk fő éltető forrásáról, a szőlőgazdálkodásról kell szólanunk, fel kell panaszolnunk azon mostoha elbánást, melyben a városi hatóság, úgy a tanács, mint a képviselőség által részesítetik. A foladónak és ennél fogva a városi peticiónak felénél többet szolgáltatja a városnak szőlős területe, de ez talán mg kissebb része azon tehernek, a mit a pécsi szőlő elvisel. — A borkimérés regale 26—30 ezer forintot jövedelmez a városnak a fogyasztási álami adón kívül, mindéhez hozzá szárithatók a vendéglősök, bormérők, borkereskedők jövedelmi adója után kivetett városi pótadók, roppant teret tüntetne elő ezen többszörös meghóztatásnak összegezése. — Ezen töbszörös megterhelésről a többi földiünk nem panaszkodhatik és a házbikin is, — tekintve a magas béreket, — könnyebben birja el a városi adóteheket, mint a drága művelésű és hiánytalan termésű szőlőterület, de a város apái azért leghálátlanabbak von emlők irányában, mikből legújabban szívják az édes tejet. Csáky-somává lett a pécsvárosi szőlőterül, szedi a gyümölcsöt, szüretel ott azs, ki nem ültetett, nem kapált, egyajczárt sem költött a termésre, a gazt tulajdonosnak örülni kell, ha nekihagynak egy kis kóstolót, azon tümölcsfa terméséből, melyet maga ültetett, szemzett ésfelidézott. De nem az a gyömölcs közös préda, a szőlőrmés sincsen megkímélve, nem is holdvilágos éjeken és kora hajnali, hanem fényes nappal vékáskosankint egész szemtelenséggel lopja a termést, nincs messze az idő az sem, hogy az ellenszegülő gazt még reáadásul jól elverjék. — Komuismus lett a jelszó szőlőinkben. Csatangol szőlők közt annak idején a dologkilők egész serege, kiles mindent, le és károsit alkalomszerüleg, a pincérrések napirenden vannak, sőt a krések a karók sem maradnak békével, ellopják, pusztítják tüzelőnek. A puszta bosszantás és pajkosságbeli kártételek elveszik a gazdának minden kedvét a javításhoz, tudunk új gazdát, ki a szőlőaljban lévő szilvásában százra menő vadonczot nemesittetett. — Mindnyáját letörték a gazok! A szőlőutakat a város nem gondozza, a gazdáknak terhe ez is, volt év midőn két hold szőlőre 16 frtot is vetettek ki utcsinálás czimén és midőn elkészült, akkor a szőlőutat, — melyre az illető gazdákon kívül másnak reá lépni sem volna megengedhető, felhasználták a fuvarosok arra, hogy az erdőből fát szállítsanak rajta, el is rontották gyökeresen úgy, hogy mire reá került a sor a bor hazaszállításra, az egyes gazdáknak újabb költséggel kellett igazítani rajta, nehogy nagyobb veszedelemmel járjon a borszállitás. — A városi hatóság pedig tett — semmit — és az erdei személyzet szeme láttára, sőt talán biztatására is használták a szőlőutakat, mert az erdei faszállitó utak megromlottak és kiigazításukra senki sem gondolt. Faluról uralt időben temérdek szegény nép tódul be a városba — napszámos munkásnak, azaz, hogy többnyire nem munkás-napszámosnak, — naplopók bizony ezek legnagyobb részben, mert ha munkások és nem henye pazarlók lettek volna, nem mennek tönkre a falun, nem válnak proletárokká. — Igen veszedelmes egy elem ez, mely a pécsvárosi munkásosztályt is elmételyezte, megrontotta. A rendőrség ezen veszedelmes elemnek betolakodása ellenében nem tesz semmit, mert ez gazdagítja fel a pálinkamérési regalejog árendását, ennek jóvoltára pedig kiváló apai figyelemmel kell őrködni, s noha a pálinkaméreg hathatósan pusztít e proletárseregben, a nép romlottsága, az uzsorások a falun gondoskodnak róla, hogy itt a városban mindinkább szaporodjanak és a karczos pálinkaméreg végkép ki ne pusztíthassa. Erről a „szegény népről“ is atyailag gondoskodik, a város megengedi, hogy nyáron hetenkint kétszer, és télen mindennap is mehessen az erdőre hulladék fát szedni, ami a naplopósággal egyértelmű, mert dolgozva a legkisebb napszám mellett 50—80 krt kereshetne meg, míg a hazahordott ágbog vagy rothadt fa alig ér 10 krt. No de ez erdőre járás mással is jár, mert hogy betartaná a hegyrendőrség és erdőőrség a már régóta megállapított rendes faizási utakat, arról szó sincsen, ez a kóborló népség éppen csak a szőlők közt és a tulajdonosok magán gyalog ösvényein szeret járni, hogy ott mindent kifürkészhessen, károsítson, lopjon és garázdálkodjék, ezen népségnek elve az, „ha nekem nincsen, másnak se legyen.“ Nem értjük, miért viselik a mi hegyrendőreink a két csőrű vadász püskáit mindig vállaikon, tolvajt, kártevőt még sohasem fogtak el, a szőlőkben csatangoló kutyákat agyonlőni sincs bátorságuk, mert hát a kutyagazda megtudja és bosszút"or miatta, alkalmasint csak ízletes nyúl- és a fogolysült szerzésére valók azok, ötágútól értetvén, hogy ezen ízletes sültekből nem eszik a városi pénztár, amiy a hegy rendőrség félét fizeti. Valóban oly szégyenletesek etzek a pécsi hegyi állapotaink, hogy neki akad párjuk az országban, pedig akár Baranyában is van száz község, hol egyszerű paraszt hegybiró tud rendet tartani nagy terjedelmű szőlőterületen, míg Pécsett az úri rendőrség akkora drága apparátussal hagyja a dolgot menni — ahogy megy! A pécsi szőlősgazdák egylete kezébe vette ez ügy rendezését, javítását, kitartó vas szorgalommal hoszszabb időn át dolgozta ki és vitatta meg a szőlőgazdaság bajait orvoslandó javaslatát s midőn abban megállapodott, mult év nyarán terjesztette be ajánlólag a városi hatóságnak. Azóta betelt hét hó és e javaslat még a városi gazdasági bizottságban sem lett tárgyalva, holott természeténél fogva még a jogügyi és pénzügyi bizottság, azután a tanács retortáján kell átmennie, míg a közgyűlés elé kerül s onnan a minisztériumhoz helybenhagyás végett. Az, hogy az e javaslat szerinti hegyrendőrség egy pár száz forintnyi több kiadást von magával, nem lehet ok arra, hogy a tanács annak tárgyalását sohanapjára elkésleltesse, azt az egy pár száz forintnyi kiadási többletet helyes és lelkiismeretes gazdálkodással egy évben is tízszeresen ki lehet pótolni, például csak a fogyasztási adó kezelésénél is, hát még a többi Csáky-szalmánál, mely a városi gazdálkodásban mindig bőven terem. A szőlősgazdák mint aránylag adóval leginkább megterheltek joggal követelhetik, hogy birtokuk és tulajdonuk megvédelmeztessék a város által, mely a regálén kívül a pótadókat élvezi, ha kötelességének a város nem akar, vagy nem tud eleget tenni, akkor hagyjon fel a szőlők utáni földadó községi pótadójának szedésével, majd a szőlősgazdák ezen pótadó összegével állítanak fel oly hegyrendőrséget, melyhez azután a városi rendőrség tanulni mehet s megszerezheti magának a minősítvényt, mely eddig még hiányzik. Haszontalan parádékra ezreket dob ki a város, nagy nyug- és kegyi díjakat oszt nagylelkűen olyan kimaradt tisztviselőknek, kik annak idején fizetésüket sem érdemelték ki, de a lakosság, jövedelmi forrását minden gondozás védelem nélkül hagyja kitéve a vörösbőra barbároknál nagyobb és vadabb puskítók garázdálkodásainak. Ez többé nem maradhat így, keresnünk kell módot, hogy a város kötelességének teljesítésére szoríttassék. Á BIA. Levelet irt kisasszony. (Zenéjét szerdánké Gyula.) Levelet irt asszony, Galambpóc küldte el: Háromszor is ,csókoltam S csak azt törtem fel. Jaj Istenem, je szépen Szólt benn Hő keblének ejtő Szerelme. Fáj a szivem, lelkem, Hogy ha rendolok, Hogy mi soha lehetünk Egymáséi, kgok , Mert a végzet ihatárzott Felettem, Hogy kunyhóba Legénységre Születtem. Visszaírom, visszim Az aranyos l-9i Felejtsen «1 a kiaony, — Soh’se jussakbe . . . . Hejh! de tudom jönnek Levelek, Hogy csak higgjelnéljek és — Szeressek ! Várady Ferencz. Az állatok téés nyári álmát Az emlősök és maik élete folytosan az ébrenlét, és álogrt váltakozva pontosan a naptól fü folyik le. Az éjjeli alvás azok és idegek igyujitására és erősíté szolgál — és minthogy az agyrendszerből eredő ideg működés, tudni illik az érzékenység és mozgás mint az állati életnek ezen két fő tényezője az alvás alatt megszűnik, csak a tenyészési rendszerből származó belégzés, emésztés és vérkeringés maradnak az alvás alatt működésben. Minél csendesebb volt az éberség állapota, annál csendesebb lesz az alvás. Azért kevéssé kifejlett állati életműködéssel bíró állatoknál nincs is tulajdonkép álom. Az alvás alatt az agynak nem enyészik el minden működése, hanem ez egy ideig gyakran tovább folytatódik, s ezen állapot az, ami álmodásnak neveztetik. Azon képesség, melynél fogva az állatok a beálló hidegebb vagy melegebb égalji viszonyokat elviselhessék, idézi elő az állatoknál a téli, vagy nyári álmot. A téli álomra készülő állatok a nekik kellemetlen hideg elöl menekülni akarván, biztos menhelyet keresnek maguknak és ha a helyváltoztatási képesség náluk korlátozott, úgy önkészitett gödrökbe rejtőznek el és azoknak nyílásait a hideg behatása ellen jól eltorlaszolják, — ha pedig kitűnő hely változtatási képességgel bírnak, úgy a hidegebb éjszaki tartományokból jobban a távolabb eaő melegebb déli tartományokba költöznek, — a magasabb hegyes tájak lakosai lejönnek a kevésbé hideg völgyekbe, a vízi állatok, például a halak, vagy melegebb vizekbe költöznek, vagy jobban lehúzódnak a víz fenekére és az ott levő iszapba elrejtőznek. A téli, vagy nyári alvás alatt az állatokban az élet a test felületéből jobban a test belsejébe húzódik, az érzés és mozgás egészen háttérbe szorul, az állatok hévmérséklete 31—30 -1 Reaum. leszáll + 17—0 Reaum: a vérkeringés és belégzés lassúbb lesz, az emésztési szervek szűkebbek lesznek, az emésztés megszűnik. Ily állapotban az állatok a hideget jobban kiállják, golyóalakban összegömbölyűdnek, hogy saját testmelegüket jobban megtarthassák. A tapasztalás mutatja, hogy azon állatoknál is, melyeknél a téli álom nem fordul elő, a hideg idő beálltával az életműködés alább száll; így például a méheknél és hangyáknál, vagy pedig erős hideg alatt az állatok nagyobb csapatokba összehúzódnak, mint például az őzek, szarvasok, nyulak és farkasok, — a sertvések ólaikban egymásra fekszenek, hogy állati melegükkel egymást kölcsönösen átmelegítsék — a halak a víz fenekére húzódnak, vagy az ott levő iszapban elrejtőznek. A téli álom annál hamrább köszönt be és annál tovább tart, mennél előbb áll be és mentül tovább húzódik a tél — a magas éjszakán és a magasan fekvő tájakon még lethargicus álomban vannak a téli alvásba merült állatok, midőn már a melegebb éganji zónákon a tavaszi nap melege alatt az állatok élénken mozognak; hogy az állatokra minő hatása van a melegnek kitűnik abból, hogy ha az alvásból felüdült állatok ismét hidegnek lesznek kitéve, megint elalusznak. Erős állatok később esnek téli államba, mint erőtlen és öregebb állatok. Ahoz, hogy a téli alvásba merült állatok ismét felüdüljenek, szükséges a nap hőségének emelkedése. Téli alvásba merül az emlősök közül a denevér, — úgy nagy száma az őrlőknek, — a hiúz és medvék téli álma "rétesnek mondatik, azonban a fehérmei' A- nek az éjszakai örökös lakosának * ■ álma kétségen kívüli és akkor áll a nap sugarai a láthatárról eltűnnek és az unalmas hosszú gönci-poláris éjszakák beköszöntenek. A házinyul, ha meleg helyen — istálóban tartatik, nyolczszor, ha szabad de kevésbé meleg helyen van négyszer kölykezik, — ha a zérus alatti hideg egypár fokának tétetik ki, megfagy. A madarakról az a vélemény, hogy nem esnek téli álomba, azonban a fecskék közül évenként vándorlásaik alatt többen visszamaradván a Földközi tenger partjain levő lyukakban, különösen pedig Olaszáé Francziaország közt a mauriennei völgyben levő barlangban a hidegtől dermedten, a tetőhöz kapaszkodva, téli álomba merülve találtatnak. A hüllők közül téli álomnak vannak alávetve a gyilok-krokodilus, mely a hideg ellen a Carolina mocsárjaiba rejtőzik el, továbbá a teknősbékák, kigyók, amelyek a hideg ellen szintén biztos menhelyet keresnek — a megdermedt narancsbékák felüdülnek, ha a föld, amelyben elrejtve vannak -2- 3 Reaum. lesz — a hideg iránt a halak is oly érzékenyek, hogy abban meg is fagynak. — Némely állatok képesek a melegség különböző fokát elviselni, így például Canadában a halakat megfagyni hagyják, azután haza víve vízbe dobják a melyben ismét felélednek. — úgy szinte Gaimer látta Izlandban 1828—29. télen a varancsbékát jéggel fedve, nála minden állati működés megszűnt, sőt darabokra el lehetett törni, de a mint kissé melegebb helyre vitetett, azonnal feléledt. A meleg övi tartományokban a nyár forró időszakában szinte oly változások állnak be, mint a minek a mi égaljunkon a nagy hideg beálltával előfordulni szoktak. A mi égaljunk alatt a nagy hidegben a téli álom, a forrú övi imi-'......is Politikai szemle. Bécsben nagy közös miniszteri tanácskozások tartották. A krivescziai lázadás volt azok tárgya, az eddigi katonai kordon nem sokat ér, nagyobb haderő és millió forintok kellenek hozzá, kivált arra, hogy Herczegovina felől kerítsék be a lázadók fészkeit. — Két — harmadfél millióról volt szó, ennyit kívánt a hadivezénylet, de úgy hallatszik, hogy a közös hadügyminiszter nem akarta vállaita venni a delegácziók előtti felelősséget arra, hogy az összeget utólagos jóváhagyás reményében elköltse, hanem leköszönt, a lemondás ugyan még nincs elfogadva. sőt a hadügyminiszter újra átvette az ügyek vezetését, de ezt annak tulajdonítják, hogy a költség tetemesen alább lett szállítva, mely Dalmácziára vonatkozólag az osztrák, Herczegovinára nézve a közös kincstárból lenne fizetendő. A Budapesten állomásozott Schmerling gyalogezred már elindult Ragusába, ugyanoda, vagy Herczegovinába mozgósíttattak. Prágából a Philippovich gyalogezred, továbbá a Károly Lajos és Jellasich gyalogezredek, Nagyváradról az 51. számú (Heinrich), Kolozsvárról a 62-ik számú Klagenfurtból a 7-ik számú (Marokcsics) gyalogezred, Szalzburgból a 34. számú és több más vadász zászlóaljak. Magyarország nevében a miniszterek elvállalták, hogy a legrövidebb idő alatt üzletre képessé teszik a sziszek-novii vasutat, hogy összeköttetés legyen a monarchia és Bánjaluka között és hogy megkönnyíttessék a megszállott tartományba való szállítás. A sziszek novi vonalat januárius végén fogják megnyitni. Megállapodás jött létre abban a tekintetben is, hogy a sorozás Boszniában és Herczegovinában az ideiglenes törvény alapján teljes erélylyel végre fog hajtatni. Ha több és hatalmasabb intézkedések lesznek szükségesek erre a czélra, a miniszterek ismét tartani fognak közös értekezletet. Cseh Ede a karlóczai kir. biztos a fővárosból vissza utazott Karlóczára s viszi a legfelsőbb elhatározást a patriarcha választásra nézve, melyre nézve az hírlik, hogy Angyelics German bácsi püspök és szerb patriarchátus ideiglenes vezetője a napokban szerb patriarchává fog kineveztetni. Karlovaczi beavatott körökben Vojnovics elhunyt temesvári püspök prosuimttv hivatalutódjául, Brankovics köztiszteletben álló, hazafias érzelmű szabadkai főpapot emlegetik. ..v A vendégszeretet..^ műveltség kiváló'adták^el napokban a Starcsevica-párti'ndPrafil által felbérelt zágrábi egyetemi tanulók. — A pénzügyi bizottság tagjai Zágrábban megállapodtak Fiuméből való visszautaztukban, hogy a textil-kiállítást megtekintsék. Itt azonban kellemetlen meglepetésben részesültek. Amint a társaság az épületbe lépett 70, mások szerint 36 deák a lépcsőn helyezkedett el és „Zsivio a szabad önnálló Horvátország!“ „Zsivio a horvát Fiume !„ „Zsivio dr. Starojevics“ stb. felkiáltásokkal fogadták. A tüntetés Zágrábban nagy felháborodást idézett elő. A pénzügyi bizottság tagjainak szíves üdvözlése után a horvát ifjúság egy lépéssel messzebb ment. Most már védtelen nőket insultál. A magyar államvasutak tisztviselői: Dobrovszky mérnök leányait továbbá Jurasek és Szigethy mérnök nejeit az utczán támadták meg a Szarcsevics párti tanulók durva sértéseikkel. Ennek a nagy melegen a nyári álom lepi meg az állatokat. A meleg övi égalj alatti erdőkben a fák elvesztik leveleiket és a növények úgy mint a legtöbb állatok a nagymeleg folytán nyári álmukat alusszák. Ily meleg időszakban Adamson Senegalban szeptember kezdete óta a csigákat a földbe elásva , Daron pedig Montevideoban a legtöbb rovart, pókot, csigákat narancsokat és gyíkokat nyári álmukban a kövek alatt találta. A kígyók a nagy melegben szintén elrejtőznek és csak eső után jönnek elő. A kutyák a meleg tartományokban elvesztik hangjukat — Kelet-Indiában pépedig vadászati ösztönüket. — A méhek az Antillákban nem gyűjtenek mézet. A meleg övi Afrikában a juhok elvesztik gyapjajukat és gyapjú helyett egyenes szőröket kapnak — Guineába vitetve félmezítelenek lesznek. A tyúkok Afrikában elvesztik tollaikat, csak evező tollaik maradnak meg. Ha az afrikai kutya, úgy az elefént hidegebb égalj alá például a Himalája hegységbe kerülnek, mezítelen testük szőrös lesz. A melegnek nagy behatása van az állatokra a mi égaljunkon is, igy például nyáron a nagy melegben kevésbé hallható az éneklő madarak éneke például a pacsirtáké a mezőkön. A téli és nyári álom egy nemét képezi a tetszhalálnak és valamint ezen téli fő és nyári álom sok ideig elhúzódhatik, úgy a tetszhalál is soká, sőt évekig eltarthat — innét magyarázható meg a kövek között, úgy a fák üregeiben talált tetszhalott és ismét felelevenült narancsbékáknak életben maradása.