Pécsi Figyelő, 1884 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1884-01-05 / 1. szám

sági tag, sajnos, hogy az nincs sehol. S éppen ez a nagy hiba, hogy ilyen ügybuzgó 63 bizottsági tag nincsen, nem vette vezérként kezébe az ügyet senki, nincs megbízása sem egyénnek sem bizottságnak a jelzett működésre, az intelligenc­ia sokkal jobban el van foglalva saját dolgaival, semhogy rá­érne ily nagyterjedelmű, habár egész sikert igérő mozgalmat támasztani. — Ennek azonban ne örüljenek a hatal­muk érzetében fékvesztett zsidók és az általuk érdekbe bevont védőik, — ez éppen vesztükre van. Ha az intelligenczia áldozatkészen átvenné kezeibe az antiszemita moz­galom vezérlését, kétséget nem szen­ved, hogy a választandó alsóház arcz­­képe gyökeresen megváltoznék, s a pártok másként sorakoznának, kétsé­get nem szenved, hogy az alkotandó törvények alkalmas szelentyük lenné­nek, nehogy a túlfeszített gőzkazán erőszakosan szétrobbanjon, a zsidók és zsidószövetkezettek még huzamosb ideig elkerülhetnék az általuk saját fejük fölé tornyosított veszedelmet, azonban úgy, a mint a dolgok most állanak a forrongó kazán szelentyű hiányában okvetlen s nagy erővel fog szétrobbanni, csak az idő kérdése az, melyet pontosan nem lehet megfejteni. Ha pedig ez általános robbanás ideje, mely azonban nem oly nagyon távoli, bekövetkezik, akkor a kormány nem rendelkezik annyi katona- és zsan­­dársággal, mely képes lenne azt meg­fékezni, jó lesz a kormánynak ezt előre jól megfontolni, de azt is, hogy a robbanástól leginkább egy bekövet­kezhető nagyobb háború esetére kell tartani, mert az elkeseredés netovább­jáig fokozott, mindenéből kifosztott proletár-elemtől nem várhatni annyi hazafiságot, hogy ne használja fel a czéljaira legkedvezőbb időpontot. elnök deczember 31-én újra megválaszta­tott, s annál­ 1-én a bán átiratát olvasták fel és a legfelsőbb királyi kéziratot, melynél fogva a végvidéki királyi biz­tosság megszüntetve lett, mi általános él­jenzéssel fogadtatott. A költségvetési bi­zottság beterjesztő jelentését az 1884. év első felére adandó költségvetési felhatal­mazásra, mely január 3-ki napirendre tű­zetett ki. Khuen-Héderváry gróf a szerb klubb küldöttségének kinyilatkoztatta, hogy a tartománygyűlés feloszlatásának hite egészen alaptalan, ő alkotmányosan akar kormányozni. Megköszönte továbbá a szerbeknek, hogy a kormány támogatását megígérték s részéről ő is megígérte ne­kik, hogy törekvéseiket előmozdítja vala­mint azt is kimondá, hogy a felekezeti iskolázás barátja. A horvát tartománygyűlés de­czember 28-án ismét zajos volt. A fölött vitatkoztak, hogy a királyi biztos kineve­zésével elkövetett alkotmány­sértés ügye tárgyaltassék-e előbb, vagy a kormány indemniti előterjesztése az 1884-ik év első felére. Crnadak képviselőtől a gyűlés beegyezésével az elnök megvonta a szó­lás jogát az egész ülés tartamára, többek hozzászólása után a többség elhalasztotta Vojnovicsnak alkotmány­sértés iránt be­adott indítványának tárgyalását. Ezután a határőrvidéki képviselők igazolása került napirendre, az igazoló bizottság két kép­viselői választásra nézve szükségesnek tartván a vizsgálatot, a többinek igazolá­sát javalja. Az igazolás feletti vita elhú­zódott dec­ember 29-re és 30-ra, eköz­ben kölcsönös szemrehányások és inter­­pellácziók jártak, míg végre a nem ki­fogásolt választásokat egyhangúlag a két kifogásoltat pedig titkos szavazattal a többséggel igazolták, ezzel egyidejűleg hozott határozattal a gyűlés sajnálatát fejezi ki, hogy a végvidékre a választási rend úgy lett ráerőszakolva és azon kí­vánaténak ad kifejezést, hogy a kir. biz­tosság a végvidéken megszü­ntettessék. A leköszönt tartománygyűlési elnök és al-Usz haja­s nagy bozontos szakála zilált rendetlenségben hullott szét a zizegő szalmán. Megmagyaráztam neki küldetésem okát. Behunyta szemeit. Oh, hogy szakadt volna le a föld lábaim alatt, sülyedt volna le az ég összes felhőivel, hogy takarta volna el az öreget szemeim elöl! — Csak ezt ne láttam volna ! Bár pörölt volna, szidott volna, csa­pott volna éktelen lármát, zűrzavart, per­patvart. Ez tetszett volna nekem, ez lett volna még csak gyönyörűségemre, akkor én is visszapöröltem volna. Az olyan jól esik ! Hanem ő behunyta szemeit és hall­gatott. Keringett velem a szoba. A leányra néztem, az sem sirt, az meg reám nézett és — hallgatott. Miért nem térdepelt elém, miért nem sirt, könyörgött, miért nem tördelte kezeit? Akkor én is sirtam volna ma­gamban s fölemeltem volna. Hanem azt ő visszautasította, rám nézett és — hallgatott. Egyik lezárja szemeit s hallgat, a másik reám mereszti nagy kék szemeit s hallgat. Egyik nem akar látni, a másik látni akarja, vájjon van-e még szivem. — Jó helyre talált. Bőven is volt nekem abból, mit ő keresett. Mintha átok zengett volna a fülem­ben, rémes üvöltéssel, rekedt rikácsolás­sal ; mintha millió és millió lázadó dühe fenyegetne vad ordítással: úgy hatott ez a siri hallgatás. ...............Eszembe jutott a princzi­pálisom meghatalmazó levele : „tegyen azt, mit jónak talál“ ..... Egyik karommal a végrehajtó kabát­ujjába kapaszkodtam, a másikkal a becsüs gallérját csiptem nyakon s szó nélkül czipeltem őket magam után............ A kocsin éreztem magamat s úgy látszott mintha hazafelé mentünk volna. Hát ez volt az az öreg, kit én a periratokból olyan gáládnak ismertem ? hát ez az „a verekedő, rebellis, az a csaló, ki már a hazáját is elárulta s most a tehetősebbek zsebéből kicsalt, szembe­­telenül kicsikart összegekből él ?“ hát ez az, „ki minden hitelezőjét megcsalta, ki­játszotta?“, ez az, ki ellen én olyan erősen fölfegyverezem magamat ? Bizony ez az, ki a szabadságharcz alatt mint honvéd vitézkedett, ki hazájá­ért hősiesen kitüntette magát s ki most nyomorra jutva néhány jószivű­ ember kegyelem-kenyeréből él , kitől a hi­telezők már az utolsó vánkost is elhur­­czolták a feje alól. A végrehajtó mesélte ezt nekem az után haza­felé. Miért nem szólt előbb? Másnap elővett a princzipálisom. — Lássuk csak amire, mit végzett ? Megcsipte a vén rókát ? — Nem én, tekintetes úr. — Hogyan ? hát............ — Az a vén róka már nem létezik többé! Eltűnt valahova. Ott nincs semmi lefoglalni való. Igazat mondtam. — Bizony még­is csak kijátszott az öreg. Hanem egyben még­is eltagadtam az igazságot. Azt nem mondtam el, hogy engem foglaltak le ott----------­az az, hogy csak a------szívemet. Haksch Lajos. Külföldi szemle. A­mint már jeleztük, Szontai elfogla­lása sokkal jelentékenyebb veszteségbe került a franczia haderőnek, semmint azt bevallani­­jónak találta a kormány. — Angol hírek szerint a holtak és harczkép­­telenek száma az ezeret meghaladja, de az ellenség vesztesége még sokkal na­gyobb. — Ez okozhatta, hogy Courbet nem nagyon siet Bakninhr ellen, hanem bevárja az erősítéseket. Egyiptomból jelentik, hogy deczem­ber 28-án a felkelők megtámadták Berber melletti Gezirch helységet a két század basibozukból álló helyőrség által azonban visszaverettek, a basibozukok parancsnoka azonban megöletett.­­ Az angol kormány azon tanakodik, hogy vájjon nyíltan ne vegye-e kezébe az Egyiptom feletti pro­tektorátust, azaz uralmat, melyet eddig álarcz alatt amúgy is gyakorolt. Az orosz titkos rendőrség főnökét Szudejkin alezredest, ki a czárnak külö­nös kegyében állt, mert a legutóbbi nihi­lista társulatok és tanyák felfedezését neki tulajdonították érdemül, Sz.­Péter­­várt egy oly házban, hol roszhítű nőkkel mulatott, tőrrel agyon szúrták. A tettesek eddig ismeretlenek, de alig szenved két­séget, hogy a nihilistáknak kell tulajdoní­tani e gyilkosságot. A szerb minisztertanács elhatározta a mostani skupzsina föloszlatását, és február hónapra egy másik, rendes skuptsinának összehívását. Lapszemle a zsidó-keresztény házasság dolgában. A „Pozsonyinak írják Budapestről a következőket: „Mennél közelebb megyünk ” az ünnepek végéhez, annál lázasabbnak­­ mutatkozik az izgatottság a főváros leg­­­­magasabb köreiben a zsidó-keresztény há­­­­zassági törvényjavaslat ügyében történt­­ képviselőházi eljárás miatt. A mágnások között nagyon terjedni­­ kezd az a nézet, hogy a képviselőház a­­ javaslat visszaküldését „újabb megfonto­lással“ indokolva, menthetetlen goromba­­■ ságot követett el a felső ház ellen, melyet csak úgy lehet megtorolni, ha a főrendek­­ ismét nemcsak a törvényjavaslatot utasít- t ják vissza, hanem visszautasítják a kép­viselőház sértő indokolását is, rámutatva azon körülményre, mely szerint a főren­dek két napon át a legbehatóbb vita tár­gyává tették a javaslatot oly beszédekben, melyek a parlamentarizmus történetét örök becsű momentumokkal gazdagították, a vita után pedig személyes, név szerinti sza­vazattal bizonyították be azt is, hogy van erkölcsi bátorságuk a zsidóság által kor­rumpált sajtó ellenében is nyíltan védel­mére kelni a keresztény világpolgárosodás és a keresztény családi szentély érdekének. Ily viselkedéssel szemben a képviselő­ház azon követelését, mely szerint a felső ház vegye „újabb megfontolás“ alá a kér­déses javaslatot, lehetetlen sértőnek nem találni. És honnan jön ez a követelés ? Attól a képviselőháztól, mely sokkal érdektelenebb s alárendeltebb kérdésekben név szerinti szavazással szokott dönteni, de a zsidók mellett még­sem mert nyíltan színt vallani, pedig nagyon, de nagyon óhajtotta volna azt az ország név szerint is tudni, hogy kik azok a sakterbarát kép­viselők, kik a zsidó mételyt egész a csa­ládi szentélyig akarják terjeszteni, kik az állam keresztény jellegét a zsidók kedvé­ért magában az állam ősaládjában, a csa­ládban akarják megtámadni. Ily emberek szájában a főrendeket „újabb megfontolásra“ intő szavak a go­rombaság szóval még eléggé jellemezve nincsenek, sőt tisztességes és irodalmilag használt kifejezéssel nem is jellemezhetők. Mágnásaink közül épen az utóbbi na­pokban igen sokan kérvénynyel fordultak a főrendi ház elnökségéhez, hogy részükre is eszközölje ki a királyi meghívó levelet az országgyűlésre. Erősödik tehát és pedig nevezetesen erősödik a főrendi tábor s biztat bennünket a remény, hogy a kép­viselőház által cserben hagyott magyar nép érdeke bevehetetlen várat talál emel­kedett szellemű főrendeink táborában.“ A félhivatalos „Bud. Corr.“ a követ­kező tendencziózus sorokat közli: A fő­rendiház elnökségéhez a legutóbbi időben tényleg számos kérvény érkezik a királyi meghívó levél kieszközlése iránt. A poli­tikai élet iránt teljesen váratlanul fellépő ez az élénk érdeklődés csaknem kizárólag amaz ellenzék bár csendes, de annál in­tenzívebb agitácziójának következménye, a­mely a főrendiházban a legheterogénebb, egymással gyakran politikai kérdésekben is szemben álló elemekből alakult a ke­resztények és zsidók közti házasságkötés­ről szóló törvényjavaslat ellen. Nem egy­házfejedelmek folytatják most már ezt az agitácziót, hanem csaknem kivétel nélkül az úgynevezett ó-konzervatívok és felette jellemző ez agitácziónak különben csaknem megmagyarázhatlan hevességére nézve, e frakc­ió egyik vezérének, a­ki a kormány ez előterjesztése ellen a legutóbb folyta­tott vita alkalmával hevesen lépett fel, az a nyilatkozata, hogy most elérkezett az idő, melyben 1867-ért, a­midőn a nemzet a kiegyezés létesítése alkalmával a kon­­zervatívok fölött minden tétovázás nélkül oly hálátlan módon napi­rendre tért, meg­torlás vétethetik. Ezen megjegyzés a szá­mos értekezés egyikében létetett, a­me­lyeket Budapesten a legutóbbi napokban nagy titokban folytatnak. A­mi egyébként ama főrendiek királyi meghívó levelét il­leti, a­kik eddig nem tartották érdemesnek azt kieszközölni, arra nézve fölemlítendő­­nek tartjuk, hogy ha a főrendiház igazoló­bizottsága a kérvényeket indokolnak ta­lálja is, azok először a belügyi minisz­tériumba küldendők, a­dármét azok az illetőségi hatóságtól az illetékre vonatkozó szükséges okiratok beszerzése után jutnak a királyi kabinetirodába, — a­mi ter­mészetesen bizonyos időt igé­nyel. •­ A főrendiház hármas bizottsága a képviselőháznak a keresztények és zsidók egybekeléséről szóló törvényjavaslatára vonatkozó második üzenetét valószínűleg már január 10-én tárgyalni fogja. Bécsből hírlik, hogy osztrák arisztok­rata körökben erélyes mozgalom folyik a végből, hogy a magyar házassági javas­lat ellenzékének híveket szerezzenek azon osztrák főurak körében, kik magyar indi­­genok lévén itt a felsőházban szavazati joggal bírnak, ilyenek : Bercn­t­old Zsig­­mond gr., Lichtenstein Alajos és Alfréd herczegek, Schwarczenberg Adolf herczeg, Pallaviczini őrgróf sat., hogy ama zsidó törvényjavaslatot a főrendiházbani másod tárgyalásnál is megbuktassák. Az agitáczió szálai egyrészt Horvátországba, másrészt bécsi körökbe nyúlnak, olyanokban, melyek eddig Magyarországra nézve semlegesek voltak, nem titkolják, hogy ez agitáczió czélja túlterjed a zsidókkali házasság­­ja­­vaslatának megbuktatásán s végczélja tu­lajdonkép Tisza Kálmánnak megbuktatása. Törvényszéki csarnok. Előadott polg. ügyek: Deczember 31-én. Kissfaludy Imre kir. tszéki biró által. Szojkó János és társai — Szabó Jó­zsef ellen néhai tek. Szabó Julianna ha­gyatéka megítélése iránt. Gyurgyevits Branka — Engel József fia czég ellen váltó kiadása iránt. Özv. Jovánovics Mihályné szül. Stam­­­kovits Mária —­ Jovánovics Táczó alperes ellen birtokba helyezés iránt. Vésey Rezső kir. tszéki biró által. Szieberth Nándor — Pécs szab. kir. város árvaszéke ellen kielégitési végrehaj­tás illetve árverés megszüntetése iránt. Előadandó bűnt. ügyek: Január 7-én. Dóczi József ellen hatósági közeg elleni erőszak büntette és könnyű testi sértés­­­ Dóczi József és társai ellen kihágás miatt. Topalov Gyúló ellen hivatalos hata­lommali visszaélés miatt. Január 9-én. Schmiermund Gyula ellen súlyos testi sértés miatt. Lakatos János és társa ellen lopás miatt. Tóth György ellen hamis esküvés miatt. Január 11-én Nikolics Vazul ellen hamis eskü bün­tette miatt. Bartolov Ádám ellen lopás miatt. Felebbviteli ügyek : Cziglányi Béla kir. tszéki biró által. 1884. január 3-án. Blum József és társai ellen k. t. sértés miatt. Cserti János Pakuszi Sándor Baksai László és társai Bacsvanin Peroné Zentner Ferenczné Schwarczl Anna Kürösi Sándorné Klemn János és társa Fét Józsefné Podrumacz Gyula Trapp Boldizsár Meringer Jakab Lukacsevits Gyula Dadits Jula Pari Ferencz Kram Antal Amrein Istvánná Stefán Frigyes Pir­sa István és társai Szép Sándor Torpis Judit Torpis Judit Kohlep Ferencz Vukovits Joos és társai becs. k. t. 11 n becs. n k. t. becs. 11 k. t. ii ii becs. ii ii ii ii n ii k. t. n n becs. ii k. t. n ^ becs. n n ii 11 ii ii ii ii ii ii ii ii ii ii n n n 11 n ii n­­i 11 11 11 n ii n n ii n ii 11 ii 11 ii ii ii ii ii n ii n ii n­­ ii 11 Halálos ítélet. A helybeli kir. törvényszéknek múlt hó 28-án érdekes bünü­gyi tárgyalása volt. A bűneset következő. A nagytótfalusi határban, az úgynevezett „Harasztalj“-ban a szőlők közt 1883. október hó 30-án egy hulla találtatott, melyben csakhamar K­o­n­y­h­á­s János személyére ismertek. A vizsgálat megejtetvén, a gyanú Jett­er Károlyra irányult, ki befogatván, hosszas vallatás után, a bűnjelek megmutatására, végre megtört megrögzött makacsságában s beismerte, hogy a gyilkosságot ő követte el. Vallomása szerint Konyhás Jánosné, a meggyilkolt neje által béreltetett fel, ki 200 iitot és 1 hold földet ígért neki a véres munkáért. Konyhásné nemcsak Jel­lért szólította fel pokoli tervének kivitelére, hanem egy­mást is, névleg Haska Sándort, ki azonban visszautasította a megkeresést. A végtárgyalás megejtetvén 28-án, az ítélet 29-én hirdettetek ki, mely szerint Jet­ter, mint bérencz-gyilkos kötél ál­tali halálra. — Konyhásné, mint felbujtó életfogytiglani börtönre ítél­tetett. Többi vádlottak felmentettek. — Hivatalból felebbeztetett. Különfélék. — Itt a farsang! Karneváli óher­­czegsége megérkezett, a táncztermek föl­­diszesittetnek s a vidám fiatalság, vére lázas pezsgésben égve, alig várja az­­ első bált. Az idei farsang fecskéje a jogász-bál leend, (f. hó 12-én) ez nyitja meg Terpsid­ore előtt a tánczterem aj­­tait. Belépti jegyek válthatók: 1884. évi január hó 4-ikétől a bál napjáig a titkár lakásán. (Mária­ utcza) d. e. 11—12 és d. u. 4-5 óráig; bál napján az egylet he­lyiségében (Lyceum II. emelet) d. e. 9—12 és d. u. 2—5 óráig este a pénz­tárnál. Kezdete 9 órakor. A­kik netán tévedésből nem kaptak meghívót és arra igényt tartanak, jelentkezzenek az akadé­mia olvasó­köri helyiségében (II. emelet balra.) . A baranyamegyei hadastyán segélyző egylet ugyan e napon (12-én) tartja a S­c­h­o­­­c­z-féle sörcsarnokban tánczestélyét a katonai zenekar közre­működése mellett. Belépti díj személyen­­ként 60 kr. Jegyek előre válthatók : Alt és Böhm, Tiglmann Alajos, Bőhm C. F. kereskedésében.­­- A helyben tartózkodó Frigyes főherczeg nevét viselő 52. számú gyalogezred egyéves önkéntesei január 26-án rendeznek táncrestélyt a „Hattyú“ termében. A meghívók szétküldése fo­lyamatban van. — Somo­gymegye fiatal­sága e hó 26-án Kaposvárott a megyeház termeiben zártkörű részvényes bált rendez. Karzatjegy 5 frt; e jövedelem jótékony czélra fordittatik. — Sylvester-estély. A zeneegylet hétfőn este, mint minden évben, — igen kedélyes Sylvester-estélyt rendezett. A Programm változatos, érdekes és mulat­ságos volt. A nagyszámú vendégkoszoru derült jó kedvvel búcsúzott el az öreg esztendőtől s vidáman köszöntette az újat. A régi szokáshoz híven, volt ez estélynek egy kis különlegessége is, a jelenlevő legszebb hölgynek jutalom igértetett , egy csokor csinos vázával, mely szavazás utján volt elbírálandó. A szavazás meg­történt, s mint legszebb — Borovits Ilka kisasszony nyerte a jutalmat.­ — Tánczestély. Herczenberger J. tánczmester, ki már annyi fiatal hölgyet és urat avatott be Terpsic­ore istenasz­­szony vidám kedvtelésébe: múlt év decz. 29-én, az egyik táncziskolafolyam bere­kesztéséül tánczestélyt rendezett. A estély szépen sikerült. Csinos leányoknak ily szép számát nem sok helyen találhatjuk együtt. A négyeseket 24 pár tánczolta, köztük : B­o­r­ovi­ts Ilon és Jolán, Dö­v­é­n­y­i Gábriska, F­r­i­e­d­l Tóni­s Aranka, K­o­h­á­r­i­t­s Aranka, K­r­u­p­j­e­r­­ Gizella, Reinberg Marcsa, Hoffmat Mariska, Littke Kamilla és Jenni, Littte Mariska, Littke Ilka (Bányatelep), g­e­czenberger Aranka, Moravetz Jj­­­fréd, Miller Lujza, Amália és Mélán ! Repíts Gizella, Tál­lián Jenni és (\ir A fesztelen és lankadatlan jó kedv, mi­­lyet Vörös Gyula zenéje hatalmasan hozott, éjfél után 1 és */, óráig tartotta együtt a társaságot. — Üveg-fényképek kiállítása. A pár hét óta városunkban lévő üveg-fény­kép-kiállitás napról-napra elég kedvező látogatás mellett a jövő hét folyamán bemu­tattatván minden csoportozata, befejezést ér. Kívánatos volna, hogy a gyönyörű és tanulmányos tájképek, melyek a villa minden nevezetesebb helyével megismer­­tetnek bennünket, megismételtetnének hogy alkalmuk lenne azoknak is meg­tekinteni e képeket, kiknek a lefolyt idő­ alatt, elkerü­lte a figyelmét. Színházi hírek. Színtársulatunk igazgatójának nagyon meg van nehezítse a repertorie összeállítása körüli fáradsága minthogy a színház, illetve a színpad po­­koli forgó­szeles, zuzmarás, jeges, léghuza­­mos volta miatt a társulat kiválóbb erői betegek, kórágyon fekszenek. Arányi Dezső több mint egy hete, hogy el nem hagyhatja súlyos meghűlése folytán a szo­­bát, nemkülönben Somogyiné Nagy Julia, ki szintén beteg. Énekeseink kisebb­­nagyobb rekedtségben szenvednek. A re­kedtség ugyan közönséges halandónál nem nagy baj, de egy érzékeny tenoristánál vagy primadonnánál bizony az, még pedig szörnyű ! . . . Kívánjuk, hogy mielőbb fel­épülve a színpadon láthassuk a betegeket . Vasárnap színre kerül: „A tót leány“ hétfőn „N i s s i­d­a“ itt először, fényes ki­állítással. E kitűnő operettének érdekes látványosságai is lesznek, így a „hurikán“ zivatar által előidézett rombolás, nem kü­lönben a napfelkelte. Kedden: „A czifra nyomorúság“ adatik. — Jutalomjáték. Szerdán lesz a Litzenmaye­r-nővérek jutalomjátéka. Szinre kerül: „A lány kérő“ és a „Sze­relmi varázs-ital“­­ felv.-os operette. Közben ballett-táncz: „Múlt és jelen“ — „Nagy eszmény táncz.“ — Jutalmazandók, kik vígjátékban, drámában, népszinműben, operetteben csaknem minden nap ott fára­doznak a színpadon s mondhatni, minden­kor jó sikerrel — és még hallétjeikkel is igyekeznek a közönségnek kellemes szóra­kozást szerezni; méltán, nagyon méltán­ megérdemlik a legrokonszenvesebb, leg­melegebb pártfogást. — Az orrába került. Rendőrségünk a múlt év derekán egy Filep Teréz nevű feslett életű nőt tolonczolt ki városunkból. E nő nemsokára visszatért és egy helybeli női munkással lépett szoros viszonyba. A munkás elűzte nejét magától és Filep Terézzel élt vadházasságban. De nem so­káig tartott a vadboldogság, megzavarta az Isten ujja. Az ó­év utolsó estéjén az elűzött feleség nagyon neki keseredve, semmikép sem tudott megválni a viszon­tagságos esztendőtől, anélkül, hogy gya­lázatos megcsalattatásáért bosszút ne áll­jon. Bosszút forralt, irtóztatót! Segítségül vevén maga mellé még két hasonló sorsú, megcsalatott asszonyt, elindult csalfa hit­szegő férje urának felkeresésére. Férje he­lyett azonban a csábitó nőre akadt s gondolván magában, hogy igy is bosszút állhat; neki esett a bűnös ellenfélnek és harmadmagával úgy megviaskodott, mint egy nőstény oroszlány, végre leteperte a földre s leharapta az orrát. A csúfosan összevert és megcsonkított nő a kórházba szállíttatott. Az esetről a rendőrségnek jelentés tétetvén, a szereplőket befogatta . A pécsi nőegylet saját pénztára javára 1884. évi január 14-én a helybeli színházi helyiségben a városi zenekar közre­működése mellett verseny á­­­a­r­c­z­o­r­bált rendez, melyre a n. é. közönség tisztelettel meghivatik, ízletes s­zó­­ral és ételekről a mellékhelyiségben gondos­kodva lesz. A bál folyama alatt szavazó­­jegyek fognak 10 krjával elárusitatni, az ily jegyekkel a szünóra alatt megej­­tendő szavazat utján a legtöbb szavaza­­tot nyert legsajátságosabb, legtréfásabb s a legmulattatóbb 4 álarczosnak jutaló®, dij fog kiosztatni. Belépti dijak: fel®“ páholy 8 frt, — alsó páholy 10 frt, '' felső kis páholy 4 frt, — alsó kis paholy 5 frt, földszint 1 frt, este a pénztára*1­1 frt 20 kr., — karzati zártszék 50 kr karzat 20 kr. — Jegyek előre váltható Valentin Károly könyvkereskedő urnái '' Kezdete esti 8 órakor. Minél számosak látogatást kér tisztelettel a rendező­bi­­zottság. — Taray Andor kir. pénzügyi kö­igazgatási törvényszéki biró a pécsi nő­­egylet szegényei részére 10 frtot adomá nyozott, mely adományért a nőegylet ré­­széről köszönet nyilvánittatik. ,, — Falusi csendélet. Kis- Tófalu^1 Írják nekünk, hogy oda is beköszöntött 9 kriszkindli, csakhogy nem öröm, hanem­ bánat képében. Mintha csak Kis-Tótfalu húzódnék keresztül a betyáryárok ország útja, itt napirenden vannak a tolvajjá®» ' Karácsonkor egy szegény földművest»a ki két keze munkája után tartja fenl magát, családját: elhajtották két lovát a kocsiját is ellopták. Ugyanekkor jó garázdaságot vittek véghez a tolvajok!

Next