Pécsi Figyelő, 1884 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1884-01-05 / 1. szám
sági tag, sajnos, hogy az nincs sehol. S éppen ez a nagy hiba, hogy ilyen ügybuzgó 63 bizottsági tag nincsen, nem vette vezérként kezébe az ügyet senki, nincs megbízása sem egyénnek sem bizottságnak a jelzett működésre, az intelligencia sokkal jobban el van foglalva saját dolgaival, semhogy ráérne ily nagyterjedelmű, habár egész sikert igérő mozgalmat támasztani. — Ennek azonban ne örüljenek a hatalmuk érzetében fékvesztett zsidók és az általuk érdekbe bevont védőik, — ez éppen vesztükre van. Ha az intelligenczia áldozatkészen átvenné kezeibe az antiszemita mozgalom vezérlését, kétséget nem szenved, hogy a választandó alsóház arczképe gyökeresen megváltoznék, s a pártok másként sorakoznának, kétséget nem szenved, hogy az alkotandó törvények alkalmas szelentyük lennének, nehogy a túlfeszített gőzkazán erőszakosan szétrobbanjon, a zsidók és zsidószövetkezettek még huzamosb ideig elkerülhetnék az általuk saját fejük fölé tornyosított veszedelmet, azonban úgy, a mint a dolgok most állanak a forrongó kazán szelentyű hiányában okvetlen s nagy erővel fog szétrobbanni, csak az idő kérdése az, melyet pontosan nem lehet megfejteni. Ha pedig ez általános robbanás ideje, mely azonban nem oly nagyon távoli, bekövetkezik, akkor a kormány nem rendelkezik annyi katona- és zsandársággal, mely képes lenne azt megfékezni, jó lesz a kormánynak ezt előre jól megfontolni, de azt is, hogy a robbanástól leginkább egy bekövetkezhető nagyobb háború esetére kell tartani, mert az elkeseredés netovábbjáig fokozott, mindenéből kifosztott proletár-elemtől nem várhatni annyi hazafiságot, hogy ne használja fel a czéljaira legkedvezőbb időpontot. elnök deczember 31-én újra megválasztatott, s annál 1-én a bán átiratát olvasták fel és a legfelsőbb királyi kéziratot, melynél fogva a végvidéki királyi biztosság megszüntetve lett, mi általános éljenzéssel fogadtatott. A költségvetési bizottság beterjesztő jelentését az 1884. év első felére adandó költségvetési felhatalmazásra, mely január 3-ki napirendre tűzetett ki. Khuen-Héderváry gróf a szerb klubb küldöttségének kinyilatkoztatta, hogy a tartománygyűlés feloszlatásának hite egészen alaptalan, ő alkotmányosan akar kormányozni. Megköszönte továbbá a szerbeknek, hogy a kormány támogatását megígérték s részéről ő is megígérte nekik, hogy törekvéseiket előmozdítja valamint azt is kimondá, hogy a felekezeti iskolázás barátja. A horvát tartománygyűlés deczember 28-án ismét zajos volt. A fölött vitatkoztak, hogy a királyi biztos kinevezésével elkövetett alkotmánysértés ügye tárgyaltassék-e előbb, vagy a kormány indemniti előterjesztése az 1884-ik év első felére. Crnadak képviselőtől a gyűlés beegyezésével az elnök megvonta a szólás jogát az egész ülés tartamára, többek hozzászólása után a többség elhalasztotta Vojnovicsnak alkotmánysértés iránt beadott indítványának tárgyalását. Ezután a határőrvidéki képviselők igazolása került napirendre, az igazoló bizottság két képviselői választásra nézve szükségesnek tartván a vizsgálatot, a többinek igazolását javalja. Az igazolás feletti vita elhúzódott december 29-re és 30-ra, eközben kölcsönös szemrehányások és interpellácziók jártak, míg végre a nem kifogásolt választásokat egyhangúlag a két kifogásoltat pedig titkos szavazattal a többséggel igazolták, ezzel egyidejűleg hozott határozattal a gyűlés sajnálatát fejezi ki, hogy a végvidékre a választási rend úgy lett ráerőszakolva és azon kívánaténak ad kifejezést, hogy a kir. biztosság a végvidéken megszüntettessék. A leköszönt tartománygyűlési elnök és al-Usz hajas nagy bozontos szakála zilált rendetlenségben hullott szét a zizegő szalmán. Megmagyaráztam neki küldetésem okát. Behunyta szemeit. Oh, hogy szakadt volna le a föld lábaim alatt, sülyedt volna le az ég összes felhőivel, hogy takarta volna el az öreget szemeim elöl! — Csak ezt ne láttam volna ! Bár pörölt volna, szidott volna, csapott volna éktelen lármát, zűrzavart, perpatvart. Ez tetszett volna nekem, ez lett volna még csak gyönyörűségemre, akkor én is visszapöröltem volna. Az olyan jól esik ! Hanem ő behunyta szemeit és hallgatott. Keringett velem a szoba. A leányra néztem, az sem sirt, az meg reám nézett és — hallgatott. Miért nem térdepelt elém, miért nem sirt, könyörgött, miért nem tördelte kezeit? Akkor én is sirtam volna magamban s fölemeltem volna. Hanem azt ő visszautasította, rám nézett és — hallgatott. Egyik lezárja szemeit s hallgat, a másik reám mereszti nagy kék szemeit s hallgat. Egyik nem akar látni, a másik látni akarja, vájjon van-e még szivem. — Jó helyre talált. Bőven is volt nekem abból, mit ő keresett. Mintha átok zengett volna a fülemben, rémes üvöltéssel, rekedt rikácsolással ; mintha millió és millió lázadó dühe fenyegetne vad ordítással: úgy hatott ez a siri hallgatás. ...............Eszembe jutott a princzipálisom meghatalmazó levele : „tegyen azt, mit jónak talál“ ..... Egyik karommal a végrehajtó kabátujjába kapaszkodtam, a másikkal a becsüs gallérját csiptem nyakon s szó nélkül czipeltem őket magam után............ A kocsin éreztem magamat s úgy látszott mintha hazafelé mentünk volna. Hát ez volt az az öreg, kit én a periratokból olyan gáládnak ismertem ? hát ez az „a verekedő, rebellis, az a csaló, ki már a hazáját is elárulta s most a tehetősebbek zsebéből kicsalt, szembetelenül kicsikart összegekből él ?“ hát ez az, „ki minden hitelezőjét megcsalta, kijátszotta?“, ez az, ki ellen én olyan erősen fölfegyverezem magamat ? Bizony ez az, ki a szabadságharcz alatt mint honvéd vitézkedett, ki hazájáért hősiesen kitüntette magát s ki most nyomorra jutva néhány jószivű ember kegyelem-kenyeréből él , kitől a hitelezők már az utolsó vánkost is elhurczolták a feje alól. A végrehajtó mesélte ezt nekem az után hazafelé. Miért nem szólt előbb? Másnap elővett a princzipálisom. — Lássuk csak amire, mit végzett ? Megcsipte a vén rókát ? — Nem én, tekintetes úr. — Hogyan ? hát............ — Az a vén róka már nem létezik többé! Eltűnt valahova. Ott nincs semmi lefoglalni való. Igazat mondtam. — Bizony mégis csak kijátszott az öreg. Hanem egyben mégis eltagadtam az igazságot. Azt nem mondtam el, hogy engem foglaltak le ott----------az az, hogy csak a------szívemet. Haksch Lajos. Külföldi szemle. Amint már jeleztük, Szontai elfoglalása sokkal jelentékenyebb veszteségbe került a franczia haderőnek, semmint azt bevallanijónak találta a kormány. — Angol hírek szerint a holtak és harczképtelenek száma az ezeret meghaladja, de az ellenség vesztesége még sokkal nagyobb. — Ez okozhatta, hogy Courbet nem nagyon siet Bakninhr ellen, hanem bevárja az erősítéseket. Egyiptomból jelentik, hogy deczember 28-án a felkelők megtámadták Berber melletti Gezirch helységet a két század basibozukból álló helyőrség által azonban visszaverettek, a basibozukok parancsnoka azonban megöletett. Az angol kormány azon tanakodik, hogy vájjon nyíltan ne vegye-e kezébe az Egyiptom feletti protektorátust, azaz uralmat, melyet eddig álarcz alatt amúgy is gyakorolt. Az orosz titkos rendőrség főnökét Szudejkin alezredest, ki a czárnak különös kegyében állt, mert a legutóbbi nihilista társulatok és tanyák felfedezését neki tulajdonították érdemül, Sz.Pétervárt egy oly házban, hol roszhítű nőkkel mulatott, tőrrel agyon szúrták. A tettesek eddig ismeretlenek, de alig szenved kétséget, hogy a nihilistáknak kell tulajdonítani e gyilkosságot. A szerb minisztertanács elhatározta a mostani skupzsina föloszlatását, és február hónapra egy másik, rendes skuptsinának összehívását. Lapszemle a zsidó-keresztény házasság dolgában. A „Pozsonyinak írják Budapestről a következőket: „Mennél közelebb megyünk ” az ünnepek végéhez, annál lázasabbnak mutatkozik az izgatottság a főváros legmagasabb köreiben a zsidó-keresztény házassági törvényjavaslat ügyében történt képviselőházi eljárás miatt. A mágnások között nagyon terjedni kezd az a nézet, hogy a képviselőház a javaslat visszaküldését „újabb megfontolással“ indokolva, menthetetlen goromba■ ságot követett el a felső ház ellen, melyet csak úgy lehet megtorolni, ha a főrendek ismét nemcsak a törvényjavaslatot utasít- t ják vissza, hanem visszautasítják a képviselőház sértő indokolását is, rámutatva azon körülményre, mely szerint a főrendek két napon át a legbehatóbb vita tárgyává tették a javaslatot oly beszédekben, melyek a parlamentarizmus történetét örök becsű momentumokkal gazdagították, a vita után pedig személyes, név szerinti szavazattal bizonyították be azt is, hogy van erkölcsi bátorságuk a zsidóság által korrumpált sajtó ellenében is nyíltan védelmére kelni a keresztény világpolgárosodás és a keresztény családi szentély érdekének. Ily viselkedéssel szemben a képviselőház azon követelését, mely szerint a felső ház vegye „újabb megfontolás“ alá a kérdéses javaslatot, lehetetlen sértőnek nem találni. És honnan jön ez a követelés ? Attól a képviselőháztól, mely sokkal érdektelenebb s alárendeltebb kérdésekben név szerinti szavazással szokott dönteni, de a zsidók mellett mégsem mert nyíltan színt vallani, pedig nagyon, de nagyon óhajtotta volna azt az ország név szerint is tudni, hogy kik azok a sakterbarát képviselők, kik a zsidó mételyt egész a családi szentélyig akarják terjeszteni, kik az állam keresztény jellegét a zsidók kedvéért magában az állam ősaládjában, a családban akarják megtámadni. Ily emberek szájában a főrendeket „újabb megfontolásra“ intő szavak a gorombaság szóval még eléggé jellemezve nincsenek, sőt tisztességes és irodalmilag használt kifejezéssel nem is jellemezhetők. Mágnásaink közül épen az utóbbi napokban igen sokan kérvénynyel fordultak a főrendi ház elnökségéhez, hogy részükre is eszközölje ki a királyi meghívó levelet az országgyűlésre. Erősödik tehát és pedig nevezetesen erősödik a főrendi tábor s biztat bennünket a remény, hogy a képviselőház által cserben hagyott magyar nép érdeke bevehetetlen várat talál emelkedett szellemű főrendeink táborában.“ A félhivatalos „Bud. Corr.“ a következő tendencziózus sorokat közli: A főrendiház elnökségéhez a legutóbbi időben tényleg számos kérvény érkezik a királyi meghívó levél kieszközlése iránt. A politikai élet iránt teljesen váratlanul fellépő ez az élénk érdeklődés csaknem kizárólag amaz ellenzék bár csendes, de annál intenzívebb agitácziójának következménye, amely a főrendiházban a legheterogénebb, egymással gyakran politikai kérdésekben is szemben álló elemekből alakult a keresztények és zsidók közti házasságkötésről szóló törvényjavaslat ellen. Nem egyházfejedelmek folytatják most már ezt az agitácziót, hanem csaknem kivétel nélkül az úgynevezett ó-konzervatívok és felette jellemző ez agitácziónak különben csaknem megmagyarázhatlan hevességére nézve, e frakció egyik vezérének, aki a kormány ez előterjesztése ellen a legutóbb folytatott vita alkalmával hevesen lépett fel, az a nyilatkozata, hogy most elérkezett az idő, melyben 1867-ért, amidőn a nemzet a kiegyezés létesítése alkalmával a konzervatívok fölött minden tétovázás nélkül oly hálátlan módon napirendre tért, megtorlás vétethetik. Ezen megjegyzés a számos értekezés egyikében létetett, amelyeket Budapesten a legutóbbi napokban nagy titokban folytatnak. Ami egyébként ama főrendiek királyi meghívó levelét illeti, akik eddig nem tartották érdemesnek azt kieszközölni, arra nézve fölemlítendőnek tartjuk, hogy ha a főrendiház igazolóbizottsága a kérvényeket indokolnak találja is, azok először a belügyi minisztériumba küldendők, adármét azok az illetőségi hatóságtól az illetékre vonatkozó szükséges okiratok beszerzése után jutnak a királyi kabinetirodába, — ami természetesen bizonyos időt igényel. • A főrendiház hármas bizottsága a képviselőháznak a keresztények és zsidók egybekeléséről szóló törvényjavaslatára vonatkozó második üzenetét valószínűleg már január 10-én tárgyalni fogja. Bécsből hírlik, hogy osztrák arisztokrata körökben erélyes mozgalom folyik a végből, hogy a magyar házassági javaslat ellenzékének híveket szerezzenek azon osztrák főurak körében, kik magyar indigenok lévén itt a felsőházban szavazati joggal bírnak, ilyenek : Bercntold Zsigmond gr., Lichtenstein Alajos és Alfréd herczegek, Schwarczenberg Adolf herczeg, Pallaviczini őrgróf sat., hogy ama zsidó törvényjavaslatot a főrendiházbani másod tárgyalásnál is megbuktassák. Az agitáczió szálai egyrészt Horvátországba, másrészt bécsi körökbe nyúlnak, olyanokban, melyek eddig Magyarországra nézve semlegesek voltak, nem titkolják, hogy ez agitáczió czélja túlterjed a zsidókkali házasságjavaslatának megbuktatásán s végczélja tulajdonkép Tisza Kálmánnak megbuktatása. Törvényszéki csarnok. Előadott polg. ügyek: Deczember 31-én. Kissfaludy Imre kir. tszéki biró által. Szojkó János és társai — Szabó József ellen néhai tek. Szabó Julianna hagyatéka megítélése iránt. Gyurgyevits Branka — Engel József fia czég ellen váltó kiadása iránt. Özv. Jovánovics Mihályné szül. Stamkovits Mária — Jovánovics Táczó alperes ellen birtokba helyezés iránt. Vésey Rezső kir. tszéki biró által. Szieberth Nándor — Pécs szab. kir. város árvaszéke ellen kielégitési végrehajtás illetve árverés megszüntetése iránt. Előadandó bűnt. ügyek: Január 7-én. Dóczi József ellen hatósági közeg elleni erőszak büntette és könnyű testi sértés Dóczi József és társai ellen kihágás miatt. Topalov Gyúló ellen hivatalos hatalommali visszaélés miatt. Január 9-én. Schmiermund Gyula ellen súlyos testi sértés miatt. Lakatos János és társa ellen lopás miatt. Tóth György ellen hamis esküvés miatt. Január 11-én Nikolics Vazul ellen hamis eskü büntette miatt. Bartolov Ádám ellen lopás miatt. Felebbviteli ügyek : Cziglányi Béla kir. tszéki biró által. 1884. január 3-án. Blum József és társai ellen k. t. sértés miatt. Cserti János Pakuszi Sándor Baksai László és társai Bacsvanin Peroné Zentner Ferenczné Schwarczl Anna Kürösi Sándorné Klemn János és társa Fét Józsefné Podrumacz Gyula Trapp Boldizsár Meringer Jakab Lukacsevits Gyula Dadits Jula Pari Ferencz Kram Antal Amrein Istvánná Stefán Frigyes Pirsa István és társai Szép Sándor Torpis Judit Torpis Judit Kohlep Ferencz Vukovits Joos és társai becs. k. t. 11 n becs. n k. t. becs. 11 k. t. ii ii becs. ii ii ii ii n ii k. t. n n becs. ii k. t. n ^ becs. n n ii 11 ii ii ii ii ii ii ii ii ii ii n n n 11 n ii ni 11 11 11 n ii n n ii n ii 11 ii 11 ii ii ii ii ii n ii n ii n ii 11 Halálos ítélet. A helybeli kir. törvényszéknek múlt hó 28-án érdekes bünügyi tárgyalása volt. A bűneset következő. A nagytótfalusi határban, az úgynevezett „Harasztalj“-ban a szőlők közt 1883. október hó 30-án egy hulla találtatott, melyben csakhamar Konyhás János személyére ismertek. A vizsgálat megejtetvén, a gyanú Jetter Károlyra irányult, ki befogatván, hosszas vallatás után, a bűnjelek megmutatására, végre megtört megrögzött makacsságában s beismerte, hogy a gyilkosságot ő követte el. Vallomása szerint Konyhás Jánosné, a meggyilkolt neje által béreltetett fel, ki 200 iitot és 1 hold földet ígért neki a véres munkáért. Konyhásné nemcsak Jellért szólította fel pokoli tervének kivitelére, hanem egymást is, névleg Haska Sándort, ki azonban visszautasította a megkeresést. A végtárgyalás megejtetvén 28-án, az ítélet 29-én hirdettetek ki, mely szerint Jetter, mint bérencz-gyilkos kötél általi halálra. — Konyhásné, mint felbujtó életfogytiglani börtönre ítéltetett. Többi vádlottak felmentettek. — Hivatalból felebbeztetett. Különfélék. — Itt a farsang! Karneváli óherczegsége megérkezett, a táncztermek földiszesittetnek s a vidám fiatalság, vére lázas pezsgésben égve, alig várja az első bált. Az idei farsang fecskéje a jogász-bál leend, (f. hó 12-én) ez nyitja meg Terpsidore előtt a tánczterem ajtait. Belépti jegyek válthatók: 1884. évi január hó 4-ikétől a bál napjáig a titkár lakásán. (Mária utcza) d. e. 11—12 és d. u. 4-5 óráig; bál napján az egylet helyiségében (Lyceum II. emelet) d. e. 9—12 és d. u. 2—5 óráig este a pénztárnál. Kezdete 9 órakor. Akik netán tévedésből nem kaptak meghívót és arra igényt tartanak, jelentkezzenek az akadémia olvasóköri helyiségében (II. emelet balra.) . A baranyamegyei hadastyán segélyző egylet ugyan e napon (12-én) tartja a Schocz-féle sörcsarnokban tánczestélyét a katonai zenekar közreműködése mellett. Belépti díj személyenként 60 kr. Jegyek előre válthatók : Alt és Böhm, Tiglmann Alajos, Bőhm C. F. kereskedésében.- A helyben tartózkodó Frigyes főherczeg nevét viselő 52. számú gyalogezred egyéves önkéntesei január 26-án rendeznek táncrestélyt a „Hattyú“ termében. A meghívók szétküldése folyamatban van. — Somogymegye fiatalsága e hó 26-án Kaposvárott a megyeház termeiben zártkörű részvényes bált rendez. Karzatjegy 5 frt; e jövedelem jótékony czélra fordittatik. — Sylvester-estély. A zeneegylet hétfőn este, mint minden évben, — igen kedélyes Sylvester-estélyt rendezett. A Programm változatos, érdekes és mulatságos volt. A nagyszámú vendégkoszoru derült jó kedvvel búcsúzott el az öreg esztendőtől s vidáman köszöntette az újat. A régi szokáshoz híven, volt ez estélynek egy kis különlegessége is, a jelenlevő legszebb hölgynek jutalom igértetett , egy csokor csinos vázával, mely szavazás utján volt elbírálandó. A szavazás megtörtént, s mint legszebb — Borovits Ilka kisasszony nyerte a jutalmat. — Tánczestély. Herczenberger J. tánczmester, ki már annyi fiatal hölgyet és urat avatott be Terpsicore istenaszszony vidám kedvtelésébe: múlt év decz. 29-én, az egyik táncziskolafolyam berekesztéséül tánczestélyt rendezett. A estély szépen sikerült. Csinos leányoknak ily szép számát nem sok helyen találhatjuk együtt. A négyeseket 24 pár tánczolta, köztük : Borovits Ilon és Jolán, Dövényi Gábriska, Friedl Tónis Aranka, Kohárits Aranka, Krupjer Gizella, Reinberg Marcsa, Hoffmat Mariska, Littke Kamilla és Jenni, Littte Mariska, Littke Ilka (Bányatelep), geczenberger Aranka, Moravetz Jjfréd, Miller Lujza, Amália és Mélán ! Repíts Gizella, Tállián Jenni és (\ir A fesztelen és lankadatlan jó kedv, milyet Vörös Gyula zenéje hatalmasan hozott, éjfél után 1 és */, óráig tartotta együtt a társaságot. — Üveg-fényképek kiállítása. A pár hét óta városunkban lévő üveg-fénykép-kiállitás napról-napra elég kedvező látogatás mellett a jövő hét folyamán bemutattatván minden csoportozata, befejezést ér. Kívánatos volna, hogy a gyönyörű és tanulmányos tájképek, melyek a villa minden nevezetesebb helyével megismertetnek bennünket, megismételtetnének hogy alkalmuk lenne azoknak is megtekinteni e képeket, kiknek a lefolyt idő alatt, elkerülte a figyelmét. Színházi hírek. Színtársulatunk igazgatójának nagyon meg van nehezítse a repertorie összeállítása körüli fáradsága minthogy a színház, illetve a színpad pokoli forgószeles, zuzmarás, jeges, léghuzamos volta miatt a társulat kiválóbb erői betegek, kórágyon fekszenek. Arányi Dezső több mint egy hete, hogy el nem hagyhatja súlyos meghűlése folytán a szobát, nemkülönben Somogyiné Nagy Julia, ki szintén beteg. Énekeseink kisebbnagyobb rekedtségben szenvednek. A rekedtség ugyan közönséges halandónál nem nagy baj, de egy érzékeny tenoristánál vagy primadonnánál bizony az, még pedig szörnyű ! . . . Kívánjuk, hogy mielőbb felépülve a színpadon láthassuk a betegeket . Vasárnap színre kerül: „A tót leány“ hétfőn „N i s s ida“ itt először, fényes kiállítással. E kitűnő operettének érdekes látványosságai is lesznek, így a „hurikán“ zivatar által előidézett rombolás, nem különben a napfelkelte. Kedden: „A czifra nyomorúság“ adatik. — Jutalomjáték. Szerdán lesz a Litzenmayer-nővérek jutalomjátéka. Szinre kerül: „A lány kérő“ és a „Szerelmi varázs-ital“ felv.-os operette. Közben ballett-táncz: „Múlt és jelen“ — „Nagy eszmény táncz.“ — Jutalmazandók, kik vígjátékban, drámában, népszinműben, operetteben csaknem minden nap ott fáradoznak a színpadon s mondhatni, mindenkor jó sikerrel — és még hallétjeikkel is igyekeznek a közönségnek kellemes szórakozást szerezni; méltán, nagyon méltán megérdemlik a legrokonszenvesebb, legmelegebb pártfogást. — Az orrába került. Rendőrségünk a múlt év derekán egy Filep Teréz nevű feslett életű nőt tolonczolt ki városunkból. E nő nemsokára visszatért és egy helybeli női munkással lépett szoros viszonyba. A munkás elűzte nejét magától és Filep Terézzel élt vadházasságban. De nem sokáig tartott a vadboldogság, megzavarta az Isten ujja. Az óév utolsó estéjén az elűzött feleség nagyon neki keseredve, semmikép sem tudott megválni a viszontagságos esztendőtől, anélkül, hogy gyalázatos megcsalattatásáért bosszút ne álljon. Bosszút forralt, irtóztatót! Segítségül vevén maga mellé még két hasonló sorsú, megcsalatott asszonyt, elindult csalfa hitszegő férje urának felkeresésére. Férje helyett azonban a csábitó nőre akadt s gondolván magában, hogy igy is bosszút állhat; neki esett a bűnös ellenfélnek és harmadmagával úgy megviaskodott, mint egy nőstény oroszlány, végre leteperte a földre s leharapta az orrát. A csúfosan összevert és megcsonkított nő a kórházba szállíttatott. Az esetről a rendőrségnek jelentés tétetvén, a szereplőket befogatta . A pécsi nőegylet saját pénztára javára 1884. évi január 14-én a helybeli színházi helyiségben a városi zenekar közreműködése mellett verseny áarczorbált rendez, melyre a n. é. közönség tisztelettel meghivatik, ízletes szóral és ételekről a mellékhelyiségben gondoskodva lesz. A bál folyama alatt szavazójegyek fognak 10 krjával elárusitatni, az ily jegyekkel a szünóra alatt megejtendő szavazat utján a legtöbb szavazatot nyert legsajátságosabb, legtréfásabb s a legmulattatóbb 4 álarczosnak jutaló®, dij fog kiosztatni. Belépti dijak: fel®“ páholy 8 frt, — alsó páholy 10 frt, '' felső kis páholy 4 frt, — alsó kis paholy 5 frt, földszint 1 frt, este a pénztára*11 frt 20 kr., — karzati zártszék 50 kr karzat 20 kr. — Jegyek előre váltható Valentin Károly könyvkereskedő urnái '' Kezdete esti 8 órakor. Minél számosak látogatást kér tisztelettel a rendezőbizottság. — Taray Andor kir. pénzügyi köigazgatási törvényszéki biró a pécsi nőegylet szegényei részére 10 frtot adomá nyozott, mely adományért a nőegylet részéről köszönet nyilvánittatik. ,, — Falusi csendélet. Kis- Tófalu^1 Írják nekünk, hogy oda is beköszöntött 9 kriszkindli, csakhogy nem öröm, hanem bánat képében. Mintha csak Kis-Tótfalu húzódnék keresztül a betyáryárok ország útja, itt napirenden vannak a tolvajjá®» ' Karácsonkor egy szegény földművest»a ki két keze munkája után tartja fenl magát, családját: elhajtották két lovát a kocsiját is ellopták. Ugyanekkor jó garázdaságot vittek véghez a tolvajok!