Pécsi Figyelő, 1891. október-december (19. évfolyam, 79-103. szám)
1891-10-03 / 79. szám
Ede dr., Hölbling Miksa dr., Schwartz József, Sipőcz István, Piácsek Gyula, Szautter Gusztáv, Ratkovics Ferencz, Wertheimer Jakab, Fekete Mihály, Scholcz Antal, Jankovics Hugó, Schapringer Mór, Schapringer Joachim, Förster Béla, Reinfeld Imre, Engel Mihály, Krausz Béni, Mhillner Alajos, Deutsch Ádám, Schönherr Mihály, Eizer János, Weidinger Ferencz, ifj. Némethy József, Kovácsics János, Erreth János, Klein Jakab, Berger Mihály, Erreth Lajos dr., Mattnyánszky Béla, Krausz Simon, Schaurek Bódog dr., Kucsenics Henrik dr , Ludwig János, Krausz Jenő dr., Maletter Rezső, Ullmann Károly, Asztalos János, Klamerli János, Zsolnay Vilmos, Vasvary György, Schwabach Zsigmond, Engeser Miklós, Krauze Ignácz, Mestrits Imre, Egry József, Jusztus Lipót, Szuly János, Mendl Lajos dr., Piribauer János, Johann Béla dr., Németh Gyula, Schapringer Gusztáv, Simon János, Ors Gáspár, Stern Mór, Krasznay Miklós dr. A virilisták között van 34 kétszeresen számított adót fizető, ezek közt 23 diplomás (13 ügyvéd, 8 orvos, 1 gyógyszerész s 1 jogtanár) és 11 kamarai tag. Van továbbá 16 kereskedő (köztük 5 borkereskedő), 2 bankár, 13 iparos és gyáros, 2 magánzó — (A Pécsi Dalárda jubileuma.) harminczadik év megünneplését illetőleg a „Pécsi Dalárda“ rendkívüli közgyűlésen már e elhatározott, hogy milyen keretben kívánja a jubibileumot rendezni. A terv szerint házi ünnep tesz belőle, mely azonban fényesség dolgában méltó lesz a dalegylet múltjához. Az időpont nem alkalmas arra, hogy országossá tegyék a jubileumot, s egyébként is csak a közelmúltban ünnepelték meg országosan a negyedszázados évfordulót. Ezt a mostani ünnepet hát csupán a város s a vidék bevonásával rendezik. A november 7-én este tartandó jubiláns hangverseny programmja rendkívül érdekes és vonzó lesz. A ■ létén kívül — mely az elsődijra segített pályadarabot adja elő — részt vesznek az előadáson más fővárosi és helybeli művészi erők is, kiket a testület föl fog kérni s kik már előre is készséggel megígérték közreműködésüket. Az est bevezetéséül Váradi Antal dr. fővárosi irót a városunk szülöttjét prológ írására kéri föl a daltestület. Majdnem bizonyos, hogy Rákosi Viktor (Sipulusz) szintén lejön ez alkalomra — a dalárda fölkérésére — rövidke fölolvasást tartani A hiteles programmot természetesen csak akkor mutathatjuk be, ha a fölkérendő közreműködőktől a dalárda megkapta a feleletet. — (Tűz.) Csütörtökön reggel 9 óra után tüzilárma riasztotta meg a belváros lakóit. A Mária utcza 4. számú, Asztalos-féle ház udvarában a kocsiszín és félszer állott lángokban s a nyugati végén a Zeller- és délkeleti végén az Atter- vagy Kammer tóval van összekötve. A tó partján épült szép vendéglő csinos terasseján elég drágán ugyan, de ízletesen megreggelizve, élvezettel nézzük a tó tükrét, mely folyton háborog és zajlik s különböző színbe játszik. Elül világos — közepe felé fokozatos árnyalattal sötétkék, s a középen mint meghúzott éles határvonalon túl a legsötétebb kék szint gyönyörű zöld szin váltja föl, mig hátrább a láthatár vége feelé világos fehérbe olvad át. A tó minden oldalról hegyektől van körítve, melyek félkörben az elígér felé hullámzatosan lejtősek, melyeket hol világosabb, hol sötétebb színben árnyalt erdőségek borítanak, itt ott kifehérlő házakkal, épületekkel tarkítva, jobbról mellettünk a Schafberg kolosszális sziklatömege zárja el a kilátást a tó unter-achi részére, mig balról a Wachersstein imporás bérczei nyúlnak le a tóba. Nem ’sokára a gőzhajó megindul s kellemes lebegéssel visz bennünket tova. A tó képe változik, jobbról fölárul a tónak Unter-Ach felé terülő része, mely ,egyfelől Hobling és Grosz- Höller, másfelől a Seaalberg rengeteg sziklacsoportja közé nyúlik be, s csakhamar eltakarja szem elől a Waldwinkel félsziget. Jobbról már alacsonyodó, de még mindig tekintélyes erdőborított hegyek, melyekben számtalan szép völgy nyitása tárul föl, határolják a tavat, míg baloldalt a Drachenstein sZ..áyú sziklafalai meredeznek bele. Majd a Drachenstein bérczei is elmatűzoltóság minden jóakarata daczára le is égett. A tűz keletkezésének okát eddig nem lehetett megállapítani; állítólag gyermekek játszottak gyufával a félszer közelében , ezek gyújtották föl. (Megbokrosodott lovak.) Nagy riadalmat okoztak csütörtökön délelőtt a szigeti külvárosi országúton Bócz József páprádi vendéglős lovai. Bóczot már az úton érte szerencsétlenség, a mennyiben kocsijának mindkét tengelye eltört. Pécsre érvén, az országúton lakó sógorához tért be, miközben lovait és kocsiját felügyelet nélkül küáhagyta a kapu előtt. A lovak valamitől megriadva, végig száguldottak a hosszú országúton, nagy ijedelmet okozva a járókelők közt. Végre neki mentek egy gázkandelábernek s azt kidöntötték. Ekkor végre sikerült őket elfogni. Emberben szerencsére nem történt kár, csak a kocsi tört darabokra. — (A „Pécs - baranyai kertészegylet“ ) október 4-én délelőtt 11 órakor tartja tisztújító közgyűlését a városház üléstermében. — (Ne féljünk aszőlőtől.) Orvosok szavára sokat írtak a lapok arról az állítólagos veszedelemről, mely a peronospora nevű szőlővész ellen rézgalicz-oldattal permetezett szőlő élvezetéből származhatik. Esetek is voltak rá, — legalább úgy hitték az orvosok, hogy az volt az oka , hogy egész családok betegedtek meg a szőlőérés után. Mi is figyelmeztettük olvasóinkat e körülményre, most azonban szakismerő helyről, valószínűleg éppen a földmivelésügyi minisztériumtól cáfolat érkezett azon föltevés ellen, mintha a rézgalicczal kezelt szőlő ártalmas lenne. A közlemény ez: Francziaországban nincs valamire való szőlőbirtokos, aki szőlőjét az előírt módon rézgáliczczal ne kezelné. És ez annál inkább is szükséges, mert a rézgáliczczal nem kezelt szőlőkben, amióta ott a peronospora megfészkelte magát, csakis ezen a módon folytathatják a szőlő- és bortermelést. A rézgaliczczal nem kezelt szőlők vagy semmi vagy csak fél termést adnak s még ezen termés is csak jobbára éretlen, fejletlen fürtökből áll, melyek csekély értékű, nehezen kezelhető, k_nyulósodásnak kitett borokat szolgáltatnak. Öt év óta folytatják Francziaországban és egyebütt a szőlőknek rézgáliczczal való permetezését, mely idő alatt a legelső orvosi és kémiai szaktekintélyek Francziaországban, Ausztriában, Olaszországban, Németországban, Amerikában konstatálták, hogy a rézgálicz olyan arányban, mint a minőben szőlők permetezésére használják, ártalmatlan. Mindenki, aki Franczia- vagy Olaszországban termett szőlőt és bort fogyaszt, meg lehet róla győződve, hogy a tőke, melyen termett, rézgalicczal volt permetezve. E tényekkel szemben minden akadékoskodásnak meg kell szűnnie. Mostanában a szőlők permetezésénél, ha mészszel vagy szódával használjuk a rézgáliczot, úgy készítjük az oldatot, hogy 100 liter vízre 2—4 kilogramm rézgáliczot veszünk, radnak, s lejtős erdős zöld hegyeknek adnak helyt, s ezek is odább már még lejtősebbé, dombokká alacsonyainak, de túl rajtuk a távolból hatalmas kéklő csúcsok emelkednek, a jobboldali hegysor is lejtősebbé válik, s szemben a tó végén, mintegy abból kiemelkedve, festői szépségben tárul föl Mondsee városka képe, csinos házcsoportjával, impozáns nagy kolostorával, s gyönyörű kettős tornyú templomával. Hajónk a kikötőhíd felé kanyarodik. Mielőtt kiszállanánk, még egyszer visszatekintünk az elhagyott vidékre, a tegaze elterülő tóra, gjonyora panoráma tárul föl előttünk. A fölséges színárnyalatokban hullámzó tónak távoli véghatára a szemhatárt félkörben elzáró, rengeteg bérezek között vész el, a Höbling, Höller, Schafberg és Drachenstein óriási testei a tó világos kék vizébe merülnek be idomtalan tömegükkel, s kékes szürke csúcsaikról, mint gyéren lógó ősz hajszálak a tar koponyán, ittott a mélyedésekben elterülő hó fehér csíkjai tündöklenek, míg közöttük a messze távolból a Holthegyek violaszínű alpesi alakzatai mutatkoznak, mintegy utoljára, végbucsúra nyúlva föl. Mondsee állomásnál kiszállva, csalódással értesülünk, hogy a Mondsee-Salzburg-Lokalbahn vonásai, daczára, hogy a lapokban hirdetve volt, még nem közlekednek, így tehát omnibuszra kell majd ismét ülni, de előbb ebédelni besietünk a városba. - ---------- Ha pedig tiszta rézgálicz oldattal dolgozunk, akkor 100 liter vízre csak fél kilogramm rézgáliczot használunk. Még az ilyen erősebb adagolás mellett sem történt semmi baj, daczára az évenként háromszor végrehajtott permetezésnek. És ha mai nap általában a gyengébb oldatokra szállottak le, az egyátalán nem egészségügyi okokból történt, hanem takarékossági szempontból, mert bebizonyult, hogy 2—3—4 százalékos keverékkel is meg lehet védelmezni a szőlőt. A kémiai elemzés pedig kimutatta, hogy az így kezelt fürtökön sokkal kisebb mennyiségű réz van, mint amennyi az ember szervezetében kárt okozhatna És, ha az általános tapasztalás szerint az említett országokban még a rendesen permetezett szőlőfürtöt is aggodalom nélkül lehet megenni és tényleg eszik is már szerte Magyarországon is, akkor a must és bor ártalmasságáról már egyáltalán szó sem lehet, mert a kémiai elemzés bebizonyította, hogy a mustban már csak vagy egy tizedrésze, a borban pedig csak körülbelül egy századrésze maradt annak a rézgalicz mennyiségnek, mely a szőlőfürtre tapadt. (A pécsi női kereskedelmi iskola) Ugye a rendezettség stádiumába lépett, miután eddig tizenkilencen jelentkeztek, mely szám elég arra, hogy az intézet megnyíljék. hó 5-én lesz az első előadás, s azontúl hetenkint 13 órát hallgatnak a növendékek. A tanfolyam igazgatójává Thaly Lujza tanítónőt választották, a tanári kar pedig a következő tagokból áll: Kossuthány Ignácz dr. jogtanár, Gerecze Péter dr. és Körösi Henri főreáliskolai tanárok, Schmidt János polg. isk. tanár, továbbá Thaly Lujza és Ujváry Kamilla polg. leányiskolai tanítónők. A tanfolyam a helybeli polgári leányiskola épületében fog megtartatni. (Jótékony alapítvány.) Megyénk egyik nagybirtokosának, Biedermann Rudolf lovagnak neje szül. Bleichrőder Elza a karászi pusztán egy kisdedóvót létesitett azon czélból, hogy az ottani munkások kisdedei gondoztassanak és a különféle szerencsétlen eshetőségektől megvédessenek. Ez okból három állást létesített a jótékony úrnő: egy gyermekkertészi állást évi 300 frt, egy házmesteri állást évi 120 frt fizetéssel, végre egy dajkát is fogadott évi 96 frt fizetéssel. Mindezek fizetésükön kívül teljes ellátásban is részesülnek. E hó 1-én nyílt meg az intézet, melynek létéről a kir. tanfelügyelő már megtette a jelentést a közoktatásügyi miniszternek. (A pécsi főgimnázium önképző köre) Zalay Mihály tanár elnöklete alatt ezer évre is megalakult s tisztikarát következőleg , alakította meg: alelnök : Vizer Vilmos VIII. o. t., főjegyző : Martinecz Richárd VIII. o. t., I. aljegyző: Vistai Sándor VIII. o. t., II. aljegyző: I Szivet Lajos VII. o. t., III. aljegyző: Czinóber Károly VII. o. t., könyvtáros: Chlvang Károly VIII. o. t., I. segédkönyvtáros: Csánk Dezső VII. o. t., II. segédkönyvtáros: Lakner Géza VII. o. t., pénztáros : Horváth Lajos VIII. o. ellenőr: Tichy Károly VII. o. t., rendtarti Markly István VIII. o. t. — (A mi önkénteseink a tiszt vizsgálatokon.) A helybeli 52. gyalogezred egyévi önkéntesei csütörtökön érkeztek vissza fővárosból a tiszti vizsgálatokról. Szeptemberi 23-tól 30 ig tartott a nehéz munka, melynél Musil ezredes, a 62. dandár parancsnoka, el-nökölt. Az önkéntesek tanárai: Lederer Henrik főhadnagy ész.iskola vezetője, Jeze vic i százados, Martinék és a Geifi-i főhadnagyok szintén jelen voltak. A 26 jelentkezőközt sikerrel állta ki a cenzúrát, 2 pedig még ez évi szolgálatra utasíttatott. Kitüntetéssel tette le: Schwarzmann Lajos és Maletti István, egyszerűen: Stein Oszkár, Geyer Jánó Putzer Antal, Ihrig Vilmos, Gyenes János, Mo Sándor, Baader Samu, Weisz Ede, Németh Ihur, Löwinger Albert, Strasser Lajos, B. Miksa, Ziegler Mihály, Kelemen Gyula, Meisau Gyula, Winternitz Ignácz, Klein Ödön, Hec Emil, Svastics Elek, Marczin Lajos, Engel Gyula Suara Carmelito. A vizsgálatot sikerrel letették, hazaérkeztükkor őrmesteri ranggal tüntette ki ezredparancsnokság. Ez a szép siker gonál im i A őt Iző Zaj ■ PEChI FIGYELŐ