Pécsi Figyelő, 1891. október-december (19. évfolyam, 79-103. szám)

1891-10-03 / 79. szám

Ede dr., Hölbling Miksa dr., Schwartz József, Sipőcz István, Piácsek Gyula, Szautter Gusztáv, Ratkovics Ferencz, Wertheimer Jakab, Fekete Mihály, Scholcz Antal, Jankovics Hugó, Schaprin­­ger Mór, Schapringer Joachim, Förster Béla, Reinfeld Imre, Engel Mihály, Krausz Béni, Mhill­­ner Alajos, Deutsch Ádám, Schönherr Mihály, Eizer János, Weidinger Ferencz, ifj. Némethy József, Kovácsics János, Erreth János, Klein Jakab, Berger Mihály, Erreth Lajos dr., Matt­­nyánszky Béla, Krausz Simon, Schaurek Bódog dr., Kucsenics Henrik dr , Ludwig János, Krausz Jenő dr., Maletter Rezső, Ullmann Károly, Asz­talos János, Klamerli János, Zsolnay Vilmos, Vasvary György, Schwabach Zsigmond, Enge­­s­er Miklós, Krauze Ignácz, Mestrits Imre, Egry József, Jusztus Lipót, Szuly János, Mendl Lajos dr., Piribauer János, Johann Béla dr., Németh Gyula, Schapringer Gusztáv, Simon János, Ors Gáspár, Stern Mór, Krasznay Miklós dr. A viri­listák között van 34 kétszeresen számított adót fizető, ezek közt 23 diplomás (13 ügyvéd, 8 or­vos, 1 gyógyszerész s 1 jogtanár) és 11 kama­rai tag. Van továbbá 16 kereskedő (köztük 5 borkereskedő), 2 bankár, 13 iparos és gyáros, 2 magánzó — (A Pécsi Dalárda jubileuma.) harminczadik év megünneplését illetőleg a­­ „Pécsi Dalárda“ rendkívüli közgyűlésen már e elhatározott, hogy milyen keretben kívánja a ju­­bibileum­ot rendezni. A terv szerint házi ünnep tesz belőle, mely azonban fényesség dolgában méltó lesz a dalegylet múltjához. Az időpont nem alkalmas arra, hogy országossá tegyék a jubileumot, s egyébként is csak a közel­múltban ünnepelték meg országosan a negyedszázados évfordulót. Ezt a mostani ünnepet hát csupán a város s a vidék bevonásával rendezik. A novem­ber 7-én este tartandó jubiláns hangverseny programmja rendkívül érdekes és vonzó lesz. A ■ létén kívül — mely a­z elsődijra segí­tett pályadarabot adja elő — részt vesznek az előadáson más fővárosi és helybeli művészi erők is, kiket a testület föl fog kérni s kik már előre is készséggel megígérték közreműködésüket. Az est bevezetéséül Váradi Antal dr. fővárosi irót a városunk szülöttjét prológ írására kéri föl a daltestület. Majdnem bizonyos, hogy Rákosi Viktor (Sipulusz) szintén lejön ez alkalomra — a dalárda fölkérésére — rövidke fölolvasást tar­tani A hiteles programmot természetesen csak akkor mutathatjuk be, ha a fölkérendő közre­működőktől a dalárda megkapta a feleletet. — (Tűz.) Csütörtökön reggel 9 óra után tüzilárma riasztotta meg a belváros lakóit. A Mária utcza 4. számú, Asztalos-féle ház udvará­ban a kocsiszín és félszer állott lángokban s a nyugati végén a Zeller- és délkeleti végén az Atter- vagy Kammer tóval van összekötve. A tó partján épült szép vendéglő csinos terasseján elég drágán ugyan, de ízletesen meg­reggelizve, élvezettel nézzük a tó tükrét, mely folyton háborog és zajlik s különböző színbe játszik. Elül világos — közepe felé fokozatos árnyalattal sötét­kék, s a középen mint meghú­zott éles határvonalon túl a legsötétebb kék szint gyönyörű zöld szin váltja föl, mig hátrább a láthatár vége feelé világos fehérbe olvad át. A tó minden oldalról hegyektől van körítve, melyek félkörben az elígér felé hullámzatosan lejtősek, melyeket hol világosabb, hol sötétebb színben árnyalt erdőségek borítanak, itt ott kifehérlő há­zakkal, épületekkel tarkítva, jobbról mellettünk a Schafberg kolosszális sziklatömege zárja el a kilátást a tó unter-achi részére, mig balról a Wachersstein imporá­s bérczei nyúlnak le a tóba. Nem ’sokára a gőzhajó megindul s kelle­mes lebegéssel visz bennünket tova. A tó képe változik, jobbról fölárul a tónak Unter-Ach felé terülő része, mely ,egyfelől Hobling és Grosz- Höller, másfelől a Seaalberg rengeteg sziklacso­portja közé nyúlik be, s csakhamar eltakarja szem elől a Waldwinkel félsziget. Jobbról már alacsonyodó, de még mindig tekintélyes erdőbo­­rított hegyek, melyekben számtalan szép völgy nyitása tárul föl, határolják a tavat, míg balol­dalt a Drachenstein sZ­..áyú sziklafalai meredez­­nek bele. Majd a Drachenstein bérczei is elma­tűzoltóság minden jóakarata daczára le is égett. A tűz keletkezésének okát eddig nem lehetett megállapítani; állítólag gyermekek játszottak gyufával a félszer közelében , ezek gyújtották föl.­­ (Megbokrosodott lovak.) Nagy riadalmat okoztak csütörtökön délelőtt a szigeti külvárosi országúton B­ó­c­z József páprádi ven­déglős lovai. Bóczot már az úton érte szeren­csétlenség, a mennyiben kocsijának mindkét tengelye eltört. Pécsre érvén, az országúton lakó sógorához tért be, miközben lovait és kocsiját felügyelet nélkül küáhagyta a kapu előtt. A lo­vak valamitől megriadva, végig száguldottak a hosszú országúton, nagy ijedelmet okozva a járó­kelők közt. Végre neki mentek egy gázkande­lábernek s azt kidöntötték. Ekkor végre sikerült őket elfogni. Emberben szerencsére nem történt kár, csak a kocsi tört darabokra. — (A „Pécs - baranyai kertész­egylet“ ) október 4-én délelőtt 11 órakor tartja tisztújító közgyűlését a városház üléster­mében. — (Ne féljünk a­szőlőtől.) Orvosok szavára sokat írtak a lapok arról az állítólagos veszedelemről, mely a peronospora nevű szőlő­­vész ellen rézgalicz-oldattal permetezett szőlő élvezetéből származhatik. Esetek is voltak rá, — legalább úgy hitték az orvosok, hogy az volt az oka , hogy egész családok betegedtek meg a szőlőé­rés után. Mi is figyelmeztettük ol­vasóinkat e körülményre, most azonban szak­ismerő helyről, valószínűleg éppen a földmi­ve­­lésügyi minisztériumtól c­áfolat érkezett azon föltevés ellen, mintha a rézgalic­czal kezelt szőlő ártalmas lenne. A közlemény ez: Fran­­cziaországban nincs valamire való szőlőbirtokos, a­ki szőlőjét az előírt módon rézgáliczczal ne kezelné. És ez annál inkább is szükséges, mert a rézgáliczczal nem kezelt szőlőkben, a­mióta ott a peronospora megfészkelte magát, csakis ezen a módon folytathatják a szőlő- és borter­melést. A rézgaliczczal nem kezelt szőlők vagy semmi vagy csak fél termést adnak s még ezen termés is csak jobbára éretlen, fejletlen fürtök­ből áll, melyek csekély értékű, nehezen kezel­hető, k_nyulósodásnak kitett borokat szolgáltat­nak. Öt év óta folytatják Francziaországban és egyebütt a szőlőknek rézgáliczczal való per­metezését, mely idő alatt a legelső orvosi és kémiai szaktekintélyek Francziaországban, Ausz­triában, Olaszországban, Németországban, Ame­rikában konstatálták, hogy a rézgálicz olyan arányban, mint a minőben szőlők permetezésére használják, ártal­matlan. Mindenki, a­ki Franczia- vagy Olasz­országban termett szőlőt és bort fogyaszt, meg lehet róla győződve, hogy a tőke, melyen ter­mett, rézgalic­czal volt permetezve. E tényekkel szemben minden akadékoskodásnak meg kell szűnnie. Mostanában a szőlők permetezésénél, ha mészszel vagy szódával használjuk a réz­­gáliczot, úgy készítjük az oldatot, hogy 100 liter vízre 2—4 kilogramm rézgáliczot veszünk, radnak, s lejtős erdős zöld hegyeknek adnak helyt, s ezek is odább már még lejtősebbé, dom­bokká alacsonyainak, de túl rajtuk a távolból hatalmas kéklő csúcsok emelkednek, a jobbol­dali hegysor is lejtősebbé válik, s szemben a tó végén, mintegy abból kiemelkedve, festői szép­ségben tárul föl Mondsee városka képe, csinos házcsoportjával, impozáns nagy kolostorával, s gyönyörű kettős tornyú templomával. Hajónk a kikötőhíd felé kanyarodik. Mielőtt kiszállanánk, még egyszer visszatekintünk az elhagyott vidékre, a­ t­egaze elterülő tóra, g­­jonyora panoráma tárul föl előttünk. A fölséges színárnyalatokban hullámzó tó­nak távoli véghatára a szemhatárt félkörben el­záró, rengeteg bérezek között vész el, a Höbling, Höller, Schafberg és Drachenstein óriási testei a tó világos­ kék vizébe merülnek be idomtalan tömegükkel, s kékes szürke csúcsaikról, mint gyéren lógó ősz hajszálak a tar koponyán, itt­­ott a mélyedésekben elterülő hó fehér csíkjai tündöklenek, míg közöttük a messze távolból a Holthegyek violaszínű alpesi alakzatai mutatkoz­nak, mintegy utoljára, végbucsúra nyúlva föl. Mondsee állomásnál kiszállva, csalódással értesülünk, hogy a Mondsee-Salzburg-Lokalbahn vonásai, daczára, hogy a lapokban hirdetve volt, még nem közlekednek, így tehát omnibuszra kell majd ismét ülni, de előbb ebédelni besietünk a városba. - ---------- Ha pedig tiszta rézgálicz oldattal dolgozunk, akkor 100 liter vízre csak fél kilogramm réz­gáliczot használunk. Még az ilyen erősebb ada­golás mellett sem történt semmi baj, daczára az évenként háromszor végrehajtott permetezésnek. És ha mai nap általában a gyengébb oldatokra szállottak le, az egyátalán nem egészségügyi okokból történt, hanem takarékossági szempont­ból, mert bebizonyult, hogy 2—3—4 százalékos keverékkel is meg lehet védelmezni a szőlőt. A kémiai elemzés pedig kimutatta, hogy az így kezelt fürtökön sokkal kisebb mennyiségű réz van, mint a­mennyi az ember szervezetében kárt okozhatna És, ha az általános tapasztalás szerint az említett országokban még a rendesen permetezett szőlőfürtöt is aggodalom nélkül le­het megenni és tényleg eszik is már szerte Magyarországon is, akkor a must és bor ártal­­m­asságáról már egyáltalán szó sem lehet, mert a kémiai elemzés bebizonyította, hogy a mustban már csak vagy egy tizedrésze, a bor­ban pedig csak körülbelül egy századrésze ma­radt annak a rézgalicz mennyiségnek, mely a szőlőfürtre tapadt.­­ (A pécsi női kereskedelmi is­kola) Ugye a rendezettség stádiumába lépett, miután eddig tizenkilenc­en jelentkeztek, mely szám elég arra, hogy az intézet megnyíl­jék­­. hó 5-én lesz az első előadás, s azontúl hetenkint 13 órát hallgatnak a növendékek. A tanfolyam igazgatójává Thaly Lujza tanítónőt választották, a tanári kar pedig a következő tagokból áll: Kossuthány Ignácz dr. jogta­nár, G­e­r­e­c­z­e Péter dr. és Körösi Henri főreáliskolai tanárok, Schmidt János polg. isk. tanár, továbbá Thaly Lujza és Ujváry Kamilla polg. leányiskolai tanítónők. A tanfo­lyam a helybeli polgári leányiskola épületében fog megtartatni.­­ (Jótékony alapítvány.) Megyénk egyik nagybirtokosának, Biedermann Rudolf lo­vagnak neje szül. Bleichrőder Elza a karászi pusztán egy kisdedóvót létesitett azon czélból, hogy az ottani munkások kisdedei gondoztassanak és a különféle szerencsétlen es­hetőségektől megvédessenek. Ez okból három­ állást létesített a jótékony úrnő: egy gyer­­mekkertészi állást évi 300 frt, egy házmesteri állást évi 120 frt fizetéssel, végre egy dajkát is fogadott évi 96 frt fizetéssel. Mindezek fize­tésükön kívül teljes ellátásban is részesülnek. E hó 1-én nyílt meg az intézet, melynek létéről a kir. tanfelügyelő már megtette a jelentést a közoktatásügyi miniszternek.­­ (A pécsi főgimnázium önképző­­ köre) Z­a­l­a­y Mihály tanár elnöklete alatt ezer évre is megalakult s tisztikarát következőleg , alakította meg: alelnök : Vizer Vilmos VIII. o. t., főjegyző : Martinecz Richárd VIII. o. t., I. aljegyző: Vistai Sándor VIII. o. t., II. aljegyző: I Szivet­ Lajos VII. o. t., III. aljegyző: Czinóber Károly VII. o. t., könyvtáros: Chlvang Károly VIII. o. t., I. segédkönyvtáros: Csánk Dezső VII. o. t., II. segédkönyvtáros: Lakner Géza VII. o. t., pénztáros : Horváth Lajos VIII. o. ellenőr: Tichy Károly VII. o. t., rendtarti Markly István VIII. o. t. — (A mi önkénteseink a tiszt vizsgálatokon.) A helybeli 52. gyalogezred­ egyévi önkéntesei csütörtökön érkeztek vissza fővárosból a tiszti vizsgálatokról. Szeptemberi 23-tól 30 ig tartott a nehéz munka, melynél­ Musil ezredes, a 62. dandár parancsnoka, el-­­nökölt. Az ö­n­kéntesek tanárai: Lederer Hen­­­rik főhadnagy é­sz.iskola vezetője, J­e­z­e v­i­c i százados, Martinék és a G­ei­fi-i­ főhadnagyok szintén jelen voltak. A 26 jelentkező­­közt sikerrel állta ki a c­enzúrát, 2 pedig még ez évi szolgálatra utasíttatott. Kitüntetéssel tette le: Schwarzmann Lajos és Maletti István, egyszerűen: Stein Oszkár, Geyer Jánó Putzer Antal, Ihrig Vilmos, Gyenes János, Mo­ Sándor, Baader Samu, Weisz Ede, Németh Ihur, Löwinger Albert, Strasser Lajos, B. Miksa, Ziegler Mihály, Kelemen Gyula, Meisau Gyula, Winternitz Ignácz, Klein Ödön, Hec Emil, Svastics Elek, Marczin Lajos, Engel Gyula Suara Carmelito. A vizsgálatot sikerrel letették, hazaérkeztükkor őrmesteri ranggal tüntette ki ezredparancsnokság. Ez a szép siker gonál im i A őt I­ző Zaj ■­­ PEChI FIGYELŐ

Next