Pécsi Figyelő, 1892. január-március (20. évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-02 / 1. szám

s az új esztendőre tiszta padlót hagyjanak. Több olyan bizottságot kellett e gyűlésen megalakítani, melyeknek a megbízatásuk az év végén lejárt. A főispán távolléte miatt A­i­d­i­n­g­e­r János kir. tanácsos polgármester vezette a gyűlést s bevezetésül megemlékezett a napokban elhúnyt Krausze Ignáczról, a­ki a törvényhatósági bizott­ságnak virilista tagja volt. A közgyűlés jegyző­könyvileg fejezte ki részvétét a gyászoló család­nak. Bejelentette a polgármester a főispánnak abbeli intézkedését, hogy Stern Károly ügyvédet, a városi bizottság tagját, tiszteletbeli városi fő­­ügyészszé nevezte ki. Fölolvasták a belügymi­niszter abbeli rendeletét, melylyel az 1892 re szóló költségelőirányzatot jóváhagyta. A költség­­vetésben fölvett köretési tételnek megfelelően a tanács javasolta, hogy a mérnöki hivatal sürgő­sen készítse el az általános követési tervet, hogy az a jövő közgyűlésen tárgyalható legyen.­­ Megalakították a scentrális-, a közigazgatási- és a szőlészeti-bizottságokat, az igazoló választmányt és az iskolaszéket. A közigazgatási bizottságba, a kilépett öt tag helyébe, újból megválasztották Egry Józsefet, Szeredy Józsefet, Rat­ Mátyást, Bolgár Kálmánt és Jobst Lászlót.­­ A tanács bejelentette, hogy a fogyasztási adók megváltása iránt a pénzügyigazgatósággal a szerződést meg­kötötte s az kormányhatósági jóváhagyást nyert, tehát a kezelésre nézve, a múlt közgyűlés hatá­rozata értelmében, az eddigi kezelő bizottság lenne megbízandó. Mattnyánszky biz­­tas a köz­gyűlést nem tartotta jogosnak, hogy ez ügyben határozatot hozhasson, mert a múlt közgyűlés határozatát ő megfllebbezte, a közgyűlés azon­ban erre való tekintet nélkül, mig a fölebbezés sorsa a minisztériumnál eldől, a régi határozatot föntartandónak mondotta ki. — Az iskolaszék­nek abbeli előterjesztését, hogy a városi polgári leányiskola tanerői a városi nyugdíjintézetbe vé­tessenek föl, a közgyűlés elfogadta. — Az iz­raelita hitközség kérvényt nyújtott be a tanács­hoz, hogy a város a hitközség kultusz költségeihez 919 írttal járuljon hozzá, mint a­mely összeg az izraelita hitközséghez tartozó adófizetők által katholikus és más kultuszczélokra fizetett pót­adóval arányban áll. A tanács pártolólag terjesz­tette a kérvényt a közgyűlés elé, s a közgyűlés — némely elvi dolgok tisztázása után — kultusz­czélokra megadta az évenként adandó segélyt. — Végül Szilágy megye kérelmére 50 irtot sza­vazott meg a közgyűlés a Zilahon fölállítandó Wesselényi-szobor költségeire. — (Plébános kinevezés.) A megyés püspök Walter József pécs-belvárosi káplánt plébánossá nevezte ki Monostorra, a nyugalomba helyezett Fekete Sándor helyére. Az új plébános legközelebb foglalja el állását. — (Pécs adománya a Wesselé­­nyi-szoboralaphoz.) Lelkes hazafias cse­lekedetet kötelességünk följegyezni a napi króni­kák közé s ezzel egyszersmind — a nemzeti múzeumba küldendő köteles példány révén — a jövő számára megörökíteni. A város közgyű­lése ugyanis nem várt, óriási lelkesedés között szavazott meg a Wesselényinek Zilahon eme­lendő szobrára 50 forintot. Ennek a nagy lel­kesedésnek története van. Már a vége felé járt a gyűlés, mikor Szilágy vármegye átiratát olvasták föl, melyben ez a Wesselényi-szobor költségei­hez való hozzájárulását kéri. Eleintén huzako­­dott a közgyűlés, Jobst biz. tag hiába magya­­rázgatta a városatyáknak, hogy ki volt tulaj­donképpen az a Wesselényi; a jó burgerek nem voltak hajlandók elismerni a nagy halott érdemeit. Jobst összecsapta a feje fölött a ke­zeit ekkora hiányossága miatt hazafias szellem­nek s kétségbeesésében kivett öt forintot a zsebéből, aztán sorra járt a padok előtt gyűjtést rögtönözve. Hamarosan már 11 frt volt a keze között. Megijedtek a városatyák. Hiszen ez a veszedelmes ember mindjárt hozzájuk ér s tő­lük is kicsikar valamelyes közadományt. — „Hohó micsoda? — Kiáltják hirtelen a lelkes hazafiak. — Annak a derék, kitűnő Wesselé­nyinek a szobrára? De már arra csak meg­szavazunk 50 forintocskát a város kasszájából!“ Meg is szavazták nagy többséggel, így kapott a jó Wesselényi a Zilahon fölállítandó szobrára összesen 61 fotot Pécs városától.“ Még­is csak szép dolog nagy embernek lenni, tenni a hazá­ért, tenni a magyarságért — mint jó Wesselé­nyi cselekvők vala az ő nehéz idejében. — (Új tart. hadnagyok a lovas­ságnál.) Ő fölsége a király Sávér Kálmán, jobaházi Döry Ödön és Neumann Emil egy évet végzett önkénteseket a 10. huszárezred tar­talékába hadnagyokká nevezte ki.­­ (A pécsi kir. Ítélőtábla taná­csának új beosztása az 1802. évre.) A pécsi kir. Ítélőtábla tanácsa az 1892. évre újólag a következőleg szerveztetett: Polgári ügyek szakosztálya: I. tanács (polgári keres­kedelmi- és váltó-ügyek). Elnök: Blasko­­vich István kir. ítélőtáblái elnök. Birák: Gruber Gusztáv, Zsabokrszky Ferencz, Tőttössy Béla, Tolnai Antal és Daempf Sándor dr. T­a­­nácsj­egyzők: Hardi Sándor, Dobi Imre dr. és A­bay Leo. II. tanács (polgári és úrbéri ügyek). Elnök: Blaskovich István kir. Ítélőtáblái elnök. Birák: Kissfaludy Imre, Pilch Antal, Bócz Alajos, Graff Károly és Lukács Adolf dr. Tanácsjegyzők: Dobi Imre dr., Geiger Dezső és Hardi Sándor. Büntető ügyek szakosztálya: Elnök: Cseresnyés Sán­dor kir. ítélőtáblás tanácselnök. Bírák: Palcz Imre, Balogh Károly, Babits Mihály, Lukács Adolf dr. és Daempf Sándor dr. Tanácsjegy­­z­ő­k : Abay Leo, Geiger Dezső és Dobi Imre dr. — (Áthelyezések a hadseregben.) P­­­a­n­d­e­r Károly és Szigethi Sándor se­gédlelkészek a „véderőről“ szóló 1889. évi tör­­vényczikk alapján a közös hadsereg tartalékából a honvédség tartalékába helyeztettek át. — (Jótékonyság.)Rézbányay Jó­zsef dr. theologiai tanár és a pécsi kath. le­gényegylet elnöke újabban 100 frtot küldött a paksi kath. legényegyletnek. — (Halálozás.) Özv. Beke Ádámné, szül. Martinkovics Anna deczember hó 28-án, 76 éves korában elhunyt Pécsett. (József­ utcza 34. sz.) — E­i­z­e­r Jánosné, szül. Szeifricz Janka, Eizer János tekintélyes pécsi kereskedő neje, hosszas betegség után 49 éves korában elhúnyt. Temetése holnap — vasárnap — d. u. 3 órakor megy végbe. — (Szerencsés csaposlegény.) A napokban volt a bécsi jótékonysági sorsjegyek húzása, s azon egy pécsi csaposlegény ütötte meg a 100.000 fitos főnyereményt. Ennek hát beválik boldog újévnek az 1892-es esztendő.­­ (Időjárás.) Az alacsony nyomás északnyugoton van, onnan a légnyomás délkeleti irányban folytonos emelkedést mutat s a föld­közi meg a Fekete tenger környékén éri el ma­ximumát. Az időjárás általánosan enyhe és esős, délkeleten a hőmérséklet még a fagypont alatt van. Hazánkban keleti részének kivételével esik az eső, a hőmérséklet emelkedőben van. Egy­előre borús (ködös), enyhe és előre hajló idő várható.­­ (A posta köréből.) Botka János p. t. gyakornok végleges minőségű posta és távirda tisztté neveztetett ki Pécsre, Gáli Viktor p. t. gyakornok ugyancsak végleges p. t. tisztté Zala-Égerszögre. Seres Dénes segédtiszt Sza­badkáról Csáktornyára, Kelecsényi Béla Csák­tornyáról Paksra helyeztetett át.­­ (Brutális kocsis.) Szerdán délután egy Pinczés István nevű kocsis, ki Grán helybeli szállítónál van alkalmazásban, a Ka­zinczy utczán át a Király utczába akart haj­tani, de a kocsi annyira túl volt terhelve, hogy a különben is gyenge szervezetű lovak képte­lenek voltak a kocsit tova húzni. Erre a ko­csis irtózatos káromkodások kíséretében ütle­gelni kezdte a lovakat úgy annyira, hogy az egyik ló majdnem összeroskadt. A lelketlen kocsis gyetlenkedésének csak a rendőrség közbelépése vetett véget.­­ (Öngyilkos rekrata.) A hadse­regben lett e erősebb a szigor, vagy az embe­rek lettek érzékenyek? — valóban megoldatlan kérdés, mely minduntalan fölmerül, valahány­szor — pedig ez utóbbi időben nagyon is sok­szor -- egy-egy újoncz öngyilkosságáról olva­sunk, a­ki a katonai szigor miatt „volt kényte­len“ (?) megválni az életétől. Országszerte va­lóságos mániává fejlődött az ujonczok öngyil­kossága, s már nálunk is kezdi fölütni a fejét ez az oktalan divat. Kedden reggel Ciol Alajos, Ciol Henrik kataszteri mérnök fia, ki az 52. gy. ezredben szolgált mint ujoncz, lőtte magát szivén nem egyéb mint hogy miatt valami vétség folytán 14 napi fogságra ítélték. Szerdán katona pompával temették el.­­ (Plébános beiktatás.) Múlt va­sárnap tartotta Kövesdi János, vaszari plé­bános installáczióját melyre oly nagy számban gyülekezett a hívők serege, hogy a templomhoz még közelíteni is lehetetlenség volt. szentmise előtt történt az ünnepélyes fölavatás, melyet Szilvási Mihály, szászvári esperes végzett. A mise alatt Albert István ottani tanító, az ismert zeneszerző, az ez alkalomra írt egyházi énekét adta elő. Délben lakomára gyűlt össze a kör­nyék papsága és intelligencziája. Az első föl­köszöntőt Szilvásy mondta az ünnepeltre, Kö­­vesdy pedig a királyt, a pápát s Dulánszky pé­csi püspököt köszöntötte föl. Frenetikus taps s éljen vihar zúgott föl e hármas fölköszöntőre. Harmadiknak Kulcsár József vocsoládi tanító, irótársunk állott föl s humoros fölköszöntőjével általános derültségre hangolta a jelen voltakat. Kö­­vesdyre sok teendő vár Vaszaron, különösen a magyarosítás. Ismerve jeles tehetségét s vas akaratát, hiszszük, hogy sikerülni fog neki pár év alatt a német Vaszar­ból magyar Vaszart teremteni. — (Kinevezések a törvényszék­nél.) A m. kir. igazságügyminiszter Horváth Zoltán pécsi kir. törvényszéki aljegyzőt a pécsi kir. törvényszékhez jegyzővé, Maurer Fri­gyes pécsi kir. törvényszéki joggyakornokot pe­dig aljegyzővé nevezte ki. — (Passió játékok Pécsett.) Az ó­­bajor passió társaság, Allesch Ede igazgatónak 30 tagból álló társulata, holnap vasárnap, továbbá hétfőn, szerdán és csütörtökön fogja a „Hattyú“ teremben Jézus szenvedését és halálát bemu­tatni. A megváltás művének jelenetei, néma­játékkal s festői szép jelmezekben, magukban foglalják az üdvözítő földi életének fő mozza­natait , köztük különösen érdekes a keresztre feszítés és a levétel, Rubens ismeretes festmé­nye után. Az érdekes estékre fölhívjuk a kö­zönség figyelmét, mert mint a fővárosi és vi­déki lapokból értesülünk, Magyarország több városában tartott a társulat előadásokat tömött házak mellett s fényes sikerrel.­­ (Új menetrend a pécs-mohácsi vonalon.) A magy. kir. államvasut a pécs­­mohácsi vasútnak üszög-villányi vonalát 1892. évi januárhó 1-jétől közös használatba veszi. A menetrendben ennek folytán következő főbb változások állanak be. Az 1012/7711. sz. vegyes­vonat indul Pécsről 10 óra 5 percz d. e., Villány 11 óra 34 percz d. e., érkezik Eszék 2 óra 30 p. d. u. Az 1008/7703. sz. személyvonat indul Budapestről 1 óra 55 p. d. u. érkezik Pécs 7 óra 30 p. este, indul Pécs 7 óra 45 p. este, érkezik Villány 8 óra 44 p. este, indul Villány 1 óra 54 p. este, érkezik Eszék 10 óra 13 p. éjjel. Az 1004/7701. sz. személyvonat indul Budapestről 9 óra 10 perc, este, érkezik Pécs 5 óra 12 p. reggel, indul Pécs 5 óra 28 p. reggel, érkezik Villány 6 óra 27 p. reggel, indul Villány 6 óra 34 p. reggel, érkezik Eszék 7 óra 53 p. reggel. A 7704/1003 számú személyvonat indul Eszékről 8 óra 28 p. este, érkezik Villány 9 óra 57 p. este, indul Villányról 10 óra 7 p. este, érkezik Pécsre 11 óra 8 p. éjjel, indul Pécsről 11 óra 40 p. éjjel, érkezik Budapestre 7 óra 55 p. reggel. A 7702/1007 sz. személy­­vonat indul Eszékről 5 óra 41 p. reggel, érkezik Villány 6 óra 58 p. reggel, indul Villány 7 óra 8 p. reggel, érkezik Pécsre 8 óra 8 p. reggel, indul Pécsről 8 óra 32 p. reggel, érkezik Buda­pestre 2 óra 5 p. d. u. A 7712/1011. sz. vegyes­vonat indul Eszékről 1 óra 17 perc, délután érkezik Villány 3 óra 50 p. délután, indul Villány 4 óra 50 p. délután, érkezik Pécsre 5 óra 44 p. délután. A közös használatba vett vonalon alkalmazásban lévő árudíjszabások jövő évi február hó 1-ig változást nem szenvednek, a­midőn a magyar királyi államvasutaknak 1892. évi február h- - én életbelépendő uj helyi áru­­dijszabásába a közös használatba vett vonal is bevonatni fog. A köteléki díjszabások tekin­tetében később fog intézkedés létetni. A személy , podgyász- és katona-dijszabás tekintetében azon­ban ezen vonalrész már január hó 1-jétől kezdve a m. kir. államvasutak összefüggő egységes vonalának tekintetik, mire nézve külön értesítés tétetett közzé.­­ (A dalárda közgyűlése.) A „Pécsi Dalárda” 1892 évi január hó 5-én esti 8 órakor az egyleti helyiségben (belvárosi népiskola zene­terme) rendes közgyűlést tart, melyre úgy a

Next