Pécsi Figyelő, 1892. július-szeptember (20. évfolyam, 53-78. szám)
1892-07-02 / 53. szám
1892. július 2 - 3 pedig : Madarász 6-szor, Siroki románcz 2 szer, Kis madarak 1-szer, Agglegények 2-szer, Nagy Galeotta 2-szer, Örök törvény 2-szer, Feneleányok 3-szor, Pogány magyarok 2-szer, Parasztbecsület 3 szer, Harag 2 szer (más darabokkal) Kis molnárné 3-szor, Cseperkekalap V1-szer, Erminy 3 szer, Ne hagyd magad Schlézinger 1-szer, Atyafiak 1-szer, Egér 1-szer, Thermidor 1-szer, Pont-Riquet család 1 szer. Volt két vendégszereplés : a Náday Ferenczé, ki négy estén és Hentallerné Pauli Mariskáé, ki 8 estén lépett föl. Egy jutalomajáték volt: a Dezséri Gyuláé és egy díszelőadás a Pécsi Dalárda javára. — (Hymen.) Liebbald Emma kisaszszonyt, Liebbald Béni szabolcsbányai tanító leányát eljegyezte fokszabadi Szabady Antal. — (A székesegyház fölszentelésének évfordulója) alkalmával egyszersmind a még hátralevő apró cseprő munkálatok is véget értek, úgy, hogy most már a székesegyház fölépítését teljesen befejezettnek tekinthetjük. A restaurálás alatt közel két millió forintot fizettek ki anélkül, hogy a pénz kiutaltányozásában és a kifizetésben csak valamelyest fennakadás is történt volna. Nagy gondot és felelősséget rótt ez a pénzkérdés a székesegyház vagyonát kezelő kanonokra, s Girk Alajos őrkanonok e tekintetben érdemeket szerzett, mert nemcsak a pénz előteremtése is részben az ő gondját képezte, hanem a fizetések teljesítését is kilenc éven át oly helyes beosztással előrelátással , tapintattal vezette, annyi kitartást és önfeláldozó munkásságot fejtett ki, hogy csakis ily gondos vezetés mellett volt lehetséges, hogy e nagyszabású mű építésénél karikacsapásra ment minden s nem jártak úgy, mint a budapesti bazilika és az állam pénzén épülő országház építésénél, ahol a kalamitások ezrei akasztják meg a munkát s okoznak az építésben tízezrekre menő károkat. (Veteránok kerti mulatsága.) Az „Első pécsi veterán- és segélyző-egylet“ saját alaptőkéjének növelésére i. é. július hón áll a helybeli munkás-egyletnek Ágoston-utcza 1?2 sz. a. levő helyiségében Farkas Sándor és Prónás János kitűnő zenekarának közreműködésével kerti mulatságot rendez, mely alkalomra a kerti helyiséget csinosan földíszítik, este pedig fényesen kivilágítják. A mulatság sikerének biztosítására az egylet nagy előkészületeket tesz és biztosan reméli, hogy a t. közönség azon része is, amely az említett kerthelyiségben még nemvolt, a helynek szépsége által sarkaltatva, többször fogja azt fölkeresni. (Restaurált templomok.) Az apáczák templomát, ahol a székesegyház újjáépítése alatt a székeskáptalan plébániája volt, most a káptalan renováltatja, miután a kilencz évi használat folytán a templom nagyrészt megrongálódott. A templom belsejét is újra festetik a festést Graits Endre végezi. — A pécsi káptalan a német-Ürögi róm. katolikus plébániatemplomot szintén restauráltatta, mint a templom jegyura. (Megyénk választópolgárainak záma.) A megyei választó polgárok összerása megtörtént. Ezen kimutatás szerint merénk összes választó polgárainak száma 24,631, mely számból a pécsi járásra esik: 3983, aszentlőrinczi járásra 3759, a hegyháti járásra 3649, a baranyavári járásra 3440, a siklósi járásra 3417, a mohácsi járásra 3241, s végül a pécsváradi járásra 2872. (Veszedelmes háziasszony.) Az már régi dolog, hogy a házi asszonyok a lakók iránt és viszont a lakók a háziasszonyok iránt nem viseltetnek valami barátságos érzelmekkel. És ez így van már azóta, amióta lakó és háztulajdonos létezik. Innen van talán az, hogy néhol aztán annyira érzi hatalmát egy egy „nagyhatalmút” háziasszony, hogy még a lakó életét sem respektálja, így történt ez tegnapelőtt a Sándor utcza egyik házában. Herczeg Józsefnénál ugyanis már régóta lakott valami Kraft Károly nevű bányamunkás, aki azonban az utóbbi időben ott akarta hagyni Herczegnét azon egyszerű okból, hogy szobáját hét számra nem tisztította. Tegnapelőtt reggel tehát bement az asszony szobájába, s tudtára adta, hogy estére végleg eltávozik, s hogy más lakást vett föl a főutczában. Az asszony erre szó nélkül kiment a konyhára és egy vasdorongot véve, hátulról olyanokat mért a mit sem sejtő bányász fejére és hátára, hogy az élettelenül esett a földre, s ily állapotban szállították a kórházba, ahol még most is veszélyes sebek közt kínlódik. A brutális háziasszony most ahelyett, hogy az ő szobáját vennék igénybe, ő kénytelen szobát bérelni a városház egyik hűvös dutyijában. (Hála Istennek !) E szavakra fakadtunk csütörtökön délelőtt, midőn láttuk, hogy végre rendszeresen kezdik meg az utczák öntözését. A tikkasztó hőség, s a roppant por már elkezdték a terrorizálást, melynek nyűgét eddig a nyári hónapokon át szótlanul kellett keresztülszenvednünk anélkül, hogy csak valamivel is megkönyörült volna rajtunk a városi tanács. Végre úgy a hogy megszabadulunk a tautalusi kínoktól, s a vízvezeték behozatala által immár van mód a városi lakosság eddigi jogos fölháborodását lecsillapítani. Az öntöző csövek is megérkeztek már, s a csütörtöki próbaöntözés alkalmából igen alkalmasnak találtattak. Most tehát, midőn van vízvezetékünk, midőn rendelkezésünkre állanak az öntözőcsövek, talán remélhetjük, hogy a város naponként háromszor (reggel, ebéd után és estefelé) túl fogja öntöztetni az utczákat, hogy a lakosság a közelgő kánikulai hőséget legalább por nélkül szenvedje át. — (A helybeli főgimnázium tanári kara) az új iskolai év kezdetével változni fog, amennyiben Sipos Orbán tanárt — saját kérelmére — a rend a selmeczbányai tanfolyam hallgatására küldi, Szalay Gábor tanár Egerbe helyeztetett át, Erdössy Bódog helyettes tanárt pedig tanulmányainak befejezése czéljából Budapestre küldik. A távozó tanárok helyébe jönnek: Barbarits Róbert Bajáról, Magdics Gáspár Egerből és Pracser Albert Kolozsvárról. (A katonaság köréből.) A „K. L.a legutóbbi szama hozza, hogy Missies Károly pécsi 19. honvéd gyalogezredben százados Pécsről Oproviczára helyeztetett. A százados távozását a pécsiek szívből sajnálják, mert ő is egyike volt azon katonáknak, kik nemcsak a katonaság, hanem a polgárok szeretetét és közbecsülését is megtudják szerezni. (Állásától elmozdított körjegyző.) A Pécsi Figyelő kimerítően ismertette a baranyavári körjegyzőség botrányos állapotát s taglalta annak idején az alispánnak abbeli határozatát, mely a visszaéléseket elkövető körjegyzőt csupán pénzbüntetéssel terhelte. Olvasóink tudják, hogy e határozatot a megye közigazgatási bizottsága megváltoztatta s a körjegyzőt állásától elmozdította. A belügyminiszter most e határozatot végleg jóváhagyta s Jánosi Antal körjegyzőt elmozdította a baranyavári körjegyzőségtől. — (A harkányi gyógyfürdő) rendes fürdővendégeinek száma június 29 éig 762 volt. Átutazóban megfordult a főút kitett napig 2496 személy. — (Idegen hang az új színházról.) Komáromból, aho most Makó színtársulata működik, a vidék egyik igen tehetséges, intelligens színésze, s jelenleg a komáromi színtársulat tagja, Andorfi Péter a pécsi új színház kérdésében a következő levelet intézte a Pécsi Figyelő szerkesztőségéhez : Tekintetes szerkesztő úr! Becses lapjának 5- ik száma a kezembe került, mely vezérczikkben élénken foglalkozik a pécsi új színház ügyével. Megvallom, hogy olyan hatást tett rám, mely önkénytelenül arra késztet, hogy kifejezzem írójának elismerésemet. Végre egy őszinte szó a színházak építéséhez. Mert hát szóról szóra igaz s áll az, hogy az új színházakat ahhoz nem értők építtetik. Sohasem kérdeznek meg praktikus embert, aki a színházak tömegét — azoknak előnyeit és hátrányait ismeri, s ha meg is kérdezik, semmibe se veszik, Így van az a pécsi színházzal is. Somogyi bizonyára van olyan kapacitás e téren — ha talán építeni nem is tud — mint azok a tervelő urak. De meg van most Pécsett olyan egypár színész is, akik talán egy kész tervet is tudnának adni, habár ez nem hivatásuk. De különben az önök czikkében minden el van mondva, s ami fő benne: a sok olcsó helyű nagy színház szüksége. Annak a népnek kell építtetni, a filléreit oda hordja, mert az a nép érdemli meg, hogy reájuk gondoljanak. — A népet kell nevelni, mert hisz’ a páholypublikum ügy is jól van nevelve arra, hogy csak toilettejét mutogassa. Azok nem az előadást nézni, de magukat nézetni mennek a színházba, az régi dolog. A nép, mely tanulni, szórakozni megy oda, megkívánhatja, hogy ezt a tanulást, szórakozást ugyanolyan kényelemmel kapja, mint az, aki csak nagyzolásból jár a „komédiádba. Erkélyek, olcsó zártszékek — ez a legnagyobb szükség egy olyan népes városban, mint Pécs. Ahol a polgárság színházba jár, ott a kultúra halad magasan fölfelé, s büszke lehet a magisztrátus, ha ezt a kulturnépet, mely hajlik az ily dolgok felé — még jobban odatereli a művelődés temploma felé. Régi dolog, hogy az Isten házát is monumentálissá építi, mert akkor járnak vele a hívők. Mindenben helyes tehát szerkesztő úrnak a czikke, s üdvös dolgot tesz a városnak, a színészetnek egyaránt, ha ezt a kérdést nem engedi elesni, mely 1000 személyre akarja redukálni a helyet az új színházban. 1600 a legkevesebb, de 2000 sem árt, mert hisz egy mai kornak megfelelő színházat nem 10—20 évre — de 100 —150 re is lehet építtetni. Aztán a tervet rendesen suttyomban szokták tartani, s csak a kész építkezésekkel jönnek elő, amikor az késő. Azt a tervet látni kell mindenkinek Pécsett, hogy hozzá szólhasson az ahhoz értő. Megesett az több színháznál p. o., hogy a megnyitás napján azt kérdezték a színészek: „hol fogunk öltözni?“ Kisült, hogy a jó tervből az öltözők hiányoztak, s akkor rögtönöztek egy bódét, amely ma is bódé, ott van Miskolczon. Igaz, hogy rá van írva: „Épült Miskolczon !“ No ez meg is látszik az építőjén. Ez is olyan kérdés, amelylyel nem nagyon foglalkozik a tervelő és a bíráló bizottság. A színészekre senkinek sincs gondja, minden színház a vidéken nélkülözi ezt az első sorban szükséges helyiséget. Ilyen csak Pozsonyban, Debrecenben és a m. k. operánál van, a többi színházak egy-egy lyukat adnak az előadó művészeknek, egy-egy szeget, amire négy öltönyt is föl kell akasztania, s oly szűk helyet az öltözködésre, hogy egymás nyakán ülve, esteli szerepére nem, de arra igenis többet gondolhat, hogy hová tegye a czipőit, pláne ha sáros idő van. Elképzelheti, szerkesztő úr, hogy milyen kedvvel játszik a színész, ha egy odúból — ahova 15-öt 20 at beszorítanak — kell kilépnie a színpadra. Az öltözőknek kényelmesnek kell lenni. 4 egyénnél több egg helyen nem öltözhetik egészsége megrontása nélkül. Különben ott most van egypár elsőrangú tekintély színészeik között, ezek adhatnak fölvilágosítást. Ezek után pedig bocsánatot kérek, hogy egy teljesen idegen, érdeklődni bátorkodtam színházuk sorsa iránt, de mindig fáj a szívem, ha azt a temérdek pénzt oktalanul pocsékolják el. Szives elnézését kérem még egyszer vagyok a tek. szerkesztő úrnak alázatos szolgája Andorfi Péter, a volt szegedi szintársulat rendezője. (Tij kispapok.) Tegnap ismét megszaporodott a helybeli papnevelő intézet új növendékekkel, kik arra a pályára készülnek, melyet manapság mindenünnen nagy számmal árasztanak el. A püspöki rezidenczia folyosóin hemzsegett tegnap a nagy számú fiatalság, szülői és protektorai kíséretében, mialatt a gyűlésteremben a főpásztor elnöklete alatt vizsgáló bizottság alakult meg a káptalan tagjai közül. A nagyszámú jelentkező közül 17 ifjat vettek föl a papnevelőbe és pedig a theologiára Szántó és Treiber végzett gimnáziumi tanulókat, a gimnáziumba pedig: Gadó, Földes, Liebhard, Czank, Makay, Kapossy, Benkovits, Trinu, Jürg, Kallenberger, Müller, Bodó, Didóvácz, Guth és Tóth Lajos gimn. tanulókat. (A férfi becsület védője a feleséggel szemben.) Lehender János kőműves a napokban panaszt emelt a helybeli kapitányságnál Márkli János kollégája ellen, ki kedden este a szomszédok szeme láttára a kapualjban pofon ütötte az ő (Sebender) feleségét. Márkli egyik legmeghittebb barátja volt mindeddig Sebendernek, s csak a keddi áttér szakította meg a szoros baráti viszonyt, mely eddig köztük fönnállott. Csütörtökre idézték meg a kapitánysághoz a fülperest és alperest, kik ellenségekként itt álltak egymással először szemben. — Igaz-e — kérdé a kapitány Márkitól — hogy maga Lehender barátjának a feleségét pofon ütötte ?