Pécsi Figyelő, 1894. április-június (22. évfolyam, 40-77. szám)
1894-06-30 / 77. szám
XXII. évfolyam. Pécs, 1894. junius 30-án. 77-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 6 frt — kr. Félévre .... 3 » — » Negyedévre . . 1 ‹ 50 ‹ Egy hóra . . . — ‹ 50 ‹ Egyes szám ára 5 kr. Kiadóhivatal: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12. sz. (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Pécsi Figyelő (Pécsi Hírlap.) Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztői iroda: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12. sz hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl Egyes számok kaphatók Weidinger N. utóda Demján I., Valentin K. fia (Széchenyi-tér), Hochrein József és fiai (Széchenyi-tér .Koszi János (fő-tér), Böhm Manó (fő-utcza) papír-és könyvkereskedéseiben fJHBSBaBITI .....................1Trir, gri ■ Városi közgyűlés. Csütörtökön már a kora délelőtti órákban nagy számmal gyülekeztek városatyáink a közgyűlési teremben, hisz a legérdekesebb alkotmányos jog gyakorlatára, a választásra nyílt bő alkalom. Nincs az önkormányzatnak ennél vonzóbb thémája s mégis, vagy talán épen ezért törekesznek ennek megsemmisítésére azok, kiknek az önkormányzat szálka szemükben, mert jól tudják, hogy ezzel az autonómia éltető elemét élik meg. Hogy a választási rendszer legalább is felér a kinevezéssel, azt a megejtett választások fényesen igazolták, s hogy a közérdeklődést főleg ezek képesek ébren tartani, arról tanúságot tehet a polgármester ügyes manőverje, mely szerint az ingatlanok vételét tárgyazó pontokat a választások előtt vétette tárgyalás alá, mert csak így volt lehetséges a bizottsági tagokat a törvényben előírt számban együtt tartani. Másik tanulsága ezen közgyűlésnek, hogy a város fejlődésével járó nagymérvű igények kielégítése folyton újabb és újabb áldozatok hozatalát követeli, úgyhogy nincs közgyűlés, melyen tetemes terhek megszavazása hiányoznék a napirendről. Ezen a közgyűlésen is részint elvileg, részint véglegesen meg lett újabban szavazva a vízvezeték kiterjesztésére s újabb forrásvizek bevonására mintegy 40000 frt, a honvédkaszárnyára 85400 frt, a reáliskola kibővítésére 18000 frt, a vincellériskola berendezésére 6000 frt, erdőhivatali segédállásra évi 300 frt többlet stb, összesen mintegy 150000 frt. Ha ez így halad tovább, pedig hát megállnunk visszaesés veszélye nélkül nem lehet, bizony nagyon is sürgős feladatnak kell jeleznünk, hogy a közvagyonosodás előmozdítására, az adóképesség fokozására minden kínálkozó alkalmat megragadjunk, mert enélkül csak czifra nyomorúságot teremtünk s a fényes köntössel csak az anyagi romlást takargatjuk valahogy. A közgyűlés lefolyásáról következőkben számolunk be : Kardos Kálmán főispán a közgyűlési pontban kilenc órakor megnyitván melegen emlékezik meg Förster Béla bizottsági tag és Manchardt Géza főmérnök elhunytáról s indítványára a közgyűlés mindkét elhaltnak emlékét jegyzőkönyvileg megörökittetni s családjaiknak a törvényhatóság részvétét kifejeztetni határozta. Miután a főispán a legközelebbi rendes közgyűlés határnapját augusztus hó 23-ra kitűzte, kezdetét vette a tárgysorozat tárgyalása. Az új vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratát, melyben hivatalba lépését jelzi, a közgyűlés tudomásul vévén elhatározta, hogy őt üdvözli és a város kulturális törekvéseinek istápolására felkéri. Több miniszteri rendelet, melyekkel egyes közgyűlési határozatok jóváhagyattak, tudomásul vétetvén, a vízvezetéki 150.000 frtos kölcsön tárgyában leérkezett miniszteri rendeletnél szót emel Muttnyánszky bizottsági tag, hogy ipari célokra gondoskodjék a város kellő vízmennyiségről, mert az káros dolog városunk iparának fejlődésére, hogy az ipartelepektől a vízvezeték használata máris megvonatott. Polgármester méltányolja az ipar érdekeit azért felhatalmazást kér a tanács számára, hogy a puturluki s a bálicsi forrásoknak a vízvezetékhez leendő csatolása iránt tervezetet és költségvetést készíthessen, mert ezen munkálat körülbelül 40000 frtnyi költségbe kerülend, mely összeg a vízvezetéki célokra már megszavazott 150000 írtban nem foglaltatik. — Bubreg Antal az új források bevezetését csak a vízvezetéki bizottság meghallgatása után tartja elhatározhatónak, azért ez indítványt előbb oda kívánja utasíttatni. L 1t -e a vízszükség gyökeres megszüntetése végett nem idegenkednék egy artézi kút furatásától sem, mert makadam utaink mellett öntözésre és tetemes vízmennyiségre van szükségünk. A közgyűlés e kérdésben olykor döntött, hogy megbizza a tanácsot, készítse el a vizszükség megszüntetése végett szükséges munkálatok tervezetét azok költségvetésével együtt s ezt annak idején terjessze tárgyalás végett a közgyűlés elé. Polgármester indítványára ezután soron kivül tárgyalta a közgyűlés a reáliskola kibővítésének ügyét. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács előterjesztését, hogy a reáliskola nyugati szomszédságában levő telek a rajta épült házzal 10,000 frton megvétessék s ezen az uj osztályok elhelyezésére 7952 frton emeletes épület emeltessék. Hasonlókép megszavazta a közgyűlés a szigeti-külvárosi Tábornok utca szabályozása végett szükséges házvételt is. Következtek ezután a választások, melyek előtt Muttnyánszky felszóllal, hogy a községbíró s a gazdasági felügyelői állások csak ideiglenesen töltessenek be, mert meglehet, hogy az új szervezésnél ezen állások feleslegesekké válnak. Elnöklő főispán ezen indítványra megjegyzi, hogy a szabályrendeletben szervezett állások törvény értelmében végleg betöltendők, mire a közgyűlés polgármester felszólalása után mellőzi Muttnyánszky indítványát. A választások eredménye következő: községi bíróvá megválasztatott Kisasszondy József 62 szavazattal, míg Köhler Róbert 12, Németh Béla 7 és Kérn Gáspár 3 szavazatot kapott. Kisasszondy helyébe rendőrfogalmazóvá egyhangúlag megválasztatott Oberhammer Géza ; gazdasági felügyelővé szintén egyhangúlag Bubreg Nándor választatott meg. Bubreg helyébe nyilvántartóvá Csendes Alajos választatott meg 52 szavazattal, Kovács Antal 23 és Trixler Aladár 9 szavazata ellenében. Végül Csendes helyébe rendőrbiztosul Serényi Antal lett megválasztva egyhangúlag. Az újonnan megválasztottak a főispán által főmérnökké kinevezett Rauch Józseffel együtt nyomban letették a hivatali esküt. A választások után tárgyalás alá vette a közgyűlés a tanács előterjesztését a honvéd gyalogság részére szükséges laktanya építése tárgyában. Ez az új laktanya a Batthyány laktanya telkén, mely a jelenlegi honvédlaktanyával kapcsolatos, van tervezve s felépítése 85400 frtba kerülne. A katonai kincstár ezen laktanyáért a tatarozási költség levonása után évi 5754 frt bért fog fizetni a városnak, mi a beleforditott költség 63/4 százalékának felel meg. A közgyűlés az építkezést s a költséget megszavazta, mely utóbbi törlesztéses kölcsönnel, ha pedig ez a jelen pénzviszonyok közt előnyösen kapható nem lenne, helybeli pénzintézetektől beszerzendő ideiglenes kölcsönnel lesz fedezendő. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy az eddigi alerdészi állás helyett egy „erdőhivatali segéd“ állást rendszeresít 700 frt évi fizetéssel s mellékilletményekkel. A bányatelepi korcsma az eddigi bérlőnek további három évre évi 600 frt bérösszegért kiadatott. A Schmidt-féle malomnak a vincellér képezde céljaira való átalakítására a közgyűlés 6000 frtot szavazott meg s a kormánynál a képezde céljaira már korábban kért 3600 frt segély megadását sürgetni határozta. A csatornázási munkálat ügyében készült bizottsági jelentés tanulmányozás végett a bizottsági tagok közt szét fog oszlatni. A fővárosi honvédereklye múzeum céljára a közgyűlés 50 koronát szavazott meg az udvarra, valaki meghal a házban. Karácsony szombatján nem szabad a háziasszonynak fésülködni, mert baj éri az urát. Ha a leány ünnep első napján reggel kimegy az utcára, amilyen rangú férfit lát, olyan lesz az ura. Ha pedig Szilveszter éjjelén a kamarából bevitt nyaláb fa, melyet a szoba közepére dob, páros, akkor nemsokára férjhez megy. Nem szabad karácsonytól újévig kenyeret sütni, mert meghal valaki a családból. Ha pedig ekkor valaki babot főz, abban az évben a család tele lesz mindenféle kelésekkel, sebekkel. Új esztendőben a család minden tagjának egy pogácsát sütnek, melybe előbb tollat szúrnak. A kinek a pogácsájában a toll megég , abban az esztendőben meghal. Ha egy nő beszul egy férfira, akkor elmegy utána s lába nyomának a porát keresztbe tett kézzel fölveszi, zacskóba teszi s temető földdel keverve felköti a kéménybe : amint a zacskó megszárad, úgy fog elszáradni a férfi is. A más tyúkjának megrontására elég, ha egy házbatartozó által a tyúkókat megturkáltatjuk. Ugyan csak Dél-Baranyában, hogy a tyúkok otthon tojjanak, háromféle gabonanemet visz a háziasszony kendőbe kötve az éjféli, hajnali és a nagy misére s onnan haza érkezve az udvaron körben elszórja s így eteti meg a tyúkokat. A mely tyúk ebbe a körbe szórt gabonából eszik, sohasem megy máshova tojni; de a többit le kell vágni, mert ezek mindig máshová tojnak. A tyúkok pusztulását pedig azzal akadályozzák meg, hogy nagypénteken leölt tyúknak vérébe vásznat mártanak s miután ez megszáradt, a tyúkok vizes vályújába helyezik, de a leölt tyúkot csak husvét vasárnap szabad megenni. A „Pécsig Figyelő” tárczája. Emléklapok Pécs szab. kir. város múltjából és jelenéből. in. Pécs és környékének lakossága, értve különösen a köznépet, még a közelmúltban is kizáróan idegen ajkú: német, horvát, szerb és katolikus-szerb, vagy sokác, bosznita stb. volt s jó részben ma is az ; de e mellett kisebb-nagyobb csoportokban, sőt egész községekben és falvakban is éltek és élnek ma is tiszta magyarok s épen ezeknek, valamint az iskolának köszönhető, hogy a magyarosodás elég gyorsan halad. Pécs és környékének népszokásai közt a legérdekesebbek a karácsonyi ünnnep szombatja, aprószentek, Szilveszter estéje és három királyok napja körül csoportosulnak. Az országszerte ismeretes Betlehemjárás itt is divatos. Karácsony harmadnapján, aprószentekkor szokás Pécsett a megvesszőzés. Néhány fűzfavesszőből korbácsot fonva bejárják a gyermekek a házakat s a kit találnak „Frisch und g’sund“ szavak mondása közben megveregetik, hogy „kelése ne támadjon.“ A karácsonyi babonáknak szere-száma sincsen. Keresztényies eszmekörből fakadnak a következők : Karácsonykor nem szabad szalmát a házból kitenni, mert Krisztus szalmán született, sőt ennek emlékére régebben szalmát vittek be karácsonykor a házba. A karácsonykor eltett mézesbáb formával főzve hathatós orvosságként szerepel. Valamint az ekkor talált első csontdarab elmulasztja a szemölcsöt, ha az ember ezt azzal megdörzsöli s hátra dobja a nélkül, hogy hátra nézne. Igen számos karácsonyi babonajóslattal van kapcsolatban a részint a leányok jövendőbelijének, részint más eseményeknek kitudására, vagy pedig a legtöbb, gyógyításra vonatkozik. Pogányfaluban azt hiszik, hogy ha karácsony éjjelén a harangozás alatt egy pohár vízbe tesz az ember egy tojást, másnap délben ezen meglátja a jövőt. Ha pedig piros almát tesz a mosdó vizébe, olyan szép lesz, mint a piros alma. Ugyanitt mikor éjféli misére mennek, mindenki egy darab fát állít a fal mellé s mikor hazajönnek, sorra nézik: ha valamelyiké eldőlt, az még abban az évben meg fog halni. Ugyanezt úgy is lehet megtudni, ha az ember háromszor körülfutja a házat s minden fordulásnál betekint az ablakon, benn meglátja, ki hal meg abban az évben. Karácsonykor az itteni nép hite szerint, mikor az éjféli misére harangoznak, a jószágok az istállóban beszélgetnek. A szerelmes jövendőbelijét már jóval körülményesebben tudhatja meg. Ugyanis karácsony estétől újév éjféléig egy almát kell tartania . Szilveszter éjjelén az utcán abba háromszor kell beleharapnia. Ha ekkor férfi megy arra , férjhez megy , ha senki, pártában marad. Különben a férfival való találkozás ebben az órában az alma nélkül is jó jel. Másutt pedig karácsonykor nem szabad a gyermeknek a tükörbe nézni, mert apja s anyja elválnak. Kölcsön sem szabad ekkor kérni semmit, mert baj jön a házra. Ha pedig karácsonykor a mosdóvizet kiönti valaki