Pécsi Figyelő, 1894. április-június (22. évfolyam, 40-77. szám)

1894-06-30 / 77. szám

XXII. évfolyam. Pécs, 1894. junius 30-án. 77-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 6 frt — kr. Félévre .... 3 » — » Negyedévre . . 1 ‹ 50 ‹ Egy hóra . . . — ‹ 50 ‹ Egyes szám ára 5 kr. Kiadóhivatal: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12. sz. (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszó­lalások intézendők. Pécsi Figyelő (Pécsi Hírlap.) Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztői iroda: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12. sz hová a lap szellemi részét illető minden közlemény inté­zendő. Kéziratok vissza nem adatnak Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl Egyes számok kaphatók­ Weidinger N. utóda Demján I., Valentin K. fia (Széchenyi-tér), Hochrein József és fiai (Széchenyi-tér .Koszi János (fő-tér), Böhm Manó (fő-utcza) papír-és könyvkereskedéseiben­­ fJHBSBaBITI .....................1Trir,­­ gr­i ■ Városi közgyűlés. Csütörtökön már a kora délelőtti órákban nagy számmal gyülekeztek városatyáink a köz­gyűlési teremben, hisz a legérdekesebb alkotmá­nyos jog gyakorlatára, a választásra nyílt bő al­kalom. Nincs az önkormányzatnak ennél vonzóbb thémája s mégis, vagy talán épen ezért törekesz­­nek ennek megsemmisítésére azok, kiknek az ön­­kormányzat szálka szemükben, mert jól tudják, hogy ezzel az autonómia éltető elemét élik meg. Hogy a választási rendszer legalább is felér a kinevezéssel, azt a megejtett választások fényesen igazolták, s hogy a közérdeklődést főleg ezek képesek ébren tartani, arról tanúságot tehet a polgármester ügyes manőverje, mely szerint az ingatlanok vételét tárgyazó pontokat a választá­sok előtt vétette tárgyalás alá, mert csak így volt lehetséges a bizottsági tagokat a törvényben előírt számban együtt tartani. Másik tanulsága ezen közgyűlésnek, hogy a város fejlődésével járó nagymérvű igények kielé­gítése folyton újabb és újabb áldozatok hozatalát követeli, úgy­hogy nincs közgyűlés, melyen tete­mes terhek megszavazása hiányoznék a napi­rendről. Ezen a közgyűlésen is részint elvileg, részint véglegesen meg lett újabban szavazva a vízveze­ték kiterjesztésére s újabb forrásvizek bevonására mintegy 40000 frt, a honvédkaszárnyára 85400 frt, a reáliskola kibővítésére 18000 frt, a vincel­lériskola berendezésére 6000 frt, erdőhivatali se­gédállásra évi 300 frt többlet stb, összesen mint­egy 150000 frt. Ha ez így halad tovább, pedig hát megáll­­nunk visszaesés veszélye nélkül nem lehet, bizony nagyon is sürgős feladatnak kell jeleznünk, hogy a közvagyonosodás előmozdítására, az adóképesség fokozására minden kínálkozó alkalmat megragad­junk, mert enélkül csak czifra nyomorúságot te­remtünk s a fényes köntössel csak az anyagi romlást takargatjuk valahogy. A közgyűlés lefolyásáról következőkben szá­molunk be : Kardos Kálmán főispán a közgyűlési pont­ban kilenc órakor megnyitván melegen emlékezik meg Förster Béla bizottsági tag és Manchardt Géza főmérnök elhunytáról s indítványára a közgyű­lés mindkét elhaltnak emlékét jegyzőkönyvileg meg­­örökittetni s családjaiknak a törvényhatóság részvétét kifejeztetni határozta. Miután a főispán a legközelebbi rendes köz­gyűlés határnapját augusztus hó 23-ra kitűzte, kez­detét vette a tárgysorozat tárgyalása. Az új vallás- és közoktatásügyi miniszter le­iratát, melyben hivatalba lépését jelzi, a közgyűlés tudomásul vévén elhatározta, hogy őt üdvözli és a város kulturális törekvéseinek istápolására felkéri. Több miniszteri rendelet, melyekkel egyes köz­gyűlési határozatok jóváhagyattak, tudomásul vétet­vén, a vízvezetéki 150.000 frtos kölcsön tárgyában leérkezett miniszteri rendeletnél szót emel Mutt­­nyánszky bizottsági tag, hogy ipari célokra gon­doskodjék a város kellő vízmennyiségről, mert az káros dolog városunk iparának fejlődésére, hogy az ipartelepektől a vízvezeték használata máris megvo­natott. Polgármester méltányolja az ipar érde­keit azért felhatalmazást kér a tanács számára, hogy a puturluki s a bálicsi forrásoknak a vízvezetékhez leendő csatolása iránt tervezetet és költségvetést ké­szíthessen, mert ezen munkálat körülbelül 40000 frtnyi költségbe kerülend, mely összeg a vízvezetéki célokra már megszavazott 150000 írtban nem foglaltatik. — B­u­b­r­e­g Antal az új források bevezetését csak a vízvezetéki bizottság meghallgatása után tartja elha­­tározhatónak, azért ez indítványt előbb oda kívánja utasíttatni. L­­ 1t -­e a vízszükség gyökeres megszün­tetése végett nem idegenkednék egy artézi kút fura­­tásától sem, mert makadam utaink mellett öntözésre és tetemes vízmennyiségre van szükségünk.­­ A közgyűlés e kérdésben olykor döntött, hogy megbizza a tanácsot, készítse el a vizszükség megszüntetése végett szükséges munkálatok tervezetét azok költség­vetésével együtt s ezt annak idején terjessze tárgya­lás végett a közgyűlés elé. Polgármester indítványára ezutá­n soron kivül tárgyalta a közgyűlés a reáliskola kibővítésének ügyét. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács előterjesztését, hogy a reáliskola nyugati szomszéd­ságában levő telek a rajta épült házzal 10,000 frton megvétessék s ezen az uj osztályok elhelyezésére 7952 frton emeletes épület emeltessék. Hasonlókép megszavazta a közgyűlés a szigeti-külvárosi Tábor­nok­ utca szabályozása végett szükséges házvételt is. Következtek ezután a választások, melyek előtt­ Muttnyánszky felszóllal, hogy a községbíró s a gazdasági felügyelői állások csak ideiglenesen töl­­­tessenek be, mert meglehet, hogy az új szervezésnél ezen állások feleslegesekké válnak. Elnöklő főispán ezen indítványra megjegyzi, hogy a szabályrendeletben szervezett állások törvény értelmében végleg betöltendők, mire a közgyűlés polgármester felszólalása után mellőzi Mutt­­nyánszky indítványát. A választások eredménye következő: községi bíróvá megválasztatott Kisasszondy József 62 szavazattal, míg Köhler Róbert 12, Németh Béla 7 és Kérn Gáspár 3 szavazatot kapott. Kisasszondy helyébe rendőrfogalmazóvá egyhangúlag megválasz­tatott Oberhammer Géza ; gazdasági felügyelővé szintén egyhangúlag Bub­reg Nándor választatott meg. Bubreg helyébe nyilvántartóvá C­s­e­n­d­e­s Ala­jos választatott meg 52 szavazattal, Kovács Antal 23 és Trixler Aladár 9 szavazata ellenében. Végül Csendes helyébe rendőrbiztosul S­e­r­é­n­y­i Antal lett megválasztva egyhangúlag. Az újonnan megválasztottak a főispán által fő­mérnökké kinevezett Rauch Józseffel együtt nyomban letették a hivatali esküt. A választások után tárgyalás alá vette a közgyűlés a tanács előterjesztését a honvéd gyalogság részére szükséges laktanya építése tárgyában. Ez az új lak­tanya a Batthyány laktanya telkén, mely a jelenlegi honvédlaktanyával kapcsolatos, van tervezve s fel­építése 85400 frtba kerülne. A katonai kincstár ezen laktanyáért a tatarozási költség levonása után évi 5754 frt bért fog fizetni a városnak, mi a belefor­­ditott költség 63/4 százalékának felel meg. A köz­gyűlés az építkezést s a költséget megszavazta, mely utóbbi törlesztéses kölcsönnel, ha pedig ez a jelen pénzviszonyok közt előnyösen kapható nem lenne, helybeli pénzintézetektől beszerzendő ideiglenes köl­csönnel lesz fedezendő. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy az ed­digi alerdészi állás helyett egy „erdőhivatali segéd“ állást rendszeresít 700 frt évi fizetéssel s mellék­illetményekkel. A bányatelepi korcsma az eddigi bérlőnek to­vábbi három évre évi 600 frt bérösszegért kiadatott. A Schmidt-féle malomnak a vincellér képezde céljaira való átalakítására a közgyűlés 6000 frtot szavazott meg s a kormánynál a képezde céljaira már korábban kért 3600 frt segély megadását sür­getni határozta. A csatornázási munkálat ügyében készült bi­zottsági jelentés tanulmányozás végett a bizottsági tagok közt szét fog oszlatni. A fővárosi honvédereklye múzeum céljára a közgyűlés 50 koronát szavazott meg­ az udvarra, valaki meghal a házban. Karácsony szombatján nem szabad a háziasszonynak fésülködni, mert baj éri az urát. Ha a leány ünnep első napján reggel kimegy az utcára, a­milyen rangú férfit lát, olyan lesz az ura. Ha pedig Szilveszter­ éjjelén a ka­marából bevitt nyaláb fa, melyet a szoba közepére dob, páros, akkor nemsokára férjhez megy. Nem szabad karácsonytól újévig kenyeret sütni, mert meg­hal valaki a családból. Ha pedig ekkor valaki babot főz, abban az évben a család tele lesz mindenféle kelésekkel, sebekkel. Új esztendőben a család minden tagjának egy pogácsát sütnek, melybe előbb tollat szúrnak. A kinek a pogácsájában a toll megég , ab­ban az esztendőben meghal. Ha egy nő beszul egy férfira, akkor elmegy utána s lába nyomának a po­rát keresztbe tett kézzel fölveszi, zacskóba teszi s temető­ földdel keverve felköti a kéménybe : a­mint a zacskó megszárad, úgy fog elszáradni a férfi is. A más tyúkjának megrontására elég, ha egy házbatartozó által a tyúkókat me­gturkáltatjuk. Ugyan csak Dél-Baranyában, hogy a tyúkok otthon tojja­nak, háromféle gabonanemet visz a háziasszony ken­dőbe kötve az éjféli, hajnali és a nagy misére s onnan haza érkezve az udvaron körben elszórja s így eteti meg a tyúkokat. A mely tyúk ebbe a körbe szórt gabonából eszik, sohasem megy máshova tojni; de a többit le kell vágni, mert ezek mindig máshová tojnak. A tyúkok pusztulását pedig azzal akadályozzák meg, hogy nagypénteken leölt tyúk­nak vérébe vásznat mártanak s miután ez megszá­radt, a tyúkok vizes vályújába helyezik, de a leölt tyúkot csak husvét vasárnap szabad megenni. A „Pécsig Figyelő” tárczája. Emléklapok Pécs szab. kir. város múltjából és jelenéből. in. Pécs és környékének lakossága, értve különösen a köznépet, még a közel­múltban is kizáróan idegen ajkú: német, horvát, szerb és katolikus-szerb, vagy sokác, bosznita stb. volt s jó részben ma is az ; de e mellett kisebb-nagyobb csoportokban, sőt egész községekben és falvakban is éltek és élnek ma is tiszta magyarok s épen ezeknek, valamint az iskolá­nak köszönhető, hogy a magyarosodás elég gyorsan halad. Pécs és környékének népszokásai közt a leg­érdekesebbek a karácsonyi ünnnep szombatja, apró­szentek, Szilveszter estéje és három királyok napja körül csoportosulnak. Az országszerte ismeretes Bet­lehemjárás itt is divatos. Karácsony harmadnapján, aprószentekkor szokás Pécsett a megvesszőzés. Né­hány fűzfavesszőből korbácsot fonva bejárják a gyer­mekek a házakat s a kit találnak „Frisch und g’sund“ szavak mondása közben megveregetik, hogy „kelése ne támadjon.“ A karácsonyi babonáknak szere-száma sincsen. Keresztényies eszmekörből fakadnak a kö­vetkezők : Karácsonykor nem szabad szalmát a ház­ból kitenni, mert Krisztus szalmán született, sőt en­nek emlékére régebben szalmát vittek be karácsony­kor a házba. A karácsonykor eltett mézesbáb for­mával főzve hathatós orvosságként szerepel. Valamint az ekkor talált első csontdarab elmulasztja a szemöl­csöt, ha az ember ezt azzal megdörzsöli s hátra dobja a nélkül, hogy hátra nézne. Igen számos karácsonyi babonajóslattal van kapcsolatban a részint a leányok jövendőbelijének, részint más eseményeknek kitudására, vagy pedig a legtöbb, gyógyításra vonatkozik. Pogányfaluban azt hiszik, hogy ha karácsony éjjelén a harangozás alatt egy pohár vízbe tesz az ember egy tojást, másnap délben ezen meglátja a jövőt. Ha pedig piros almát tesz a mosdó vizébe, olyan szép lesz, mint a piros alma. Ugyanitt mikor éjféli misére mennek, mindenki egy darab fát állít a fal mellé s mikor hazajönnek, sorra nézik: ha valamelyiké eldőlt, az még abban az évben meg fog halni. Ugyanezt úgy is lehet meg­tudni, ha az ember háromszor körülfutja a házat s minden fordulásnál betekint az ablakon, benn meg­látja, ki hal meg abban az évben. Karácsonykor az itteni nép hite szerint, mikor az éjféli misére haran­goznak, a jószágok az istállóban beszélgetnek. A szerelmes jövendőbelijét már jóval körülmé­nyesebben tudhatja meg. Ugyanis karácsony estétől újév éjféléig egy almát kell tartania . Szilveszter éjjelén az utcán abba háromszor kell beleharapnia. Ha ekkor férfi megy arra , férjhez megy , ha senki, pártában marad. Különben a férfival való találkozás ebben az órában az alma nélkül is jó jel. Másutt pedig karácsonykor nem szabad a gyermeknek a tükörbe nézni, mert apja s anyja elválnak. Kölcsön sem szabad ekkor kérni semmit, mert baj jön a házra. Ha pedig karácsonykor a mosdóvizet kiönti valaki

Next