Pécsi Figyelő, 1894. július-október (22. évfolyam, 78-116. szám)

1894-07-03 / 78. szám

1893. július 3 án, idő alatt meghalt. Jermás, a gyilkos, vasárnap dél­­után önként jelentkezett a pécsi csendőrségnél, hol a tényállást akként adta elő, hogy reggel mikor a korcsmába ment pálinkázni, Hajdú Györgyöt ott ta­lálta , a­ki e szavakkal fogadta: „Itt jön az az em­ber, a ki engem meg akar gyilkolni.“ S fölugorva helyéről a kezében lévő késsel őt meg akarta szúrni; ő azonban védelméül a közeli széket kapta föl. Ez­után dulakodásra ment a dolog, miközben Hajdút ellökte s az elesett. Ő ekkor elvette tőle a kést s a mint a földön feküdt, hátulról jobb oldalába szúrt. A tett után menekülni akart, de az udvarról valaki azt kiáltotta, hogy nézze meg Hajdú csizmaszárát, mert ott is van egy kés, ő meg is találta s elvette. Előadta még, hogy Hajdú a megszűrés után fölkelt s azt kiáltotta feléje : „Csak addig várj, mig revolve­remet hazulról elhozom.“ Az előzményekre vonatkozó­lag akként nyilatkozott, hogy f. é. febr. 24-én, Hajdú őt a görcsönyi korcsmában késsel megszurta s ez ügy jelenleg a pécsi kirá­­biróságnál van. Más hírek szerint azonban épen termás lett volna az, ki Haj­dún késsel ejtett sebet. A 2 meglehetős nagyságú s kaszahegyből készült , rendkívül éles kést tegnap átadták a pécsi kir. vizsgálóbirónak. Jermást egye­lőre szabadlábon hagyták, azonban a további nyo­mozással a baksai csendőrséget bízták meg.­­ (Az I. cs. és kir. szab. Dunagőz­­hajózási társulat) Pécs melletti kőszénbányáiról Taizs József könyvnyomdájából egy csinos kiállítású könyv jelent meg szombaton, melyet a magyar or­vosok 0s természetvizsgálók XXVII. vándorgyűlése tagjainak ajánlott föl a társulat.­­ (Megyei tanügyi hírek.) A baksai községi iskola a vallás és közokt. minisztériumtól ingyen kapott több térképet, természettan­i és termé­szetrajzi ábrákat s a szemléltető képek 1—V szállít­mányát. A Vaiszlói iskola is kapott ingyen tanesz­közöket. Lancsukon jun. 26-ikán nyitották meg a nyári menedékházat. A maissin kívül ez a második a megyében. — A csurgói magyar nyelvi póttanfo­lyamra Wardi Gyula pogányi ev. Müller János bol­­mányi r. k. tanítók rendeltettek be. — (A h­úsz és négykrajcárosok bevo­nása.) A pénzügyminiszter a koronaérték megálla­pításáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikk alapján a következőket rendelte el: 1. Az ausztriai értékű 20 krajcáros ezüst váltópénz és 4 krajcáros rézváltó­pénz 1895. évi január hó 1-ével törvényes forgalmon kívül helyeztetik. Ezek az érmek ennélfogva a magán­­forgalomban már csak bezárólag 1894. évi december hó 31-éig fogadandók, el. 2. A jelen rendelet életbe lépte napjától fogva a m. kir. állami pénztárak és hivatalok a náluk meglevő vagy befolyó ausztriai értékű 20 krajcáros ezüst váltópénzt és 4 krajcáros rézváltópénzt többé ki nem adhatják. A m. kir. ál­lampénztárak és hivatalok azonban ezeket az érmé­ket bezárólag 1895. évi december hó 31-ig tartoznak névértékben, fizetéskép 5­ártig, beváltásként a váltó­­pénztárak korlátlanul elfogadni. Váltópénztárakként működnek : m. kir. központi állampénztár, a budapesti és zágrábi állampénztárak, a debreceni, eszéki, fiumei győri, kassai, kolozsvári, nagy-szebeni, pozsonyi, szegedi és temesvári m. kir. adóhivatalok. Ezenkívül fel van hatalmazva minden pénztár, hogy meglevő készletére és saját szükségletére figyelemmel váltáso­kat eszközöljön. 1895. évi december 31-ike után ezeket az érméket az állampénztárak és hivatalok sem névértékük, sem anyagértékük megtérítése mellett el nem fogadhatják és 1895. évi december hó 31-ével az államnak mindennemű beváltási kötelezettsége ezeket az érmeket illetőleg megszűnik. 3. Jelen ren­delet 1894. évi julius hó 1-én lép életbe. Egyúttal megemlítjük, hogy az egy forintos államjegyek las­sanként el fognak tűnni a közönség köréből. Két hónap óta nem készítettek új forintosokat, a készletet is forgalomba bocsátották már és az állami központi pénztáraknál ezentúl már csak ezüst forintosokkal vagy koronákkal fizetnek. És így hamar eltűnnek majd egészen a kis kék cédulák, az egy forintos államjegyek. Az öt és ötven forintos államjegyek be­vonását a megállapított terv szerint még az idei nyáron kezdik meg.­­ (Nyári kirándulás.) A pécsi általános munkás rokkant­segélyző-egylet I. évi július hó 8-án segélyalapja javára a bányatelepi gesztenye­erdőben nyári kirándulást rendez. Kezdete reggel 8 órakor, vége este 8 órakor. Belépti díj személyenként 25 kv, gyermekek ingyen. Kedvezőtlen idő esetén ezen ünnepély a bányatelepi Casino-vendéglő termében ugyanezen napon tartatik meg.­­ (Tartalékosok behívása az őszi hadgyakorlatokra ) A negyedik hadtesthez tar­tozó csapatok legénységét (ide tartozik az 52 ik s a 44-ik gy. e.) az őszi gyakorlatok alkalmából húsz napra hívják be. A gyalogságnál minden századhoz legalább 45 embert hívnak be, úgy, hogy a most állandóan 95 főből álló századot 130 főre emelik, tehát csaknem hadi létszámra, a­hol pedig még ala­csonyabb a létszám 95-nél, ott még a hiányzókat is behívják. A behívások szeptember 2-ától 21-ig szól­nak és pedig azért hosszabb időre, miután hadügy­miniszteri rendelet folytán 6—7 napot az úgyneve­zett detail-kiképezésre fordítanak. A gyalogságnál a tartalékosokat az idén a páratlan évből besorozottak közül hívják be és pedig az 1883. évieket feltétele­sen, mig az 1885., 87., 89. évbeliek mind. A közös hadsereghez tartozó tanárok és tanítók, valamint egyéb más foglalkozású póttartalékosok részben két és hat heti kiképzésre vonulnak be. A m. kir. hon­védségnél is a páratlan évfolyambeliek lesznek be­­hiva és pedig harmincöt napi fegyvergyakorlatra úgy a gyalogságnál, mint a lovasságnál.­­ (A pécsi polgári daloskor) a szom­bathelyi dalosversenyen győzelmet aratott.­­ (Uj helyiérdekű vasút a megyében.) A keresk. miniszter Nagy István országgy. képvi­selőnek f. é. május 24 én benyújtott kérvénye alap­ján a kir. szab. pócs-barcsi vasút Darány állomásától vagy Szörény és Teklafalu, vagy pedig Potony és Lakócsa irányában Dráva­fokig és innen Bogdása érintésével Sellye mellett a tervezett szentlőrinc-szla­­tinanasici h. é. vasutat átszelve Oszló, Kis Csány, Nagy,Csány, Vaiszló, Hidvég, Piski, Csepely, Szerda­hely, Harkány, Siklós, Beremend és Szent-István irá­nyában a m. kir. államvasutak Baranyavár-Monostor állomásáig, valamint Harkánytól Dráva-Szabolcson át a Drávapartig vezetendő h­ord. gőzmozdonyu vasút­vonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.­­ (A pénzhamisítók.) A csendőrség által hamis bankók készítése miatt megindított nyomozás ügyében újabban Kis János, Bozsa István és Csömör János kölkedi lakosokat is elfogták, mert náluk ha­mis pénzt és két bankóprést találtak. Az egyik ban­kóprésnek nevezett készülék azonban minden másra jó lehet, csak bankógyártásra nem. A kölkedi atya­fiak 1200 frtot fizettek ugyan érte, de Budapesten rászedték őket. A hasznavehetetlen gépet két úriem­ber árusította el, a­kiket Budapestről szombaton hoz­tak Mohácsra a csendőrök. Az utcán nagy feltűnést keltett, midőn a csendőrök a két elegánsan öltözött cilinderes urat kisérték. Körner Károly pécsi csend­őrfőhadnagy vasárnap este 13 egyént, kik részesek a pénzhamisításban, szállított a budapesti kir. tör­vényszékhez. Mohácson még sok letartóztatott bűn­társ van, kikkel a vizsgálat tovább folyik. — („A Baranyamegyei hadastyán­­egylet“) vasárnap tartotta meg juliálisát a Balo­­kány tó melletti vendéglőben. A mulatság igen láto­gatott volt s jól sikerült. Volt léghajó eregetés, csolnakázás, tánc. A négyeseket mintegy 40 pár táncolta. Csak az rontotta a jó kedvet, hogy a korcs­­máros oly átkozott sört mért, hogy nem lehetett meginni. A tiszta jövedelem meghaladja a 30 frtot. Ez alkalommal felülfizettek: Jakobovics Adolf 1 frt Resch N. 1 frt Dollinger András 80 Bäumler I. G. 80 Taar János 60 Krisztián József 60 Vig József 30 Wolcher György 30 Boda N. 20 Krovics Mariska 20 N. N. 20 N. N. 10 krt. Legalkalmasabb ajándéknak. Valódi FRAN­­CZIA EZÜST és CHINA EZÜST tárgyak leg­újabb szép­inom és tartós kivitelben 4 írttól kezdve tetszés szerinti árban legnagyobb válasz­tékban SCHÖNWALD IMRE ékszerésznél kapha­­ók Pécsett, Király-fő-utcza a hattyú épületb­en. PÉCSI FIGYELŐ. Művészet, irodalom. A megboldogult. Pénteken N­á­d­a­i ven­dégjátékául ment ez a kitűnő francia bohózat félig telt ház előtt. Az ünnep s a ritka jó idő hatása nagyon is meglátszott a nézőtéren, melyet még Náday művé­szetének vonzereje sem tudott megtölteni. A megje­lentek a lehető legkitűnőbben mulattak a darab bo­­hókás jelenetein, komikus félreértésein, melyek Nádai mesteri alakításában valóságos nevető görcsökre ra­gadták a hallgatóságot. Nádai mellett Balogh Etel (Valentine), Szilágyi Berta (Angela), Polgár (Valoris) és Szakács (Mathieu) működtek közre a főbb szerepekben és sikerült összjátékot produkáltak. Válás után. Szombaton kettős ünnep volt a színkörben : Nádai búcsú fellépte és Bodroginé jutalomjátéka s a közönség elég szép számmal is je­lent meg, hogy az est hőse és hősnője iránt tisztelete és szeretete adóját lerója. Nádai megjelenésekor a város színeit viselő szalaggal ékeskedő szép babér­koszorút, Bodroginé pedig nagy virágcsokrot és ér­tékes ajándéktárgyakat kapott. Az előadás egyike volt az évad legsikerültebbjeinek, Nádai, kinek Duval Henri egyik legjobb szerepe, oly magas szín­vonalon álló alakítást mutatott be, hogy egészen el­ragadta a közönséget. Bodroginé a rettenetes anyós szerepét szinte hátborsóztató természetességgel adta. Balogh Etel a válás előtti, Kalmár Pi­roska a válás utáni feleség szerepében elragadó bi­­zonyítékot szolgáltattak a polgári házasság hasznos volta mellett. D­e­z­s­é­r­y (Bourganeuf) a nyugalomba vonult nyughatatlan fűszeres szerepében pompás alak volt s Bálló (Champeau) ügyes játékával szintén kellő érvényre tudta juttatni epizód szerepét. Falu rossza. Vasárnap a pécsi Kossuth­­szobor javára Tóth Ede ez örökbecsű népszínműve­l került színre. Falu rossza és a Kossuth-szobor javára. Törvénykezés. Vétkes bukás. Blau Lipót mohácsi borke­reskedő volt, ki saját állítása szerint 1886 ban 20 ezer frt tőkével kezdte meg üzletét; később kész cipő áru raktárt is rendezett be, de bizony spekulá­ciója oly szerencsétlenül ütött ki, hogy már 1890-ben csődöt mondott s ekkor kitűnt, hogy 12 ezer frtra becsült vagyonából csak 3 ezer folyt be, mert a 8 ezer frtot kitévő követelések csak 42 frtért vol­tak értékesíthetők, mig adóssága, melynek felét Schön Zsigmond volt pécsi, szintén csődbe jutott kereske­dőért elvállalt váltóbíró képezte, 24 ezer frtra rú­gott. A szombati végtárgyaláson azért lett vádolva, mivel mint bejegyzett kereskedő a törvénynek meg­felelő könyveket nem vezetett, mérleget nem készí­tett s a csőd­kérvény beadásának elmulasztása által alkalmat adott egy rokonának, hogy ellene végre­hajtást vezethessen. A pécsi kir. törvényszék a nem­csak rovatlan előéletű, de a mohácsi elöljáróság s­­zr. hitközség bizonyítványai szerint ott köztisztelet­ben állott vádlottat, ki jelenleg Turn-Szeverinben (Románia) egy gazdag nagybátyjánál van alkalmazva, 2 havi fogházra s hivatalvesztésre ítélte. Fellebbezett úgy a kir. ügyész, mint vádlott. Megverték a si­res verekedőt. A múlt év őszének egyik vasárnap délutánján ott mulatott el sokat a lőcsi korcsmában. Táncoltak, énekeltek és ittak. Este­felé oda vetődött Abrisin Mihály, a híres verekedő és rögtön veszekedni kezdett Zsivkó Szipó­­val minden ok nélkül. Mikor pedig ez arra figyel­meztette, hogy maradjon nyugton, mert különben baj lesz, felkapott egy telt boros üveget s a mulatók közé vágta. Az üveg Szovics Jánost mellén találta, a többi pedig piros lett a szerteömlött piros bortól. Ezen aztán a különben jámbor sorsaclegények meg­dühödtek, közrefogták a hires verekedőt, Min ír­ó földhöz vágta, Zsivko Stipo s Min Bozso széklábak­­­kal ütötték, Szovics János pedig fejét a földhöz verte, szóval olyan alaposan helybenhagyták, hogy 32 napig járt bekötött fejjel és tekintélyének vége lett. A szombati végtárgyaláson a bir.­tszék, Min Ivet 3 napi elzárásra s­z­úrt pénzbüntetésre, a töb­bieket pedig súlyos testi sértés vétsége miatt 3 —3 havi fogházra s 5-5 főt pénzbüntetésre ítélte. A hősködő molnár legény. Múlt év dec . 8 án Kiss János dunaszekcsői molnár bepanaszolta legényét Gombos Józsefet, hogy tőle gabonát s egy ladikot ellopott. A csendőrök vallatóra fogták az atyafit, ki a lopást tagadta, azt állítván, hogy az elhozott gabona az ő malomrésze, a ladikot pedig csak használta s e tárgyak a Dunánál vannak, hol ő igazát be is akarta bizonyítani. A csendőrök tehát vele együtt a Dunához indultak, de Gombos útköz­ben iszonyú lármát csapott, a csendőröket rablókna­k címezte s azzal fenyegette, hogy csak menjenek a Dunáig, de onnan élve vissza v°m jönnek, mert az ő száz jó barátja majd elbánik velük. Mikor erre le akarták tartóztatni, ellenszegült s az egyik segélyre jövő községi rendőrt arcul ütötte, majd a mellette álló csendőrt mellén ragadta s csak akkor eresztette el, mikor az őrsvezető szuronyát használva arcán egy könnyebb sebet ejtett. Később ismét elkezdett k­ős­­ködni s csendőrökkel dulakodott, mig végre egy tisztességes oldalszurás megjuhászitotta. A szombati végtárgyaláson hatóság elleni erőszak büntette miatt a kir. törvényszék 8 havi börtönre s 3 évi hivatal­­vesztésre ítélte el.­ ­ ez telt házat jelent — másutt, nálunk azonban üres ház lett az eredmény s ha a jó karzati közönség be nem jön, talán még előadás sem lett volna tartható. A páholyok egy kivitelével üresek voltak, a támlás és zártszékeken itt-ott ült valaki. Az előadás, talán épen a nézőtér üressége miatt nem tartozott a jobbak közé. Legtöbbet produkáltak : Kassai, (Göndör Sándor) ki sok igyekezettel játszott és csinosan éne­kelt, D­ezséry, (Gonosz) Kalm­á­r Piroska, (Tercsi) K­é­z­d­y Juliska (Finom Rózsi,) * A „Zenélő Magyarország“ zenemű folyó­irat, mely félévi fennállása óta változatos gazdag tar­talma, s mesés olcsóságánál fogva máris teljes mér­tékben hódítá meg a magyar zeneközönséget, most július elsejével, hogy önnálló nagyob szabású darabo­kat is felvehessen műsorába, s azt még változatosabbá tegye, havonta 2-szer jelenik meg, de a kétszeresnél még 2 oldallal több, így 10 oldal zenemű tartalommal. Egy negyedévben így az eddigi 52 oldal zenerész helyett 60 oldalt hoz 1 forint előfizetési árért remek szép kőnyomatú cím borítékban. A méltán nagy el­terjedtségre érdemes vállalat 26 ik száma hozza H­u­­b­e­r Gyula „M­inél szebben népdalát, Wald­teufel „D­é­l­i­b­á­b“ keringőjét, Carmichael „Ragyogj reám est­ csillagom!“ remek da­lát és Y­v­o­n „A c­i­g­á­n­y a­r­á­j­a“ divatos polka mazurját. Egy füzet ára 20 kr. A szép lap megérdemli, hogy zongoráról se hiányozzék, s ajánljuk is a­ zenekedvelőnek azt megszerezni.

Next