Pécsi Figyelő, 1894. október-december (22. évfolyam, 117-159. szám)

1894-10-02 / 117. szám

1893. október 2. Fodor Mihály őrmester és Lázár Ferenc csendőr nemrég Bellyén szolgálattétel alkalmával 1­4 kóbor­ú cigánynyal találkoztak, kiket igazolásra szólítottak föl. A mórok bajt sejtve, álneveket mondtak be, sőt az egyik azt hazudta, hogy Bellyére a plébánoshoz keresztleveléért jöttek. A plébános megkérdezése után kisült a hazugság, sőt kitudódott az is, hogy a cigányok Bács megyéből a batinai révnél jöttek át a megyébe. A csendőrök ezután az őrsre vitték őket, hol a vallatás alkalmával elárulták neveiket s igy derült ki, hogy Sárközi Szepi, báttaszéki, Sár­közi Gombai, Sárközi Sándor és Sárközi József cikói illetőségű rablókkal van dolga a csendőröknek. Bevallották azt is, hogy a szederkényi őrskerületben is ők raboltak Kolompár József, Petrovics Pál, va­lamint a szökésben lévő Sárközi Sunyi Bundás Já­nos kóbor-cigány társaikkal. A csendőrök aztán a szederkényi őrsre vitték a gazokat, honnan Bonyhá­don át Báttaszékig nyomoztak s kiderítették a rablá­sokat Eddig le vannak tartóztatva : Sárközi Gombai,­­Sárközi Sándor I., Sárközi József, Sárközi Szepi, Sárközi Sándor II., Sárközi Goli, Sárközi Rádai, Kalmár Pál, Kalmár János, Lakatos Péter, Lakatos Ferenc, Kolompár János és Sárközi Treszka, mint tettesek ; továbbá Sárközi Lizi, Sárközi Róza, Wag­ner Katalin, Biszkup Károly és Efinger Frigyes, mint orgazdák és más 20 egyén mint orgazda felje­lentés végett előjegyezve van. A rablók az elrablott tárgyakat az orgazdák segélyével rejtegették és ér­tékesítették. Fodor Mihály csendőrőrmesternek és Lázár Ferenc csendőrnek a dárdai őrsről, továbbá László Samu báttaszéki csendőrőrsvezetőnek, kik elismerésre méltó buzgósággal végezték a nyomozá­sokat, köszönhető e veszedelmes rablóbanda elfo­­gatása.­­ (A mohácsi állami polgári iskola) épületére Mohács város községi képviselőtestülete múlt heti közgyűlésén 50 ezer forint készpénzt és 1200 négyszög­öl nagyságú ingyenes háztelket aján­lott föl. Az új iskola a vásártéren lesz fölépítve.­­ (A pécsi korcsolyázó egyesület közgyűlése.) Vasárnap d. e. 11 órakor tartotta közgyűlését a pécsi korcsolyázó egyesület a nemzeti kaszinó nagy termében a tagok csekély érdeklődése mellett. A közgyűlés megnyitása után Fekete Mihály elnök tiszttársaival együtt leköszönvén, meg­tartatott a tisztikar választása O­r­s­z­á­g­h Lajos korelnöksége (?) alatt. Megválasztattak egyhangúlag : elnökké : Fekete Mihály, alelnökké : Krasznay Mik­lós, igazgatóvá: Krasznay Jenő dr., titkárrá: Reed Dezső dr., pénztárossá : Ptacek Mihály, orvossá: Folly Gyula dr. Választmányi tagokká: Czvetkovics Llyuláné, Erreth Kálmánná, Fekete Mihályné, Szin­kovicsné, Kissfaludyné, Molnár Kálmánná, Balta Bé­­láné, Koszits Kamillné, Matyasovszkyné, Kohárits János, Berecz József, Höffler László, id. Littke Jó­zsef, Nick Alajos dr., Lakits Gyula, Szikorszky Tádé, Szinkovics Károly, Zöld Sándor dr., Zsolnay Miklós, Sztankovics, Koszits Kamill. A pénztáros jelentése szerint az elmúlt évben 3232 frt 32 kr. volt a forgalom. Maradvány : 725 frt 18 kr. A fölmentvény a pénztárosnak megadatott. Reed Dezső dr. titkár az egyesület múlt évi működéséről számolt be. Jelentése tudomásul vétetett. Az elmúlt évben 3283 frton dí­szes korcsolya csarnok emeltetett. A tagok számában 1894 évben visszaesés volt az 1893 évhez képest; ez utóbbi évben a tagok száma 460 volt mig 1894- ben 409, tehát 51 el kevesebb. Az 1895 évi költség­­előirányzat a következőleg állapíttatott meg. Bevétel: 2815 frt 18 kr. Kiadás: 2068 frt 41 kr. Maradvány: 746 frt 77 kr. Krasznay Jenő dr. indítványára a korcsolya csarnokba a villanyos világítás bevezetése határoztatok el; a kivitelre vonatkozó intézkedéssel a választmányt bízták meg.­­(A káptalani malom fölbecslése.) A vizjogi kisajátításhoz szükséges lévén a káptalani malom fölbecslése, a város gazdasági választmányából,­­pénteken délután a helyszínére bizottság ment ki mely a malomra nézve 3000 frt, a malomhoz tartozó telekre nézve pedig 400 frt kikiáltási árban állapo­dott meg.­­ (A legjobb birkózó a világon.) Schmidt Péter rácmecskei lakos a nyáron Bonyhád­­ról hazafelé utaztában Köszler János és Hild Szil­veszterrel, kik kocsiján ültek megpihenni tért a Hidasd és Nádasd közti korcsmába, hol csöndesen fogyasztgatták a hegy levét. A korcsmában iszoga­tott Babics Lázó rácmecskei kovács is, ki Schmidték láttára nagy hetykén mellét ütögetve célzatosan kiabálta feléjük, hogy ő a legjobb birkózó az egész világon. Eleinte nem is hederítettek rája, de mivel később fixirozása tűrhetetlenné vált, felállt az asztal mellől Hild Szilveszter, egyet-kettőt bökött a leve­gőben s azt mondta Lázónak: No ha te vagy a legjobb birkózó a világon, hát gyere. Lázó nem kérette magát és igy megkezdődött a birkózás, mely Lázót csuffátette. Hird úgy a földhöz teremtette, hogy csak úgy nyekkent bele. Lázó iszonyú hosszú érzettel eltelve szivében, haza, Rácmecskére sietett s a kovácsmühely előtt egy furkós-bottal fölfegyver­kezve, Sándor testvérével, kinek kezében balta volt, várta csuflatevőjét. A­mint a haza igyekvő Schmidték a kovácsműhely elé értek, Lázó a bottal s Sándor a baltával Hirdet főbe ütötték. Schmidt látva a ve­szélyt, leugrott a kocsiról megvédelmezendő Hirdet, de Babicsok őt is fejbe vágták, sőt Lázó egyik kar­ját el is törte. Schmidt kétségbeesésében egy hirte­len előkerített bottal Lázónak visszaadta a kölcsönt a fejére, a minek láttára Sándor baltájával jó nagyot ütve még egyszer a fejére, teljesen ártalmatlanná tette. A tegnapi végtárgyaláson a pécsi kir. törvény­szék C­z­i­g­­­á­n­y­i elnöklete alatt Zsolnay kir. főügyészi helyettes indítványára Babies Lázát 9 havi, Babies Sándort pedig 1 havi börtönnel súj­totta.­­ (A pécsi tűzoltó-testület javára) Tautz Péter a különlegességek arénájának igazga­tója nagy előadást rendez a buzatéri arénában ma, f. hó 2-án válogatott műsorral. A jótékonycélú elő­adást ajánljuk a közönség meleg érdeklődésébe.­­ (A pécsi zenekedvelők társulata.) Ifj. N­é­m­e­t­h­y József ügyvéd meghívása folytán vasárnap d. e. 11 órakor a nemzeti kaszinó nyári helyiségében néhány zenebarát jelent meg azon cél­ból, hogy a pécsi zenekedvelők társulatának meg­alakítására szükséges módozatokról tanácskozzanak. Ifj. Némethy József, ki ez eszmének megpendítője és buzgó harcosa, a megjelentek előtt kifejtette a társulat célját, mely a régibb és újabb klasszikus zenének kultiválásában és annak a nagy közönség­gel való megismertetésében állana. Belépti dijak mellett nagy és kisebb szabású zeneelőadásokat ren­deznének s ez által a közönség érdeklődését a klasz­­szikus zene iránt állandóan ébren tartanák. A tár­sulat műkedvelő zenészekből, hivatásos zenészekből, pártoló zenekedvelőkből, énekesek és énekesnőkből állana. Az előterjesztés a jelenlévők részéről álta­lános helyesléssel találkozott, valamint az ifj. Né­methy által kidolgozott alapszabály tervezet felol­vasása is. Az alapszabály tervezet bővebb megbe­szélésére még e hét folyamán újabb értekezlet tar­tását határozták el, melyre a pécsi zenészvilágból és zenebarátokból számosan lesznek meghíva. Megálla­podtak arra nézve, hogy bár a társulat előtt va­gyongyűjtés célja nem lebeg, mindazonáltal az elő­­leges költségek beszerzése végett, előleges megbe­­beszélés folytán a pécsi jótékony nőegylet által leg­­felebb rendezendő hangversenyen közreműködni fognak. A társulat uj esztendővel kezdené meg mű­ködését. A programaiba fölveszik Beethovenéik szimfóniáját, Maurer Lajos vonós­négyesét zon­gora kísérettel stb.­­ (Halálozás.) Uj­v­ár­y Szilvia f. é. szep­tember 29 én 28 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt Pécsett.­­ (Az újoncok berukkolása.) Virágos, vagy pántlikás kalapu legények négyesével—ötösével összefogózva haladtak tegnap az utcán és hol az egyik, hol a másik kezdte rá a nótát, a mi később kiabálásba ment át, kurjongatás, rikantgatás által kisérve. Félig be voltak rúgva, duhaj kedvük volt és virág, vagy pántlika a kalapjukon. Kétségtelen, hogy újoncok voltak, a­kik a közös hadsereghez vonultak be. Szegény fiuk ! Mintha csak vesztüket éreznék: olyan jó kedvük volt. Hanem már nem sokáig tart. Talán már ma kegyetlenül lenyitják dús hajukat, mandurba öltöztetik őket s ezzel együtt minden szilajságuk, minden hencegésük oda tesz. Remegve, alázatosan húzzák meg magukat a káplár ur előtt, a ki leszidja, meg hátba veri őket és meg­tudják, hogy a kaszárnya nem csárda és a káplár úr a legény benne. Itt egyúttal megemlítjük, hogy a honvéd póttartalékosok f. hó­c­­kán rukkolnak be a gyöngyéletre.­­ (Iparossegédek figyelmébe.) Fölhi­vatnak az iparos segédek, hogy azok, kik az ingye­nes továbbképző rajztanfolyamban résztvenni szán­dékoznak, e tanfolyamba leendő felvételre Kiss József főreáltanodai tanár urnái (a főreál iskolai helyiségben) naponta délután 2—4 óráig jelentkez­hetnek. —­­ Vadházassági idill.) A Kis-Boldog­asszony utca 7. szám alatti ház egy szobácskája boldog szerelem tanyája volt huzamosb ideig. Ott éltek, mint gerle a párjával, csókok közt a szabad szerelem gyönyöreit Takács István Deák Mihályné­­val. A­ki szerelmük első napjain látta őket, a vi­lágért sem hitte volna el, hogy e szép szerelem oly­kót véget érjen. Pedig mégis úgy történt, mert a szerelem a mai modern világban olykor nagyon ha­sonló a benzinhez. Mikor Takács ráunt az azelőtt kedves karok forró öleléseire és az észbontó csókok hidegen hagyták, nap-nap mellett veszekedett bal­­kézrőli feleségével. Hogy e gyöngédtelen bánásmód a szegény asszonynak sehogy sem volt ínyére, azt fölösleges emlegetni. F. é. augusztus 26 án reggel a pseudo férj a reggeli miatt kezdett istentelen patá­ját. Azt állította, hogy nincs megmelegítve, holott az asszony épen néhány perccel azelőtt hozta a konyháról. Az igazságtalan kifogás mélyen elkese­rítette a nőt s nem hagyta jussát. A pörölés vége az lett, hogy Takács a szegény asszonyt elverte s egyik karját eltörte. E miatt vonták felelőségre teg­nap a pécsi kir. törvényszék előtt, mely Czig­­lányi elnöklete alatt Zsolnay kir főügyészi hő­­s indítványára 6 havi börtönbüntetést mért reá.­­ (A női kereskedelmi tanfolyam) f. hó - án kezdődik meg a polgári leányiskola he­lyiségében. A kitűzött határidő alatt húszan jelent­keztek, kik mindnyájan fölvétettek. Tanárok lesz­nek : Beberits Imre (igazgató), Kossutányi Ignác jogakadémiai tanár, Körösi Henrik és Heckinger István főreáliskolai tanárok, Kohárits János a közp. takarékpénztár könyvelője, Futima Sarolta és Újvári Kamilla polg. leányiskolai tanárnők. A tanfolyam 9 hónapig tart. A tandíj havonként 8 frt.­­ (Játszótér a gyermekek számára.) A vall. és közokt. minisztérium azon rendelete, mely szerint játszóterek létesítendők a gyermekek számára, a­hol ilyenek nincsenek, kezd városunkban hosszú vajúdás után a megvalósulás stádiumába lépni. V­a­­­s­z­a­r­y főkapitány ugyanis e célra a Mindenszentek temploma körüli körülbelül egy holdas telket, mely régen temető volt, újabban pedig szántóföldnek hasz­nálták, jelölte ki a legalkalmasabbnak. A város gaz­dasági választmányából egy bizottság rándult ki oda pénteken délután tájékozást szerzendő, mi módon volna e hely a jelzett célra legkönnyebben átalakít­ható , s úgy találták, hogy a néhány nagyobb emel­kedésen kívül, melyeknek egyenlősítése a sik rész­­szel okvetlenül szükséges, eléggé alkalmas a terület a gyermekek játszó teréül. E hely nyerni fog a pla­­nirozás és befásitás által szépségben s gyermekeknek kedves játszó hely lehet nyaranként, ha el nem alusz­nak vele.­­ (Beitta a más óráját.) Schreuer Gás­pár eszéki lakos múlt hó 27-én Dárdán időzött ügyes­bajos dolgainak elintézése végett. Dolgai végeztével elment Jerkovics Mátyás korcsmájába s idogálva várta a vonatot, melyen haza szándékozott menni. Az idő hosszúnak tűnvén föl előtte, zsebébe nyúlt, hogy elővéve óráját megnézze az időt. Meglepetésére azon­ban órájának hűlt helye volt. Elkeseredetten körülnéz s látja, hogy az ő órájához hasonló órát ad át a korcs­­márosnak egy paraszt. Villámgyorsan oda ugrik s elveszi az órát. Az övé volt. Nyakon csípi az ipszét s kérdőre vonja. Ez ártatlan arcot vágva bevallja, hogy becsületes neve Bácsvári Jócó s dárdai lakos. Nagyon szomjas volt, úgymond, tehát egy kis bort innia kellett, de mivel nem volt pénze, hát melléje húzódott , midőn a falon lévő képek nézésébe elme­merült, elemelte az órát s kifizette azzal 76 kros cechjét. Egy pár nyakleves kifizetése után Jócót föl­jelentették a dárdai járásbíróságnál.­­ (Meg akarta ölni a fiát.) Czövek Imre daróci lakos Imre fiával az elmúlt héten valami csekélység fölött összeveszett s annyira dühbe jött, hogy fölkapott egy forgó pisztolyt s e szavakkal: „Megöllek kutya!“ — kétszer rálőtt, de nem találta el, mire a fiú apja kezéből kicsavarta a pisztolyt s el akart menekülni. A dühöngő apa azonban nem en­gedte holtra rémült fiát távozni, hirtelenül egy kést rántott elő s fián három szúrást ejtett. A szegény fiú földre rogyott a fájdalom súlya alatt, de az apa még ekkor is folytatni akarta vadállatias tettét. A nagy kiabálásra elősietett szomszédok mentették meg a fiút attól, hogy tulajdon apja meg ne ölje. A csend­őrség mivel attól tartható, hogy a minden emberi érzésből kivetkőzött apa gyilkosági szándékát csak­ugyan végrehajtja egy alkalmas pillanatban, letartóz­tatta s a dárdai kir. járásbíróságnak a bűnjelekkel együtt átadta.­­ (Eveszett hintóláda.) Herczenber­­g­e­r József táncmester pénteken kocsin az adelisz­­táni pusztáról a kismartoni erdőn, Hidvégen s Vaisz­­lón át jőve Pécsre útközben a ruhákkal teli hintó­láda elveszett. A becsületes megtalálót a legköze­lebbi csendőrőrsnél jelentéstételre kéri a károsult.­­ (Megtámadták a sörkihordót. Breier András sörkihordó Scholz Gyulánál a kapott rende­lethez képest szombaton este 7 órakor az Ágoston­­utcai pincébe ment sörért. Alig fordult be az Ágos­ton­ utcába egy csapat legény s leány állott útjába, kitérésre szólította fel őket. Egy bosnyák legény, ki­nek katona sapka volt a fején erre azt mondta : Térj ki te ! A sörkihordó e választ szó nélkül nem hagyta és tovább ment. A legény utána iramodott s bottal elverte s a szemét is megütötte. A tettest Kozári István személyében kinyomozták.­­ (Hálából meglopta.) Baksai Sándor munkás legény bejáratos volt a Pécsett lakó Kozma Józsefhez , ki­szorult helyzetében olykor-olykor lakást is adott neki s meg-megtraktálta, egy szóval jóbarát­ságba fogadta. Baksai az élvezett jótéteményt azzal hálálta meg, hogy egy napon, midőn Kozma hazulról eltávozott, betört a lakásába az ablakon keresztül s óráját ellopta. A tegnapi végtárgyaláson a pécsi kir. tvszék a hálás cimborát 6 havi börtönre ítélte.­­ (A difteritisz ellenszere.) A termé­szetvizsgálók bécsi kongresszusán Bering tanár (Halle) előadást tartott a difteritisz-ellenes serum­­gyógyszerről. Ismeretes, hogy Roux tanár már a bu­dapesti higiéniai kongresszuson tartott e gyógyszerről PÉCSI FIGYELŐ.

Next