Pécsi Figyelő, 1895. április-június (23. évfolyam, 76-147. szám)

1895-04-02 / 76. szám

4 TÁVIRATOK. — A király utazása. (A „Pécsi Fi­gyelő“ eredeti távirata.) A király kedden reggel Brünnbe utazik József Ágost főherceg fia keresz­telőjére. — A képviselőház ülése április 1-én. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A mai ülés elején felolvasták a negyedik ülésszakot megnyitó királyi kéziratot. Bánffy miniszterelnök indítványára a ház megalakítása, illetve a tisztvi­selők megválasztása holnap és holnapután fog végbemenni. — A főrendiház már megalakult. — A­ki rálőtt a nagykövetre. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Simonos akiből jelen­tik, hogy Li-Hung Csau­g merénylőjét életfogytiglan tartó fogságra ítélték. — Bismarck ünneplése. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Hamburgban a biro­dalmi gyűlési választási egylet Bismarck tisztele­tére díszlakomát rendezett, melyen 1600-an vettek részt. Királyunk táviratilag gratulált Bismarck­nak; a szász király, Umberto király és Luitpold régens-herceg már előbb gratuláltak. Berlinben és a birodalom más városaiban díszgyűlésekkel ünnepüik a vas­kancellárt. Gráczban tegnap szín­én diszlakomát tartottak Bismarck tiszteletére. — Előkészületek az al­ábbi választás­hoz. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Nyitrán, mint az „Országgyűlési Értesítő”nek jelentik, Janits főjegyző, az uj kormánypárti jelölt tegnap tartotta programmbeszédét. Utána Tormáson és a Zoborra vezető úton a Zichy pártiak megrohanták Janits ha­zafelé tartó hiveit, zászlóikat elvették, összeszaggat­ták. Több alkotmányos fejbeveréssel járt az aktus. Laptulajdonos Felelős szerkesztő SZAUTTER GUSZTÁV PLEININGER FERENC TAIZS JÓZSEF kiadó. Hirdetések. Egy teljesen jó karban levő helyszűke miatt eladó. Bővebb értesítést lapunk kiadóhivatalában. Gyakornok, ki a kereskedői szakmában némi jártassággal bír, a Gazdák tejcsarnokában azonnal alkalmazást nyerhet. iflarxreiter ajánlja a legújabb mintákkal dúsan felszerelt szoba-, dísz- és templom-fertészeti üzletét. .mi Szolid munka, jutányos árak. Pécsett, Zrinyi-u­tcza 3 sx.­ ­előtt Káldy Gyula felolvasást az 1821—61 évek­ben keletkezett magyar történeti énekekről és indu­lókról. Zsilinszky Mihály volt államtitkár nyitotta meg az ülést, üdvözölvén az egybegyűlteket. Káldy reflektál a néhány év előtt tartott felolvasására a Tököly és Rákócy korbeli zenéről, a­melynek a mai mintegy folytatása akar lenni. Harminc dalt mutatott be, a­melyeket 4 részre osztott. E dalok hű képet tárják elénk a magyar függetlenségi harcoknak, kü­lönösen érdekesek a 48—49-iki szabadságharc dalok nemcsak történeti, de néprajzi szempontból is. Rövi­den szól ezután a ma bemutatott darabok eredeté­ről s a közönség tapsai között foglalt helyet a zon­goránál. A négy szakaszra osztott harminc dalt Payer Margit, Kovács Róza és Réda Sarolta kisasszonyok Várady Sándor és Haypál Benő urak, mint szóló­énekesek ; a férfikart az opera tagjaival megerősített állami tanárképző daloskor képezte, a kíséretet Ku­­liffay Izabella és Káldy Gyula adták. A nagyszámú közönség tüntető lelkesedéssel éljenezte meg a sze­replőket és Káldyt. Végül Zsilinszky elnök mondott köszönetet a szereplőknek.­­ (Hamis pénz.) A sombereki községi rend­őrség vezetője több körülményből azt a gyanút me­rítette, hogy Dózsa Ferenc sombereki molnár hamis ércpénz gyártásával foglalkozik. Midőn e gyanúja félig-meddig bizonyossággá érlelődött, jelentést tett a csendőrségnek, mely a gyanúsított molnárnál ház­kutatást tartván, ott a hamisításra szolgáló eszközö­kön kívül 17 darab hamis koronát és több fillérest talált. A molnár és fia letartóztattak s a büntető el­járt megndittatott. (Hangverseny.) A holnap este megtar­tandó jossékonycélú hangverseny kiváló érdekessége lesz, hogy azon E­g­r­y Beláné, ismert énekesnő is részt vesz és így közönségünknek alkalma nyílik rég nem hallott művészetében gyönyörködni. A hang­versenyt különben az is érdekessé teszi, hogy ez alkalommal szerencsénk lesz egy új művészt meg­ismerhetni, ki tanulmányait Hellmesberger híres tanár­nál végezte. Kristoph Tivadar új katonai karmes­ter ez alkalommal lép fel közönségünk elé úgy mint dirigens és mint soló hegedűs is. Az érdekeltség e hangverseny iránt már is nagy, és jegyek megle­hetős számban keltek el. ""Jegyek kaphatók Valentin Károly és fia könyv papírkereskedésében. — (Letört bimbó.) Schifrich Pista, március hó 31-én este, hosszabb szenvedés után éle­tének 9-ik havában meghalt. — (A pécsi kerületi betegsegélyző pénztár) tegnap, március hó 31-én tartotta rendes évi közgyűlését. A gyűlésen Hoffmann Lajos elnökölt, ki az ülés megnyitása után első­sorban az igazgatóság jelentését kérte felolvastatni. K­o­­v­á­c­s István egyesületi igazgató jelentését felolvasta, mit is tudomásul vettek. Ezután a múlt évi mérleg, zárszámadás és statisztikai kimutatás olvastatott fel, mit szintén elfogadtak; majd a felügyelő bizottság jelentése s ennek alapján a felmentvény megadása következett, mit meg is adtak. Sorshúzás útján Strausz A., Hamerfi J. és Eisner Dóéi választottak meg munkaadóknak, biztosításra kötelezetteknek Rei­szig Ferenc, Hegyi József, Figdor Ágoston, Braun Gábor és Schosberger Béla. A felügyelő bizottságba beválasztottak : Winter Károly, Bencenleitner Sándor, Murányi Ferenc, Kreiveisz Gáspár, Szabó József és Sebessy Vilmos; végül bírósági tagokká beválasztot­tak, mint munkaadók : Asztalos Nándor, Gipsz Jó­zsef, póttagul: Dobszay Nándor; alkalmazottakká: Fábriczky Ignác, Kriszpacher József, Járányi Fe­renc és Mudri János, póttagokul: Kovács János és Vida József. Indítvány hiányában az ülés feloszlott. — (Duhajkodó német sógor.) A német atyafit is megszállja néha a bor ördöge s ilyenkor üt, vág. Lancsukon történt 1893. év késő őszén, hogy Péter András jómódú földműves a korcsmában id­­dogált társaival. Szó ami szó, összevesztek, különösen Marsay József és Péter András; s hogy a ve­szekedés teljes legyen, még ingerkedtek is egymás­sal, többek között Péter egy félliter bort hozatott s azt e szavakkal: „Igyatok ti is egyszer!“ az asz­talra vágta, de oly szerencsétlenül, hogy az üveg­cserepek tenyerét megmetszették. Erre Péter András a kocsmát elhagyta, de nem sokáig, mert egy rövid fél óra múlva Vesztergombi András társaságában visszajött s a mit sem sejtő Marsai Józsefet a kéznél tartott késsel nyakszirten szúrta. A pécsi kir. törvényszék büntető tanácsa a duhaj német sógort Péter Andrást súlyos testi sértés vétségéért 6 havi börtönre ítélte. Vádlott, úgy kir. ügyész felebbeztek. — (Nagy tűz Károlyvárosban.) Károly­­városban, szombaton este tiz órakor nagy tűz támadt, amely harminc házat elhamvasztott. A kár körül­belül 300.000 forint. A házak nagyobb része bizto­sítva volt. — (Gondoskodás az államfoglyokról.) Azok részére, a­kiket balsorsuk valamikor a szegedi tömlöc sötét homályába fog kárhoztatni, ime itt kö­zöljük kivonatosan a nemrég kibocsátott igazság­ügyminiszteri rendeletben foglalt „kedvezményeket“ . Az államfoglyot kísérő börtönőr puskával nem szerelhető fel. Oldalfegyver és revolver van csak nála. (6. §.) Megmotozni a lezárt államfoglyot csak akkor szabad, ha alapos gyanú forog fenn arra nézve, hogy tiltott tárgyakat (például egy zongorát) akar a fogházba becsempészni. (8. §.) Minden államfogoly egyaránt „Ön“ nek szólí­tandó. (11. § ) Szabadságukban áll az államfoglyoknak a saját bútoraikat használni, saját költségükön élelmezni magukat, bort vagy sört minden étkezésnél egy fél­litert, összesen tehát napjában egy litert inni. Orvosi tanácsra a numerus clausus két egész literig emel­­kedhetik. Dohányozni, olvasni szabad. Csak olyan könyvektől tilthatók el, amelyekben az általuk el­követett bűntett vagy vétség „felmagasztalva“ van. (12—19. §.) Az államfoglyok nappal együtt vannak, éjjel elkülönítve. Két órát sétálhatnak naponta a szabad­ban, látogatást délelőtt délután egy-egy órán át fo­gadhatnak. Ekkor azonban, sajnos, enni, inni nem szabad. (20—24. § ) Bilincset az államfogolyra tenni soha sem sza­bad. (28. §.) Minden szerencsejáték tilos. (30. §. 8. pont.) Tarokkozni tehát szabad. Fegyelmi fenyítékek : megintés, megdorgálás, kedvezmények elvonása, böjti porcióra való szorítás és éjjel-nappal magánelzárás. (34. §.) * Ezeket a zord kriminalisztikus szempontokat senki se feledje, ha egykor a szegedi államfogházba be fog utaltatni. Az állampolgárnak ugyanis vele­született kötelessége, hogy a szabadságbüntetések lényegével ki tudjon békülni és az osztó igazság szellemét a női zenekarokkal egészen ellentétes és ezektől feltétlenül különálló fogalomnak is­merje fel. Végül pedig nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy az ember jobbára ifjúkorában jut­ az ál­lamfogházba és így könnyebben megvárhatik egy időre azoktól az élvezetektől, amelyektől későbbi éveiben csak nehezen tud elszakadni.­­ (Sikkasztás zsákokban.) Fuchs A. és fia szigetvári gabnakereskedő cég hosszabb idő óta üzleti összeköttetésben állott Eichen János földművessel, kit mint alkuszt alkalmazott. Készpénzt s mindent, mi az üzlethez kellett, előlegezett neki, de bizalmával visszaélt. Legutóbb ugyanis 150 drb zsákot és 1200 frt készpénzt adott át Fuchs cég Eichertnek, venne gabonát s az adott zsákokban szállítsa hozzá. Szállított is, de nem kellő mennyisé­get és a 150 dr zsák közöl 72 drbot visszatartott. Sikkasztással vádolták e miatt és a kir törvényszék E i­c­h e 11 20 frt pénzbüntetésre, valamint 28 frt kártérítésre ítélte. Az ítélet jogerős.­­ (Rossi Budapesten.) Rossi a hírneves tragikus vasárnap este Othellót játszotta a városligeti színkörben. A közönség zsúfolásig megtöltötte a néző­teret. A kiváló művész dacára agg korának megrázó drámai erővel játszotta szerepét s a közönség való­ságos ovációban részesítette minden jelenete után. — (Hát csak mulatok . .!) Így felelt L­u­­k­á­c­s Ferkó siklósi cigány legény a napokban, ha kérdőre vonták, honnan vette a sok pénzt. Mulatott napról-napra, finom dánom volt az élete, kit magával vitt; végre feltűnt a csendőrségnek e szokatlan ural­kodása a különben szegény cigánynak, vallatóra fog­ták. Hosszas utánjárással rájöttek, hogy a fényes ko­ronák, mikkel a Ferkó mulatott, Schlesinger Bernát kiskereskedő tulajdonát képezték, innen lopta a ravasz cigány a pénzt. Nem tudjuk a „dutyiban“ is azt feleli­e Lukács Ferkó . . . hát csak mulatok ! — (Ismét tűz Mohácson.) Milivojevics Stánkónak a fürdő utcában levő nádtetős háza szer­dán déli 12 órakor kigyuladt, de csakhamar eloltot­ták, mielőtt a tűz nagyobb kárt okozott volna. Ugyanaznap délután 4 órakor újra kigyuladt a nád­tető, de ismét eloltották. Ugyanez ismétlődött másnap déli 1 órakor és délután 5 órakor. Miként történt az, hogy ugyanaz a ház ily rövid időközben négy­szer gyuladt ki, azt még nem lehetett kinyomozni, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a tető bel­sejéből támadt a tűz. A házról hatósági rendeletre leszedték a nádat. A ház egyébként biztosítva volt.­­ (Kiszúrta a szemét.) Liszka Antal dunaföldvári vendéglősnél vigan mulattak március 26-án, az orsz. vásár napján, s midőn már a bor élvezése hevesebb lüktetésbe hozta a mulatók vérét, Gábor Ferenc és Jónás Mihály összeszólalkoztak, majd pedig Gábor előrántván kését, azzal vadállati kegyetlenséggel kiszúrta Jónás Mihály szemét. Mig ez a korcsmában történt, azalatt otthon Jónás fele­ségét is nem csekély baleset érte, mert vigyázatlan­ságból a padlásról leesett és karját törte.­­ (Belőtt az ablakon.) A nemrég múlt napokban történt éjjeli 11 óra után az Anna-utcában. Szép romantikus éj volt, az Anna-utca csendjét csak egy felismerhetlen ember léptei zavarták. A 33 ik számú ház ablakai még világosak voltak, s a gyanús alak meg megállt alatta, hallgatódzni látszott. A bent­­ levők végre lefekvésre készültek, mikor halk kopog­tatás riasztotta fel őket. A mit sem sejtő leányka felállt egy székre, hogy a függöny felett kinézzen ,­­ erre egy dörrenés hangzott el, s a kilőtt golyó haját perzselte a halálra ijedt nőnek. A merénylőt, ki már órák óta leselkedett az ablak alatt, a rendőrségnek nem sikerült elfognia, mert a lövés után mintha a föld nyelte volna el, nyomtalanul eltűnt. Valószínűleg kóborló őrült követte el, e végzetessé válható tettet, minthogy ily lelki betegek gyakran járnak városunk­ban szabadon. PÉCSI FIGYELŐ, 1895. áprilia 2.

Next