Pécsi Figyelő, 1895. július-szeptember (23. évfolyam, 148-223. szám)

1895-07-02 / 148. szám

5. junius hó 2. — (Nem kell ez a tanító!) hangoztatta a Hárságyi József hosszuhetényi lakos, s bebizonyítja, hogy csakugyan nincs ínyére ez­rinte „jött-ment“ ember, csinált olyan botrányt, ez most a levét ihatja. Folyó évi február hó történt Hosszu-Hetényben a nagymise alatt, Hárságyi József Bóc Ernőt, ki a kóruson az iát nyomta, hosszas vita után onnan ellökte, hogy az orgona elakadt. Mikor a templomból vették, s kérdőre vonták, miért tette ezt, egész­­en kivallotta, hogy csupán azért, mert neki kell ez a tanító. A kir. törvényszék a templom­okozott botrányért 1 havi fogházra, s 10 frt büntetésre ítélte Hárságyi Józsefet, ki azonban, mint a kir. ügyész is felebbezést jelentettek be.­­ (Öröm a vasutasoknak.) Újságoltuk hogy a magyar államvasutak igazgatósága tervbe­­ tisztviselői fizetésének javítását, illetőleg rende­­t. Ez a méltányos szándék most már a kivitel sumába lép és ha váratlan akadályok nem lépnek be, az új rend már január elsején életbe is lép.­­sültünk, hogy már a propozíciók megtörtén­­, csak a miniszter végleges jóváhagyása van ■a. A részletekre vonatkozólag annyi szivárgott hogy a fizetés­rendezés előnyeiben a VI., V., IV.­­sorozatba tartozó tisztviselők fognak részesülni, enek fizetése most 600 frttól egész 1300 frtig lakozik. Új évtől fogva a páratlan számú összeget élnék, úgy nem lennének többé 700, 900, 1100 és 1­ forintos fizetések, hanem ezek helyett 800, 1000, 50 és 1400 forintos javadalmazások. E fizetésemé­in kívül még különös figyelmet érdemel, hogy utul majd az a tisztviselő, ki 5 éven belül nem ett elő, kérheti előléptetését, s az előléptetés, fe­­ilmi eseteket kivéve, meg is adandó neki. A lak­­ót is rendezik. Az eddigi 300, 350 és 400 forintos ,bérek helyett 400 és 500 forintos lakbérek lesz­­k. A főhivatalnokok is kapnak valami újat, még digi titulusokat. A­ki eddig főellenőr volt vagy ügyelő, ezentúl a vasúti tanácsos címet fogja vis Ini, főfelügyelők pedig a vasúti tanácsosi címet ■pják­— (A szigetvári önkéntes tűzoltó-Sylet) saját pénztára gyarapítására junius 14 é v­asárnap, a becefai községi erdőben nyári mulatsá­­st rendez. Belépti­ dij : 1 kor., pártoló tagoknak 30 r. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapi­­g nyugtáztatnak. Jó ételekről és italokról gondos­odva leend. Kezdete délután 2 órakor. Kellemetlen ló esetén a mulatság június 21 én fog megtartatni. A mulatságon három zenekar fog közreműködni Mű­or: 1. Megelőző este 9 órakor a tűzoltóság ki­­om­lása mellett, a Zrínyi szobor előtt térzene. 2. reggel öt órakor riadó. 3. Tiz órakor a működő ta­gok kivonulása az erdőbe. Látványosságok: 1. Szamár­­uztatás. 2. Kakas ütés. 3. Lepény versenyevés. 4. amerikai bárány és egy meglepő tárgy kisorsolása. ). Este élőképek, a tűzoltók diszfelvonulása görög űr mellett.­­ (Kendergyár Barcstelepen.) Meg­irtuk nemrégiben, hogy a „Berg Noeveman & Co“ angol cég Barcstelepen egy nagyobbszabású kender feldolgozó gyárat szándékozik építeni, mert is a termelendő, illetve feldolgozandó kender biztosítása céljából több földbirtokos és bérlővel lépett érintke­zésbe és tudomásunk szerint megállapodásra is jutottak , mert — mint barcsi levelezőnk írja, — a nevezett cég június elején az építkezési munkálatokat meg­kezdi. A közelmúlt napokban járt Barcstelepen a nevezett angol cég képviselője, hogy a kendergyár építésére alkalmas helyet kiválaszsza. A felállítandó gyár a sertéshizlaló telep szomszédságában fog épít­tetni, még­pedig az építő cég által előadott terv szerint, nagy kiterjedésű szárító épületekkel ellátva. A gyár csupán a nyers, illetve a termelő által nyers állapotban beszolgáltatott kendert fonó­anyaggá dol­gozza föl, és ilyen állapotban szállítja Fiumébe és Pólába, a­hol aztán belőle hajóköteleket és hajó­ponyvákat készítenek. Hogy mennyi munkást fog a gyár állandóan foglalkoztatni, azt a beszállított nyers­anyagtól teszi függővé. Hogy a gyár fölállításával Barcs és vidéke mennyit nyer, azt a jövő fényesen fogja igazolni. Míg a földműves, ha búzát vet földjébe, a mai alacsony gabona­árak mellett úgyszólván csak pénzért pénzt cserél, addig kenderrel bevetve egy kataszteri hold átlag 40—45 méter mázsa kendert terem, a­mit a gyár itt járt képviselője által kötött szerződések szerint métermázsánként 2 frt 40 krjával vesz át a jövő esztendőben már üzemben levő gyár.­­ (Általános sztrájk a milleniumra.) A külföldről importált szociáldemokrata eszmék az utóbbi években elég sajnos gyümölcseit érlelték meg az elégedetlenségnek, a fölforgatás vágyának és a mások javaiban dúskálni kívánó élhetetlenségnek. Ma már van Magyarországon is szociáldemokrata­ párt s ez egyre nagyobb tért hódit, egyre veszedelmesebben fejlődik nagggyá. Ez a párt most nagy dolgon töri a fejét. 1890. május elsejére ki akarja mondani az általános sztrájkot. Titokban, minden szakma mun­kásai körében erősen agitálnak a szocialista vezetők, hogy az eszmének minél több hívet szerezzenek. De nemcsak a munkásokat akarják a sztrájknak meg­nyerni, hanem az állami és városi szolgákat és a vasúti alkalmazottakat is. Most már itt az utolsó al­kalom, hogy a hatalom meghiúsítsa a felforgatók terveit, mert ha már egyszer szervezkedtek, nincs az az erő, amely újból normális viszonyokat tudjon teremteni.­­ (Találtatott) 2 darab „Adóslevél.“ Egyik 80, másik 20 írtról szól. Tulajdonosa átveheti Arnold János urnái, Alsó-Puturluk utca 2. szám, Sirisaka­­féle házban. N­_­__ ■ 1 ... r:~ . ----­tetta, mialatt a leány zavarában égő arcát a gyer­mek sürü fürtjeibe rejtette. Csönd támadt. Csak a papír lapozását lehetett hallani, mert Jeanne Róbert hosszú betűit nézegette, D’Esperval ijedten vette észre, hogy a leány nagyon is tetszik. Dacára annak, hogy még csak harmincas évek végét járta, háza már mintegy négy év óta valósá­gos kolostor volt. Rokonain kívül egyetlen asszony lépte át azóta küszöbét. Csak bajtársait fogadta házában. Róbertnek tökéletesen tiszta légkörben kel­lett felnőnie. És most a sors azt akarta, hogy egy ily rendkívül bájos lényt vegyen a házához. Miatta szentnek kell a leánynak maradnia, már csak azért is, mert fiát neveli. De kir­e majd mindvégig ural­kodni magán ? Tud e fiatal és forró szívének paran­csolni. A mindennapos találkozások, a kikerülhetlen beszélgetések fia előrehaladásáról, a közös étkezések, a mindmegannyi veszély magvát rejtegették. És közös gondjuk és aggodalmuk azért a kedves gyer­mekért, nem ebben rejlett a legnagyobb veszély ? Máris mintha világosabbak, derültebbek lettek volna a komor szobák, melyek egyikében az elhunyt asz­­ny arcképe függött. Mintha fénysugár kelne a üres női termetből, mely mindent bearanyoz és talságot és ingerlő szerelmet sugároz — — — Rövid pár perc alatt tisztában volt azon küz­­lmekkel az ezredes, mikkel szembeszállania kellene, ikor a leány az irkák figyelmes áttekintése után nézett, pillantásuk találkozott. D’Esperval úgy el­­éjedt e szemekben, mik a gyermekét is meghódi­­ták, mintha a titokzatos tengerbe nézne, hol hajó­­s ■­­ Művészet, irodalom. Az Athenaeum r. társulat kiadásában meg­jelenő, „A magyar nemzet története“ című tíz kötetes nagy munkának (milleniumi kiadás) 28, 29. és 30. füzete most került könyvpiacra. Ezekben a füzetekben befejezést nyer a második kötet második könyve, mely Kálmán király és Álmos herceg, vala­mint a keresztes hadjáratok, Horvátország és Dalmá­cia meghódítása, az orosz hadjárat, a világi törvény­hozás, az egyházi törvényhozás, végül Kálmán király családi viszonyai és Álmossal való küzdelmeinek tör­ténetét foglalja magában. Nyomban megkezdődik a harmadik könyv, melynek focimé : A görög befolyás kora. A kitűnő szerző, dr. Marcali Henrik egyetemi professzor erre a korszakra vonatkozólag is számos történeti adatot hoz fel, a­melyek eddig ismeretlenek voltak. Általában oly bőven írja le ezeket a Kálmán király alatt történteket, miként előtte még egyetlen történetiró sem. A bemutatott műmellékletek és az a számos szövegkép, melyekből majdnem minden egyes lapra kerül egy egy, a jeles történetiró szakadatlan törést szenved s kötelességérzete, lelkiismerete és becsülete menthetetlenül bele vész. •— Kisasszony, — így szólt nyersen, — bo­csásson meg, ha önnek fájdalmat okozok. Az, amit mondani fogok, ne bántsa meg. Végtelenül sajnálom de érett megfontolás után belátom, — egy szóval, — ön nem léphet be hozzám. Jeanne mereven rászögezte szemeit. Hirtelen meg sem értette ezt a váratlan fordulatot. D’Esperval látható erőlködéssel folytatta : — Értse meg a dolgot kisasszony. Ha e házban egy nő, egy anya volna, boldognak érezném maga­mat, hogy fiam nevelését önre bizhatnám s önnek otthont adhatnék. De én özvegy vagyok, én itt egé­szen egyedül lakom s erre szigorúan vigyázok is. Róbert az ön kezei közt kitűnő helyen lenne. Erről erősen meg vagyok győződve. De az ön fiatalsága, az ön egész lénye nem alkalmas erre az állásra, legalább az én házamban nem ! A fiatal leány fölkelt. Még sápadtabb volt, mint azelőtt. Megcsókolta a fiúcska szőke fürtjeit, aki belékapaszkodott és erővel ott akarta fogni, minden szó, minden hang nélkül könnyedén meg­hajlott. Már nem először mondták neki ezt. De mikor csöndesen behúzta maga után az ajtót s ott állt a kapuban, egyedül, — akkor meg eredt szemeiből a forró könyzápor — — — — És most, — igy szólt magához D’Esperval, aki kövér izzadságcsöppeket törült le homlokáról a kemény lelki tusa után, — és most írjunk a má­s­nak : a vénnek ! P É C S I­ F I G­Y E L O. TÁVIRATOK. — A királyi pár utazása. (A „Pé­csi Figyelő“ eredeti távirata.) A király ma nyári tartózkodásra Ischlbe utazott; a királynét is mára várják Bártfára, a­hol az egész nyarat tölteni fogja. — Ki a nyertes? (A „Pécsi Figyelő" eredeti távirata.) A Dunagőzhajózási sorsjegyek mai húzásánál a főnyereményt az 57.681 szám nyerte. — Az 1870-ik háború évfordu­lója. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A porosz-francia háború 25-ik évfordulója alkalmá­ból a bajor régens herceg a müncheni veterán egyesületnek zászlót ajándékozott. A zászló­szente­léshez mintegy 400 különféle egyesület vonult ki a Lajos templom elé. Ott voltak Lipót és Arnulf hercegek és az összes miniszterek. — Párosviaskodás miniszter és képviselő között. (A „Pécsi Figyelő“ ere­deti távirata.) Mirmaux francia képviselő párbajt vívott Gadeau miniszterrel. Az előbbi karján súlyo­san megsebesült. — Orgazda droguista. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Detsinyi Frigyes álta­lánosan ismert droglistát, kinek a Fürdő utcában és Károly­ körúton voltak nagy üzletei, a fővárosi rendőrség ma reggel orgazdaság miatt letartóz­tatta. Dezsinyi ugyanis a Strobenz-féle vegyiszer­­gyár Szekeres nevű egyik hivatalnokával évek óta összejátszott, és ennek útján lopott portékával kereskedett. A Strobenz-gyár mintegy 20.000 írttal van megkárosítva. A lopott áruk nagy ré­szét megtalálták Dezsinyi boltjában és raktárai­ban. Az eset óriási szenzációt keltett a fővárosban. — Olasz hajóraj angol vizeken. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) A kieli ün­nepségekről visszatérő olasz hajóraj f. hó 9-én meglátogatja a portsmouthi hadi kikötőt. A hajó­rajon levő génuai herceg tiszteletére fényes ban­kett, kerti ünnepség, kivilágítás lesz. A polgársá is rendez lakomát, melynek végeztével a walesi herceg megszemléli az egyesült hajóhadat. I olasz hajóraj vasárnap indul haza. — Osztrák - magyar hadihajók Angliában. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti táv-Az osztrák-magyar hajóraj tisztjei tegna­ p kutatásainak gazdag eredményéről tesznek tanúságot. A 28. füzethez műmellékletül van csatolva Székely Bertalan festőművészünk nagyszabású képének: „I. Endre király koronázásának“ pompás fénynyomata, melynek eredetije a pécsi székesegyház Szent Mór kápolnája falát ékesíti. Ezen kívül Kimnach László rajzában be van mutatva a történelmi nevezetességű „Körösszeg“ látképe. A hazai jogász közönséget kétségkívül érdekelni fogja a 29 füzet fényes kivi­telű műmelléklete, mely „II. Endre arany bullája“ lecsüngő arany pecsétjének hasonmását tünteti fel, a Kállay család levéltárában levő eredeti példányról véve. Ennek a füzetnek másik műmelléklete szintén közelebbről érdekel bennünket, amennyiben uralkodó­házunk első ősének, Habsburg Rudolfnak saját kor­beli arcképe, mely az ambrusi képgyűjtemény eredetije után készült nagy hűséggel előállítva. A 30. füzet mellékletei is fényeseknek mondhatók. Egyes füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. félévre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Az előfizetők min­den szombaton kapnak egy füzetet. Az Athenaeum Képes Irodalomtör­ténetéből megjelent a 34-ik füzet. Három tanul­mány van benne : Vadnay Károlyé „A forradalom költészetéről“ (befejezve), Szilágyi Sándoré „A for­radalom után“ és Zichy Antalé „Deák Ferenc mint író“ cím alatt. Mind a három dolgozat egy egy ér­dekes memoire-részlet, a szerzőknek saját közvetlen szemléletükből, tapasztalaikból merítve, rendkívül érdekes és sok ismeretlen részlettel, s azzal a köz­­vetlenséggel írva, mely a saját emlékek előadását e tollú íróknál kétszeresen vonzóvá teszi A szöveget számos illusztráció kíséri : Petőfi arcszobra, Bem arc­képe (Petőfitől), a budai honvédszobor, az Új­ épület régi képe, Nagy Ignác arcképe, két szép forradalmi vonatkozású allegorikus kép, Deák szülőháza, három arcképe, Puszta Szent László, Deák kézirata, mauzó­leuma, ércszobra és nemesi címere ; külön mellékle­tül pedig Petőfi a múzeum előtt, a „János vitéz“ első illusztrációi és Arany verses levele Petőfihez. A két év óta folyó díszes vállalatból még két füzet fog megjelenni, aztán két kötetben együtt is kapható lesz.

Next