Pécsi Figyelő, 1896. október-december (24. évfolyam, 224-299. szám)

1896-10-01 / 224. szám

a viz, hogy azon a közlekedés fennakadt és úgy az Eszékről, mint a Bródból és Pécsről jövő vonatok nem közlekedhettek tovább. A bajon aztán úgy segítettek, hogy az utasokat átszállították és a podgyászokat átrakták másik vonatokra, melyeken aztán az utazó közönség szépen visszament Villányba. Ez akadály miatt a mai vonatok másfél órai ké­sést szenvedtek.­­ (Ki a vivát?) Megható jelenet színhelye volt ma a jogakadémiai „Olvasókör“ helyisége. Tichy Ferenc volt honvédönkéntes levetve a mondart, már mint „cibil“ és mint ilyen, először jelent meg a jogászok e­gyülé­­sezési helyén és ott ifjaink lelkes ovációkban részesítették. Égi Kálmán a liberális párt nevében szép szavak kiséretében felajánlotta Tichynek az elnökjelöltséget, kifejtve, hogy egyedül tőle várják, miszerint ama terhes feladatoknak, melyekkel e tisztség össze van kötve, hiven és lelkiismeretesen fog meg­felelni és a jogászok lelkes vezetője lesz. A kitörő éljenzéstől nem is lehetett hallani beszéde befejező szavait és néhány perc kellett ahhoz, mig Tichy Ferenc szóhoz jut­hatott, ad­e hatott­an köszönte meg a beléje helyezett bualmat. A jelöltséget elfogadta és ígérte, hogy megválasztása esetén minden­képpen arra fog törekedni, hogy ténykedése méltó legyen a bizalom oly nagy fokú kife­jezéséhez, a­milyent ma tapasztalt. A válasz­tás holnap lesz.­­ (Emléktábla Czuczor Ger­gelynek.) Brázay Kálmán nagykereskedő, mint már említettük, Budapesten muzeum­­köruti házát, a­hol a hatvanas években Czu­czor Gergely lakott és 1866. szeptember 9-én meghalt, hazafias kegyelete felétti em­léktáblával jelölte meg. Brázay az emlék­tábla leleplezési ünnepének rendezésére , a m. t. akadémia első osztályát kérte föl, a­melynek Czuczor annyi éven át oly nagy érdemű tagja volt. Az akadémia örömmel vállalta el a feladatot és a szép művü em­lék leleplezési ünnepét október 5-én délelőtt 11 órára tűzte ki. Az ünnepség a múzeum­­körúti 23-ik számú házban fog végbemenni. — (Hja, jönnek a választások . . .) A pénzügymin. kör rendeletet intézett az összes pénzügyigazgatóságokhoz, s igy a pécsihez is, melyben meghagyja, hogy mivel az adók behajtására előirányzott összeg nagyobb ré­szét leginkább a téli hónapokban szokták felhasználni, a­mikor a behajtott összeg nem áll arányban a ráfordított kiadással : a be­hajtást január és február hónapokban a köz­ségekben szüntessék be és ha már kiírták is az árverést, hagyják abba és csak február után folytassák. Ez a rendelet a városokra azonban nem szól, sőt meghagyja, hogy itt a behajtást még nagyobb szigorral folytassák. A színházi idény megnyitása alkalmá­ból Párizsból érkeztek a legújabb ízlésnek megfelelő kiváló finom úri és női színházi látcsövek, valamint egyéb optikai tárgyak, u. m. hő és légbolymérők, aneroidok, szem­üvegek és orrcsiptetők stb., mely cikkek igen olcsó gyári árak mellett Schönwald Imre ékszergyárosnál, Pécsett, S­irály­­utczában kaphatók . Minden e szakmába vágó javítások igen mérsékelt áron leg­gyorsabban eszközöltetnek. PÉCSI FIGYELŐ 1896. október 1. Művészet, irodalom.­ ­ Szilágyi Dezsőt és Széll Kálmánt, a magyar közélet eme két oszlopát, méltán megillető kitüntetés érte, amikor az inter­parlamentáris konferencia elnöki székébe meg­választották. A tizenhét év óta fennálló „O­r­­s­z­á­g-V­i­l­á­g“ ez alkalomból jól sikerült fényképüket közli, valamint bemutatja Des­ Cannes belga szenátort is, ki a Belgium­ban legutóbb megtartott interparlamentáris konferenciának elnöke volt. Az „Ország- Világ“ e heti számában, mintegy tükörben meglátjuk a hét többi eseményeit is. Beha­tóan foglalkozik a Vaskapu megnyitásával, és nem elégszik meg ezen európai esemény leírásával, hanem 20 képet, illetve felvételt közöl az aldunai zuhatagokról, sőt bemutatja azt a 3 királyi serleget is, melyből a király, továbbá a román és szerb uralkodók a Vas­kapu megnyitása alkalmából ittak. Meg­találjuk az „Ország-Világ“ e heti számában az angol királynő kitűnő képmását, uralko­dásának 60 ik évfordulója alkalmából. A többi képek a „Hoch- und Deutschmeister“, ezredet, a berlini tűzoltókat, a soproni dhényi szobrot mutatják be, mind a lap magas nívójának megfelelő kivitelben. (Cik­­keket írtak: Sátánésig Zsoldos László, J­u­s­t­h Béla, Dr. V­á­r­a­d­i Antal, Pap Zoltán, Kéry­­Gyula, Dr. Fálk Zsigmond, Adorján Sándor és mások. Az „O­r­s­z­á­g-V­i­l­á­g“-ot a legmelegebben ajánl­juk olvasóink figyelmébe a küszöbön álló évnegyed alkalmából, mert nemcsak a leg­­kitűnőbb képes hetilap, de a legolcsóbb is. Előfizetési ára negyedévre csak 2 frt. Mutat­ványszámot kívánatra bárkinek ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V. Hold­ u. 7. sz.) Törvényszék. Lelkész a vádlottak padján. — Saját tudósítónktól. — Pécs, 1896. szept. 30. Nyilvános becsületsértéssel vádolva állt ma a pécsi kir. törvényszék büntető bírósága előtt Rudolf Mátyás, szászvári segédlelkész, a­kit még az egyházpolitikai törvények élet­beléptetése alkalmából történt szereplése ál­lított ma vádlottként a bíróság elé. Az egy­házpolitikai törvények életbeléptetése alkal­mából származott, jobban mondva bizonyos körök által származtatott izgalomból kifolyólag a Szászvárott történtekkel ez évben már egy ízben a pécsi esküdtszék is foglal­kozott, mikor a klerikális „Magyar Néplap“­­ban megjelent becsületsértő kifejezésekért Kovács Pál szászvári segédjegyző sajtó­pert indított , a sértő cikkek íróját, gelsei Biró Zoltánt az esküdtszék el is marasztalta. A sajtóperben panaszosként szereplő Kovács Pál ma tanúként került ismét a végtárgyalási terembe s az akkor tanúként kihallgatott Ru­dolf Mátyás ma mint vádlott állt a bíróság előtt. A törvényszék Varga Nagy István elnöklete alatt K­o­s­z­á­r János és J­o­b­s­zt Béla dr. itélőbirákból alakult meg; a vád­hatóságot Z­s­o­l­n­a­y György kir. főügyész­­helyettes képviselte ; a védelmet B­o­d­ó Aladár dr. ügyvéd vitte ; a végtárgyalási jegyzőkönyvet Krúdy István, aljegyző vezette. Pont kilenc órakor kezdetét vette a végtárgyalás s Zsolnay György közvádló előadta a vádat, a mely a sásdi szolgabiró­­sághoz beadott feljelentés alapján s a vizsgá­lat adataihoz képest abból áll, hogy vádlót. 1895. évi október 13-án a Szászvárott F^10. v­á­c­s Pál, segédjegyző és anyakönyv­ezető által a polgári házasságról — a község­­jegyző utasítása folytán — tartott magyarázat­* köz­ben a kormányra becsmérlő kifejezéseket használt s igy nyilvános betűsetetsértést kö­vetett el. A közvádló rövid­ előadása után következett a vádlott kihallgatása. Rudolf Mátyás, sályi születésű, 25­ éves, szó­ci segédlelkész, az 52 ik gyalog­ezred tartalékoga,vagyontalan, büntetlen elő­élete V állomása elején hivatkozik arra, hogy nemk­­sok emberi, de papi kötelessége is a Hites igazságot előadni, mire esküje kötelezi s ő mindent hiven az igazsághoz fog vallani. Áttérve az 1895. október 13 án délután, a litánia után, Szászvárott a jegyzői lak és a templom előtti téren történtekre, előadja, hogy ő is jelen volt a törvénymagyarázaton. Előzőleg barátságosan beszélgettek Frey­tag Gyula községi jegyzővel és Kovács Pállal, csak mikor a segédjegyző megkezdte a tör­vénymagyarázatot, ő akkor ment el tőlük s 5—6 lépésnyire megállt. A törvénymagyará­zatról úgy vélekedett, hogy az célzatos, mi­vel a községben a polgári házasság ellen igen erős volt a hangulat s bizonyos szemé­lyekre célzottak vele, kiket e hangulatkeltés­sel gyanúsítottak, ő meg is kérdezte Kovács Pált, hogy reá céloz-e, — mikor egyszer ta­lálkoztak — de az azt felelte, hogy nem. A törvénymagyarázatot mégis célzatosnak vette s figyelemmel hallgatta. Midőn Kovács Pál arról beszélt, hogy az „egyházi házasság érvénytelen lesz ez­után“, ő közbeszólt: elég feszül, mert az egyházi házasság szentség. Mikor pedig a segédjegyző azt mondta, hogy a polgári há­zassággal nem lesz fizetni valója a népnek az anyakönyvi kivonatokért, s nem kell 1 frt 50 krt. 2 frtot fizetni, csak egy koronát, d ő ismét közbeszólt, hogy „akkor hát többe kerül,“ mert eddig egy családi kivonatért csak 2 frtot kellett fizetni, most meg minden egyes családtag anyakönyvi ki­vonatáért külön-külön 50 krt. Ennyit köte­lességének tartott közbeszólani s a törvény­magyarázatba tovább nem szólt bele­­ a nép közé menve, ott egy nála levő néppárti fü­zetből egész csendben megmutatta a körül­­állóknak, hogy az anyakönyvi kivonatok ez­tán is pénzbe, sőt többe kerülnek, mint eddig. Majd ismét figyelt a magyarázatra, melyet azonban Kovács Pál, tapasztalván, hogy a nép közt mindjobban erősbödik az ellenhangulat s az asszonyok többször nevet­nek s megjegyzéseket tesznek, egyszerre beszüntetett s kijelentette, hogy a legköze­lebbi vasárnap a mezőrendőrségi törvényről tart előadást. Ekkor már nem volt hivatalos eljárásban Kovács Pál , mikor a néppárti füzetek osztogatását emlegette s azt mondta, hogy a

Next