Pécsi Figyelő, 1900. január-március (28. évfolyam, 1-71. szám)
1900-01-01 / 1. szám
1900. január 3. PÉCSI FIGYELŐ A kir. törvényszék felebbviteli tanácsához 1899-ben beérkezett 594 felebbezés (1898-ban 565). Az előző évről maradt elintézetlen darabokkal együtt elintézésre várt 1899-ben 788 felebbezett ügy, melyek közül elintézve lett 587. A folyó évre áthozatott 201. Felülvizsgálat és felfolyamodás érkezett 1899-ben 218 (1898-ban 285). Elintézendő volt az 1898-ról maradt hátralékkal együtt 231. Elintéztetett 1899 ben 219 . — áthozatott a folyó évre 12. A pécsi m. kir. pénzügyigazgatósághoz az elmúlt 1899. évben 6135 ügydarab érkezett be, míg az előtte való 1898. évi ügyforgalom csak 59546 ügydarab volt, tehát a múlt évben az ügydarabok száma 1759-cel szaporodott. Hogy az 1899. évben érkezett ügydarabok közül mennyi intéztetett el a múlt év folyamán, azt eddig még nem tudni, mert a m. kir. pénzügyminisztériumhoz felterjesztendő osztályonkénti részletes ügyforgalmi kimutatás, a munka nagy terjedelmét tekintve, csak néhány nap múlva készül el. A pécsi ügyvédi kamara ügyforgalma a következő volt: Beligazgatási ügydarab érkezett 600 (1898-ban 507 volt). A fegyelmi iktatóba érkezett 658 ügydarab. (1898-ban 691 volt a fegyelmi ügydarabok száma.) Katonáék újéve. — Saját tudósitónktól. — Pécs, 1900. január 2. A közös hadsereg rendeleti közlönye, a bécsi »Verordnungsblatt« újévi számában közli a közös hadsereg tartalékában történt előléptetéseket. Sűrűn nyomott, épen 155 oldalt tesznek ki ez előléptetések, melyek közül a bennünket érdeklő előléptetéseket a következőkben közöljük: Tartalékos hadnagyokká kinevezted a 44-ik gyalogezrednél Schultz Ferenc, Ii Jenő, dr. Fischer Márton, Villy Károly, Vlaszathy Jenő, Heller Antal, Knapp Antal, Müllherr Ferenc, Schwarz Tivadar, Háhn József, Weiner Emil tiszthelyettesek. Tiszthelyettesekké kineveztettek: Gaál Elemér, Mihályffy Dénes egyéves önkéntesek. Kadétőrmesterekké kineveztettek: Zsolnay Gyula, Pollák Ede, Rába Emil (a póttartalékban), Németh Ernő, Tevely Elek, Stankovits Géza, Szaxer Károly, Szálkai Móric, Névy Zoltán, Schwarz Vilmos, Erhardt Henrik dr., Láncy Albert (áthelyezve a 32-ik gyalogezredtől), Schlott Vilmos (áthelyezve a 67-ik gyalogezredtől), Fodor Jenő (áthelyezve a 32-ik gyalogezredtől), Nagy Jenő, Kunfa József, Boross Zoltán (áthelyezve a 60-ik gyalogezredhez), Csuha György (áthelyezve a 86-ik gyalogezredhez), Stégel Lajos (áthelyezve a 48-ik gyalogezredhez) tartalékos altisztek. A 44- ik gyalogezrednél a tartalékba áthelyeztettek : Melcsek Lajos, Bozó Pál, Simalya Vendel, alsószilvágyi Gaal József, segédorvoshelyettesek. Továbbá Rosenzweig Adolf, Schwarz Ernő segédorvosok és Baintner Imre segédorvos-helyettes. Az 52 ik gyalogezrednél Anderlik Béla, Ujvárosy Sándor, Doppler Egon, Scheirik Tivadar dr., Szántó Aladár, Hirsch Sándor dr., Schröfe Leo, Petz Frigyes, Stein Ferenc, Sugár Jenő tiszthelyettesek hadnagyok lettek. Tiszthelyettesek lettek: Foglein Vince, Fischer Mátyás, Singer Arthur, Szalai Ágoston, Here Alfréd, Papp Antal dr., Leskó Lajos, Husvéth Mihály, egyéves önkéntesek. Kadétőrmesterek lettek : Bürgner Albert, Brechtel Frigyes, Wache Vilmos, Patkós Valentin, Mauritz Gyula, Fenyves Sándor, Perényi András (áthelyezve a 83-ik gyalogezredhez), Kálmán Péter (áthelyezve a 38-ik gyalogezredhez), Uszetty Ferenc, Hiller Gábor, Martin János, Goldmann Illés, Grosz Jakab, Stern Béla (áthelyezve a 86-ik gyalogezredhez, Hajgató Béla (áthelyezve a 83-ik gyalogezredhez,) Krausz Ábrahám (áthelyezve a 6-ik gyalogezredhez), tartalékos altisztek. Az 52-ik gyalogezrednél a tartalékba áthelyeztettek Ratkovics Károly, Márkly Ferenc, Bader Sámuel, Hip István, segédorvoshelyettesek. Továbbá Lager János tiszthelyettes, Pauna Márk segédorvos vényére, amely az ember testi és lelki természetének mindkét sphaerájában csodálatos módon szigorúan érvényre emelkedik. Ebben keresendő az oka annak, hogy én a psychologiában és physiologiában tett tanulmányozásaim alapján indíttatva érzem magamat e kérdéshez hozzászólani, felhasználván a hasonnemű, német fejtegetésekből vett anyagot. Miképen az értelmi tünemények az agyvelő működésének módjában találják kútforrásukat és a miképen minden gondolkozás, érzés és törekvés csak az agyvelő titokteli működése által válik lehetségessé ; amint a látás, hallás, érzés stb. csak az erre rendelt érzéki szervek működése által történhetik meg ; amint egyáltalában minden physiologiai ténynek megvan a lelki jelentősége , úgy kell, hogy minden psychicai végbemenet nyomokat hagyjon a physiologiai sphaerában és ilyen módon a physiologiai tényekkel szemben a viszonossági jogot gyakorolja. A gondolatok , érzületek és törekvéseknek anyagtalan mozgásai megegyeznek elsősorban egészen határozott, de mindeddig még nem elegendően kikutatott és azért még fel nem ismert tömesi mozgásokkal és átváltozott átalakulásokkal (metamorphozischen Umgestaltungen) az agyvelőben; innét terjednek el a psychicai befolyások az idegek vezető közegeiben egészen a physiologiai sphaerák legkülsőbb határáig, ahol azok, ha elég erősek, nyilvánulnak és azután érzékeink által észrevételnek. A szenvek, szenvedélyek és indulatok a testi szervezetben mély és erős nyomokat vésnek, olyannyira erősek, hogy azoknak képlési alakításai a test külsején, leginkább az arcban hasonlítanak a képjelesiráshoz ; azoknak ingadozásai csodálatos erővel áthatják az agyvelőt és az idegeket, a vért és az izomállagot. A szentirás azt mondja : »És Kain fölötte megharaguvék és beesek az ő orcája«. És mondá az Úr neki: »Miért haragudtál meg és orcád miért esett be?« — Hogy a harag, gyűlölet és irigység befolyása következtében az arc beesik, ez általánosan elismert tény. Hogyha magunkat gyakran engedjük át a haragnak, úgy a harag befolyásának nyomai láthatóvá lesznek csaknem az egész testen: a szájnak állása, a homlok ráncai, a dagadozó erek, az öklelő szemek, a görcsös kezek és még sok más physiologiai abnormitás megbélyegezi a rossz szellemet, a daemont, amely bennünk dúl, mint a harag szelleme. Ez az arcban oly erős s rettentő kifejezésre jut, hogy a bölcsőben fekvő csecsemő is bizonyossággal sejtve és érezve, fedezi fel a rossz szellemet, mely a psychicai belsőben olyannyira dühöng, hogy az félelméből akaratlanul is sírni kezd. A bizonyítékok hosszú sorozatát lehetne itt felemlíteni, melyek világosan beigazolják, s hogy minden lelki ténynek van physiologiai jelentősége; ámde én csak néhány esetre akarok ráutalni. 1899-1900. — Saját tudósítónktól. — Pécs, 1900. jan. 2. Mintha a tél közepén tavasz jött volna a vén földre, úgy léptünk át az 1899-ik évből az 1900-dikba. Nem volt a karácsonyi hidegből már semmi; a hó is elolvadt végkép s bizony locspocsos idő volt a kettős ünnepen. A nap is sütött és enyhe szél jött le a hegyekről s az ember sokszor azt hitte, hogy ibolyák illatát hozza magával. Az idei Szilveszter vasárnapra esvén, valóságos népáradat járt egész nap az utcákon. Az 6 évet bezáró templomi ájtatosságok sora délután 5 órakor kezdődött a székesegyházban tartott ünnepies »Te Deum«-mal, amelyet Hetyey Sámuel megyéspüspök pontifikált fényes segédlettel. A »Te Deum« után Schlick jezsuita páter tartott egyházi beszédet, mely nagy hatást tett a hívekre. A plébánia templomokban este 6 órakor volt az évzáró hálaadás s ezek után a nép hazatért, hogy csakhamar meginduljon a Szilveszteresti népvándorlás. És az egész este késő éjfélig tömve voltak a kávéházak s a Vigadóból és a Scholtzsörcsarnokból a közönség egy része kiszorult az ott tartott Szilveszter-estélyekről. A „Pécsi Polgári Baloskor“ a Vigadóban rendezte a szokásos Szilveszter estélyét. Tekintettel a hanyatló század alkonyára és a kezdődő század születésére az idén különös fénynyel,nagy szakértelemmel és túl nagy buzgósággal olyan valamit akart produkálni, amilyen még Pécsett nem volt. Fáradozásuk nem bizonyult hiábavalónak, mert a nagy számban megjelent közönség mindvégig igen jól mulatott, a sok kacagtató, humoros egyveleg folyton jó kedvben tartotta őket s jó kedvvel fogadhatták az uj század hajnalhasadását. A Vigadó terme szokatlanul élénk volt, pezsgő vidám élet uralkodott mindenütt. Az estély programmját a daloskor nyitotta meg Huber Károly honfidalával. A gyönyörű énekszám után a kuruc dalok következtek. Valóságos tapsorkán keletkezett, ezzel jutalmazták a derék közreműködőket. Ezután Holländer Viktor kedves dialógja következett »Találka« címmel. Az előadókat Vasata Annuskát és Bottlik Imrét zajosan megtapsolták. Óriási hatása volt a Sang-Hai-Nang-King cs. és kir. udvari énektársaság díszfelvonulásának Csing-Ling-Jan-Csi udvari karnagy személyes vezetése alatt. A daloskör tagjai a termeken keresztül vonultak fel a pódiumra remek japáni és chinai kosztümökben, amelyeket a daloskör számára Tiszay Dezső színigazgató volt szíves használatra átengedni. A megtestesült japáni és chinai alakokat óriási derültséggel és zajos ovációval fogadta a közönség. Hosszabb szünet után »Szer a fogfájás ellen« címmel Krón Lajos művét mutatták be sikerült előadásban. Előadták Móritz Anna, Horváth György és Brunauer Ernő. Ki nem tudná azt, hogy egészséges, erős emberek, akiket a balsors kemény csapása érintett, búbánat és aggodalmak következtében rövid idő alatt csontvázzá lesoványodtak és elenyésztek, mint az árnykép. A mélységbe esett és innét kiszabadulni nem tudó zergevadász csak egy éjjelen át küzködött a halállal ; reggel, midőn kiszabadították, akkor fekete haja egészen megőszült vala. Ez volt a hatása az elszenvedett gyötrelemnek, a halálos aggodalomnak. A rendkívüli psychicai események nyomokat hagynak még oly szervekben is, amelyekről azt véljük, hogy életünkre egészen közömbösek. Az érzékekkel észrevehető lelki nyomat a szervézeti sphaerában nagyon ritkán a jellege, lenyomata hasonnemű vagy hasonnevű képződményeknek ; az majdnem mindig csak különböző, sőt többféle nyomok nagy számából fejlődik ; olyan alkat az, amelyben a gondolkodás, érzés és törekvés minden cselekedetei hosszú időtartam alatt érvényre jutottak. Az egymásután következő lelki képződmények különféleségei miatt, amely képződmények rendesen csak egy futólagos pillanatig lebegnek az öntudatban, folytonosan megváltoznak az egyes nyomok és azért csak azon képződmények nyerhetnek a szervézeti sphaerában észrevehető, jellemző jelleget, amelyek leggyakrabban ismétlődnek, visszatérnek, vagy olyanok, amelyek igen mélyen bevésődnek ; mindazáltal valamennyi más lelki képződmény is hagy nyomjeleket, de annak legtöbbjei oly finom .