Pécsi Hírlap, 1887. július-december (1. évfolyam, 53-104. szám)

1887-10-09 / 81. szám

I. évfolyam. Előfizetési árak: Etrész évre) ... 6 frt — k­r. Félévre . . . . 3 ., — „ Negyedévre . . . „ 50 „ Egy hóra . . . — „ 50 „ Egyes szám ára 8 kr. Kiadóhivatal: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12-ik szám, (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszó­lalások intézendők. Pécs, 1887. október 9-én. Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. 81-ik szám. Szerkesztői iroda: PÉCSETT, kis-tér és Deák-utcza sarkán hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl; előfizetések elfogadtatnak még valamennyi könyvkereske­désben. A pécsi kereskedelmi és iparkamarának folyó évi október 6-iki közüléséből. Kamarai elnök Ráth Mátyás jelenti, mi­szerint a múlt közüléstől nyert megbízás értel­mében megtette a kellő intézkedéseket arra nézve, hogy a kamara területén levő üzletem­berek vasúti szállító levelei az illető felek kivonatára egy alkalmas szakember által átvizs­­gáltassanak, ki által is az esetleges túlfizetések visszatérítése közvetíttetni fog. A csomagokban árult czikkek mennyiség­­tartalmának helyes megjelöléséről szóló törvény­­javaslatra a kamara a következő észrevételeket tette: terjesztessék ki a törvény ne csak a csomagokban, hanem a kötegekben­­ és végekben árulni szokott czikkekre is, továbbá — mint az Németország majdnem minden tartományában elrendeltetett — kötelező legyen a mennyiség­tartalom megjelölése a kereskedésekben előfor­duló dugaszolt­, pecsételt, vignettával ellátott szeszes italokkal, olajjal stb. töltött palaczkoknál is ; a csomagok mindig a benfoglalt nettó mennyiség megjelölésével látandók el, tekintve, hogy a beragasztott és vignettázot­t csomagok­nál a kereskedő nem tudja és nem is tudhatja, hogy az azokon följegyzett mennyiség a tarta­lomnak megfelel-e, ne a kereskedő, hanem a gyáros legyen büntethető, a­miért is kívánatos volna, hogy ezen ügy­ nemzetközileg rendeztes­­sék , illetve hogy legalább minden európai államban egy hasonló törvény alkottassák; minden birságnál hatékonyabb lenne az, ha az ezen törvénybe ütköző kihágások eseteiben ho­zott ítéletek közhírrré tétele is kimondatnék: az iparhatóságok ne alapos gyanú, hanem min­dig csak az illető károsult fél följelentése foly­tán legyenek csak följogosítva az illető keres­kedő üzletében levő illető árukat az iránt meg­vizsgálni, hogy a borítékra jegyzett mennyiség a benne levő tartalomnak megfelel e; s végül minthogy e törvény jelentőséget és kihatást tu­lajdonképen a javaslatban érintett miniszteri rendelet által fog nyerni, s minthogy a rendelet által igen sok árú nem lesz érintve, melyek egymástól nagyon eltérő és speciális intézkedé­seket kívánnak, szükségesnek tartja a kamara, hogy e rendelet is előbb mint javaslat vélemé­nyezés végett közöltessék a kamarákkal. Azon miniszteri értesítés, mely szerint a vasúti szállítást igénybe vevő üzletfelek díjsza­bási és szállítási ügyekben kívánt felvilágosítá­­sok nyerése végett, ne a magyar államvasutak igazgatóságához, hanem a Budapesten, Aradon, Szabadkán, Kolozsvárott és Zágrábban fölállított üzletvezetőségek és a Nagyváradon, Eszéken, Szegeden, Losonczon, Miskolczon és Szolnokon fönálló forgalmi főnökségekhez forduljanak, mint a­melynek feladata a külső szolgálat ellátása, egyes panaszok orvoslása és fölvilágositások, útbaigazítások megadása — a kamara területén levő czégekkel másolatban közöltetni s a hírla­pokban is közzététetni rendeltetett. Kaposmérő somogymegyei községnek hit­­felekezeti czélokra való jövedelmezés czéljából 2 országos vásár engedélyezése iránti folyamo­dását a kamara elvetendőnek véleményezte. Ipartanácsi tagokat megválasztattak: Pécsre Hartl Ferencz és Weidinger Ferencz. Baranya­­megye törvk. ipartanácsába Kindl Ferencz, Meisz­­ner Imre. Somogymegye törvk. ipartanácsába Kemény Samu, Eitner Antal. Tolna megye tervh. ipartanácsába Leopold Sándor és Schwartz­­kopf Géza. Tab, Zákány, Pátró, Bükkösd és Tamási községeknek, a mészáros iparnak a nevezett községekben az ipartörvény 55. §-a értelmében való korlátozása iránt beadott kérelmét, tekintve hogy az 53. §-ban fölemlített körülmények a mondott községekben fönforognak — a kamara teljesíthetőnek véleményezte. A dunaföldvári ipartestület alapszabályai j­óváhagyandóknak véleményeztettek. A pécsi keresk. és iparkamara és a bara­­nyamegyei gazdasági egyesület által 1888-ben rendezendő általános mű-, ipar-, termény- és állatkiállitás czéljaira a kamara 1000 frtot sza­vazott meg. A kassai keresk. és iparkamara titkára által indítványozott a hazai kamarák titkárai által szerkesztendő oly mű kiadását, mely a hazai ipar versenyképes s illetve a kereskedelmi forgalom számára dolgozó vállalatait ismertetné, a kamara helyesli és kijelenti, hogy a mű kiadási költségeihez az ez ügyben tartott titkári érte­kezleten megállapított arányban készséggel hoz­­záj­árul. A magyar kereskedelmi múzeum megke­resése folytán a kamara fölhívja a területén levő bortermelőket, hogy a keresk. múzeumba bormintákat küldjenek. Egyúttal kijelenti a ka­mara, hogy a keresk. múzeumot, mely a hazai ipar és kereskedelem emelésének életerős és jelentős tényezőjéül tekinthető, mindenkor kész­ségesen fogja támogatni. A budapest-pécsi vasút által az 1888-ik évben szükségelt aczél, vas- és keményfa anya­gok szállítása tárgyában kibocsájtott hirdet­ménynek az illető iparosok közt leendő terjesz­tése elrendeltetett. Az 1888-ik évi pécsi általános mű-, ipar-, termény- és álatkiállitás rendezési szabály­zata. 1) Az 1888-ik évi pécsi általános ipar-, termény- és állatkiállitás Pécs és Baranyam­egye sz. kir. város törvényhatóságának pártfogása alatt Pécsett a városi tornatéren, az azon levő köz­épületekben (a gyermekkerti helyiségekben, a színkörben), és a még építendő kiállítási csar­nokban tartatik meg. — (Egészben 12,600 □ méter nagyságú terület bocsáttatik rendelke­zésre.) 2) A kiállítás 1888. évi augusztus hó 12-től számítandó négy héten át vagyis 1888. szept. hó 9-ig tart. Az egyes időszaki kiállítások ideje külön szabályzatok által határoztatik meg. 3. Kiállíthatók : a) Baranya megyéből min­den mezőgazdasági, borászati, erdészeti, bányá­szati és egyéb őstermelési termény, valamint állatok. b) Külföldről az a) pont alatt fölsorolt termények csak annyiban, a­mennyiben azok Magyarországon csak igen gyéren vagy épen nem fordulnak elő. A „Pécsi Hírlap“ tárczája. A palaczkfalvi antiszemiták. Palaczkfalva a Kárpátok magas bérczei által alkotott fensíkon fekszik. A sok közül leg­inkább arról nevezetes, hogy két héttel van elmaradva a világtól. Mikor a veres szilvát már javában ették az egész országban; Palaczkfalván még olyan zöld volt, hogy a­ki ránézett, menten hidegle­lést kapott. Úgy van most a kukoriczával. Mindenütt törik, haza hordják s estenden meghántják, aztán elteszik; Palaczkfalván pedig még csak most kezd lenni az úgynevezett „gyenge kukoricza“, ami akár sütve akár főve nem megvetendő csemege. A­ki azonban azt hiszi, hogy ez a gyenge kukoricza 2 hét múlva megérik s a palaczk­­falviak megtörik, meghántják, az szörnyen csa­lódik. Az a kukoricza nem ér rá megérni. Nem azért, mintha tolvajok­­ találkozik ilyen mester­ember is palaczkfalván) elébe vágnának a gaz­dának, fölmentvén őt a törés s búzahordás nagy munkájától, hanem azon egyszerű okból, mert a Polo­ni na Rúna — ez különben egy becsü­letes havas — egészen hóval van tele. Már ilyen jókor ? Meghiszem azt. Máskor korábban szokott előhírnöke lenni a télnek. De mivel az idén csak julius közepén hányta le magáról a hóle­­pelt, hogy az ezredéves szokás meg ne zavar­tassák, kissé későbben — tehát nem szeptember elején — emlékeztette az emberiséget, hogy a föld is megkívánja a magáét s hosszú áldásos munkája után pihenni kiván. Ez a Polonina Rúna Palaczkfalva fölött mered az égnek. Ezzel, azt hiszem, meg van fejtve a rej­tély, miért nem fog megérni a palaczkfalviak kukoriczája az idén. Különben ez az intermezzo máskor is meg szokott történni velük. Elfagyott lesz az egy szálig. Hanem azért nem ez képezi náluk a közbeszéd tárgyát. Eszük ágában sincs! Sőt ha egy tourista arra vetődnék — más ember gondolatban sem mer arra járni — bi­zonyára megütődnék ama szokatlan vigságon, mely a palaczkfalviaknál nem közönséges módon nyilvánult ezúttal. Az egész falu öregét-apraját együtt talál­juk a kertek alatti tisztáson. Ez az egyetlen tér, melyen együtt lehet a falu népe s kitom­bolhatja magát kénye-kedvére. A tér közepén 10 bordónak beütve a fe­neke, mikből kalapjaikkal merik a férfiak a jó­l kis üstön főtt szilvapálinkát. Ilyen mennyei itókában nem vásott a fo­guk soha, lévén az ő megszokott házi italuk a komisz, bunda pálinka, más néven gersemicze. ! Méltó ihlettel is­szák tehát férfiak, nők,­­ gyermekek vegyesen. Ki tudja, lesz-e módjuk valaha ilyen mannában duskálkodni?! E szomorú s minden bizon­nyal betelje­sedő előérzetnek adott kifejezést a község ér­demes bírája Mitróka Demeter uram, mikor hosszú köhécseléssel előkészített nagy tósztját elmondta: — Becsületes palaczkfalviak! Ez az első és utolsó alkalom, mikor torkig ihatjátok maga­tokat az isteni szilvaléből. Fogjátok tehát üstö­kön, nehogy elszaladjon! Elmondom! A falu egyetlen dudása, hallomásból-e, vagy ösztönből valami istentelen, kottára le nem irható accordból tuss-félét erőszakolt ki rozoga hangszeréből, mi óriási hatást idézett elő. De azért éljenzésben nem törtek ki. Nem tudják ők, hogy ez a szokás a nagy világban. A helyett tele merték kalapjaikat, össze­­ütötték — kocczintást jelezve — s kellő óvatos­sággal, nehogy a drága ital futásnak eredjen s nagyot nyeltek. Nyeltek, még egyszer mondom, mivel Palaczkfalván nem szokás inni. Az olyanra, ki ezt esetleg feledésből megreszkirozza, nyom­ban „strófát“ szab az érdemes biró. Mikor két bordónak nyakára hágtak, az asszonynépség nem fért a bőrébe. Viszketett a talpa, mozgott a tenyere, félre csúszott a kontya, s örömárban úszott a szeme. Mikor pedig a palaczkfalvi asszonyoknál e tünetek jelentkeznek, nem szabadul meg tőlük

Next