Pécsi Közlöny, 1894. április (2. évfolyam, 46. szám)

1894-04-24 / 46. szám

4 mind szavalásra kifejező volt. Szakács Andor Barnabát elég érthetően szavalta. Balla és Rónay szintén hozzájárultak az összhatáshoz és Sághyné sem rontott. A Staffage, a környezet és a dekoráció elég sze­gényes volt. No de talán nehéz­ is többet nyúj­tani ! Közgazdaság. A miniszter rendelete a szőlőoltás ügyében minap érkezett városunk hatóságához a következő tartalommal: „A múlt évekhez képest a folyó év megfelelő időszakaiban ismét a legkiterjedettebb módon alkalmat kívánok nyújtani ahhoz, hogy szőlőbirtokosaink és szőlő­­mivelőink a szőlőoltási eljárásokban a gya­korlati ügyességet és jártasságot elsajátíthas­sák. E célból a­z. évi március, április és május hónapjaiban fa-, május és június hónapokban pedig zöldoltási tanfolyamok tartását rendelem el. A tanfolyamok eredményesebbé tétele cél­jából a fás oltványok készítésének bemutatásán kívül az oltványok eliskolázására a további ke­zelést is bemutatni kívánom az érdeklődőknek. Minthogy pedig a hazánkban ismert fásoltási eljárások közül a paulis-barackai telepen gyakorlatban levő Richter féle eljárás a nagy­ban való oltvány készítésénél eddig a legcél­szerűbbnek bizonyult, főleg ezen oltási eljárás ismeretét kívánom terjeszteni. Ily tanfolyamok a­hol a paulis barackai oltványkészítési mód az oltványok elültetése és további kezelése is bemutattatik, a budapesti, érdiószegi, tarcali, ménesi, pozsonyi, és tapolcai vincellériskolák­ban, továbbá a nagykárolyi, pécsi, szendrői és fehértemplomi amerikai szőlőtelepeken tar­tatnak ,s a vincellériskolák igazgatói úgy mint az amerikai szőlőtelepek vezetői utasíttat­­nak, hogy a tanfolyamok megtartásának idejét a közeli vidék érdekeltségének tudomására hozzák. Azon felül utasítottam a szőlészeti és borászati felügyelőket, hogy a működésük kö­rébe osztott vármegyék azon városaiban és köz­ségeiben is lehetőleg tartsanak fás és zöldoltási tanfolyamokat, a­hol a törvényhatóságok, váro­sok, községek, vagy egyletek ily tanfolyamok tartását óhajtják és a­hol az oltásra alkalmas anyag már rendelkezésre áll. Úgy a fás mint a zöld oltási tanfolyamokra két-két dijat tűzök ki, úgymint első díjul 1 darab 10 frankos aranyat, második díjul pedig három darab ezüst forintot. Ily díjazott tanfolyam mind a fás mind pedig a zöld oltásra nézve egy-egy vármegye területén rendszerint csak egy, és pedig a vármegyei gazdasági egyesület által egyetértőleg kijelölendő helyen tartható meg E két (egy fás- és egy zöld oltási) díjazott tanfolyamon felül több díjazott tanfolyamot egy vármegye területén csak kivételesen s csak indokolt felterjesztésre engedélyezhetnék. Ebből kifolyólag felhívom a közönséget, hogy a dijak utalványozása iránt annak idején te­gyen hozzám fölterjesztést.“ Közvetett adó Magyarországban és Ausztriában. Az 1892. évben a közvetett adók a következő eredményt érték el : Ma­gyarországban 51.321.105 frt., az előző évvel szemben 3 és fél mill. frttal több ; Ausztriában 113.005.178 frt. (-j- 1.7 mill. frt.); Boszniá­ban és Hercegovinában 526.481 frt., (-j- 61 ezer frt.) Ezen adók közt első helyet foglal el a szeszadó, mely Magyarországban 29,565.725 frtot (-1- 2 11% mill.), Ausztriában pedig 32,943.755 frtot (-1- 1­ 3 mill.) jövedel­mezett. A szeszadó a két államot együtvéve az összes közvetett adók 38 °/- át teszi. A s­ö­r a­d­ó Magyarországban 2,380.885 frtot (+ 1 mill.), Ausztriában ellenben 30,519.874 frtot (ff- 2.7 mill.) hozott az állam konyhájára. A cukoradó Magyarországban 4,604.094 frtot (-j- 352 ezer), Ausztriában pedig 25,651.599 frtot (-j- 3­7 mill.) eredményezett. A b­o­r­a­d­ó Magyarországban 5,216.216 frtot (- 621 ezer), Ausztriában 5,768.509 frtot (+ 12 milli) ért el. A h u s a­d­ó Magyaror­szágban 3,242.454 frtot (+ 104 ezer), Auszt­riában 6,723.695 frtot (-j- 714 ezer) tett ki. A petróleumadó Magyarországban 5,396.431 frttal (-j- 333 ezer), Ausztriában 5,433.845 frttal (-j- 355 ezer) járult az állam­­háztartáshoz.­­ Ezek szerint tehát hazánkban a borfogyasztási adó tetemesen kevesebbet jövedelmezett mint az előző évben, a söradó ellenben megkétszereződött. Érdekes az is, hogy Ausztriában a húsfogyasztási adó két­­-annyit hoz, mint nálunk, — a söradó pedig 7-szer annyit. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1894. április 24. Felelő­s szerkesztő­ és kiadó-tulajdonos : RÉZBÁNYAY JÁNOS. Nyomatott Taizs Józsefnél Pécsett. Gabona-árjegyzék Pécs «rab. kir. városába» 1894 -ii április hó 21 én tart­ott heti vak arról. Az árak métermázsánként számíttatnak ) őszi — írt — _ „írt Búza •) tavaszi— 9_ _ ) aj 6 .. 60­6• 50 Kétszeres ) 6 . . — . —— — aj . . 5 505 40 ) 0.................... — —— r — ’ aj . . . . 5 . 305 20 ) őszi , _ ____ Árpa ) tavaszi — . —— — ) uj . _—* -) Őszi . .— _ Zab ) tavaszi . 6 „ 606 40 ) uj ... * V— — Repcze) .................... !» ~~— uj— Bükköny\ , ,n n .— Kukoricza t­ó— 140 ) nj 5 205 10 JÓZSEF föherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítói Alapittatott 1800 WSÉ GYŐRÖTT. Alapittatott 1800.­­ Ajánljuk a főt. klérusnak becses figyelmébe kitűnő minőségben és az egyház rendeletei szerint valódi , tiszta méhviaszból készített templomi és egyéb gyertyáinkat.­­ Elsőrendű valódi tiszta méh­viasz-gyertya, kilogrammja a legkisebb alaktól a legnagyobbig bármely nagyságban 2 frt 50 kr. = 5 korona. Elsőrendű húsvéti méhviasz-gyertya, bármely súlyban kilogrammonként 2 frt 60 kr. == 5 korona & 20 fillér. Sárga méhviasz­gyertya a nagyheti egyházi szertartásokhoz és gyászisteni tisztelethez kilogrammonkint bárm w mily méretekben, 2 frt 20 kr.­­ 4 korona 40 fillér. Másodrendű viaszgyertya, bármily alakban és nagyságban, kilogrammonkint 2 írt 10 kr.­­ 4 korona 20 fillér.­­ Másodrendű húsvéti viaszgyertya, tetszés szerinti nagyságban, kilogrammonkint 2 frt 20 kr.­­ 4 korona 40 fillér. Mű­ viasz­gyertya, 1 kilogramm 1 frt 40 kr.­­ 2 korona 80 fillér. Részletes árjegyzékkel kívánatra bérmentve készséggel szállítjuk. ^ Bármily fajta viaszgyertyát 10 kilogramm mennyiségtől kezdve Ausztria - Magyarország bármely­­ posta-, vasút-, vagy hajó­állomására díjmentesen csomagolva bérmentve szállítjuk. C­égünk számos előkelő kitüntetéssel és elismeréssel rendelkezik. Teljes tisztelettel ZECHMEISTER K. és FIA. XX NYILATKOZAT. Zechmeister K. és Fia győri méz- és viasz-áru üzletét bárkinek legjobb lelkiismerettel ajánlom. Az árunak valódi tiszta méhviasz minősége és szagtalan, füstnélküli, egyenletes égése, a megren- XX­delés pontos és lelkiismeretes teljesítése, amely körülményekről a pécsi székesegyház és mások részére tett több­e­ évi megrendelés alapján meggyőződtem, oly jeles és előnyös tulajdonok, melyeknél fogva a főtisztelendő klerus-­­ nak a nevezett czéget legjobb lelkiismerettel ajánlhatom. — Pécsett, 1893. évi szeptember hó 28-án. In Götz Sándor, succentor és sekrestyeigazgató.

Next