Pécsi Közlöny, 1894. július (2. évfolyam, 73-86. szám)
1894-07-03 / 74. szám
II. évfolyam. 74. szám. Pécs, 1894. julius 3. PÉCSI KÖZLÖM POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár: Hirdetések elfogadtatnak: Egész évre ... 6 frt. Il Negyedévre. . 1 frt 50 kr. A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányay Félévre............3 frt. || Egyes szám ára 4 kr. János kereskedésében. — A Taizs-féle nyomdában. Előfizetések, reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők Deák utcza 15-ik szám. ||tiflÉ£&ÉfeíÉ£ÉIÉflNflÍMll A magyar orvosok és természetvizsgálók Pécsett. A fellobogózott város ünnepies szint mutat. Az élénk sürgés-forgás arra vall, hogy vendégek vannak a városban. Nem fejedelmi vendég az, kinek fogadtatására készültünk, hanem a tudományok művelői, kik eszmecsere útján nemzetünk tudományos színvonalának emelését célozzák. »Ilyen bölcsek mozdítják elő, gr. Széchenyi István szavai szerint, a józan nemzeti közszellemet, ilyeneknek nagyobb vagy kisebb száma, alkotja egy ország nagyobb vagy kisebb erejét... Közintelligencia, ez a valódi erő, ennél nagyobb hatalom nem létezik, s ezt a lehető legnagyobb fokban kifejleszteni, legszentebb hazafiai kötelességünk, mert ennél nagyobb jót nem tehetünk hazánknak.« Hogy a nagy hazafi az ész és szív harmonikus fejlesztésébe helyezte a tudomány feladatát, az kitetszik nemcsak írott műveiből, hanem életéből is, minthogy vallási kötelmeinek gyakorlásában minden adott alkalommal jó példával járt elő honfitársainak. Az ily értelemben vett közműveltség teszi versenyképesekké a nemzeteket. A magyar nemzetről még ellenségei is elismerik, hogy kiváló szellemi és erkölcsi tulajdonokkal van megáldva a Teremtőtől. Márpedig, valamint a kedvező égalji és talajviszonyok rendkívül nagy tényezőt képeznek arra nézve, hogy a növény vagy gyümölcsfajok kedvezően fejlődjenek és dúsan fizessék meg a költséget és fáradságot, Egy hasonlókép már nagy előnynek nevezhető, ha valamely nemzet kiváló képességgel bír a műveltség befogadása és elsajátítására. Ekkor csak az szükséges, hogy kitartó szorgalommal használja fel a nemzet istentől nyert tehetségeit a műveltségnek minél nagyobb fokú elsajátítására. E mellett nem szabad megfeledkeznie arról sem, hogy a civilizáció összes vívmányai csak akkor válnak áldásosakká a nemzetre nézve, csak akkor válnak a nemzeti erősödés, a nemzeti emelkedés és nagyság tényezőivé , ha nem hanyagoljuk el azon erkölcsi tulajdonok egyidejű, párhuzamos fejlesztését, melyek azt eszközük, hogy tudásunkat mind a magunk, mind a mások boldogítására használjuk. »Az ész maga nemcsak hogy boldoggá nem tesz, de még a boldogságra érdemessé sem« mondja dr. Eötvös József. Kívánjuk, hogy tudósaink működése minél áldásosabb legyen a hazára. A működésekre vonatkozó részleteket itt közöljük olvasóinkkal. A megérkezés. A vándorgyűlésre jött vendégeinket vasárnap este szépszámú, intelligens közönség fogadta a pályaudvar perronján. Hivatalos üdvözlés nem volt ugyan, de annál melegebb, bensőbb volt a fogadtatás. A vendégek az elegendő számú hintókra ülve, hosszú kocsisorban indultak a város felé és már a bevonulás alkalmával megismerkedtek városunk legjelesebb sajátlagosságával, a pécsi porral, mely a fogatok által fölkavarva, átláthatlanná tette a légkört. A tettyei forrás ugyanis megapadt, annak vizével öntözni nem lehet, a balokányi mocsár sötétzöld tartalma pedig nagy illatot terjeszt, evvel öntözni tehát nem szabad. A „Mátyás király“-nál végetért a por, de nyomban felváltotta az irgalmas utca irgalmatlan döcögőssége.Így szerencsésen szállásaikra érve, később a nemzeti kaszinó helyiségeiben ismerkedési estélyre jöttek össze. A vándorgyűlésnek eddig megjelent tagjai, a pécsieket nem számítva, ezek : Chyzer Kornél min. tan., Lakics Ferenc számtanácsos, Szalkay Gyula államtitkár, Gerlóczy Zsigmond főorvos, Bors Lajos orvos, Prochnov József főorvos, Lendl Adolf műegyetemi tanár, Glück Ignác t. széki orvos, Kreude István műszerész, Siklósy Gyula egyetemi tanársegéd és Kaiser Károly belügyminiszteri orvos — valamennyien Budapestről. — Hanusz István főreálisk. igazg. Kecskemétről, Jellasich Károly orvos Dárdáról, Glancer Gyula bányamérnök Szabolcsról, Slézinger Dávid orvos Pécsváradról, Thomán Dávid főorvos Homonnáról és Rüll János orvos Mohácsról. Cséri János, orvos ; Molnár Nándor, gyógyszerész ; Mohr Mihály, orvos ; Szterényi Hugó, tanár ; Morelli Károly, orvos; Béla Pál, orvos; Schächter Miksa, orvos; Hegedűs János, főtörzsorvos ; Temesvári Rezső, nőorvos ; Hegedűs Béla, mérnök ; Entz Géza, műegyetemi tanár ; Feleki Hugó, műtőorvos ; Zwillinger Hugó, gégeorvos ; Lichtenberg Kornél, fülorvos ; Verebélyi, egyetemi tanár; Dulácskay Géza, főorvos; Barbás József, főorvos ; Szenes Zsigmond, kórh. orvos ; Justus Jakab, tanársegéd ; Feuer Náthán, egyet. m. tanár ; Kuthy Dezső, orvos ; Grósz Gyula, gyermekorvos; Batizfalvi Samu, egyet, m. tanár; Grósz Emil, egyet, tanársegéd ; Grúber Sándor, orvos ; Donáth Gyula, egyet, m. tanár — valamennyien Budapestről. — Boskovics Mór, orvos Báttaszékről; Rozsnyay Mátyás, gyógyszerész Aradról ; Bécsi Gedeon, kórház-igazg. Temesvárról; Reinfeld Károly, orvos Eszékről; Szilágyi Károly, gyógyszerész, Pelsőcről; Bartha János, főorvos Kolozsvárról. A megnyitó közgyűlés. Tegnap reggeli 10 órára volt hirdetve a városunkban időző orvosok és természettudósok XXVII. vándorgyűlésének ünnepélyes megnyitása a tornacsarnokban. Úgy fél tíz óra felé már jöttek a tudósok, 10 órára meg már egészen megtelt a terem. A hallgatóság soraiban ott láttuk Rózsa Bertalan tábornokot, Dobszay kanonokot, Littke József iparkamarai elnököt stb. Kardos Kálmán főispán elfoglalva elnöki székét, magas lendületű és költői szépségekben gazdag beszéddel nyitja meg a közgyűlést. Visszatekint a tudomány 50 év előtti állapotjára, kifejti, mily óriási befolyással bírnak a vándorgyűlések a tudomány előrevitelére ; nemcsak a tudományosságot terjesztik, hanem megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek a magyarosodásnak is. Riadó éljenzés követte a főispán szavait, melynek elmúltával Ágh dr. felolvassa dr. Dulánszky Nándor püspök ő exolájának levelét, melyben kimaradását menti ki egészségi állapota miatt; egyszersmind 2000 koronát ajánl fel tetszésszerinti célra. Elnöklő főispán úr köszönetet szavaztat érte, élénk éljenzés közt; egy bizottságot indítványoz, élén Ghyzer Kornél miniszteri tanácsossal, az adomány megköszönésére. Majd Aidinger kir. tanácsos, polgármester üdvözli a gyűlést Pécs városa nevében. Köszönetét fejezi ki az illetékes köröknek azért, hogy a vándorgyűlés helyéül Pécs szab. kir. várost választották. Majd ügyesen áttér a természettudományok feladatára, céljára; a városban észrevehető haladást jórészben az ezelőtt itt félszázaddal megtartott vándorgyűlésnek tulajdonítja. Az egybegyűlteknek felajánlja végül a város közönsége nevében az „Emléknapok“-at. Még egyszer üdvözli a tudósokat. (Éljenzés.) Sa kis központi választmányi titkár a választmány belső ügyeivel foglalkozik. A brassói és pécsi vándorgyűlések közt elmúlt 2 évi időközben történtekről számol be. Beszéde végén kiemeli a gyűlések fontosságát és szükségességét. Ágh Timót dr. biz. titkár felolvassa az üdvözlő iratokat. A vándorgyűlésen a Magyar Tud. Akadémia és a Magyar Természettudományi Társulat Enz Géza dr . a „Matematikai és Fizikai Társulat“ Dobszay kanonok és Makay főreális tanár képviseletében vesz részt. Azonkívül üdvözli a gyűlést és részt vesz benne a Geológiai Társulat, a Bihar megyei Orvos- Gyógyszerész-Természet