Pécsi Közlöny, 1895. február (3. évfolyam, 14-24. szám)

1895-02-03 / 14. szám

189­5. február 2. „Pécsi Közlöny* — A kik egymást kergetik. Pulszky Guszti államtitkársága rövid volt, mint a nyúl farka. Az uj miniszter nem találta szükségesnek igénybe venni szol­gálatait és tehetségét, melyet Zurányban oly túl magasra becsültek — s a király en­nélfogva elbocsátotta Pulszky urat. He­lyébe Fenyvessy (szép) Ferenc képviselő fog kineveztetni, aki, bár ellen­ádasa volt mindig Pulszkynak, őt mégis — mint ko­csikerék a másikat — folyton nyomon kö­veti : a nemzeti párt faképnél hagyásában s most az államtitkárságban. Zászlóbontás. Ahogy már említettük, a néppárt, mint politikai párt, bár tényleg már Szé­kesfehérvárott létesült, formailag e héten alakult meg Budapesten, amennyiben a vezérférfiak megállapították a programmot, mely jövő működésünkben irányt adó ve­zérfonalként fog szolgálni. A­ki életének és létének legfőbb célját a mindenható állam céljaival nem azonosítja, hanem in­kább egy emberi magasabb rendeltetést ismer, melynek elérésére egyik segítő esz­­közül, biztosítékul az állami törvény és hatalom rendeltetett; aki tehát nem az államot, hanem az embert tekinti öncélú­nak s el tudja magát határozni a hamis elvek és hazug jelszavak ellen való föl­lépésre, férfias küzdelemre , az sorakozzék a kibontott zászló alá. Utunk, a közjó útja, ki van jelölve; célunk kitűzve, óhajaink körülvonalazva — kövessük vezéreinket, fogadjunk hűséget elveinknek. A megala­kulás után jön a szervezkedés nagy mun­kája vidékek és kerületek szerint ; ezután a kölcsönös érintkezés és együttérzés gon­dos ápolása és csak így a siker. A programm a következő : A párt célul tűzte ki, hogy társadal­munknak keresztény jellegét megóvja s a katolikus egyházon , valamint általában a kereszténységen ejtett sérelmeket orvo­solja ; a nemzet és a nép közgazdasági és politikai érdekeit felkarolja. ven gyászindulóját, nem állunk meg vele a »Kegyeleti temetkezési intézetnek ko­porsók­ és koszorúkkal teli kirakatánál, de ellenkezőleg rendes képzetkörétől el­vonjuk, tartózkodási helye megváltoztatá­sára, utazásra bírjuk. Tény, hogy ha az ellentéteket sikerül elnyomni, a feledésbe ment képzet ismét előáll. Nehezebb fe­ledni, mint emlékezni, mert mindig köny­­nyebb a segítő képezetek előállítása, mint az ellentétek tervszerű előidézése. A fele­désnek is vannak zászlóvivői, így nem ritkán a betegségből felüdülő eltéveszt egész mondatokat. A szórakozott profesz­­szor tipikus alak a németeknél. Mind az emlékezés, mind a feledés kedves az emberre a maga idejében : jó napokat éltünk, édes az emlékezet , fájda­lom gyötört, szívesen látott vendég a fe­ledés. *) Annak a különös jelenségnek a ma­gyarázatát szerettük volna itt hallani, hogy miért a legjobb emlékezők a hitelezők, a legjobb feledők pedig az adósok ? (A szerk.) Wass Albert. Ezen egyetemes alapon tehát minden keresztény hívőt a kölcsönös és egymás­sal kiegyeztethető érdekek megvédése vé­gett befogad. A néppárt mint önálló politikai párt a magyar közjog és ennek kiegészítő ré­szét képező 1867. kiegyezés alapján ala­kulván meg, programmja a következő : 1. Követeljük a kötelező polgári há­zasság és állami anyakönyvvezetésről szóló törvények revízióját. 2. Küzdeni fogunk oly rendeletek és törvényjavaslatok ellen, melyek a keresz­ténység szellemével ellenkeznek, avagy a tövényesen bevett vallásfelekezetek között az ország érdekében visszaállítandó békés egyetértést veszélyeztetnék. A vallásfelekezetek jogait és szabad­ságát tiszteletben tartjuk és megóvni kí­vánjuk, de viszont a katolikus egyházat megillető jogokat és szabadságot követeljük. 3. Követeljük a katolikus autonómiát és ebből kifolyólag a katolikus alapok és alapítványok kiadását. 4. Védelmezni fogjuk a népoktatási törvények által úgy a katolikusok, mint a felekezetek számára biztosított közoktatási szabadságot és követeljük annak kiterjesz­tését a tanügy minden fokozatára 5. Magyarország első­sorban föld­művelő állam lévén, a gazdaközönség, fő­leg a kisgazdák eddig elhanyagolt érdekei­nek, szeszadó-, vám- és forgalmi politiká­ban való kellő figyelembe vételét köve­teljük. 6. Követeljük mindazon törvényes intézkedések megtételét, melyek a földmű­velő népnek a hazában való megélhetését és gyarapodását biztosíthatják. 7. Követeljük, hogy a kisgazdák és kisiparosok hiteligényei, állami támogatás mellett létesítendő szövetkezeti és egyéb megfelelő intézmények útján kielégítést nyerjenek. Továbbá támogatni fogunk min­den oly törekvést, melynek célja a mező­­gazdasági és kisipari terményeknek kedve­zőbb értékesítése. 8. Követeljük egy igazságosabb adó­rendszer megalkotását, hazai viszonyaink­nak megfelelő adómentes létminimumnak törvényes megállapítását és a tőzsdeadó behozatalát. 9. Követeljük az adókezelés egyszerű­sítését, különösen e kezelésnek oly módon való eszközlését, hogy azt minden adózó megérthesse és saját érdekében kellőleg ellenőrizhesse. 10. Pártunk a kisiparost és munkást a nagy iparral és tőkével való verseny­ben az állam által kívánja az őt megillető védelemben részesíttetni. 11. Követeljük a munkaadó és mun­kás közti viszonynak szabályozását és kü­lönösen a munkás családi, erkölcsi és egészségi érdekeinek megóvását, továbbá a munkás­biztosítások nagyobb mérvű ki­­terjesztését, a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvény szigorítását. 12. A közigazgatás rendezésére nézve a néppárt akkor fejti ki álláspontját, mikor erre nézve a kormány javaslatait elő fogja terjeszteni, de már most köve­teljük a közigazgatás javítását és ellenez­zük annak minden oly irányú szervezését, mely a polgárok közreműködésének kizá­rásával az állami omnipotenciát növel­hetné. 13. Pártunk a nemzetiségek iránt tel­jes előzékenységgel kíván viseltetni és igé­nyeiket, a­mennyiben azok a magyar állam egységével és nemzeti jellegével megegyeztethetők, méltányolni fogja és őket igazságos és méltányos eljárásban kívánja részesíttetni. 14. Követeljük a választási vissza­élések orvoslását és az igazolási eljárás­nak megfelelőbb módon való szabályozását. Tudjuk azt, hogy a cenzus, a válasz­tókerületek beosztása és a választás kö­rüli eljárás sok tekintetben ki nem elégítő és számos visszaélésre ad alkalmat. Ezek­nek szabályozását is szorgalmazni fogjuk. — A néppárt központi végrehajtó bizott­sága a budapesti értekezleten megválaszta­tott s egy központi iroda felállítását hatá­rozták el, melynek vezetésével Molnár Já­nos komáromi plébánost bízták meg, kinek helyére a prímás hír szerint gróf Majláth Gusztáv esztergomi tanulmányi felügyelőt fogja adminisztrátorként Komáromba küldeni. 3 Levelezés. 1. A P. K. múlt csütörtöki számának »Le­velezés” rovatában valaki ugyancsak rám teríti a vizes lepedőt. Hé, atyafi — pirít rám az illető úr, ha már a tanítóság számára jogot kérni merészeltél arra nézve, hogy a »Közlönyt* ti is magatokénak mond­hassátok ; tiltakoztál az ellen, hogy az • mienk* legyen : hát most állj elő tan­ügyi cikkeiddel, hadd lássuk, mit tudsz. S mindjárt cikktárgygyal is kedveskedik, — igen szépen köszönöm. Első kérdésére, mivel azt mindjárt, rövidesen megtehe­tem — az egyszeri fázó s éhező cigány­nyal felelek, aki, midőn kérdezték, hogy melegedni szeretne-e inkább, vagy enni, — így felelt: legjobban szeretnék magam­nak szalonnát pirítani. Második kérdése jobban megállná helyét, főkép, ha szó volna benne arról, hogy kire legyen vonatkoz­tatva a »felügyelet.« Különben ne is fárassza magát N. úr, a kérdések föladásában, fogok én majd magamnak tárgyat találni, csak egyszer — sok­oldalú elfoglaltságom között — annyi üres időt is találjak, amennyi egy tanügyi fejtegetés megírására szükséges. De hát aludtam én, vagy mi, hogy N. ur ébresztget ? ! Hogy azóta a P. Köz­lönybe éppen tanügyi cikket nem írtam ? ! Biztosíthatom N. urat, hogy magam he­lyett — amennyire csekély tehetségem engedi — mindenkor, mindenütt s min­denben eleget teszek, — de még, mit N. ur is elismer, én — a »tanítóság«, tehát nem egyedül a magam — számára kértem mintegy ajtót nyitni a »Közlöny* hasáb­jaira, — hogy azt mi is magunkénak mond­hassuk. Ez éppen nem tiltakozás az ellen, hogy azt önök­­is­ magukénak mondják. Igyen tehát voltakép — bár reám van címezve — a tanítóságnak szól a lecke, mert hát nem egyedül rólam, de — az

Next