Pécsi Közlöny, 1895. február (3. évfolyam, 14-24. szám)
1895-02-03 / 14. szám
1895. február 2. „Pécsi Közlöny* — A kik egymást kergetik. Pulszky Guszti államtitkársága rövid volt, mint a nyúl farka. Az uj miniszter nem találta szükségesnek igénybe venni szolgálatait és tehetségét, melyet Zurányban oly túl magasra becsültek — s a király ennélfogva elbocsátotta Pulszky urat. Helyébe Fenyvessy (szép) Ferenc képviselő fog kineveztetni, aki, bár ellenádasa volt mindig Pulszkynak, őt mégis — mint kocsikerék a másikat — folyton nyomon követi : a nemzeti párt faképnél hagyásában s most az államtitkárságban. Zászlóbontás. Ahogy már említettük, a néppárt, mint politikai párt, bár tényleg már Székesfehérvárott létesült, formailag e héten alakult meg Budapesten, amennyiben a vezérférfiak megállapították a programmot, mely jövő működésünkben irányt adó vezérfonalként fog szolgálni. Aki életének és létének legfőbb célját a mindenható állam céljaival nem azonosítja, hanem inkább egy emberi magasabb rendeltetést ismer, melynek elérésére egyik segítő eszközül, biztosítékul az állami törvény és hatalom rendeltetett; aki tehát nem az államot, hanem az embert tekinti öncélúnak s el tudja magát határozni a hamis elvek és hazug jelszavak ellen való föllépésre, férfias küzdelemre , az sorakozzék a kibontott zászló alá. Utunk, a közjó útja, ki van jelölve; célunk kitűzve, óhajaink körülvonalazva — kövessük vezéreinket, fogadjunk hűséget elveinknek. A megalakulás után jön a szervezkedés nagy munkája vidékek és kerületek szerint ; ezután a kölcsönös érintkezés és együttérzés gondos ápolása és csak így a siker. A programm a következő : A párt célul tűzte ki, hogy társadalmunknak keresztény jellegét megóvja s a katolikus egyházon , valamint általában a kereszténységen ejtett sérelmeket orvosolja ; a nemzet és a nép közgazdasági és politikai érdekeit felkarolja. ven gyászindulóját, nem állunk meg vele a »Kegyeleti temetkezési intézetnek koporsók és koszorúkkal teli kirakatánál, de ellenkezőleg rendes képzetkörétől elvonjuk, tartózkodási helye megváltoztatására, utazásra bírjuk. Tény, hogy ha az ellentéteket sikerül elnyomni, a feledésbe ment képzet ismét előáll. Nehezebb feledni, mint emlékezni, mert mindig könynyebb a segítő képezetek előállítása, mint az ellentétek tervszerű előidézése. A feledésnek is vannak zászlóvivői, így nem ritkán a betegségből felüdülő eltéveszt egész mondatokat. A szórakozott profeszszor tipikus alak a németeknél. Mind az emlékezés, mind a feledés kedves az emberre a maga idejében : jó napokat éltünk, édes az emlékezet , fájdalom gyötört, szívesen látott vendég a feledés. *) Annak a különös jelenségnek a magyarázatát szerettük volna itt hallani, hogy miért a legjobb emlékezők a hitelezők, a legjobb feledők pedig az adósok ? (A szerk.) Wass Albert. Ezen egyetemes alapon tehát minden keresztény hívőt a kölcsönös és egymással kiegyeztethető érdekek megvédése végett befogad. A néppárt mint önálló politikai párt a magyar közjog és ennek kiegészítő részét képező 1867. kiegyezés alapján alakulván meg, programmja a következő : 1. Követeljük a kötelező polgári házasság és állami anyakönyvvezetésről szóló törvények revízióját. 2. Küzdeni fogunk oly rendeletek és törvényjavaslatok ellen, melyek a kereszténység szellemével ellenkeznek, avagy a tövényesen bevett vallásfelekezetek között az ország érdekében visszaállítandó békés egyetértést veszélyeztetnék. A vallásfelekezetek jogait és szabadságát tiszteletben tartjuk és megóvni kívánjuk, de viszont a katolikus egyházat megillető jogokat és szabadságot követeljük. 3. Követeljük a katolikus autonómiát és ebből kifolyólag a katolikus alapok és alapítványok kiadását. 4. Védelmezni fogjuk a népoktatási törvények által úgy a katolikusok, mint a felekezetek számára biztosított közoktatási szabadságot és követeljük annak kiterjesztését a tanügy minden fokozatára 5. Magyarország elsősorban földművelő állam lévén, a gazdaközönség, főleg a kisgazdák eddig elhanyagolt érdekeinek, szeszadó-, vám- és forgalmi politikában való kellő figyelembe vételét követeljük. 6. Követeljük mindazon törvényes intézkedések megtételét, melyek a földművelő népnek a hazában való megélhetését és gyarapodását biztosíthatják. 7. Követeljük, hogy a kisgazdák és kisiparosok hiteligényei, állami támogatás mellett létesítendő szövetkezeti és egyéb megfelelő intézmények útján kielégítést nyerjenek. Továbbá támogatni fogunk minden oly törekvést, melynek célja a mezőgazdasági és kisipari terményeknek kedvezőbb értékesítése. 8. Követeljük egy igazságosabb adórendszer megalkotását, hazai viszonyainknak megfelelő adómentes létminimumnak törvényes megállapítását és a tőzsdeadó behozatalát. 9. Követeljük az adókezelés egyszerűsítését, különösen e kezelésnek oly módon való eszközlését, hogy azt minden adózó megérthesse és saját érdekében kellőleg ellenőrizhesse. 10. Pártunk a kisiparost és munkást a nagy iparral és tőkével való versenyben az állam által kívánja az őt megillető védelemben részesíttetni. 11. Követeljük a munkaadó és munkás közti viszonynak szabályozását és különösen a munkás családi, erkölcsi és egészségi érdekeinek megóvását, továbbá a munkásbiztosítások nagyobb mérvű kiterjesztését, a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvény szigorítását. 12. A közigazgatás rendezésére nézve a néppárt akkor fejti ki álláspontját, mikor erre nézve a kormány javaslatait elő fogja terjeszteni, de már most követeljük a közigazgatás javítását és ellenezzük annak minden oly irányú szervezését, mely a polgárok közreműködésének kizárásával az állami omnipotenciát növelhetné. 13. Pártunk a nemzetiségek iránt teljes előzékenységgel kíván viseltetni és igényeiket, amennyiben azok a magyar állam egységével és nemzeti jellegével megegyeztethetők, méltányolni fogja és őket igazságos és méltányos eljárásban kívánja részesíttetni. 14. Követeljük a választási visszaélések orvoslását és az igazolási eljárásnak megfelelőbb módon való szabályozását. Tudjuk azt, hogy a cenzus, a választókerületek beosztása és a választás körüli eljárás sok tekintetben ki nem elégítő és számos visszaélésre ad alkalmat. Ezeknek szabályozását is szorgalmazni fogjuk. — A néppárt központi végrehajtó bizottsága a budapesti értekezleten megválasztatott s egy központi iroda felállítását határozták el, melynek vezetésével Molnár János komáromi plébánost bízták meg, kinek helyére a prímás hír szerint gróf Majláth Gusztáv esztergomi tanulmányi felügyelőt fogja adminisztrátorként Komáromba küldeni. 3 Levelezés. 1. A P. K. múlt csütörtöki számának »Levelezés” rovatában valaki ugyancsak rám teríti a vizes lepedőt. Hé, atyafi — pirít rám az illető úr, ha már a tanítóság számára jogot kérni merészeltél arra nézve, hogy a »Közlönyt* ti is magatokénak mondhassátok ; tiltakoztál az ellen, hogy az • mienk* legyen : hát most állj elő tanügyi cikkeiddel, hadd lássuk, mit tudsz. S mindjárt cikktárgygyal is kedveskedik, — igen szépen köszönöm. Első kérdésére, mivel azt mindjárt, rövidesen megtehetem — az egyszeri fázó s éhező cigánynyal felelek, aki, midőn kérdezték, hogy melegedni szeretne-e inkább, vagy enni, — így felelt: legjobban szeretnék magamnak szalonnát pirítani. Második kérdése jobban megállná helyét, főkép, ha szó volna benne arról, hogy kire legyen vonatkoztatva a »felügyelet.« Különben ne is fárassza magát N. úr, a kérdések föladásában, fogok én majd magamnak tárgyat találni, csak egyszer — sokoldalú elfoglaltságom között — annyi üres időt is találjak, amennyi egy tanügyi fejtegetés megírására szükséges. De hát aludtam én, vagy mi, hogy N. ur ébresztget ? ! Hogy azóta a P. Közlönybe éppen tanügyi cikket nem írtam ? ! Biztosíthatom N. urat, hogy magam helyett — amennyire csekély tehetségem engedi — mindenkor, mindenütt s mindenben eleget teszek, — de még, mit N. ur is elismer, én — a »tanítóság«, tehát nem egyedül a magam — számára kértem mintegy ajtót nyitni a »Közlöny* hasábjaira, — hogy azt mi is magunkénak mondhassuk. Ez éppen nem tiltakozás az ellen, hogy azt önökis magukénak mondják. Igyen tehát voltakép — bár reám van címezve — a tanítóságnak szól a lecke, mert hát nem egyedül rólam, de — az