Pécsi Közlöny, 1895. május (3. évfolyam, 50-62. szám)

1895-05-02 / 50. szám

ül. évfolyam. Pécs, 1895. május 2. 50. szám. PÉCSI KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések, Egész évre . . . . 6 frt. II Negyedévre 1 frt 50 kr. A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányái reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők Félévre ................3 frt. jj Egyes szám ára 4 kr. János kereskedésében. a he. nyomda épületébe. Di fferenciák. (K. Ö.) Mindinkább nyilvánvalóvá lesz már a jelen kormány megalaku­lásakor hangoztatott az az igazság, hogy a Bánffy - kormánynak pro- grammja nincsen. Nem az ellenzék akadályozza meg az országgyűlést törvényhozási működésében, hanem a kormánynak munkaképtelensége. Hogy az országgyűlést foglalkoztatni nem tudja, kevesebb baj, mint oly irányba erőszakolni, melyet a magyar nemzet józan része elitéi. De hát a Bánffy-kormánynak kapóra van az egyházpolitika. Mit is csinálna enélkül ? Az állami közigazgatást, nehogy függetlenségi fegyvertársai érzékeny­ségét próbára tegye, no meg puritán háladatossági ösztönében, munka- programmja közé felvenni nem me- részli. Különben ez, mint nemrégen a „Politikai Hetiszemlé“-ben a sza- badelvüpárt érdemekben megkopaszo­dott elnöke megdönthetien bizonyíté­kokkal támogatva kifejtette, nem is szükséges, mert előbb az egyházpo­litikai törvényeket kell keresztülerő­szakolni és életbeléptetni, s csak ak­kor lehet az állami közigazgatás szer­vezésére gondolni. Ez is csak olyan | liberális fából való vaskarika, milye- | nekben része van a türelmes magyar- j nak már hosszú éveken át. Csak | egyet akarunk megemlíteni. A leg- 1 elemibb politikai körültekintés is min- ! denekelőtt valamely alkotás szüksé- i gessége- s célszerűségéről, valamint I kivihetőségének lehetőségéről gondos- ! kodik s csak ezek előkészítése után, | magáról a biztos alapokra fektethető j törvénytervezetről és nem megfordítva, i Pedig kétséget nem szenved: az egy- | házpolitikai törvények, ha csakugyan I életbe léptethetők lesznek, a közigaz- I gatás jelen szervezete mellett ha- I lomra fognak dőlni Hanem átlátunk a szitán. A füg- j getlenségi párt barátságát biztositani, ! a megyék autonom jogát látszólag j még tisztelni s a gentryosztályt maga : ellen nem zúditani : ezek azok a be í nem vallott indokok, melyek figye- j lembe vételével, igen természetes, a . kormánynak gondolnia sem lehet a | közigazgatás államosítására. A kúria bíráskodási jogát válasz­tási ügyekben szabályozó törvényja­vaslat, mely az ellenzék sürgetésére két esztendővel ezelőtt, külön e célra i összeállított parlamenti bizottsághoz ■ utasittatott, máig sem került az or­szággyűlés elé, mert a kormánynak I eszeágában sincs a választások tisz­taságáról ez utón gondoskodni. A je­lenleg uralkodó zűrzavaros politikai viszonyok között reá nézve életkér­dés fentartani a választásoknál eddig követett erkölcstelen eljárást, mivel csak ily utón: lélekvásárlással, presz- szióval s az erőszak száz nemével képes a győzelmet a maga számára biztositani. És ha kérdezzük a kormányt és pártját, mit csináltak eddig ? büszkén fogják mellüket verni s mondani: egyházpolitikát; modern alapokra fek­tettük Magyarországot. És mit csi­nálnak majd ezután ? Újra csak egy­házpolitikát. A Bánffy-kormány halá­lát jelentené, ha sikerülne ezeket a javaslatokat a napirendről levenni, vagy a módozatokat megtalálni, me­lyek kiegyenlítenék a törvényhozás két háza közt fenforgó ellentéteket. Pedig ezen differenciák kiegyenlíté­sére s a nemzet paciflkációjára vá- lalkoztak Bánffyék. A nemzetet pacifikálni Csáktor­nyái és nyitrai választásokkal, vagy székesfejérvári felköszöntőkkel ugyan nem lehet. Azokat a differenciákat pedig, melyeket az egyházpolitika a A „Pécsi Közlöny“ tárcája. A száműzött. HEVESSI FERENC-től. (Folyt, és vége.) Most gondolt csak Sabatzki — hang­jára. A nagyon is sok és fényes tanujelek minden kétséget kizártak előtte, hogy va­lami különösnek mégis csak kell a torká- han lenni; erre volt elég példája. A kö­zelben fekvő Koltow nevű faluban volt egy iskolamester, ki a zenéhez is értett s igy tanácsért, esetleg iskoláztatás végett ehhez fordult. Az iskolamester szintén rendkívülinek találta hangját és meg is ígérte, hogy oktatni fogja. Sabatzki tehát minden vasárnap Kol- towba ment órát venni és egyúttal a templomi misénél is segédkeztt kitűnő hangjával. A templom közelében állt a szép Nikorowska grófnő palotája s e mel­lett lakott, de csak rövid ideig, a hires különc, Skarbeck gróf, az uj lembergi nagy színház építője. A grófnő két év óta özvegy volt. Skarbeck gróf nögyülölö hírében állott. A j grófnő szép szelleme azonban megvásá- j rolta őt, úgy hogy a meleg szenvedély ! egész hatalmával halmozta el egyszerre [ a grófnőt. Ez azonban még mindig vona- ; kodott a biztos válaszszai, mig a véletlen j egy vasárnapi napon a templomba nem j hozta és itt Sabatzkit énekelni hallotta. I Szerelmes lön Sabatzki varázs-hang- j jába anélkül, hogy öt magát látta volna. ' A mise után pedig arról győződött meg, hogy az énekes ép olyan szép, mint a i milyen bájoló a hangja. Az ismerkedés 1 csakhamar megtörtént és Sabatzki egy al- ! kálómmal elbeszélte meseszerü éleltörté- j netét, egész nyíltan bevallotta jelen állá- j sát is. A grófnő nevetett. — Létezik egy arab elbeszélés, úgy- ! mond. melyben egy herceg a fodrász- I segéd szerepét játsza. Ön sem egyéb, mint [ egy titokteljes herceg, ki nem sokára az I ének fejedelme lesz. A szép özvegy azonnal intézkedett Sabatzki jövőjének biztosítása iránt. Ez ' felmondta állását és énektanitói címmel a grófnő palotájának közelében levő kas­télyba költözött át. A grőfnőuek egyik is­mert s Varsóban tartózkodó olasz énekes­barátja levél utján Koltowba rendeltetett, hogy Sabatzki ennek kitűnő tanmódja sze­rint képezze ki magát. Mint igazi lengyel nő, költséget és fáradságot nem kiméit. A grófnő maga is kellemes és jól iskolázott hanggal birt. Az olasz tanító megérkeztéig maga énekelt a tulboldog Sabatzkival. Ezen énekórák voltak a sokat hánya­tott ember életének legszebb pillanatai, habár Nikorowska grófnő távol állott attól a gondolattól, hogy Sabatzkinak a legcse­kélyebb intimitást is elárulja. Mindamellett az irigy szomszédok rágalmai és ál hírek terjesztése sokáig ti­tokban nem maradhattak. Egy thea-estély alkalmával gróf Skarbecknek arról is refe­ráltak. hogy bizony nem jól állanak akciái, amennyiben az énektanitó iránt a grófnő sokkal nagyobb bizalommal viseltetik, mint a gróf iránt. Skarbeck gróf kártyáit az • asztalra

Next

/
Thumbnails
Contents