Pécsi Közlöny, 1895. június (3. évfolyam, 63-74. szám)
1895-06-02 / 63. szám
1895. junius 2. Pécsi Közlöny reménye« cím alatt kiadta. A belügyminiszter most közrendeletileg felhivta a hatóságokat, hogy a kérdéses munkát, mely mint gyakorlati segédeszközt a hatóságok előtt a szó teljes értelmében nélkülözhetetlen, melegen támogassák s lehetőleg a hivatalok számára szerezzék meg. A miniszter megemlíti, hogy aközigazgatási szakirodalom pártolása és támogatása a közigazgatási hatóságoknak áll érdekében és kötelességében elsősorban. Furcsa! mintha viszont a közigazgatás jósága nem az államnak képezné elsősorban érdekét é s ebből folyólag kötelessége az, hogy az ilyen elvi jelentőségű határozatokat maga az állam adja ki, s lássa el velük a közigazgatási hatóságokat ? De hát a miniszternek könnyebb a buzdítás! Vasúti tervek című minapi közleményünk érdemére vonatkozólag a szegzárd-báttaszéki és a báttaszék-mohácsbaranyavári h. é. vasutak engedélyese. Leopold Lajos vasúti vállalkozó nyilatkozatot tesz közzé, melyből átveszszük a következőket:Az eszme,hogy a Báttaszéktől Mohácsig építendő vasút ne Sátoristya-Maiss- Udvar Főherceglak irányában Baranyavár- Monostorig, hanem Kölked, Dályok, Izsép, Sepse, Herceg-Szőllős felé, Dárdáig vezettessék, — nem itl az engedélyes előtt. Foglalkoztam evvel az eszmével, de a rendelkezésemre álló adatok nem alkalmasak arra, hogy ez időben annak megvalósítására lehetne gondolni. Viszont osztozkodom a cikkíró úr azon nézetében, hogy Kölked, Dályok, Bodolya, Dárda vidékeinek érdekei elég fontosak, hogy az ember azokra is figyelemmel legyen. Ez okból utasítani is fogom technikusaimat, kik a felvételi munkálatokat már legközelebb megkezdeni fogják, hogy tanulmányozzák ezt a vidéket is, hogy azon esetre, ha a Mohácstól folytatandó vasutat nem is lehetne a dárdai irányban vezetni, hogy nem lenne-e lehetséges és érdemes egy szárnyvonal létesítéséhez külön érdekeltségnek megalakítása ? Ezen a téren szívesen fogom látni a t. cikkíró úr közreműködését is, mint egyáltalában mindenkinek támogatását, ki érdeklődik ezen nagy fontosságú vasúti vonal megvalósítása iránt, mely hivatva lesz egy nagy vidék szomorú közgazdasági állapotának új életet teremteni. A slendrián áldozata. Múlt számunkban jelentettük, hogy egy kocsis az országúton lebukott a szekérről és legott szörnyet halt. Mint a vizsgálat kiderítette, a szerencsétlenségnek az indóház-utca elején levő szabályozatlan vízfolyás az oka, melyben a kocsi akkorát zökkent, hogy a rárakott bőröket összetartó kötél fölnyilt, az egész szállítmány széthullott s a kocsis a lovak alá esett.A szomorú előzmény után módot fog most találni a városi hatóság ama vízfolyásnak áthidalására. Tűz Mohácson. A mohácsi gyujtogatók ismét folytatják gaztetteiket. F. hó 29-én éjjel felgyújtották Papp Sándor házát, mely csakhamar porrá égett. A lángok átcsaptak Vince Pálné és Bátai Sándor szomszédos házaira is, amelyek szintén elhamvadtak, még mielőtt a tűzoltók megérkeztek. A kár jelentékeny. A lakosságot ez újabb gyújtogatás rendkívül megfélemlítette. Aki csak teheti, cseréppel fedi a házát. Újabban is száz nádfedelű házat láttak el cserép-tetőzettel. A sétatérről, Pécs városának nevezetességei közé tartozik az ő sétatere. A helyi sajtó egyik alapos észrevételének köszönhetjük, hogy a középső fasort feltöltötték és egyelőre járhatatlanná tették. Az idei szezonra esett a sétatérnek megnagyobbítása is. Arról nem szólunk, hogy a növekmény mind a szépség formáira, mind a gyakorlati haszonvehetőségre nézve kigúnyolja a részarányosságot és a közönség sétáló kedvét. Hallgatással mellőzzük az útépítés tervszerűségétől elütő kocsiútnak a sétatér felől való csatornázási ízléses deszkaburkolatát, mely a rómaik csatornaépítését is megszégyeníti, nem akarjuk részletesen bemutatni a nagyprépost háza felé emelt lépcsőzetet ízléstelen oldalfalaival, mely alkalmatos arra, hogy az alulról vágtató lovak neki menjenek ; nem szólunk sokat az Iskola-utcától a Káptalan-utcára fölvezető »országút« gyalogjárójáról, mely a kocsi-út olyatén kiszélesítését eszközölte, hogy a gyalogjáró nem a köz szélén, hanem inkább közepén maradt — úgy látszik — a Szeifric-féle kert védelmére. De erős megrovásnak vetjük alá ama furcsa útépítést, mely eltűri, vagy akként építi az utat a XIX. században, hogy a várplébánia házának konyhájából kifolyó ,vegyülékes viz" az országút kellő közepére történő becsörgedezésben gyönyörködtesse az arra járókelőket. Halálos ellenségek. Ritter Miklós és Stocker János vékányi németek ki nem állhatták egymást, ártott egyike a másiknak a mivel csak tudott. Stocker állítólag tönkretette Rittert, ki neki adósa volt, de viszont Ritter betört Stockernak pincéjébe s a hordók dugóit kivervén, a bort elfolyatta. Máskor Stockernak présházát felgyújtotta úgy, hogy az földig leégett; ráadásul ugyancsak Stockernak másik présházát dinamittal megrongálta. A pécsi törvényszék a gonosz Rittert 4 évi fegyházra és 60 frt mellékbüntetésre ítélte, de az elítéltet, minthogy felebbezett, egyelőre szabadlábon hagyta. Erre Stocker megijedt s kérte a törvényszéket, hogy inkább őt csukják el addigra, míg Ritter szabadon van, mert különben a megrögzött ellenség most már életére fog törni, miután vagyonát vandál módon elpusztította. A választók összeírása az egész országban most történik. Elvtársainkat figyelmeztetjük az 1875. évi VI. t.-c. 25. §-ra, amely szerint a választókat összeíró küldöttségek ülései nyilvánosak. Menjenek el tehát az összeíró küldöttségek üléseire, hogy tanúi legyenek az összeírásnak. Ha pedig jogaikban sértve érzik magukat, tegyék meg a törvényben körülményesen körülírt lépéseket, hogy a lajstromba felvétessenek, illetőleg azok, kik nem odavalók, abból kihagyassanak. A trieszti általános biztosítótársasaság (Assikurazioni Generali) f. évi május hó 11-én tartott 63-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1894. évi mérlegek. A zárszámadási jelentéséből látjuk, hogy a társaság életbiztositási dijtartaléka 1894. év december hó 31-én 43,200,401 frt 59 krra emelkedett, mig kár- és nyeremény részesülési tartalékok címén 1.083,976 frt 46 kr. vezettetett új számlára elő 1894. december 31-én érvényben volt életbiztositási tőke összegek 169.929,626 frt 03 krra emelkedtek; az életbiztositási ágban az év folyamán bevett dijak 7.074,156 frt 18 krt tettek. A tűz-és szállitmány-biztosítási ágakban a dij és illeték bevétel 9 819,270 frt 01 kr. volt, a miből 2.778,822 frt 4 kr. mint díjtartalék és 602,95 frt 68 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve. Az 1884. december hó 31-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 30.541,700 frt 64 krra emelkedett. Károkért az 1894-ik évben 9.737,614 frt 48 krt. fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kifizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 272.189,320 frt 99 krnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 51.009.119 frt 86 kr. esik, melyet a társaság 158.254 káresetben fizetett. Az értékpapírok árfolyam-ingadozása fedezésére alakított tartalék 1,190.544 frt 33 krral 1,091.467 frt 11 krral gyarapíttatott, úgy, hogy az 1891. december 31-én 2,282 011 frt 44 krt tett ki, dacára annak, hogy a kisorsolás alá eső és a névértékükön beváltható papírok csakis névértékükön vetettek fel a mérlegbe, míg a nyereség tartalék alapszabályszerű mérvében, a részvénytőke fele összegében, vagyis 2.625 000 írtban, a kétes követelések tartaléka 80.000 írttal változatlanul fentartatott. A társaság biztosíték alapjai az idei átutalások folytán 54.990.003 frt 34 krról 58.071.673 frt 84 krra emelkedtek és következőképen vannak elhelyezve 1. Ingatlanok és jelzálog követelések .......................... 7.886,069 frt 48 kr. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök . . . 4.388,122 frt 25 kr. 3. Letéteményezett állampapírokra adott kölcsönök . 52,314 frt 51 kr. 4. Értékpapírok................... 39,020,240 frt .59 kr. 5. Tárcaváltók............... 284,735 frt 02 kr. 6. Folyószámlák (Adósok a hitelezők követeléseinek levonásával)................... 1,244.297 frt 40 kr. 7. Készpénz az intézet pénztáraiban a bankoknál . 1,520.894 frt 59 kr 8. A részvényesek biztosított adó levelei................__31675.000frt^^kr. O. é. 58,971,673 frt 48 kr. Ezeből több mint 15 millió magyar értékekre osuika Az elért 818,536 frt 92 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékul részvényenként 120 frtot aranyban vagyis 300 frankot fizet. A közgyűlés az eszközölt új választásoknál az igazgatótanács magyar tagjait Hegedűs Sándort és dr. Jókai Mórt egyhangúlag ismét megválasztotta. Tanügy. A mohácsvidéki r. k. tanitóegylet i. é. május 30-án tartotta Német- Bólyban ez évi rendes közgyűlését, mely szép számú résztvevő tag jelenlétében folyt le. »Veni Sancte« után Virág Ferenc »A naimi ifjú feltámasztásáról«, Klein Dezső a magyar írvaolvasásból tartott előadást. Ezután levonult az egész közönség a kat. ifj. egylet nagy termébe, hol a programm többi pontjait tárgyalták. Az egész gyűlés azon benyomást tette ránk, hogy a tárgyak sokasága azok alapos megvitatását lehetetlenné teszi. Nagyon is helyén volna egy őszi közgyűlés. A gyűlést követő közös ebéden Prantner Ferenc himesházi esperesnek a tanítókra mondott felköszöntője után Virág Ferenc állt fel és miután tapasztalati tényekből (Néptanoda, Tanügy, Réztolli kötete stb.) kimutatta az egyházi és világi tanférfiak közt levő, őszinteségre épen nem valló agyarkodást, felhívta a tanférfiakat, hogy legyenek egyek úgy az iskolában, mint künn az élet mezején. Ne dobják el a kereszténység isteni elveit, hogy liberálisoknak látszassanak. Beszéltek még : Seregh László, ki az egylet zászlótartóját, Boda elnököt, s ez, ki hadseregét köszöntötte. A legközelebbi közös gyűlés helyéül ismét Német-Bóly lett kiszemelve. 5 Felelős szerkesztő: LINCZB ADOLF. Kiadó-tulajdonos : RÉZBÁNYAY JÁNOS. Lie. nyomda (Madarász Béla) Pécsett, 1895.