Pécsi Közlöny, 1895. július (3. évfolyam, 75-87. szám)
1895-07-04 / 76. szám
2 néz ez a sok anomália, ez a sok baj, még ők a szabadelvűek állnak elő fontoskodó arccal és bámulatos hipokrízissel, hogy orvosságot adjanak a fenyegető veszély ellen, jóllehet ők azok, akik az egyház és a társadalom testét olyannyira beteggé tették. Minduntalan azt mondják, hogy önző intézkedéseik nem sértik a hitelveket ; erre csak azt feleljük, amit már Isten fia felelt a bitvágy rabszolgaságába sülyedt emberiségnek : „Senki, úgymond, két urnák nem szolgálhat.“ „Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak“. Világosak e szavak, tessék megszívlelni. Kár azonban, hogy ez intés nem használ, mert még mindez ideig űzi a liberalizmus az aranyborjú tiszteletét, mint a lelki vakságban szenvedett zsidónép, s kigúnyolja azt, aki katolikusnak, vagy egyáltalában pozitív kereszténynek meri magát vallani. Mi azért mégis katolikusoknak valljuk magunkat, kik nemes öntudatra ébredtünk, s haladéktalanul folytatjuk a megkezdett revindikáció nehéz munkáját. A húsz éven át tartott szomorú letargia elmállott, s igy hisszük és reményeljük, hogy megjön még az igazság diadala, és akkor azok, kik ma nevetnek, sírni fognak. Szommer Gyula, talos lapja-e a kormánynak, avagy a Budapesti Közlöny ; csak azt az egyet látjuk, hogy Fáiknak zsidólapja be van avatva a hivatalos ügyekbe. Ez a német nyelven először kihirdetett Dienstreglement különben az egész, amit az állami papok útjukra kapnak ; a többi szükségletnek beszerzése elég gondot fog még okozni a szegény községeknek. Az előkelőségekre való tekintettel gondoskodva van róla, hogy az illetékes falusi anyakönyvelő helyett esetleg a szolgabíró vagy az alispán (polgármester) adhassa össze a házasuló párodat. A saját házasságának megkötésére pedig az illetékes tisztviselő is illetéktelen. A kihirdetéstől a házasságig rendszerint 3 napnak kell eltelnie. A házasságkötéseket sommásan végezhetik az erre rendelt közegek, tudniillik úgy, hogy meghatározzák a hétnek bizonyos napjait, melyeken párokat összeadnak. Ily napokon aztán a párokat sorban veszik elő s egyik pár a másiknak adja kezébe az ajtókilincset. A házasságkötés ceremóniája nyilvános aktus , azonban bizonyos esetekben a nyilvánosság kizárása is helyet foglalhat. A polgári eskető nemzeti szinű vállszalagot visel hivataloskodása közben. A házasságkötésre az időt lehetőleg úgy kell kitűzni, hogy a jegyesek a vallásukkal járó kötelességeiknek is eleget tehessenek. A rendeletek f. é. október elsején lépnek életbe. — Egyházpolitikai rendeletek. A polgári házasságról, anyakönyvelésről és a gyermekek vallásáról szóló törvények végrehajtására szükséges rendeletek és utasítások július 2-án és a következő napokon jelentek meg a hivatalos lapban. Érdekes, hogy a Pester Lloyd egy nappal előbb közölte szóról-szóra — németre forditva e rendeleteket s igy a hivatalos titkot előre a harangra kötötte. Most már nem vagyunk tisztában azzal, hogy a börze német zsurnálja hivat . A választási törvény módositása. Békés vármegye törvényhatósági bizottsága felírt a választói jogosultság egyenlősítése céljából, hogy az egész országban ugyanazon cenzus alapján adassék a választói jog a polgároknak, hogy megszűnjék ama nagy különbség, mely szerint míg egyes helyeken az 5 frt adót fizető polgár választójoggal bír, addig más helyen 15 frt adó sem elégséges a választói jog elnyerésére. Békés vármegye e feliratáta ami azt bizonyítja, hogy a katolikusoknak is voltak iskoláik. A következő században azonban, papság hiányában, csak a jezsuita rend lelkes tagjai látogatták meg időnként a híveket, hogy a városon kívül fekvő Mindenszentek templomában köztök a hitéletet fönntartsák. Pécs a török hódoltság korában nagy, népes és gazdag kereskedő város volt, mit a következő esemény bizonyít. 1664-ben Zrínyi Miklós bán s Hohenlohe, a németbirodalmi hadak egyik osztályának vezére, Pécs visszafoglalására hadaikkal a város alá szállottak ; mig Hohenlohe a várost ostromolta, Zrínyi a lovassággal az eszéki híd elrontására indult. Ezalatt az elfoglalt város a katonák zsákmánya lett, kik kirabolták s feltörték a raktárakat, pincéket, megraktak 300 kocsit posztó- és ruhával, összeszedték mindenütt az arany és ezüst edényeket, a selyem szőnyegeket, a drágaságokat, sok tevét öszvért és más barmot találtak, lovat pedig 3000-nél többet és pénzt nagy mennyiségben. Egy katona maga 2000 drb arany és 10,000 drb ezüstpénzt zsákmányolt, még a mecsetről is leszedték az ólomfedélzetet. Eközben Zrínyi is visszatért sikerült kirándulásából; a várat azonban faltörő ágyuk hiányában bevenni nem lehetett, mire a kifosztott várost is elhagyták. Buda visszafoglalása után azonban Pécsre is felderült a szabadulás napja. Lajos badeni őrgróf 1686. okt. 16-án megszállotta a várat, melynek 7000-nyi őrsége, ivóvíz szűke miatt tisztjei ellen fellázadva, kegyelemre megadta magát. Az őrgróf , Thüngen tábornok parancsnoksága alatt, keresztény őrséggel látván el a várost, tovább vonult. A szabaddá lett város csakhamar üdülni kezdett, a tudományok is , visszajöttek elfoglalni az iskolák városát. Betelepültek a jezsuiták, kiknek első nevelő intézete a régi hagyomány szerint ugyanazon a helyen állt, ahol a török uralom előtt a plébániai lak volt, t. i. az ■ egykori jezsuita, most plébániatemplom átellenében észak felé fekvő emeletes ház helyén, melyet Ország András építtetett. E házat utóbb Prandau br. özvegye, Peijacsevich Anna grófnő vette meg, most pedig Nádassy Kálmán tulajdona. A jelenleg is virágzó gimnázium alapítója Széchenyi György esztergomi érsek volt, ki 1694-ben 50 ezer írt alapítványt , tett le a jezsuiták számára, egy kollégium emelésére. (Folyt. következik.) „Pécsi Közlöny 1895. julius 4. többi törvényhatóságoknak is megküldte szives hozzájárulás és pártolás végett. — Zsidó anyakönyvvezetők. Tudvalevő dolog, hogy az ország 1885-ben ötszáz zsidó anyakönyvi kerületre osztatott fel. Minden kerületnek anyakönyvvezetőt kellett állítania. Az anyakönyvvezetők egy része veszélyeztetve látván állását az állami anyakönyvek életbeléptetésével, sorsa felől felvilágosítást kérendő, az országos zsidó irodához fordult. Az iroda értesítette az érdekelteket, hogy az egyházpolitikai törvények életbeléptetése a zsidó anyakönyvvezetők állását egyáltalán nem érinti, ők birtokában maradnak az általuk vezetett anyakönyveknek és egyedül ők vannak jogosítva arra, hogy az anyakönyvekből kivonatokat készítsenek. Továbbá azok a rendeletek, a melyek a zsidó anyakönyvvezetők jogait szabályozzák, a zsidó hitközségekkel szemben továbbra is érvényben maradnak. Hírek. Pécs, 1895. julius 4. Találkozó. Lélekemelő ünnepélynek volt tegnap színhelye városunk: ekkor tartották találkozójukat azok, kik a helybeli főgimnáziumban 1885-ben letették az érettségi vizsgálatot. A 37 élő társ közül 22 részt vett az ünnepélyen, a távolmaradók nagyobb része akadályoztatván, üdvözlő sürgönyt és levelet küldött. Megjelentek a volt tanárok közül a 8. osztályban volt osztályfőnök , Incédy Dénes igazgató, továbbá dr. Békefy Remig egyetemi magántanár, ki külön e célból jött le Budapestről, hogy — mint asztali köszöntőjében kifejező — legkedvesebb tanítványait — kiknek a 6. oszályban volt főnöke , — viszontláthassa, ezenkívül a délelőtti ünnepélyen jelen voltak Szegedy Fülöp tanár, aki 8 éven át volt tanárjuk és Zalay Mihály szintén volt tanárjuk. Reggeli 1/210-kor vonultak a főgimnázium 8. osz-ályi terméből a társak Incédy Dénes igazgató úr szobájába, ahol már a többi három tanár egy hegy ült és itt dr. Hánig Ferenc szentszéki jegyző hosszabb beszédben üdvözölte a volt tanárokat és meghivta őket az istentiszteletre s az esti ünnepi lakomára. 10 órakor átvonultak tanáraikkal a belvárosi plébániatemplomba és ott jelen voltak az ünnepélyes »Te Deum«-on és az utána következő nagymisén, melyet Herger József lengyeli plébános tartott két paptársának segédkezése mellett. Ugyanekkor a két mellékoltáron gyászmiséket mondottak; Bitter Illés tiszt. tanár az elhunyt tanulótársakért és Antal György szabolcsi segédlelkész az elhunyt tanárokért. Az előbbi misénél dr. Ferency László ügyvéd, az utóbbinál Jilly Viktor központi szolgabíró segédkeztek a társak és hívek épülésére. Isteni tisztelet után a tanárok volt tanítványaikat a főgimnáziumi kert fái alatt reggelivel megvendégelték s VG 2 órakor Zelesny udvari fényképész helyiségében csoportképben levetették magukat. Délután 3 órakor megtekintették a színházat, 4 órakor a székesegyházat és 107 1 órakor kocsikon kivonultak a temetőbe .