Pécsi Közlöny, 1895. július (3. évfolyam, 75-87. szám)

1895-07-04 / 76. szám

2 néz ez a sok anomália, ez a sok baj, még ők a szabadelvűek állnak elő fon­toskodó arccal és bámulatos hipokrízis­­sel, hogy orvosságot adjanak a fenye­gető veszély ellen, jóllehet ők azok, a­kik az egyház és a társadalom testét oly­annyira beteggé tették. Minduntalan azt mondják, hogy önző intézkedéseik nem sértik a hitel­veket ; erre csak azt feleljük, a­mit már Isten fia felelt a bitvágy rabszolgasá­gába sülyedt emberiségnek : „Senki, úgy­mond, két urnák nem szolgálhat.“ „Nem szolgálhattok Istennek és a Mammon­­nak“. Világosak e szavak, tessék meg­szívlelni. Kár azonban, hogy ez intés nem használ, mert még mindez ideig űzi a liberalizmus az aranyborjú tiszteletét, mint a lelki vakságban szenvedett zsidó­nép, s kigúnyolja azt, a­ki katolikusnak, vagy egyáltalában pozitív kereszténynek meri magát vallani. Mi azért mégis ka­tolikusoknak valljuk magunkat, kik ne­mes öntudatra ébredtünk, s haladékta­lanul folytatjuk a megkezdett revindi­­káció nehéz munkáját. A húsz éven át tartott szomorú letargia elmállott, s igy hisszük és reményeljük, hogy megjön még az igazság diadala, és akkor azok, kik ma nevetnek, sírni fognak. Szommer Gyula,­ talos lapja-e a kormánynak, avagy a Bu­dapesti Közlöny ; csak azt az egyet látjuk, hogy Fáiknak zsidólapja be van avatva a hivatalos ügyekbe. Ez a német nyelven először kihirdetett Dienstreglement külön­ben az egész, a­mit az állami papok út­­jukra kapnak ; a többi szükségletnek be­szerzése elég gondot fog még okozni a szegény községeknek. Az előkelőségekre való tekintettel gondoskodva van róla, hogy az illetékes falusi anyakönyvelő he­lyett esetleg a szolgabíró vagy az alispán (polgármester) adhassa össze a házasuló párodat. A saját házasságának megkötésére pedig az illetékes tisztviselő is illetéktelen. A kihirdetéstől a házasságig rendszerint 3 napnak kell eltelnie. A házasságkötéseket sommásan végezhetik az erre rendelt kö­zegek, tudniillik úgy, hogy meghatározzák a hétnek bizonyos napjait, melyeken pá­rokat összeadnak. Ily napokon aztán a párokat sorban veszik elő s egyik pár a­­ másiknak adja kezébe az ajtókilincset. A házasságkötés ceremóniája nyilvános aktus , azonban bizonyos esetekben a nyilvános­ság kizárása is helyet foglalhat. A polgári eskető nemzeti szinű vállszalagot visel hivataloskodása közben. A házasságkötésre az időt lehetőleg úgy kell kitűzni, hogy a jegyesek a vallásukkal járó kötelességeik­nek is eleget tehessenek. A rendeletek f. é. október elsején lépnek életbe. — Egyházpolitikai rendeletek. A polgári házasságról, anyakönyvelésről és a gyermekek vallásáról szóló törvények végrehajtására szükséges rendeletek és uta­sítások július 2-án és a következő napokon jelentek meg a hivatalos lapban. Érdekes, hogy a Pester Lloyd egy nappal előbb közölte szóról-szóra — németre forditva e rendele­teket s igy a hivatalos titkot előre a harangra kötötte. Most már nem vagyunk tisztában azzal, hogy a börze német zsurnálja hiva­t . A választási törvény módo­­­­sitása. Békés vármegye törvényhatósági­­ bizottsága felírt a választói jogosultság egyenlősítése céljából, hogy az egész ország­­­­ban ugyanazon cenzus alapján adassék a­­ választói jog a polgároknak, hogy megszűn­jék ama nagy különbség, mely szerint míg­­ egyes helyeken az 5 frt adót fizető polgár választó­joggal bír, addig más helyen 15 frt adó sem elégséges a választói jog el­nyerésére. Békés vármegye e feliratát­a a­mi azt bizonyítja, hogy a katolikusok­nak is voltak iskoláik. A következő szá­zadban azonban, papság hiányában, csak a jezsuita­ rend lelkes tagjai látogatták meg időnként a híveket, hogy a városon kívül fekvő Mindenszentek templomában köztök a hitéletet fönntartsák. Pécs a török hódoltság korában nagy, népes és gazdag kereskedő város volt, mit a következő esemény bizonyít. 1664-ben Zrínyi Miklós bán s Hohenlohe, a német­birodalmi hadak egyik osztályának vezére, Pécs visszafoglalására hadaikkal a város alá szállottak ; mig Hohenlohe a várost ostromolta, Zrínyi a lovassággal az eszéki híd elrontására indult. Ezalatt az elfoglalt város a katonák zsákmánya lett, kik ki­rabolták s feltörték a raktárakat, pincéket, megraktak 300 kocsit posztó- és ruhával, összeszedték mindenütt az arany és ezüst edényeket, a selyem szőnyegeket, a drága­ságokat, sok tevét öszvért és más barmot találtak, lovat pedig 3000-nél többet és pénzt nagy mennyiségben. Egy katona maga 2000 drb arany és 10,000 drb ezüst­pénzt zsákmányolt, még a mecsetről is le­szedték az ólomfedélzetet. E­közben Zrínyi is visszatért sikerült kirándulásából; a várat azonban faltörő ágyuk hiányában­­ bevenni nem lehetett, mire a kifosztott várost is elhagyták. Buda visszafoglalása után azonban Pécsre is felderült a szabadulás napja. La­­­­jos badeni őrgróf 1686. okt. 16-án meg­­­­szállotta a várat, melynek 7000-nyi őrsége,­­ ivóvíz szűke miatt tisztjei ellen fellázadva,­­ kegyelemre megadta magát. Az őrgróf , Thüngen tábornok parancsnoksága alatt,­­ keresztény őrséggel látván el a várost, tovább vonult. A szabaddá lett város csak­hamar üdülni kezdett, a tudományok is , visszajöttek elfoglalni az iskolák városát. Betelepültek a jezsuiták, kiknek első­­ nevelő intézete a régi hagyomány szerint ugyanazon a helyen állt, a­hol a török­­ uralom előtt a plébániai lak volt, t. i. az ■ egykori jezsuita, most plébániatemplom­­ átellenében észak felé fekvő emeletes ház­­ helyén, melyet Ország András építtetett.­­ E házat utóbb Prandau br. özvegye, Pe­­i­jacsevich Anna grófnő vette meg, most­­ pedig Nádassy Kálmán tulajdona. A jelenleg is virágzó gimnázium ala­­­­pítója Széchenyi György esztergomi érsek­­ volt, ki 1694-ben 50 ezer írt alapítványt , tett le a jezsuiták számára, egy kollégium emelésére. (Folyt. következik.) „Pécsi Közlöny 1895. julius 4. többi törvényhatóságoknak is megküldte szives hozzájárulás és pártolás végett. — Zsidó anyakönyvvezetők. Tud­valevő dolog, hogy az ország 1885-ben öt­száz zsidó anyakönyvi kerületre osztatott fel. Minden kerületnek anyakönyvvezetőt kellett állítania. Az anyakönyvvezetők egy része veszélyeztetve látván állását az ál­lami anyakönyvek életbeléptetésével, sorsa felől felvilágosítást kérendő, az országos zsidó­ irodához fordult. Az iroda értesítette az érdekelteket, hogy az egyházpolitikai törvények életbeléptetése a zsidó anya­könyvvezetők állását egyáltalán nem érinti, ők birtokában maradnak az általuk veze­tett anyakönyveknek és egyedül ők vannak jogosítva arra, hogy az anyakönyvekből kivonatokat készítsenek. Továbbá azok a rendeletek, a melyek a zsidó anyakönyv­vezetők jogait szabályozzák, a zsidó hit­községekkel szemben továbbra is érvény­ben maradnak. Hírek. Pécs, 1895. julius 4. Találkozó. Lélekemelő ünnepélynek volt tegnap színhelye városunk: ekkor tartották találkozójukat azok, kik a hely­beli főgimnáziumban 1885-ben letették az érettségi vizsgálatot. A 37 élő társ közül 22 részt vett az ünnepélyen, a távolmara­dók nagyobb része akadályoztatván, üd­vözlő sürgönyt és levelet küldött. Megje­lentek a volt tanárok közül a 8. osztály­ban volt osztályfőnök , Incédy Dénes igaz­gató, továbbá dr. Békefy Remig egyetemi­­ magántanár, ki külön e célból jött le Bu­­­­dapestről, hogy — mint asztali köszöntő­­­­jében kifejező — legkedvesebb tanítvá­­­­nyait — kiknek a 6. oszályban volt főnöke , — viszontláthassa, ezenkívül a délelőtti­­ ünnepélyen jelen voltak Szegedy Fülöp­­ tanár, aki 8 éven át volt tanárjuk és Zalay Mihály szintén volt tanárjuk. Reggeli 1/210-kor vonultak a főgimnázium 8. osz-­­­­ályi terméből a társak Incédy Dénes igaz­­­­gató úr szobájába, ahol már a többi három tanár egy hegy ült és itt dr. Hánig Ferenc szentszéki jegyző hosszabb beszédben üd­­­­vözölte a volt tanárokat és meghivta őket az istentiszteletre s az esti ünnepi lako­mára. 10 órakor átvonultak tanáraikkal a belvárosi plébániatemplomba és ott jelen voltak az ünnepélyes »Te Deum«-on és az utána következő nagymisén, melyet Her­­ger József lengyeli plébános tartott két paptársának segédkezése mellett. Ugyan­ekkor a két mellékoltáron gyászmiséket mondottak; Bitter Illés tiszt. tanár az el­hunyt tanulótársakért és Antal György szabolcsi segédlelkész az elhunyt tanárokért. Az előbbi misénél dr. Ferency László ügy­véd, az utóbbinál Jilly Viktor központi szolgabíró segédkeztek a társak és hívek épülésére. Isteni tisztelet után a tanárok volt tanítványaikat a főgimnáziumi kert fái alatt reggelivel megvendégelték s VG 2 órakor Zelesny udvari fényképész helyisé­gében csoportképben levetették magukat. Délután 3 órakor megtekintették a szín­házat, 4 órakor a székesegyházat és 107 1 órakor kocsikon kivonultak a temetőbe .

Next