Pécsi Közlöny, 1895. augusztus (3. évfolyam, 88-99. szám)

1895-08-01 / 88. szám

Ill, évfolyam. Pécs, 1895. csütörtök, augusztus 1. 88. szám. PÉCSI KOZLŰNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár: Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések, Egész évre . ... 6 írt. Negyedévre 1 frt 50 kr. A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányái János kereskedésében. reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők a he. nyomda épületébe. Félévre . . . A püspöki jogliceum ügye. E lap utolsó számában meg volt emlitve, hogy a jogtanár urak közül négyen, névszerint dr. Mutschenbacher Viktor, dr. Bors Emil, dr. Kossuthány Ignác és dr. Kopcsányi Károly a fő­városban jártak, egy emlékiratot nyújtva át dr. Wlassieh Gyula vallás- és köz- oktatásügyi miniszter urnái. Előre bocsátjuk : hogy mi magunk is őszinte szívvel kívánjuk, hogy fen- sőbb tanintézetünk tanári kara fizetés- javításban részesüljön. Lehet, ha me­gyés püspökünk betegeskedése közbe nem jön, Pécs város törvényhatóságával egyetértve találtak volna tán módot ezen nehézségnek — mely a tulajdon- képeni rugóját képezi a nevezett taná­rok jelenlegi akciójának — megoldására. De még ha hosszabb ideig is kellett volna várniok óhajuk megvalósulására, a küszöbön levő kát. autonómia a többi megoldandó kérdésekkel ennek is véget vetett volna. Mindazáltal, bármint le­gyen a dolog, az az egy bizonyos : hogy ilyen eljárást, mint a nevezett tanár urak most elkövettek, bármely hitfele- kezettel szemben meg nem kockáztat­hattak volna. Próbálja meg a kecske­méti vagy más protestáns jogakadémia tanári kara fizetés-javítás címén magá­nak az intézetnek felekezeti jellegét i megtámadni, mint azt a mi jogtanára- j ink megcselekszik országosan hirdetett, j memorandumjokban — vájjon nem-e szembeszáll velők az egész felekezet ? Pedig, hogy az összehasonlítást, folytassuk, ama felekezeti intézetek ta­nárainak csekélyebb díjazással kell meg­elégedniük mint a mieinknek. A mi jog- líceumunknál a kar szenióra, aki első­nek van megnevezve a budapesti depu- tációban. az ötödéves pótlékkal, lakáta- lánynyal, tan- és vizsgadijakkal felmegy körülbelül 3,000 írtra. Ezt annak a megvilágítására hozzuk fel, hogy a helyzet mégsem oly desperátus, hogy a várakozás lehetősége teljesen ki van zárva. Azután még minő indokolással tö- rekesznek céljok elérésére ! Azt állítják, hogy a Szepesgy Ignác pécsi püspök által alapított püspöki jogliceum csak azóta kezdett felekezeti — értsd ka­tolikus — jellegűvé átalakulni, a mióta a pécsi püspök több ezer forint évi segélyben részesíti az intézetet. A mi jelesen Trefort Ágost miniszter idejében történt. Pedig a dolog másképen áll; a halhatatlan alapitó magának és utódai­nak tartotta fenn a tanárok kinevezési jogát, a kormánynak hagyva a felügye­leti jogot, mint az minden felekezeti iskolánál történik. Az ekkép kezdettől fogva, az alapitó szándéka szerint kát. jellegű tanintézet 1885. aug. 8-ki ke­lettel királyi szentesítéssel is megerő- sittetett, az 1836. országgyűlésen pedig hazai törvényeink közé is becikkelyez- tetett. (1836. XXIY. t. c) Egy részről állítják, hogy a püspök­től nyert több ezernyi évi segély kö­vetkeztében vált felekezeti jellegűvé az intézet; más részt meg azon panasz­kodnak, hogy az intézet, melynek nincs gazdája, föntartója, éhenhalásra van kárhoztatva.. Ilyen ellenmondásokba ke­veredik az ember, mikor nem az igaz­ságot választja okoskodása alapjául. Nagyon sajnáljuk a tanár urak eljárását és saját reputációjuk érdeké­ben óhajtottuk volna, hogy ilyen vég­zetes lépés megtételétől óvakodjanak, j Talán ők is úgy járnak, mint az állam­segélyre váró mohácsiak, kiknek azt válaszolta legújabban a közoktatásügyi miniszter: nem lehet, „mert nagyon rosszul áll a budget.“ Kapni ugyan semmit sem kapnak, de a katolikus közvélemény meg elitéli azt, a mit tettek. — Államosítás. A francia forrada­lom uj eszméket hozott felszínre : a vallás helyett az ész kultuszát tűzte ki zászlajára, A „Pécsi Közlöny“ tárcája. Egy ifjú költőnek. Boldog sugár, mely érte telkemet, O, rég’ nem ízlelt drága érezet! Egy szív nyílott meg szemeim előtt, Hogy lássak embert, sohse szenvedőt, Hog'j lássak embert a magasba törni, Lábbal tiporni mindent, a mi földi. Köszöntlek lelkem ideálja te, Kedved’ csalódás sohse verje le. Kutasd az égnek csillagtáborát S haladj ez utón felfelé tovább ; Mutasd e lázas nyugtalan világnak, Hirdesd tanát e béke szent honának. Hirdesd e honnak evangéliumát, Szavad fusson a nagy világon át, Hogy egyesítse mind a népeket Az üdvözítő égi szeretet; S lakjék a sas galambbal, őzikével, S lássuk az Ég kezét, mely áld-vezérel. Törjék a boszu fája el felén, A szenvedélyen győzzön az erény; S amíg az élet tűrni megtanít Verjen a szívben gyökeret a hit : Hogy él az Eszme s győzni fog dicsőén. Bár millió gonosz lesz ellenében. E tan legyen szived legszebb dala ! Egy szebb jövőnek rég várt hajnala, S mig lelked ideálokért hévül, Prófétaként hirdesd szünetlenül: Hogy él az Eszme s győzni fog dicsőén, Bár millió gonosz lesz ellenében ! Virág Ferenc. Kégi és ujabb tanügyünkről. Irta: Bokor Ferenc. (Folytatás.) A történelemből az alsó osztályokban bibliát s csak a felsőkben tanultuk a hazai történelmet diktando után latinul. A világ- történelem hirét sem hallottuk a gimná­ziumban. A földrajz-, természetrajz- és számtannal is nagyon mostohán bántak el abban az időben. Ily képzettséggel mentünk, vagy ment az akkori ifjúság át a főgimnáziumból a liceumba, hol az első évi tanfolyamban a bölcselet, a mennyiségtan, a mértan, s az egyetemes történelem képezték a tan­tárgyakat. A másodikban a bölcselet meg­maradt részei, valamint a természettan kapcsolatban a vegytannal, úgy szintén a hazai történelem adattak elő, nagyrészt latin nyelven. A bemutatottakhoz egészen hasonló volt az akadémiai és egyetemi oktatás is. És mégis a kiképeztetést gátló ennyi akadály s az oktatás ily kezdetleges mi­volta mellett emez intézetekből kerültek ki: Széchenyi, Kossuth, Deák, Klauzál* Szemere' Eötvös, Szalay, Mailáth, Somssich stb. történelmünk ama legfényesebb kor­szakának szellem- és jellem-óriásai; ezek­ből kerültek ki: Kazinczy, Kölcsey, Ber­zsenyi, Vörösmarthy, Gzuczor, Garay stb^ ama dicső kor magasztos eszméit igazi hazafiui lelkesedéssel és ihlettel terjesztő költőink s íróink egész serege. És mikor a veszélyben forgott haza segélyért kiáltó szava felhangzott: kiléptek a tanító szer­zetes rendek zárdáiból az ifjú tanárok, kiüresedtek az intézetek iskolapadjai; ama-

Next

/
Thumbnails
Contents