Pécsi Közlöny, 1895. december (3. évfolyam, 139-151. szám)
1895-12-01 / 139. szám
) A tanító házi gazdasága. (A néptanító hogyan vezesse házi gazdaságát, hogy a népnek e tekintetben is jó példát adhasson ?) Irta: Gergelics József. (Vége.) A mezőgazdaságban évek óta tartó árhanyatlás, pangás, szőlőink lényegesebb részének a filoxéra által történt kipusztulása, főleg kisgazdáinkat nagyon is arra utalnak, hogy figyelmöket a gyümölcs okszerű termelésére fordítsák és az alig értékesíthető silány fajokat jobbal cseréljék ki. Ha érzi, ha fel is tudja fogni a nép a rá nézve anyagilag előnyös foglalkozás hasznát, nincs ki jó példával járna elő e tekintetben. Iparkodjék a néptanító e mulasztást helyre ütni azáltal, hogy házi kertjét a talaj és éghajlat viszonyainak leginkább megfelelő nemes gyümölcsfajokkal körül ülteti. És saját példájával tanítsa meg a népet a gyümölcsészet titkos rugóinak alkalmazására, gyümölcsfölöslegének értékesítésésére, eltartására. Fajokat szívesen ajánl az „Országos gazdasági egyesület“ kertészeti osztálya egyszerű levélbeli megkeresésre is. Egy tanító naplójában olvastam a következőket : »Községünk népe látván az okszerűen termelt nemes gyümölcsfáim rendkívül jövedelmezőségét, ez időtől kezdve mind többen kerestek föl, hogy faiskolámból nemesített fácskákat vehessenek, melyeket azután rendesen kertjeikben, vagy szőlőterületeiken ültettek el az adott utasítás szerint.» A tanító jó példája sohasem téveszti el hatását.* A néptanító házi gazdaságának berendezésében a méhészet és selyemhernyótenyésztés nem kicsinylendő tényezők anyagi helyzetének javítására. Igaz, hogy mindez pénzbefektetést igényel, mely a szűkös tanítói fizetésből nem kerül. Égető hiány lenne pótolva egy „Egyházmegyei tanítók segélyalapja“ létesítése által, melynek célja volna a tanítókat kamatnélküli kölcsönnel segélyezni, akár elemi csapások, akár berendezkedések alkalmával. Ily módon lehetővé válnék a tanítónak házi gazdaságát úgy berendezni és vezetni, hogy nemcsak anyagi jobblétet teremtene számára, hanem követendő példaként is állana. A méhészet és selyemtenyésztés a ráfordított munkát és figyelmet busásan űzeti meg, az első úgy, ha a régi kezdetleges rendszerrel szakítva, az újabb vívmányokat iparkodunk alkalmazni. A mutatkozó siker követőket fog vonzani. * A házi gazdálkodás egyik legjövedelmezőbb ágát, a baromfi-tenyésztést figyelmen kívül nem hagyhatja a tanító. Az apró jószág az eltartására szükséges kiadásokat szembeötlő jövedelmezőségével kamatostul meghozza, különösen, ha a fajok úgy tojóképességre, mint súlyra nézve a legjobbak közül valók. Ilyenekül ajánlják a »Plymonth« és »Langshan« tyúkot, Peking kacsát és Emden ludat. Ha a néptanító a baromfitenyésztést, mint jövedelmező gazdasági ágat műveli és gondoskodik baromfiházról, hol télen kellő melegben tartja szárnyasait, tojóképességöket elősegíti. A tojásból is igen szép pénz üti markát, mert nagyobb városaink e nemű kereskedői kapva-kapnak a tojásszállítmányokon s jól meg is fizetik. A baromfi-házak kettős célt is szolgálhatnak ; míg télen a baromfinak szállást adnak, addig májusban a tanító kitisztogattatja, kiszellőzteti s kimeszelteti és a selyemhernyó - tenyésztéshez a legcélszerűbben felhasználhatja. Hogy a néptanító e téren felmutatott haladása mily szép számú követőre talál, bizonyítja azon gyakori látogatás és tanácskérés, melyért a község öreg és ifjú gazdasszonyai a tanitóné „tésasszony“-hoz fordulnak, ki szerintük bizonyosan ért valamihez, hogy legkorábban vannak csirkéi, kacsái és libái. A tanitóné asszonyhoz fordulnak, mert a tanitó házi gazdaságának vezetésében a jelzett sikerek csak úgy mutatkoznak, ha jobb keze, a jó feleség szorgoskodása, vezérlő képessége, szerény munkássága és családjának szentelt élete minden ha szerető egyetértésben munkál ■ a családfővel. Ha élni akarunk, szorgalom, kitartás kell mindenhez, erős akarattal, megingat- ;hatlan törekvéssel nyakára hághatunk mindenféle bajnak, javíthatjuk helyzetünket, s előbbre vihetjük a közjólétet, elősegíthetjük nemzetgazdaságunkat és ezzel hazánk felvirulását. Pécsi Közlöny 1895. december 1 HÍREK. Pécs, 1895. november 30. Közúti vasút. Az eszéki közúti vaspálya-részvénytársaság Eszéktől Kiskőszegre (Batina) s innen Bezdánra közúti vasutat akar építeni, melynél a villamos vagy gőzhajtóerő nyerne alkalmazást. A társulat az erre vonatkozó kérvényét a kereskedelmi miniszternek már be is nyújtotta. A vasút Eszékről a Drávahidon át Bellye, Hercegszőllős, Vörösmart és Batina községeket érintené. Minthogy azonban a pécsiek nem szívesen néznék az alsóbara-nyai forgalomnak elterelését, a vállalkozó társulat most egy póttervet dolgoz ki. E szerint Albertfalu - Laskafalun át mellékszárny vezetne az utóbbi községnél kiágazó főszárnyhoz, mely Pécsre visz. Az érdeklődés az illető községekben a terv iránt igen élénk. Gyászhír. A következő gyászjelentést vettük : Döbrössy Alajos, pécsegyházmegyei áldozár, képző intézeti igazgató, fájdalmas szívvel, de az Isten akaratán való teljes megnyugvással tudatja szeretett édes atyjának , Döbrössy Károly úrnak, a kaposvári állami főgimnáziumnál 37. évig működött, később nyugalomba vonult nyilvános rendes tanárnak. évi november 29-én a szentségekben való méltó részesülés után, munkás életének 86-ik évében végelgyengülés folytán történt gyászos elhunytak Az üdvözölt kedves halottnak földi maradványai 1. évi december 1-én délután 40 órakor a Teleky utcában levő lakásán beszenteltetvén, a kaposvári temetőben fognak örök nyugalomra elhe lyeztetni, az engesztelő szent miseáldozat !t pedig december 2-án reggeli 8 órakor a kaposvári plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Az örök világosság fényeskedjék neki! — Nemcsak Somogy megyében, hanem az ország minden részében, különösen Baranya és Tolna megyékben, a pécsi egyházmegyében is az egyházi rendből sokan vannak, kik a boldogult veterán tanárnak szívből kegyelt tanítványai voltak, és akik mindenesetre osztatlan részvéttel, és fájdalommal vesznek tudomást egykori kedves tanáruk haláláról ! A katonaság köréből. A király csepei Zoltán Elek altábornagyot, a m. kir. honvéd lovasság felügyelőjét ezen szolgálati állásától egészségi okokból fölmentvén, helyére Kloloncár Vilmos vezérőrnagyot, a 75. sz. honvéd gyalogdandár parancsnokát nevezte ki a honvédlovasság felügyelőjévé. — Stöger-Steiner Gusztáv számvevő hadnagy a pécsi 52. sz. Frigyes főnig. gyalogezredben áthelyeztetett a 11. sz. hadosztály-tüzérezredhez. — Ténylegesittettek és a rendes szolgálati állományba fölvétettek anlyok Imre és Caezár Rudolf tartalékos hadnagyok az 52. sz. Frigyes fhg. gyalogezredben és Krausze Jenő tart. hadapród tiszthelyettes ugyanott. A hadsereg kötelékéből kért elbocsáttatását megkapta Gersich Lajos főhadnagy a 44. sz. Albrecht fhg. gyalogezredben. A miniszter köszönete. Incédy Dénes ciszterci rendi áldozár és pécsi főgimnáziumi igazgató 30 éves tanári jubileuma alkalmával volt tanítványai 1600 forintos jutalomdíj-alapítványt tettek a pécsi főgimnázium tanulói javára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az alapítóknak ezen, a tanügy előmozdítását is célzó kegyeletes áldozatkészségükért Pécs város közönsége utján köszönetét és elismerését fejezte ki. Kinevezés: A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Blum Gyula kir. főmérnököt műszaki tanácsossá, Buday Béla és Stankovics György kir. mérnököket főmérnökökké nevezte ki. Megyei közgyűlés: Baranya vármegye i. é. december 9-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, az utolsót a tisztújítás előtt. A tárgysorozatból kiemelendők : Különféle választmányok és bizottságok, köztük az általános tisztújítás alkalmára a kijelölő választmány megalakítása. A belügyminiszter leirata a szervezési szabályrendeleten eszközölt módosítások jóváhagyása, a községekben megszálló idegenek bejelentése körül követendő eljárásról alkotott vármegyei szabályrendelet életbeléptetése tárgyában. Földmivelésügyi miniszter leirata a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről szóló szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. A vármegye árvaháza alapszabályainak módosítása. Baán községnek a járdák téglával leendő kirakása ügyében hozott határozata. Véménd községben újonan felállítandó önálló jogú gyógyszertár engedélyezése. A megyebizottsági tagválasztások. A megejtendő pótválasztások. Szieberth Nándor indítványa a bizottsági tagválasztó kerületek helyesebb beosztása tárgyában.