Pécsi Közlöny, 1896. április (4. évfolyam, 47. szám)
1896-04-28 /47. szám
1896. április 28. az egyedüli, mely Hirsch Móric báró halála után azt az elvet követte, hogy az éremnél nemcsak a fény-, de az árnyoldal is tekintetbe veendő. Mint világlap, melyet elsősorban is a török sorsjegysvindlit alaposan ismerő pénzemberek olvasnak, nem is tehetett mást, mint őszintének lenni ebben az esetben. Megkülönböztetett tehát két személyt : Hirsch bárót — a kíméletlen üzletembert, és Hirsch bárót — jóltevőt. Nevével a történelem úgyis foglalkozni fog, hisz ő mindkét tekintetben rendkívüli dolgokat mivelt. Minthogy azonban a lapok mélyen hallgattak Hirsch mesés vagyonszerzéséről, ehelyütt csak néhány tényre akarunk rá mutatni. Említettük már, hogy Hirsch a török vasutak építésénél 400 milliót nyert. Műveletei miatt azon időben általában »Türkenhirsch«-nek (török szarvas) nevezték. Az általa forgalomba bocsátott majd- snem két millió darab török sorsjegy-nagyon kapós volt, miután Hirsch a reklámra óriási összegeket költött. Számtalan ember bukását okozta a sorsjegy-szédelgés, mely- nek egyik áldozata , Wimpfen gróf párisi osztrák-magyar nagykövet öngyilkossággal vetett véget életének. Bécs utcáin falra jgaszok óvták a közönséget a Hirsch-féle török sorsjegyektől, de már későn volt, mert aki 400 frankjával vette darabját, s most 20 forintért is alig adhatta el valak I kinek. Midőn Hirsch báró egyszer Kon- Istantinápolyban megfordult, a szultán fogságba záratta és csak a bajor kormány közbenjárására bocsátotta szabadon, mint bajor alattvalót. Az ügy akként nyert végelintézést, hogy Hirsch 25 millió frank kártérítést fizetett Törökországnak, mit ez mint veszett fejszének a nyelét el is fogajdott; a történteken nem lehetett már változtatni. A Panama fogalmát akkor még nem ismerte Európa; a meggazdagodás es módja mégsem volt titok a török szarvas előtt. Utána Reinach és Herz nevű francia hitsorsosainak már nem sikerült a szédelgés. A török vasutak a vállalkozó üz-leti szempontjából épültek, de a közfor-galom igényeinek meg nem feleltek, több-nyíre zsákvonalak voltak, kerülő utakon vezetve. Egyetlen fiának halála után a nagy jóltevésben kereste vigaszát, ámde míg a nyereséget minden oldalról kereste , és elfogadta, jótékonysága egyoldalú volt, amennyiben zsidó hitsorsosainak segélye-zésére szorítkozott. A tösvény kétszer fizet. Bosnyák I Mátyás mohácsi gazda egyike azoknak, kik — mint annak idején írtuk— a gőzkomp- közlekedés ellenében dereglyetársulatot tartanak fönn, hogy az átszállásnál pár , krajcárt megtakarítsanak. Bosnyák a napokban szénát akart a szigetből hazahozni. A jól megrakott szekéren a dereglye felé tartott, de mivel a nagy víz ellepte a partot, azon hiszemben, hogy a víz úgyis sekély, csak hajtott tovább a hullámokban míg lovai el nem vesztették lábai alatt a talajt. Valami mélyedésbe értek és alásülyedni kezdtek. Közel volt hajósok segítségére jöttek a szorongatott Bosnyáknak, a szénás szekeret ki is vonták a part sekélyesebb részére, de az egyik ló akkorra már belefulladt a vízbe. Bizony azon a pénzen, melyet elvesztett lova megért, éveken át használhatta volna a biztos gőzkompot. De mikor a magyar ember máskép nem tud tanulni, mint a saját kárán! Herkó Páter fölmentve. Markos Gyula élclapjában, a Herkó Páter-ban dal jelent meg a zsidókról, mely miatt az ügyészség jónak látta sajtópert indítani zsidók ellen való izgatás címen. A verset Gáspár Imre írta, mutatványul íme egy strófa: Ki tölt mérget honfi sebbe, Tart minisztert, pártot zsebbe ? Csak a zsidó, hej a zsidó. Markos Gyula pedig a végére ezt irta : Kit üssön meg hát a nyila, Mért tolakodnak annyira, Csak a zsidót, minden zsidót! Ezen verseknél a liberális élclapokban sokkal keményebbek jelennek meg szüntelen. Kenedi Géza védőügyvéd kimutatta, hogy izgatásról itt szó sem lehet, mert a nyila vagy menykő úgysem hallgat az izgató szóra; mikor pedig a zsidók valósággal izgattak a főpapok ellen, hazafiatlansággal vádolva őket, mikor a bíboros hercegprímást nyílt utcán megtámadták, feléje köptek , akkor az ügyészség nem jelentkezett. Markos Gyula kijelenti, hogy mikor Goldstein Számi nyíllal lő a Megváltóra, helyén való, hogy a keresztény is kövesse az elvet: Ne hagyd magad Slézinger! — Az esküdtszék Gáspárt tizenegy szóval egy ellenében, Markost egyhangúlag nem vétkesnek nyilvánította. Hirsch báró temetése. Alig néhány száz ember jelent meg Hirsch párisi halottas házánál. A hivatalos világot senki sem képviselte. A Rodschildek közül sem volt ott senki. Ferdinánd bolgár fejedelem azonban, ki jelenleg Párisban időzik, megjelent a gyászszertartáson. A budapesti zsidó küldöttségek 3 magyar nemzetiszinű szalaggal díszített koszorút helyeztek a koporsóra. Férjgyilkos. Özv. Marocsai Józsefné szül. Mere Franciska felsőmindszenti születésű, pécsi lakosnő ült tegnap és ma a törvényszék vádlottak padján. Azzal van vádolva, hogy férjét, Marocsai József nyugalmazott bányász-felügyelőt okt. 21. és 22. közti éjszakán péter utcai lakásuk előtt egy éles kővel nyakszirtba vágta úgy, hogy a szegény öreg tüstént szörnyet halt. Marocsait másnap reggel a járókelők, az utcán hanyatt fekve, halva találták. Nejéről a szomszédok és ismerősök tudták, hogy a meggyilkoltat, ki beteges gyönge ember volt, ütötte-verte, pofozta — azon okból, mert attól félt, hogy szőlejét első feleségétől született fiának és nem ő neki hagyja. Okt. hónapban alaposan elverte a férjét és bezárta a szobába, de az öreg kimászott az ablakon és nővéréhez ment lakni. Szőlejét eladta 400 frtért. Marocsainé, hogy ezt a 400 frtot kézhez kaparítsa, haza édesgette férjét. Ez történt okt. 21-én. Marocsai este eltávozott otthonról, hogy — mint mondá — a 400 frtról szóló takarékpénztári könyvecskét elhozza nővérétől. Több tanú látta a meggyilkoltat 9—10 óra tájt este a ház előtti kőrakáson ülni. Marocsainé a rendőrségnél, azután a vizsgáló „Pécsi Közlöny Tanügy. Pályázat. . , A görcsönyi plébániához tartozó Ocsard fiókközségben a r. k. tanítói állomás Tömöri József elhalálozása folytán megüresedvén, annak betöltése végett. évi május hó 5-ig pályázat van hirdetve. Jövedelme: 1. két szoba, egy konyhából és kamrából álló tisztességes lakás, pincével. Tágas istálló szarvasmarhák és lovak számára, clok a sertések és baromfiak tartására, félszerrel együtt. 2. Telki birtok, a) 1011 és 242 öllel két kert a beltelekben. b.) Szántóföldek: 14 katasztrális hold és 150 □ öllel. A beltelekben levő két kertet és a szántóföldeket a tanító maga művelteti, trágyáztatja s az adót is maga fizeti. A tanítónak trágyát eladnia nem szabad. 3. Fél úrbéri telek után járó legeltetési jog 10 írtban van fölvéve. 4. Párbér fejében kap minden pártól, a községi pásztorokat és a csőszt kivéve, egy negyed mérő tiszta búzát, három magyar itce bort és 10 krt. Van jelenleg 150 pár. Búzában jár tehát 37 ma mérő, ennek értéke 3 forinttal számítva mérőjét , 112 frt 50 kr. A bor itcéje készpénzben megváltva A 10 kr., 150 pár után 45 j frt s a 10 krajcárból álló lélekpénz: 15 j frt. 5. Kap a községtől évenkint készpénzt járulék fejében 50 frtot. 6. Minden gazdától jár a tanítónak 12 bécsi font előszéna , van pedig 92 gazda s a széna bécsi mázsáját 1 frt 50 krral számítva e címen kap évenkint 16 frt 50 krt. 7. Négy él kemény hasábjáért kap évenkint 40 frtot. 8. Minden egyes tanköteles gyermek után 42 krt fizetnek a párbérfizető szülők. E címen jelenleg a 40 tanköteles után jár neki 16 frt 80 kr. Az uradalmi szolgálatban levő egyének gyermekei fejenkint 1 frtot fizetnek tandíj címén, van pedig jelenleg ilyen ócsárdi tanköteles 6 s a vaskapui pusztáról 8 s igy ezek után is 14 frtot kap a tanító. 9. Vasárnapi oktatásdij fejében kap évenkint 6 frt 30 frt. 10. Stóláris jövedelem 12 frt. A tanterem fűtésére 2 öl fa, melynek összevágatásáról s a tanterem fűtéséről a tankötelesek szülői gondoskodnak. A megválasztandó tanító tartozik vasár- és ünnepnapokon s a nagy böjt pénteki délutánjain litániát tartani s az egész adventi időszakon át a hajnali ájtatosságot végezni és Szent-Háromság vasárnapján Mária-Gyüdre precessziót vezetni. A tannyelv magyar. Pályázni szándékozók küldték kérvényeiket a németii esperesi kerület tanfelügyelőjéhez Bodonyba, u. p. Baranya-Baksa. A bíró előtt is bevallotta, hogy kinézett az utcára s mikor látta, hogy férje nem akar a házba bemenni, odasietett hozzá, egy darab kővel nyakszirten vágta s mikor az összerogyott, bement nyugodtan aludni. A végtárgyaláson mindent tagad. A vád- és védbeszédek elhangzása után, és miután a vádlottnő maga is elmondott rövid védőbeszédet, a tárgyalás ma délelőtt 2él 1-kor véget ért. A kir. főügyészi helyettes , Zsolnay György életfogytig tartó fegyházbüntetést kért. Az ítéletet szerdán reggel 9 órakor hirdetik ki.