Pécsi Közlöny, 1897. augusztus (5. évfolyam, 85-98. szám)
1897-08-01 / 85. szám
A íme ez vázlatosan az Országos Nemzeti Szövetség célja és működési tere, melyet minden hazafi csakis magasztosnak, lélekemelőnek és a hazára nézve üdvösnek tarthat. Évtizedek szomorú tapasztalatai voltak szükségesek ahhoz, hogy ily nagy arányú liga megalakuljon, s eredményes működésébe bizalmat helyezünk, mert hazánk legjobbjai álltak élére. A nemzeti közszelem újjászületését és megerősödését, a fajszeretet hatalmas megnövekedését s a már tűrhetetlenné vált társadalmi ellentétek elsimítását és kiegyenlítését reméljük és várjuk mi az Országos Nemzeti Szövetségtől. Katona Béla: Hírek, Pécs, 1897. julius 31. A Szentháromság szobor tetejéről lehullott tegnap a dicsfényt ábrázoló aranyozott nagy vaskorong s a rajta levő galamb-alak. A vaskorong oly alakú, hogy a szél teljes erővel belekapaszkodik és ennek folytán a kövek, melyek közé a korong vasrúdját beékelték, szétnyomattak, szétmáltak, a korong pedig alázuhant. Ezredgyakorlatok. A 44. számú gyalogezred helyben állomásozó két zászlóalja tegnap Sásdon át Kaposvárra indult, hogy az ottani két zászlóaljjal együtt végezze az ezredgyakorlatokat. Holnapután, hétfőn városunkba érkezik a pécsi 52. sz. gyalogezrednek Budapesten állomásozó törzse és két zászlóalja. Az 62-es bakák a Dunán lehajóznak Mahácsig, ahonnan Szederkényen át Pécsre gyalogolnak és itt az elvonult 44-esek szállását foglalják el a Krajcár-kaszárnyában. Együtt lesz aztán Pécsett az 52. gyalogezrednek 1., 2. és 3. zászlóalja (a 4. Stolácban van), a melyek az ezredgyakorlatokat itt fogják megtartani. Hímen. Ifjú gróf Festettek Imre oltárhoz vezette Ouchy kis svájci falucskában Piváry Mariska bécsi szubrettet, a a budapesti népszínház volt kóristanőjét. A regényes hajlamú 27 éves fiatal gróf, ki a házasságkötésnél egyedül szivének vonzalmát követte, fia gróf Festetich Imre csertői, szentmiklósi és hatvani nagybirtokosnak, a szentlőrinci választókerület kongresszusi képviselőjelöltjének s neje szül. Adamovics Bertának. — Levicky Gyula, az osztrák magyar bank pécsi fiókjának vezetője ma d. u. 6 órakor tartja Eszéken egybekelését Elter Margit kisasszonynyal. — Kovács Antal honvéd főhadnagy eljegyezte Driesz Ferike kisasszonyt, Driest Lajos pécsváradi ügyvéd és földbirtokos leányát. Nyugdíj-alap. A pécsi egyházmegye papjainak nyugdíjalapja a lefolyt 1896. évben 12 829 frt. 67 krral gyarapodott, a mely eredményhez Gruzling Ferenc elhunyt plébános 5000 frtos hagyománya, Huber János pléh. 2300 frtos hagyománya, a káptalan 600 frtos, Krecht Ferenc és Martin István 100—100 ftos adományai járultak. Adományoztak még : dr. Késmárky István 16 ftot, Hangyály Mihály 21 ft. 60 krt., Jakics Szilveszter 25 ftot, Götz Ádám 30 frtot, Erdélyi János 10 frtot, Döbrössy Alajos 19 ft. 65 krt., Benyovszky Ferenc 10 frt. — Dr. Dulánszky Nándor néh. megyés püspök 10 000 ftos adományának kamatja 500 fttal, Walter Antal és dr. Lechner János kanonokok adományainak kamatja 120 frttal növelték a papi nyugdíjalapot, mely az 1893. év végén 142.561 frt. 38 kr. tőkeösszegre emelkedett. Ugyanazon évben 14-en élveztek egyenkint 600 fitos nyugdíjat. Halálozás. Liptódon f. hó 26-án elhunyt a szivjóságáról és vallásos lelkületéről ismeretes Wagner József, aki ezelőtt nyolc évvel 3000 forint költséggel kálváriát emeltetett, a templomban pedig 3 évvel ezelőtt egy oltárt állíttatott gyönyörű lurdi szoborral. Troll c. püspök végezte annak idején a szentelést. Wagner emléke élni fog mindazokban, kik őt ismerték. A színészet reformja. Most, hogy a belügyminiszter a vidéki színészet fölötti felügyeletre egészen új állást szervezett és arra Gyarmathy Miklóst, a kolozsvári volt intendánst kinevezte, erősen hirdetik a lapok, mennyi jó reform fog ez után a színészet körül történni. Azonban kettőre nem gondoltak. Először arra, hogy a reformálást nagyon megérdemelnék az utazó német zengerájok is, melyek fel-feltünnek a vidéken és mulattatják a közönséget, nem művészettel ugyan, de azért pénzért. Másodszor ideje volna arra gondolni, hogy egy kis porolgatást végezzenek a színen levő darabok között. Mert nem vezethet jóra azon ízlés, melyet frivol darabok előadása útján épen a vidéki színigazgatók teremtettek nem művészi viszketegből, hanem csakis a kasszáért. Fürdőzés: Glatz Ignác tb. pápai káplán, székesegyházi énekiskolai felügyelő f. hó 29-én visszaérkezett Wörishofenből, összesen négy hetet töltött játlan és teljesen helyreállott ez idő alatt. A wernhofeni fürdővendégek száma az idén már eddig meghaladta a kétezeret. Nemzetközi asszonyparlament. A női jogok belga ligája már szétküldte az idei nemzetközi női kongresszus programmját. A kongresszust a belga kormány patronátusa alatt tartják meg augusztus 4-étől 7-éig a brüsszeli Akadémia palotájában. A szervező bizottság élén dr. jur. Popelin Mária, a női jogok ismert harcosa áll. Első nap a nők magánjogi helyzetét, második nap a nők gazdasági állását vitatják meg, majd a női jogok érdekében megindítandó propaganda ügyét veszik tárgyalás alá. Hangjegy-gyűjtemény átadása. A volt »Pécsi női dalegylet«, feloszlásakor, hangjegy-gyűjteményét megőrzés végett átadta a »Pécsi Dalárdának” azon kikötéssel, hogy a dalárda e gyűjteményt engedje át ama jövendőbeli egyletnek, mely a megszűnt fennti dalegyletével azonos alapon és szabályok szerint megalakul. Minthogy ilyen egylet a »Pécsi műkedvelők énektársasága« címén nemrég létrejött, ez okból a dalárda ennek a hangjegyeket leltár mellett át is adta. A leltárban 69 tételszám alatt különféle hangjegy-darab fordul elő. Megemlítjük közülök a következőket: Flotovtól Mártha és Stradella, Gounodtól Sába királynő, Kreutzertől Éji szállás Granadában, Liszttől Erzsébet oratórium és Oberon, Mendelssohntól Népdal, őszi dal, Esti dal, vadászdal, Ruy Bias, Wahlpurgis-éj stb., Verditől Trovatore, Wagnertől Shengrin és a Tannhauser-induló, Rossinitól Stabat Mater, Mayerbeertől Ördög Róbert, továbbá énekdarabok Állaga Géza, Brahms, Dessauer, Erkel, Ewers, Goldmark, Hoffmann, Proci, Reicke, Schumann, Engeszer stb. szerzőktől. Kép a jövőből. Egy gimnázium igazgatója két iskolás fiú csevegését hallgatja ki. A fiuk közül az egyiket csak röviddel ezelőtt vették föl az intézetbe. A többiek szigorú vizsgálat alá vették a jövevényt és mindennemű viszonyai felől második tizenkettő, a legfiatalabb, az fiú kérem, ... A legfiatalabb . . .« Roseval nem fejezte be mondókáját, hanem kissé hangosan maga elé szólt: »Itt van la, nem mondtam ...» És oda sietett egy leánykához, aki egy breton leány szerepét adta s rákiálltott a kicsikére : »Ugyan az Istenért, mit csinál itt ?* «Én, Roseval úr,»én várom a jelszómat« — felelt a leány. »Szerencsétlen gyermek, hiszen ön nem jön ezen az oldalon, nem megmondtam, hogy a kerten át menjen.« A szegény bretonleány egészen elhülve nézte a kulisszákat. »Óh!» Jajveszékelt Roseval úr kétségbeesve, »hisz ön már azt sem tudja s merre van jobbra merre van balra.« « »Hallja,« kérem, jobbról jön, érti már, jobbról jön ? »Tudom már Roseval úr!» A bretonleány föl akar lépni. »Várjon csak egy pillanatig,« szólt Roseval, »tudja-e a jelszót?« »Igen, a csengetés« »És mit mond ?« «Itt van egy levél, Madame.« »Helyes, megvan-e a levél ?« A kicsike bizonytalan és félénk tekintetet vetett a regisszerre és siró hangon hebegő . «levél, a levél?» Roseval elsápadt. »Micsoda, nincsen meg a levél ?» Ugyanebben a pillanatban mondja Florinc jó hangosan a színpadon : »Asszonyom, a gróf nem is gondol arra, hogy Önnek írjon.« »A jelszó,a nyögé Roseval. Ekkor hozzám fordult, mialatt csengetett s kért, hogy: »Uram, adjon egy levelet, egy kártya, vagy csak egy darab papirt is.« Átnyújtottam egy levelet, melyet a breton-leánynak kezébe nyomott s maga előtt tuszkolva a leányt, nógatta : »No, most lépjen már föl !» A zavarban lévő leány jobbra akart fordulni, de ő karjánál megfogta és utasította: »Csak menjen most balról be.« Ezen szavakkal belökte a színpadra. (Vége köv.) 1897. augusztus 1. „Pécsi Közlöny“