Pécsi Közlöny, 1897. augusztus (5. évfolyam, 85-98. szám)

1897-08-01 / 85. szám

A íme ez vázlatosan az Országos Nem­zeti Szövetség célja és működési tere, melyet minden hazafi csakis magasztosnak, lélekemelőnek és a hazára nézve üdvös­nek tarthat. Évtizedek szomorú tapaszta­latai voltak szükségesek ahhoz, hogy ily nagy arányú liga megalakuljon, s eredmé­nyes működésébe bizalmat helyezünk, mert hazánk legjobbjai álltak élére. A nemzeti közszelem újjászületését és megerősödését, a fajszeretet hatalmas megnövekedését s a már tűrhetetlenné vált társadalmi ellentétek elsimítását és kiegyenlítését reméljük és várjuk mi az Országos Nemzeti Szövetségtől. Katona Béla: Hírek, Pécs, 1897. julius 31. A Szentháromság szobor tetejé­ről lehullott tegnap a dicsfényt ábrázoló aranyozott nagy vaskorong s a rajta levő galamb-alak. A vaskorong oly alakú, hogy a szél teljes erővel belekapaszkodik és ennek folytán a kövek, melyek közé a korong vasrúdját beékelték, szétnyomattak, szétmáltak, a korong pedig alázuhant. Ezredgyakorlatok. A 44. számú gyalogezred helyben állomásozó két zászló­­alja tegnap Sásdon át Kaposvárra indult, hogy az ottani két zászlóaljjal együtt végezze az ezredgyakorlatokat. Holnapután, hétfőn városunkba érkezik a pécsi 52. sz. gyalogezrednek Budapesten állomásozó törzse és két zászlóalja. Az 62-es bakák a Dunán lehajóznak Mahácsig, a­honnan Sze­derkényen át Pécsre gyalogolnak és itt az elvonult 44-esek szállását foglalják el a Krajcár-kaszárnyában. Együtt lesz aztán Pécsett az 52. gyalogezrednek 1., 2. és 3. zászlóalja (a 4. Stolácban van), a melyek az ezredgyakorlatokat itt fogják megtartani. Hímen. Ifjú gróf Festettek Imre ol­tárhoz vezette Ouchy kis svájci falucs­kában Piváry Mariska bécsi szubrettet, a a budapesti népszínház volt kóristanőjét. A regényes hajlamú 27 éves fiatal gróf, ki a házasságkötésnél egyedül szivének vonzal­mát követte, fia gróf Festetich Imre csertői, szentmiklósi és hatvani nagybirtokosnak, a szentlőrinci választókerület kongresszusi képviselőjelöltjének s neje szül. Adamovics Bertának. — Levicky Gyula, az osztrák magyar bank pécsi fiókjának vezetője ma d. u. 6 órakor tartja Eszéken egybekelését Elter Margit kisasszonynyal. — Kovács Antal honvéd főhadnagy eljegyezte Driesz Ferike kisasszonyt, Driest Lajos pécsváradi ügyvéd és földbirtokos leányát. Nyugdíj-alap. A pécsi egyházme­gye papjainak nyugdíjalapja a lefolyt 1896. évben 12 829 frt. 67 krral gyarapodott, a mely eredményhez Gruzling Ferenc elhunyt plébános 5000 frtos hagyománya, Huber János pléh. 2300 frtos hagyománya, a káptalan 600 frtos, Krecht Ferenc és Mar­tin István 100—100 ftos adományai járultak. Adományoztak még : dr. Késmárky István 16 ftot, Hangyály Mihály 21 ft. 60 krt., Jakics Szilveszter 25 ftot, Götz Ádám 30 frtot, Erdélyi János 10 frtot, Döbrössy Ala­jos 19 ft. 65 krt., Benyovszky Ferenc 10 frt. — Dr. Dulánszky Nándor néh. megyés­­ püspök 10 000 ftos adományának kamatja 500 fttal, Walter Antal és dr. Lechner János kanonokok adományainak kamatja 120 frttal növelték a papi nyugdíjalapot, mely az 189­3. év végén 142.561 frt. 38 kr. tőkeösszegre emelkedett. Ugyanazon évben 14-en élveztek egyenkint 600 fitos nyugdíjat. Halálozás. Liptódon f. hó 26-án elhunyt a szivjóságáról és vallásos lelkü­­letéről ismeretes Wagner József, aki ez­előtt nyolc évvel 3000 forint költséggel kálváriát emeltetett, a templomban pedig 3 évvel ez­előtt egy oltárt állíttatott gyö­nyörű lurdi szoborral. Troll c. püspök vé­gezte annak idején a szentelést. Wagner emléke élni fog mindazokban, kik őt is­merték. A színészet reformja. Most, hogy a belügyminiszter a vidéki színészet fölötti felügyeletre egészen új állást szervezett és arra Gyarmathy Miklóst, a kolozsvári volt intendánst kinevezte, erősen hirdetik a lapok, mennyi jó reform fog ez után a színészet körül történni. Azonban kettőre nem gondoltak. Először arra, hogy a re­formálást nagyon megérdemelnék az utazó német zengerájok is, melyek fel-feltünnek a vidéken és mulattatják a közönséget, nem művészettel ugyan, de azért pénzért. Másodszor ideje volna arra gondolni, hogy egy kis porolgatást végezzenek a színen levő darabok között. Mert nem vezethet jóra azon ízlés, melyet frivol darabok előadása út­ján épen a vidéki színigazgatók teremtet­tek nem művészi viszketegből, hanem csakis a kasszáért. Fürdőzés: Glatz Ignác tb. pápai káplán, székesegyházi énekiskolai felügyelő f. hó 29-én visszaérkezett Wörishofenből, összesen négy hetet töltött játlan és tel­jesen helyreállott ez idő alatt. A wern­hofeni fürdővendégek száma az idén már eddig meghaladta a kétezeret. Nemzetközi asszonyparlament. A női jogok belga ligája már szétküldte az idei nemzetközi női kongresszus prog­­rammját. A kongresszust a belga kormány patronátusa alatt tartják meg augusztus 4-étől 7-éig a brüsszeli Akadémia palotá­jában. A szervező bizottság élén dr. jur. Popelin Mária, a női jogok ismert harcosa áll. Első nap a nők magánjogi helyzetét, második nap a nők gazdasági állását vi­tatják meg, majd a női jogok érdekében megindítandó propaganda ügyét veszik tárgyalás alá. Hangjegy-gyűjtemény átadása. A volt »Pécsi női dalegylet«, feloszlása­kor, hangjegy-gyűjteményét megőrzés vé­gett átadta a »Pécsi Dalárdának” azon kikötéssel, hogy a dalárda e gyűjteményt engedje át ama jövendőbeli egyletnek, mely a megszűnt fennti dalegyletével azo­nos alapon és szabályok szerint megala­kul. Minthogy ilyen egylet a »Pécsi mű­kedvelők énektársasága« címén nemrég létrejött, ez okból a dalárda ennek a hangjegyeket leltár mellett át is adta. A leltárban 69 tételszám alatt különféle hangjegy-darab fordul elő. Megemlítjük közülök a következőket: Flotovtól Mártha és Stradella, Gounodtól Sába királynő, Kreutzertől Éji szállás Granadában, Liszttől Erzsébet oratórium és Oberon, Mendels­sohntól Népdal, őszi dal, Esti dal, vadász­dal, Ruy Bias, Wahlpurgis-éj stb., Verditől Trovatore, Wagnertől S­hengrin és a Tannhauser-induló, Rossinitól Stabat Ma­ter, Mayerbeertől Ördög Róbert, továbbá énekdarabok Állaga Géza, Brahms, Des­­sauer, Erkel, Ewers, Goldmark, Hoffmann, Proci, Reicke, Schumann, Engeszer stb. szerzőktől. Kép a jövőből. Egy gimnázium igazgatója két iskolás fiú csevegését hall­gatja ki. A fiuk közül az egyiket csak röviddel ezelőtt vették föl az intézetbe. A többiek szigorú vizsgálat alá vették a jö­vevényt és mindennemű viszonyai felől második tizenkettő, a legfiatalabb, az fiú kérem, ... A legfiatalabb . . .« Roseval nem fejezte be mondókáját, hanem kissé hangosan maga elé szólt: »Itt van la, nem mondtam ...» És oda sietett egy leánykához, aki egy breton leány szerepét adta s rákiálltott a kicsi­kére : »Ugyan az Istenért, mit csinál itt ?* «Én, Roseval úr,»­­én várom a jel­szómat« — felelt a leány. »Szerencsétlen gyermek, hiszen ön nem jön ezen az oldalon, nem megmond­tam, hogy a kerten át menjen.« A szegény bretonleány egészen el­­hülve nézte a kulisszákat. »Óh!» Jajveszékelt Roseval úr két­ségbeesve, »hisz ön már azt sem tudja s merre van jobbra merre van balra.« «­­ »Hallja,« kérem, jobbról jön, érti már, jobbról jön ? »Tudom már Roseval úr!» A bretonleány föl akar lépni. »Várjon csak egy pillanatig,« szólt Roseval, »tudja-e a jelszót?« »Igen, a csengetés« »És mit mond ?« «Itt van egy levél, Madame.« »Helyes, megvan-e a levél ?« A kicsike bizonytalan és félénk te­kintetet vetett a regisszerre és siró hangon hebegő . «levél, a levél?» Roseval elsápadt. »Micsoda, nincsen meg a levél ?» Ugyanebben a pillanatban mondja Florinc jó hangosan a színpadon : »Asszonyom, a gróf nem is gondol arra, hogy Önnek írjon.« »A jelszó,a nyögé Roseval. Ekkor hozzám fordult, mialatt csen­getett s kért, hogy: »Uram, adjon egy levelet, egy kárty­a, vagy csak egy darab papirt is.« Átnyújtottam egy levelet, melyet a breton-leánynak kezébe nyomott s maga előtt tuszkolva a leányt, nógatta : »No, most lépjen már föl !» A zavarban lévő leány jobbra akart fordulni, de ő karjánál megfogta és uta­sította: »Csak menjen most balról be.« Ezen szavakkal belökte a színpadra. (Vége köv.) 1897. augusztus 1. „Pécsi Közlöny“

Next