Pécsi Közlöny, 1898. szeptember (6. évfolyam, 97-108. szám)
1898-09-11 / 101. szám
VI. évfolyam.________________Pécs, 1898. kedd szeptember 13.__________________101. szám PÉCSI KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések: Egész évre ... 6 frt. 1 Negyedévre 1 frt 50 kr. A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányás reklamációk, a kiadóhivatalba; kéziratok a szerkesz-Félévre . . . . 3 frt. Egyes számára 4 kr János kereskedésében. tőséghez küldendők a lyc. nyomda épületébe. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ. Sötét gyászfelhő borult Magyarországra és az egész nagy monarchiára: rajongva szeretett, áldott jó királynénkat, a sokat szenvedett nemesszivü fejedelemnőt, ki gondviselésszerü földi őrangyala volt felséges férjének és gyöngéden érező anyja édes mindnyájunknak, meggyilkolta a gazok leggazabbja, megölte az istentelen tévtanok emlőin nevelt emberi bestiák egyik szomjas vérébe. A magyarok fönséges, valóban fejedelmi szivü királynéját választotta vad dühének áldozatául a gyalázatos őrjöngő, azt a szerencsétlen királynét, ki mint korának legboldogtalanabb asszonya messze egy déli szigeten a fájdalomnak emelt csöndes otthont, hogy ott anyai keservének zavartalanul áldozhasson, azóta pedig — mindjobban és jobban összetörtén — üdülőhelyről üdülőhelyre vándorolt, roskadó testét edzeni és a természet fölemelő magányában balzsamot keresni megszakadt szivének sajgó sebére. Fájdalom volt a kenyere, ima és jótett az élete. És ezt az angyali lelket támadta meg a gyáva merénylő, ennek a királynénak több tőrtől vérező anyai szivébe, nem tudni hányadiknak, beledöfte az orgyilkot. Ily aljas gaztettet még csak elképzelni sem lehet, ám az istentelenség a gonoszságnak csodáival lepi meg a bámuló világot, mely bámulni tud, de okulni, következtetéseket levonni nem akar. Mert dacára az egymást követő, a világraszóló rémséges merényleteknek,dacára a fölforgató elemek minden vakmerőségének,a „Vissza az Istenhez!“ a pusztában kiáltó szavaként hatástalanul, eredménytelenül hangzik el a hamis eszméktől megfertőzött széles rétegekben. Az országos csapás bekövetkezett, azt meg nem történtté tenni nem lehet. Hanem a kemény sorscsapások szorosabban fűzik össze a sújtottakat, mint bármely öröm az örvendezőket. Minket is, fölséges királyunknak hű magyarjait, a kimondhatatlan fájdalom újabb, erős kötelékkel fűz urunkhoz és királyunkhoz, aki föláldozó hitvesét gyászolja, mig mi szerető anyánkat siratjuk. Ez legyen ősz uralkodónknak leghatalmasabb támasza nehéz napjaiban... "bcéretett. Erzsébet királyné ő felsége néhány nap óta tartózkodott Svájcban és Cauxban lakott. Pénteken a királyné a legszorosabb inkognitóban Genfbe jött és f. hó 10 én éppen vissza akart térni Cauxba, midőn a merénylet történt. A felséges asszonyt csak Sztáray grófnő és egy szolga kísérte, minthogy kíséretének többi tagjai a podgyásszal együtt a déli 12 óra 10 perckor induló gyorsvonattal előre visszautaztak Cauxba. Lun chen i párisi születésű, olasz illetőségű 25 éves anarkista szombaton kora hajnalban lesbe állott a Beaurivage-fogadó közelében. Röviddel déli fél egy után észrevette, hogy a királyné komornyikja a fogadóból eltávozik és a Quai-Mont- Blancon levő hajóállomásra megy. Ebből Luccheni azt következtette, hogy ő felsége kirándulást tesz a tavon és ekkor a Hotel de la Paix-vel szemben állott lesbe, a parton végig vonuló fasor 12-ik fája mögött és a fűrészreszelőt, a mellyel a merényletet elkövette, kabátja ujjában tartotta eldugva. Néhány pillanat múlva arra jött a királyné udvarhölgye kíséretében. Az anarkista hirtelen rávetette magát a királynéra és erős csapást mért mellére. A gyilkos szerszámot nem láthatta sem ő felsége, sem udvarhölgye. Ő felsége, udvarhölgye segélyével, talpraállt és a hajóra ment. E közben a merénylőt letartóztatták. A hajóra érve, a királyné állapota rosszabbra fordult és ő felsége elvesztette eszméletét. Kigombolták ruháit s egy kicsiny sebet láttak a melyből pár vércsepp szivárgott. Roux kapitány erre engedelmet kért, hogy visszafordítsa a hajót és visszatért a hajóállomásra. Gobel kormányos ezalatt evezőkből és egy bársonynyal kipárnázott padülésből hirtelen hordágyat készíttetett. A királynét erre fektették s Roux kapitány és néhány matróz a Beaurivage-fogadóba vitték. Golay dr., akinek az udvarhölgy és egy betegápolónő segédkeztek, lehúzta ő felsége cipőit és gyorsan fölvágta a ruháit. Ezután a mesterséges lélegzést alkalmazta s kölni vízzel és borecettel dörzsölte a királynét. De minden hasztalan volt. Ekkor Golay dr. konstatálta, hogy a halál beállott, mire a jelenvoltak valamennyien térdre borultak és imádkoztak.