Pécsi Közlöny, 1898. október (6. évfolyam, 109-121. szám)
1898-10-02 / 109. szám
l gatók „Olvasó körének tiszti karát a jövő tanévre. Az eredmény a következő: Elnök Lázár Gyula III. á. id. Alelnök: Fischer Béla III. pénztáros: Kelemen János, III. éves, ellenőr: Dvorszky József III. é. főjegyző: Dunszt Károly III. é. I. aljegyző: Réder Károly, II. éves. II. aljegyző : Kovács Aladár, II. éves. Háznagy : Német Károly, IV. éves. Segédháznagy: Makay István I. éves. Könyvtáros : Kocsák Béla, III. éves. Segédkönyvtáros : Muraközy László I. éves. A választmányi bizottságba az egyes évfolyamokból a következők jutottak: Nagy Jenő és Berger Dezső a IV. évről; Kayser Elek és Decseva Dénes a III. évről ; Buday Dezső, Szüts Zoltán rendes tagok és Ráuss Olivér póttag a II. évről; végül Rihmer Oszkár, Witzl Győző rendes tagok és Lerch Rikárd póttag az I. évfolyamról. A kongrua. A katolikus központi kongruabizottság Samassa József dr. egri érsek elnöklése alatt október tizedikén négy órakor a vallás- és közoktatásügyi minisztérium második emeleti tanácstermében tartja első ülését, melyen Timon Ákos dr. központi előadó tüzetes jelentést fog tenni a kongrua-rendezés jelen állásáról. A pécsi atlétikai klub október hó 9-én délután 3 órakor tartja saját helyiségében (tornacsarnok) évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Évi jelentés. 2. Zárszámadás megvizsgálására 3 tagú bizottság kiküldése. 3. Pénztárnoknak a fölmentvény megadása 4. Jövő évi költségvetés megállapítása. 5. Régi tisztikar leköszönése. 6. Új tisztikar megválasztása. 7. Be nem hajtható követelések leírása. 8. Indítványok. Este 8 órakor a „Vadember“-szálloda éttermében társas összejövetel. Halálozás. Blatterbauer Vencel pécsi órás szept. 28-án rövid szenvedés után, életének 65-ik évében elhunyt Budapesten. Hólyagkő eltávolítása végett operációt végeztek rajta, de gyógyulás helyett halálra fordult az állapot. Holttestét Pécsre hozták s itt ma délután 4 órakor helyezik örök nyugalomra. Özvegye szül. Ritter Rozália és három leánya : Róza, Ilka és Gizella gyászolja, kik közül az utóbbi a m. kir. operaháznak ismert énekművésznője. A Vaskapu megnyílt. A kereskedelmi miniszter szept. 29-iki kerettel rendeletben tudatja, hogy a vaskapu-csatornát folyó évi október hó 1-vel a hajóforgalomnak, egyelőre további intézkedésig, díjtalan használattal ideiglenesen megnyitja, a hajók közlekedésének azzal a szabályozásával, hogy a csatornán a fölfelé menet reggeli 5 óra és déli 12 óra között, a lefelé menet délutáni 2 órától az estszürkület beálltáig van megengedve. Fölfelé menetben az egymást követő hajók a csatornába csak akkor mehetnek be, ha az előlmenő a csatorna felső torkolata feletti második jelző úszót elérte, ami a „római sáncon“ lévő árbocról fehér-vörös kockás lobogó felhúzásával jeleztetik. Az Orsován felül eső zuhatagos szakaszon a hajók az orsovai vizimérce + 1000 m.-nyi állásánál 160 cm. merüléssel közlekedhetnek és a hajók biztos vezetéséről a helyi viszonyokkal kellőleg ismerős és gyakorlott kormányosok (hajókalauzok) alkalmazásával kötelesek gondoskodni a vállalatok. Agyontaposta a feleségét. A tavaszkor irtuk, hogy Gerber Ignác lancsuki lakos a betegen fekvő feleségét hajánál fogva kihúzta az ágyból, rúgta, összetaposta, mert szegény nem tudott betegségében dolgozni. A szerencsétlen nő valahogy kivánszorgott a félszerbe s ott a szénára feküdt, mig gyermekei hazaérkeztek és az anyát bevitték a szomszédok lakásába. Itt azonban belső elvérzés folytán még aznap meghalt. A pécsi kir. törvényszék a vadállatias férjet tegnap három évi fegyházbüntetésre ítélte. Veszedelmes betörő. Kovács I Istvánt pár év előtt a pécsi 8. honvéd huszárezredhez besorozták, ahonnan ő kelme nemsokára megszökött. Fé. szeptember elején éjjeli csavargáson rajta kapta a helybeli rendőrség s mert nem tudták a városházán, hogy tulajdonképen kivel van dolguk, haza akarták toloncoltatni. Mégis nagyon gyanúsnak tartották az ipszét s azért a csendőrséghez vezették előbb, ha vájjon nem ismerik-e itt közelebbről Kovácsot. És csakugyan a csendőrök veszedelmes gonosztevőt ismertek föl benne, aki már számtalan betörést követett el. Ott tartották a csendőrlaktanyán és Ugray Lőrinc őrmester erélyesen folytatta ellene a vizsgálatot. Ma már ki van derítve, hogy Kovács István lelkiismeretét száz betörés terheli, ezek közt az is, mely a nyáron Biró Imre abaligeti plébánost megfosztotta 200 frttól, aranyórától, lánctól és két doboz szivartól. A betörő művészt átadják a kir. ügyészségnek. A színházi idény megkezdése Somogyi Károly színházi igazgató ma, szombaton este megkezdi társulatával az előadásokat. Színre kerül itt először „Talmi hercegnő“, Konti József eredeti operettje, a budapesti népszínház műsordarabja. Az idénybérlet ma, a havibérlet (24 előadásra) hétfőn veszi kezdetét. Vasárnap d. u. 3 órakor a „Tót leány,“ este 8 órakor „Az ördög mátkája“ énekes népszínmű, hétfőn „Nap és Hold“ operette vannak műsoron. Újságírók sorsjátéka. Tudvalevő, hogy a Budapesti Újságírók Egyesülete saját segítő alapjának gyarapítására nagyszabású tárgysorsjátékot rendez. A sorsjegyeket a napokban bocsátották forgalomba és máris óriási mennyiségben keltek el. A díszes kiállítású sorsjegyek minden bankházban, pénzintézeteknél, pályaudvaron, hajóállomáson, dohánytőzsdében, és nagyobb hivatalban kaphatók és pedig darabonként egy koronáért. A sorsjátéknak hat húzása lesz és minden sorsjegy mindegyik húzásra érvényes. Az első húzás 1899 január 4-én, -----------------------------------------------------a még nem régen teljesen nyílt barlangot erős, nagy ajtóval látták el, mely teljesen elzárja a külső levegőtől, s csakis a meghatározott időben nyitja ki a barlang őre. Naponkint kétszer, délelőtt ii, és délután négy órakor tekinthető meg a barlang. Ezzel az elzárással, — a hasznon kívül, mely ezáltal a szénsavgyárra hárul, sok szerencsétlenségnek is veszik elejét, miután vezető nélkül senki sem léphet a barlangba. Ennélfogva sokat vesztett veszélyességéből a barlang, s hogy az őr megérkezett mi és minden félelem nélkül beléphettünk , az ajtónyitás után ugyan pár percet várnunk kellett, míg az elzárás által a barlangban összegyülemlett s az ajtó felnyitásával rohamosan kifelé tóduló fojtó gáz a külső friss levegővel érintkezve, ártalmatlanná lett Ezután mehettünk csak be a barlangba, mely körülbelül 14 méter hosszú, 2 m. széles üreg, melynek sárga, kénréteggel bevont falai úgy csillognak a beözönlő napsugárnál, mintha ragyogó aranynyal volnának kiverve. Fölemelt fővel minden veszély nélkül járhatunk, egészen a barlang végénél levő elzárt tágasabb helyig, ahol a magasban is halált hozó, fojtó a levegő. Meg akarjuk ezt a részt is nézni, de a vezetőnk nem enged hozzá közeledni, s én örülök ennek, mert féltem a társaimat. A barlang hosszában alacsony padok vannak elhelyezve, melyek a barlangban gyógyulást keresők részére vannak fölállítva. Sokan keresik föl — köszvényesek és különösen szembajosok — a barlangot és legtöbbször gyógyulást is találnak itt. Egy kissé mi is megpróbáltuk a gyógymódot: lélekzetünket visszafojtva ültünk le az alacsony padokra, s csakhamar éreztük is a meleg kén hatását, azt a különös érzést, a nagy forróságot, bizsergést, mely egész testünket átjárta. Dacára, hogy visszafojtottuk a lélekzetünket, rendkívül átható, kábító hatással volt reánk a barlang levegője és sietve mentünk ki a szabadba, hol élvezettel szívtuk magunkba a közeli erdőkből áradó üde, friss levegőt, mely oly kellemesen üdítette föl lankadt idegeinket. S visszatérőben a szép hegyi után Bálványos fürdőre, csakhamar feledve jön a nyomasztó érzés, a leverő hangulat, melyet a barlang és környékének megtekintése tettek reám. Csupán annak érdekessége maradt meg élénken emlékemben. Estefelé indultunk a kocsinkon vissza Tusnádra; útközben még megnéztük a bükszádi üveggyárat, mely egyike Erdély nagyobb szabású ipartelepeinek. Bükszád maga kicsiny székely falu; egyszerű, szegényes, de tiszta utcáival, házaival kellemes benyomást tesz a szemlélőre. Érdekesek a kicsiny házikók, melyeknek egyetlen dísze, fényűzése a faragott, menyezetes nagy kapu, melyek fölé mindenütt nagy cifra betűkkel van kiírva: „Áldás a bémenőknek, béke a kijövőknek.“ S mint már több székely faluban láttam, itt is szokás a háztetőkre — mint a templomra — keresztet alkalmazni. Bármily szegény is a ház, a tetején ott ragyog, tündöklik a kereszt, legtöbb helyen kettő is. És ez olyan kedves. A falu végén van az üveghuta, s mi nagy érdeklődéssel néztünk ott meg mindent, kezdve az üveggyártáshoz szükséges anyagon, s a nagy olvasztó kemencéken, egész a legapróbb részletekig. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1898. október 2.