Pécsi Közlöny, 1898. november (6. évfolyam, 122-133. szám)

1898-11-01 / 122. szám

ban a környékbeli papság nagyobb szám­mal gyűlt össze barátságos halebédre. Jószívű hölgyek. A valpói urhöl­­gyek a szegény leánykák számára meleg téli kendőket készítenek s e munkát már fölosztották maguk közt. A legtöbb kendő elkészítését (kötését) J a­h 1 Manóné ura­dalmi pénztárnok neje (4 drb.) és Brand Gyuláné uradalmi tiszttartóné (10 drb.) vál­lalták magukra. Az ehhez szükséges berli­ni pamutot gróf Normann Rezsőné adja, aki maga is kötött a szegényeknek ilyen kendőket, mig körülményei engedték. A szinügyi bizottság ülése. Va­sárnap délelőtt jöttek össze a város köz­gyűlési termében a bizottság tagjai, szám­szerűt tizenhatan. Majorossy polgár­­mester jelenté, hogy T­is­z­a­y miskolci színigazgató levélben tudakozódik az iránt, Somogyi igazgató megmarad-e s ha nem, minő feltételek alatt kaphatná meg ő a színházat. Andorffy Péter a színház jelenlegi komikusa szintén pályázik, S­o­m­o­­g­y­i hallgat. Majorossy indítványához, hogy bizassék meg a színügyi albizottság azzal, hogy Somogyit hívja föl rövid határidőn belül nyilatkozattételre, csatlakozott a bi­zottság nagy része. Littke és Engel polemizáltak egymással, utóbbi ugyanis az alkudozást a város méltóságán alulinak tartja s indítványozza, hogy hívják rögtön a gyűlés elé Somogyit és kényszerítsék nyilatkozattételre. Ily értelemben szóltak Szilassy és Pleininger is. Littke szerint ez üzlet, melylyel nincs megsértve a méltóság : illik, hogy Somogyi­nak adják az elsőséget, ki már 14 év óta működik Pécsett, bár nem kívánja, hogy a dolgot fordírozzák sem Somogyival még kevésbé azonban egy másik kisebb tehet­ségű társulattal. Inkább akarja a színházat zárva látni, mint hogy egy harmadrangú színtársulat szerepeljen. Nem kell félni, kapunk vendég szereplőket mindig s ez ta­­j­­án nagyobb anyagi haszonnal jár. M a j o­­r o s s y indítványa ment határozatba. — Schapringer biz. tag tűzrendőri szem- I pontból veszélyesnek tartja, hogy a föld­szinti ülőhelyek melletti utakat az igazgató a jogászoknak állóhelyekül adja ki. További eljárás végett kiadják a rendőrkapitányság­nak. Ezzel be is záródott az ülés. Halálozás. H­a­­­a­s­y Károly nyug. szegzárdi kir. törvényszéki biró, gyönki ügyvéd 79 éves korában Gyönkön elhunyt. Uj templom. A bátaszéki r. k. hit­község megvette a „Terezianum“-uradalom azon épületeit, a­melyeknek helyére az uj, gyönyörű gót-styin templomot fogja építeni. Ezen épületeket most már mind elárverez­ték és november 6-tól fogva lerombolják. A régi, múzeumba való templom az uj fölépíté­séig állva marad. Vállalkozója a templom fölépítésére a hitközségnek nincs eddig , valószínűleg új konkurzust hirdet. Erdészeti képesítők. Folyó hó­t­án kezdődnek az erdészeti képesítő vizsgála­tok Zágrábban és 7-éig tartanak. Ezekre je­­lentkezhetik minden erdészeti gyakornok, ki szakiskoláit Kőrösön vagy másutt végezte és két évi gyakorlati működését előre be­küldött írásbeli munkálatával bebizonyította. A vizsgázó bizottságba H­a­r­k­o­n­y­i Ist­ván valpói uradalmi főerdész is meghivatott a horvát kormány részéről. Ez idén 10-en jelentkeztek e képesítő vizsgálatokra. Ünnepélyes fogadtatás. Fekete Ágoston tolnai új plébános okt. hó 27-én foglalta el plébániáját, mely alkalommal a tolnai egyesületek, testületek és a hívek szá­zai ünnepélyesen fogadták őt. A fogadtatás valóban lélekemelő volt minden mozzanatá­ban. Tolnáról sokan hintókon és kocsikon mentek a plébánosért Zombára, kit nagy örömmel és lelkesedéssel üdvözöltek új ott­honában, a­hol annyi sok szép és üdvös reményt fűznek jövendő működéséhez. Az elöljáróság két diadalkaput is emeltetett tiszteletére és bandériumot szervezett. Üd­vözlésére a tolnai tűzoltók zenével vonultak ki, a tanítói kar pedig mintegy 1000 gye­rekkel állott sorfalat. Eljegyzés: Sztehló Kálmán, hid­jai kasznár, eljegyezte­ Hanny Hedvig urhölgyet, Hanny Gábor pécsi kanonok unokahugát. S­z­e­i­­­e­r Mátyás grábóci r. k. kán­­tortanító jegyet váltott Kallenberger Katinka kisasszonynyal. indul, ha álmában már-már angyaltársaival enyelegve mosolyog. De minő változás történt ? Minő fáj­dalmat kelle még a nagymamának megérni ? Ha néhány nappal előbb még a rendes kér­dést intézte a picinyhez: ki­é vagy te? Azt felelte: Én a tied vagyok, én vagyok a te aranyod. Csak ma, mikor annyira gyenge, nagyon rosszul van, nem felel a szokott kérdésre, — hihetőleg nem akarja szomo­­rítani a nagymamát, kinek most már állan­dóan könny ragyog szemében, — hanem fal felé fordulva az ott levő őrzőangyalra veti fájdalmas tekintetét . . . Arca elhalvá­nyul, homlokán sűrű verejték, ajkai szín­telenek, szemei beestek, hangja eláll . . . lélegzete mindinkább és inkább szűnik. . . még csak néha-néha nyitja fel szemeit és nyu­godtan, mondhatni örömmel tekint az ég felé... A nagymama látja, hogy indul a kis arany azon után, melyen már oly sokan jártának, . . . letérdel az ágy elé és zo­kogva, esdekelve kéri, mondjad csak még egyszer édesem, ki­é is vagy te ? . . . Erre a kicsike összeszedte végerejét, fájdalmas pillanatot vet a nagymamára — és mert szólni nem tudott, — jobb kezével az égre mutat, aztán visszahanyatlik ágyacskájára és egy könnyű fohászszal száll ártatlan lelke Teremtőjéhez. * * * Én a temetést bejelentő, zokogó nagy­mamát azzal vigasztaltam, hogy az Isten még jobban szerette kis aranyát, mint ő, azért hívta magához. Nagy a szülői szeretet, de na­gyobb az Isten szeretete irántunk. Ő csak a mi javunkat akarja. A vigasztaló kis an­gyal meghajolt Isten szeretete előtt, mert ime odamutatott, hol teljes a szeretet és örök a béke . . . nyugodjék meg ő is a jó Isten akaratán, aztán a síron túl örökké viszontlátja aranyát! W. J. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1898. noverzte 2 Latin újság jelenik meg Rómában e hónaptól kezdve, havonkint kétszer „Vox Urbis“ címen, folyékony, jó latinsággal, il­lusztrálva, érdekes tartalommal. Ára 15 ko­rona (l­ra.) Előfizethetni L­e­o­n­o­ri Aris­­tid lovagnál. Róma, Via Alessandrina, 87. Utcakövezés falun. A németmároki nép nemcsak kiváló hitbuzgóságáról isme­retes messze vidéken, hanem egyébiránt is dicsérendő jelét adta a szép és nemes újí­tások iránti fogékony érzékének az által, hogy a községi képviselőtestület újabban azt határozta, miszerint jövő tavaszszal az egész faluban (a temetőbe vezető utat is beszámítva) járdát kiszittet, a­mely hatá­rozatának, ha szerencsésen testté válik, első­sorban az iskolásgyermekek fogják élvezni előnyeit, kik télvíz idejében bokáig érő sarat voltak kénytelenek gázolni. Elégett gyermek. Csehi községben Bella Sándor községi gulás 7 éves Julia nevű leánya, míg az apja a faluban járt, tüzet rakott künn a mezőn, azonban oly vigyázatlanul, hogy ruhája tüzet fogott és a gyermek tökéletesen összeégett. Jogtalan elsajátítás. Dolnji-Mihol­­jácon a vásár alkalmával Fichtl I. pécsi női ruha kereskedő 52 ftos sátor­ ponyváját el­vesztette. Ezt valaki megtalálta és Sós Jó­zsef ipacsfai korcsmárosnak 3 frt 57 frért eladta. Fichtl a ponyvája visszaadását Sós­tól követelte, de ez eltagadta, hogy­­ meg­vette volna, mig végre a csendőrség közbe­jöttével kellett tőle elvenni, miért Sóst a siklósi kir. járásbíróságnál följelentették. A zálogházak mostanában valóságos visszaéléseket követnek el, arany, ezüst cik­kekkel, különösen órákkal és láncokkal. A közönség között el van terjedve az a nézet, hogy a zálogházban olcsóbban lehet vásá­rolni, pedig az tévedésen alapszik. A zálog­házas igen jól tudja, hogy mennyit ér az általa eladásra kínált óra és egyéb tárgy, hisz ő veszi azokat kereskedőktől s nagyon téved az, aki hiszi, hogy értékénél csak egy fillérrel is olcsóban adja el. A közönség ezen könnyelmű hiszékenységét ki is zsákmányolják és mindenféle lim­lomot túl­becsült összegre tüntetnek elzálogo­sítottnak fel s azután hiszékeny emberekre sóznak. Egy prágai és még más zálogos évekig űzte a csalások e­lemét, mig végre rajta vesztett. Ideje volna már, ha a hatósá­gok behatóbban foglalkoznának ezen vissza­élések megszüntetésével. Mielőtt valaki ék­szert vásárol, tekintse meg egy jobb éksze­rész áruit és meg fog győződni, hogy új árut szép kivitelben aránylag olcsóbban kap, mint a zálogházban elavult régi dolgokat. A Horgony-Pain Expeller igaz népszerű háziszervé lett, mely számos csa­ládban már több mint 27 év óta mindig készletben van. Hátfájásnál, csipőfájdalom, fejfájásnál, köszvénynél, csúznál stb.-nél a­ Horgony-Pain­ Expellerrel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatásuaknak bizo­nyultak, sőt járványkórnál, minő­­ a kolera, hányóhasfolyás, az altestnek Pain-Expelierrel való bedörzsölése mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó ered­­ménynyel használtatott bedörzsölésként az influenza ellen is és 40 kr. 70 kr. és I fzt. üvegenkénti árban a legtöbb gyógyszer­­tárban készletben van, hanem bev­árlás alkalmával mindig határozottan, mint „Richter-féle Horgony-Pain-Expeller“ vagy „Richter-féle Horgony-Liniment“ kérendő és a „Horgony“ védjegyre kérünk figyelni.

Next