Pécsi Közlöny, 1899. június (7. évfolyam, 60-70. szám)

1899-06-04 / 60. szám

4. kassai 9. sz. m. kir. honvéd gyalogezredbeli főhadnagy P­a­n­o­s Adolfinet, Panos Alajos pécsi honvéd gyalog dandárparancs­nok leányát. A házasság­kötést Magen­­h­e­i­m József belv. plébános végezte, ta­nukul Z­a­n­k­i Rezső cs. és kir. ezredes és P­a­t­a­k­y Endre honvéd alezredes sze­repeltek. Az ünnepi aktuson a helybeli hon­védtisztikar Butykay Ádám ezredessel az élén és nagyszámú közönség volt jelen. Segélyezés. Megyéspüspökünk nagy­lelkűsége, a­mely csak az imént ajánlott föl fejedelmi adományt líceumunk fejlesz­tésére, a nagy áldozatok mellett nem vonja meg a segélyt a szegényebb sorsú, beteg papoktól sem, hanem egészségük vissza­szerzésében hathatós támogatásával istá­­polja őket. Ő méltósága legutóbb Kovács József tengődi plébánosnak adott száz frtot, idült csont- és izületi bántalmainak gyógy­kezeltetésére. A segélyezett a nagylelkű ajándékért a nyilvánosság utján is hálás köszönetet mond a főpásztornak. Az uj ezredparancsnok, Kisjókai Udvarnoky Győző, ezredes, akit i. é. május 1-ével neveztek ki az 52. sz pécsi cs. és kir. gyalogezred parancsnokává, teg­nap óta Pécsett tartózkodik, hogy ezrede hadkiegészítő kerületének székhelyével és az idei nyári fegyvergyakorlatok után törzs­állomásával , városunkkal, valamint az itt állomásozó 3-ik zászlóaljjal megismerkedjék és a hatóságoknál is bemutatkozzék. Áthelyezés: Tolnai-Hagymássy Béla dr. katonai főorvost a pécsi 19. sz. honvéd gyalog­ezredtől a budapesti honvéd helyőr­ségi kórházhoz helyezték át, f. évi július 1 -étől számítandó hatálylyal. Szerb püspök körútja B­o­g­dá­novi­c­s Lucián budai görög keleti szerb püspök, kinek egyházmegyéjéhez a bara­nyai szerbek is tartoznak, hivatalos kör­útjában f. hó 13-án Pécsre érkezik. Üzletek zárórája. A kereskedők eddig vasárnaponként délelőtt 12 óráig tart­hatták nyitva üzleteiket. A törvény rendel­kezése szerint azonban június és július hónapokban már délelőtt tíz órakor be kell zárni az üzleteket. Azért hozzuk ezt emlé­kezetébe a kereskedő üzlettulajdonosoknak, nehogy a határidő tévesztésével megbírsá­golás érje őket. Letartóztatott földbirtokos. Szer­dán a déli órákban letartóztatták Pécsett Nagy Ákos somogy-körmendi földbirto­kost, ki dúsgazdag ember s mégis azzal vádolják, hogy a nemrég elhalt Nagy Márton kadarkuti milliomos hagyatékából kétszáz­ezer forintot vett önkényüleg birtokába. Az érdekelt rokonság megtudta, hogy a gyanúsított az elhunytnak lakását átku­tatta még mielőtt a tetem kihűlt volna, a pécsi király­ utcai házában is fölnyitotta a lakást s fürkészett benne azon ürügy alatt, hogy a boldogultnak szalonruhá­ját keresi, a melybe holttestét felöltöz­tetni akarták. A rokonok bűnföljelentést tettek és hogy a vizsgálat meg ne hiúsul­jon, letartóztatták Nagy Ákost. Ő a vizs­gálóbíró letartóztatást elrendelő végzését megfölebbezte ugyan, de a kir. törvényszék a fölebbezést elutasította. Csinos kis per lesz ebből, akár bűnösnek bizonyul a vád­lott, akár nem. Utóbbi esetben a följelen­tők ellen fordulna a dolog elé. P­o­­­ó­n­y­i Géza orsz. képviselő és bpesti ügyvéd a letartóztatott védelme érdekében Pécsre ér­kezett, Finkey helyettes vizsgálóbíró pedig Kaposvárra utazott a vizsgálat foly­tatása végett, végül P­i­­­k Lajos a nagyatádi kerület orsz. képviselője mint kihallgatásra meghívott tanú Pécsre jött. Nagy Ákos, aki a pécsi kir. tábla elnöké­nek sógora, tanukra hivatkozik, kik azt vallották, hogy Nagy Márton szóbeli vég­rendeletet tett előttük, mely szerint va­gyonának örököseivé Nagy Ákos fiait ren­delte, ő tehát mint apa a hagyatékból érté­keket birtokába vehetett. Ezzel szemben azonban a gyanú az, hogy a tanuk fölbé­relt egyének. Nagyon óhajtandó, hogy ezen kínos ügy mielőbb tisztázódjék. Folytonos esőzés. A legszebb hó­nap, a poetikus május szomorúan végző­dött s ugyanígy kezdte a junius. A folyto­nos esőzés aggódásra váltotta a gazdák reményét. A buján nőtt vetés megdőlt szá­mos helyen, víz lepi el a földeket. A szől­őhegyeken is nagy a kár, mert az árrá nőtt víz lehordta a földet, összerongálta az utakat, a meredekebb oldalakon kimosta az új ültetéseket. A melegebb és szárazabb időjárás már igen kívánatos. Kiránduló gazdák. A délmagyar­országi gazdák egyesületének 350 tagja június 11-én Bonyhádra érkezik, a tolna­megyei gazdasági egylet által rendezendő szarvasmarha-kiállítás tanulmányozására. A bonyhádi tájfajta tudvalevőleg országos ne­vezetességű. A kiránduló társaság jún. 10-én pár órát Pécsett tölt a város megtekintése céljából, visszautaztukban pedig Eszéket nézik meg. Papi gyűlés. A valpói esperesi ke­rület papságának Harkanovcin tartott gyű­lése alapítványt tett néhai Maráó Ede valpói plébános lelki üdvéért elmondandó örökös kismisére. Az elhunytról ft. Philippovics János esperes meleg szavakban emlékezett meg a gyűlés folyamán. Kiemelkedő pontja volt még az értekezletnek D­u­­­m­o­v­i­c­s Zsigmond valpói káplán sok tudással kidol­gozott teológiai tétele. Hazatérés Amerikából. R­u­v­a­l­d Luiz, a volt pécsi városgazdának fia, ki már húsz év óta él Amerikában, Brazíliából, San Paolo városából feleségével Barchetta Idával hazajött Pécsre, ahol távollétének ideje alatt édes­atyja és mostoha anyja is elhalt. Eddig vissza nem jöhetett, mert annak ide­jén nem jelentkezett katonai kötelezettségé­nek teljesítésére, de a dec. 2-iki császárju­bileum alkalmával publikált legfelső kegyelmi tény lehetővé tette most a hazatérést mind­azoknak, kik a katonai szolgálattal adósok maradtak. Kinevezés: Az igazságügyminiszter dr. Fehér Dezső szegzárdi gyakorló ügy­védet a zala­egerszegi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. Iskolaszéki ülés. A város iskola­széke tegnap délutáni ülésén elhatározta, hogy a jövő tanévben a szigeti külvárosi népiskola a Rudolfinumba helyezendő át, a 70.000 forintba kerülő új iskolaépület pedig még a tél beállta előtt tető alá kerüljön. A Rudolfinum árváit átviszik a Matessa-intézet óvóhelyiségébe s ha ezen óvoda számára alkalmas helyiséget nem találnak, úgy egy évre beszüntetik ezt az óvodát. A fölépí­tendő népiskola két szomszédos házának kisajátítása iránt jun. 10-én lesz a bírósági eljárás. Kézdi Juliska tragédiája. A fő­városi Hunyady tér 3. száma alatt mellbe­lőtte magát egy Kézdi Julianna nevezetű nő. A Rókus-kórházba szállították . . . Mind­össze ennyi volt a rendőrség jelentése, pedig egy csillogó karrier tragédiája van ebbe a néhány sorba elrejtve. Kézdi Juliska kedvelt primadonna az életunt, a­ki a nép­színháznál kezdte pályafutását. Mint fiatal leány került oda a karca és jó alakjával, szép hangjával föltünést keltett. Ezelőtt hat évvel elszerződött a Népszínháztól Leszkay színigazgatóhoz s az aradi meg a nagyváradi színpadoknak lett ünnepelt pri­madonnája. A csinos leányért törték magu­kat a vidéki direktorok s egymásután Kas­sán, Székesfejérvárott is játszott egy-egy szezonban. Jókedvű, temperamentumos szub­­rett volt s a közönség mindenütt kedvelte. Majd Somogyi Károly színtársulatához ke­rült Pécsre. A színpad festett világában is­merte meg Müller dr. kaposvári ügyvéd s rövid ismeretség után feleségül vette. Kézdi Juliska visszalépett a színpadtól és polgár asszony lett belőle. A házasság azonban rövid egy esztendőig tartott csupán, aztán elhidegült egymás iránt a férj és feleség. Jött a válóper. A szalmaözvegy Kassára költözött, ahonnét pár nap előtt Budapestre utazott. Megérlelődött benne az elhatározás, hogy újra színésznő lesz. Folyamodott is e célból az Országos Színészegyesülethez. Be­látta azonban, egykori szépsége eltűnt, phi­. madonnának nem szerződtetnék sehová, vége a karrierjének. Ideges lett a boldogtalan és szerdán este azt mondta, fáj a feje, lefek­szik. Alig ment a szobájába, dörrenés hang­zott ki onnan. A berohanó házbeliek a pad­lón nagy vértócsában találták, mellette a sző­nyegen revolver hevert. Orvost hívtak, aki megvizsgálta az életuntat s konstatálta, hogy mellébe lőtt. Állapota veszélyes. Borellenőrző felügyelők. Az aradi gazdasági egylet helyiségében nagyobbsza­­básu értekezletre jöttek össze az arad me­­gyei szőlőbirtokosok. Az értekezlet a bor­ellenőrző bizottságokra nézve nem tartja célravezetőnek a mai szervezetet, mivel a gyakorlatban még sohasem bizonyult jónak, ha a polgárt polgárral őriztetjük ellen. El­határozták, hogy f­­rnak a kormányhoz, miszerint törvényhozási úton a borellenőrzés kérdését úgy szabályozza, hogy hatósági szakképzett közegek végezzék a borellenőr­zést és pedig nem esetről esetre, hanem legalább is évente egyszer legyenek köte­lesek minden egyes borkereskedő pincéjét megvizsgálni. Szegény­ügyi szabályrendelet. A belügyminiszter a községek által gyakor­­landó közsegélyezés módjáról és mérvéről szabályrendeletet bocsátott ki. E szerint az 1898 : XXI. t.-c. értelmében az illetőségi község által közsegélyezésben részesítendők: a talált, valamint a hatóságilag elhagyottnak nyilvánított hét éven felüli gyermekek; a kórházi, vagy gyógyintézeti ápolásban nem részesülő betegek; a kórházi, vagy gyógy­intézetekben való ápolásra nem minősített, valamint az ezekből elbocsátott gyógyítha­tatlan betegek ; nem közveszélyes elmebe­tegek, továbbá az ártalmatlan hülyék, süket­némák, vakok, nyomorékok. A szabályren­delet ezután részletesen fölsorolja, mint kell bánni az elhagyott szegényekkel. A horvát­­szlavén és osztrák illetőségű szegények ellátási költségeinek megtérítése iránt a törvényhatóságok útján kell lépést tenni. Ha más külföldi illetőségű vétetik ápolásba, az a belügyminiszternek bejelentendő. A .PÉCSI KÖZLÖNY, 1899. junius 4.

Next