Pécsi Közlöny, 1900. április (8. évfolyam, 26-34. szám)
1900-04-01 / 26. szám
4. Ill V a tcUJ vv ö i ott m a. y ^ 1 Amerikában áttért a római kat. hitre s a legbuzgóbb missionariusok egyike lett. Beszédét így végezte : — Szeretett honfitárs, kedves barátom . Távol a hazától ért utól a halál. Idegen földben kell pihenned. Legyen könnyű neked a föld, találj a túlvilágon nyugalmat és boldogságot, melyben e földön nem volt neked részed! — A beszéd alatt egy szem sem maradt szárazon. G a 1 1 o v i c h Viktor, Lazarovits meghitt barátja, a nyilt sírnál amerikai szokás szerint a jelenlevőkkel gyászdalt énekelt.“ Jogszigorlat. Nagy Jenő tvszéki soggyakornok a napokban tette le Kolozsvárott a második jogtudományi szigorlatot. Hymen. Csáky Károly kaposvári városi jegyző jegyet váltott Doma Gizallával, Doma Lőrinc ny. inspektor leányával. Városunk legújabb nevezetessége. A Herceg Testvérek ipartelepét értjük, melyet még kevesen ismernek, de nem is ismerhetnek, mert egészen új. A gyártelep Alsómalom utca 20. szám alatt terül el és a főépület mely a gyártelep éjszaki részét képezi, 12835 méter hosszú, magában foglalja a lakatos, esztergályozó, csiszoló, galvanizáló műhelyeket, a nyersanyagraktárt, a raktárt és a telep siklósi utcai részén a portás lakást. A gyár másik főépülete már csak 80–35 méter hosszú s a sárgító, forrasztó, rézöntő, tördelő, csiszoló, vasöntő, kovács, kazánkovács, bádogos, asztalos, műhelyeket zárja magában. Külön épületben nyer helyet a gépház a 30 magas kéménynyel, a kőszén és kooksz raktárral. Az óriási gépek nemcsak a hajtóerőt szolgáltatják de hatalmas motorokat is hajtanak úgy, hogy a világításhoz s a galvánoplasztikai munkákhoz szükséges villamerőt is ezek szolgáltatják. Herceg Testvérek eddig is oly jó nevet szereztek már az ipar terén, hogy legfelső elismerésként öt éven keresztül hatezer forintnyi állami segélyben részesülnek. Hogy az új gyártelep magának a városnak mily hasznára van, azt talán felesleges egyébbel illusztrálni mint azzal, hogy 350—400 embernek ad kenyeret, ennyit foglalkoztat. A gyártelepet Zelms Kálmán építi, kinek művészete az ízlést a célszerűvel egyesítette. Az uj gyártelep Pécs egyik nevezetessége lesz, mely működését Julius hó elején kezdi meg, mert az átköltözés a Buzatéri szűk alkalmatlan telepről ebbe a kényelmes új otthonba sok időt emészt fel,nyaival és mintáival, mert az antik befolyás erős volt az összeforrt pogány kultúrával. Hiszen ott volt az első keresztény világnézletű művészek szemei előtt a Colosseum bámulatos építménye, mely romjaiban is kivívja csodálkozásukat óriás tömegeivel, aztán a fórumok, bazilikák, azaz törvénykezési és vásárcsarnokok gyönyörű oszlopsoraikkal, Caracalla fürdőinek pazar fénye, a Palatínus hegyének káprázatos császári palotái, a szobrászat és festészet görögös hagyományai, melyeket Pompeji romjai közt tanulmányoz a műtörténelem ! Midőn azonban megizmosodott és szelleme belevésődött az emberek lelkébe, akkor önmagából fejtett ki olyan irányokat, melyeken élősködik a mai műépítészet is. Úgy, hogy mikor bizánci, román, gót stírekről beszélünk, tulajdonkép a kereszténység szellemének termékeny erejét dicsérjük. A kereszténység égfelé mutató eszméje, a mennyei Jeruzsálemet jelképző földi országának gondolata, mely azonban végső célját a menyben éri el, szülte azt a törekvést, hogy épületein szerényen fölfelé hatoljon minden, hogy a sudár tornyok a felhőket fúrják és merész boltozatok szinte fátyolszerűen zárják el a tetőket, hogy egyesüljön az oszlopok sudaras törzse a tetőbordák íveivel, mint a fatörzse a lombkoronájával. A görög-római világ alignéhány kivételt leszámítva megelégedett a visszintes vonalakkal, mert csakis a formák szépsége volt célja. Több sor oszlopon vízszintes gerendák és azokon egy lejtős tető ez volt eszménye. A kereszténység műépítkezése a formákban lelket keres, azért hasonlítanak például a gót templomok az őserdők labirintjeihez. A kereszténység önnállóságát nemcsak a középkori művészetben érvényesítette, hanem a renaissance is, mely pedig egyenesen az ókori hagyományoknak és egyénítéseknek jelszavait hangoztatta, legfényesebb sikereit a keresztény eszménynek szolgálatában vivta ki. Azért ha a római szent Péter templom égbenyúló kupolájának derűs világában fárad el a szemlélő tekintete, nemcsak Michelangelo lángeszének varázsa ihleti meg, hanem azon eszmevilágé is, mely a művésznek szárnyakat adott . . . Itt a mi kritikus barátunk elhallgatott mintha várta volna a mi megjegyzéseinket, de mi gondolatainkba sülyedve hallgattunk, mire ő folytatá: — Amit eddig mondottam, barátim, az a múlt kereszténység és művészet kapcsolatának dicsőséges múltja és most következnék a jelen. Ennél azonban legyetek megnyugodva, nem sokáig időzhetem, mert morált és tanulságokat kellene felállítanom, ez pedig mindig hálátlan feladat. Ti azt gondoljátok, hogy ma rátok, művészek, nincs semmi befolyása a kereszténység szellemének. Valljátok be igazán, nem az ő nemesebb erkölcsi felfogása áll alkotásaitok mellett, hogy azok silány prózává ne aljasuljanak ? A tizmusaitokban tetszelegtek, pedig ezek beteges képzelmetek szülöttei és nem akarjátok elismerni, hogy vannak eszmék, irányok, nézletek, melyeket csak kifejezni a zsenik sajátja, de létrehozni nem, — a többi divat, forma, semmi más, melyeket elsöpör egy új divat, új forma, de az eszmék tartósak, mert egész művelődésünk irányában gyökereznek, a mai művelődés pedig, úgy hiszem, a keresztény világnézeten épül fel. Nincs-e tehát igazam, amint előrebocsátottam, hogy ha azok az alakok leszállnának arról a képről és elvezetnének benneteket saját birodalmukba, meg kellene hajolnotok a kereszténység szelleme előtt, mely bár sokszor észrevétlenül, de tényleg kiséri befolyásával a művészi törekvéseket ? Csend lett körünkben ezen utolsó szavakra és mi feleszmélve gondolatainkból, némán meghajoltunk a kép előtt, mely immár közös meggyőződésünket fejezte ki s melyről a Madonna olyan biztató mosolylyal tekintett le ránk is, mint azokra a fehérruhás geniusokra. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1900 április 1. Fenyőháza. Kincstári cimaticus fürdőhely hidegvíz gyógyintézet és nyaralótelep a Fátra helységben, a Kassa Oderbergi vasút mentén, 450 m. tengerszinén feletti magasságban, posta, távirda és vasúti állomással Ezek, valamint a szállodák egész éven át nyitvák. Gyönyörű és védett 1300 m. magasságig felnyúló, fenyővel borított hegyek közötti fekvése, de különösen modern berendezései és mérsékelt áraiért igen kedvelt nyaralóhely és fürdő. Furcsa lelet. A Kalocsa melletti Halom pusztán egy földmives a közeli pocsolyában egy előtte ismeretlen szörnyetegen pillantott meg. Társak után nézett, kikkel azután ostorcsapásokkal igyekeztek az állatot mozdulatlanságából kizavarni. Minthogy a csodaszörnyeteg nem mozdult , s a jó falusiak közé menni nem mertek, egy rendőrt hívtak Kalocsáról, ki azután beszállította a kalocsai városházára az állítólag 150 éves kiszenvedett krokodilust. Ő kegyelmessége úgy került Halomra, hogy egy arra utazó állatsereglet rozoga kocsijából megszökött s úgy látszik hona utáni keservében lehelte ki nemes páráját a pocsolyában. Az angolok az orleansi herceg ellen. A transzváli háború kezdetén, mikor még az anglok oly nagyon és oly sokat szaladtak, a francia élclapok kimerithetlen szatírával írtak a brit oroszlánról s rajzolóik még az angol királynőt is könyörtelenül s néha vaskosan kikarikaturázták. Fülöp orleansi herceg József főherceg veje ekkor állítólag üdvözlő levelet irt V i 11 -enek, a Rire című lap rajzolójának. Emiatt most a Bacheor-klub április 14-ére gyűlést hívott össze, amelyben az orleansi herceg kirekesztéséről fog határozni . A klub felszólította ugyanis a herceget, hogy nyilatkozzék arról a levélről, amelyet Viliette rajzolójának írt. A herceg még eddig nem felelt a fölszóltásra s ezért valószínűleg ki fogják rekeszteni a klubból. A St.Jamesklub is gyűlést hivott össze, ennek a klubnak felelt ugyan a herceg, de válaszát nem találták kielégítőnek. Az orleánsi hercegnek Twickenhamban levő házát egy ügynök megvételre kinálja. Az orleansi herceg mint Madridból jelentik, ma nejével M. Dorottya főhercegnővel együtt a Maroussia yachtra szállt és San Fernandóból Szicíliába indult. A herceg már kiheverte sebét, melyet a napokban egy vadkan ejtett a bal lábán. Kossuthnak leghívebb arcképe 1849 ből Remek kivitelű arcképe készült el a nemzet atyjának. Gróf Kreith Béla a budapesti Kossuth-múzeum alapítója, régen fárad azon, hogy a szabadságharc legnagyobb fiának képeit hiv reprodukcióban terjessze. Most jelent meg Kossuth Lajos életnagy arcképe gyönyörű fényképnyomatban. Ez a kép az edigiek közt Kossuthnak legtökéletesebb, leghívebb arcképe 1849-ből, tehát abból a korból, a mikor küzdelmeinek és dicsőségének zenithjén állott. Mint ilyen kétszeresen drága ereklye, mert ebből az időből nincsen róla híven készült képünk. Ezen az arcképen minden ott van, ami benne nagy volt: a tűz, az elszántság, a hazáért és nemzetért való rajongás, a szabadságérti lelkesedés és a lángesz ihlete. Kossuth Lajos ilyen volt, csakis ilyen lehetett. Valóban nemes és hazafias szolgálatot teljesítettek azok, akik ezen legújabb Kossutharcképet a magyar közönség számára megteremtették. Ne hiányozzék ez a kép egyetlen körből sem. Ez életnagy arckép ára csak 3 fit 40 kr. Az 1848-49-i ereklyemúzeumban Budapest, IV., Gránátos utca 14. Szabadságharcunk hőseinek és vértanúink emlékeinek e pantheonát támogatja mind, aki e becses képet megszerzi. Robbantják a Gellérthegy szikláit. A napokban megkezdik a Gellérhegy veszedelmes szikláinak robbantását. Tudva levő dolog ugyanis, hogy a főváros erre a célra közel harmincezer forintot akar költeni, mely összeg azonban aligha lesz elég az örökké fenyegető veszedelem elhárítására. A robbantás éjszakánként tizenegy órától reggeli öt óráig tart. Ebben az időben elzárják a személy- és kocsi forgalmat a Döbrenteyutcában a Rudas fürdőtől a Ferenc Józsefekig. Századvégi szenvedély. A párisi rendőrség egy feljelentő levél alapján Paris kellő közepén opium tanyát fedezett fel, ahol a francia főváros legelőbbkelő tagjai fordultak meg s szivták magukba a kelet kéjjel mérgező termékeit. Mikor a rendőrség megjelent Mme Assim Rue de l’ Etvileban levő lakásán ott találta az ópium tanya vendégeit a földszinti nagy teremben, mely néhány mécsestől volt homályosan megvilágítva, keleti pamlagon, függő ágyakban, szőnyegeken hevert a vagy 15 tagból álló társaság. Előttük ópiummal készült sütemények, pipák, laudanummal töltött fiolák, a kelet megannyi kéjjel mérgező tor