Pécsi Közlöny, 1900. május (8. évfolyam, 35-43. szám)
1900-05-03 / 35. szám
2 A népiskolai tanterv - kérdéshez. A tanügy érdekében vélünk cselekedni, midőn Schmidt Boldizsár pécs-bányatelepi igazgató-tanítónak a Baranya megyei általános Tanítótestület f. é. április hó 26-án volt közgyűlésén a népiskolai tantervről tartott előadásával kapcsolatos határozati javaslatát a következőképen közöljük. Maga az előadás elméleti része, a külön tantervnek indoklása megjelent a „Néptanítók Lapjában", a tananyagnak tantervbe való összeállítása és taxatíve fölsorolása a „Néptanodában”. Határozati javaslat: Tekintettel arra, hogy az 1868. évi XXXVIII. t. c. 53. és 54. §-a megkülümbözteti a városi és falusi népiskolákat, midőn az elsőben a szorgalmi időt 9, az utóbbiakban pedig 8, illetve 6 hónapban állapítja meg; tekintettel arra, hogy az osztatlan népiskolák leginkább falun, kisebb községekben vannak, hol a nép földmiveléssel foglalkozik és így a törvény értelmében, gyermekeinek jövő élethivatása és physikai nevelése érdekében jogosult a rövidebb szorgalmi időnek felhasználására ; tekintettel arra, hogy rövidebb idő alatt, egyébb viszonyok egyenlősége mellett is, lehetetlenség annyi szellemi munkát végezni, mint hosszabb idő alatt, hacsak az ifjúságnak testi és szellemi egészséges fejlődését nem akarjuk veszélyeztetni és a hazafias, valláserkölcsös nevelést kockáztatni; tekintettel arra, hogy a paedagogia úgy mint a psychológia tiltakozik az ellen, hogy az ifjúságnak egyenlő szellemi fejlődése mellett egyik részét, egyharmad, vagy negyedrész annyi idő alatt kényszerítsük azon ismeretek elsajátítására és a képzeteknek appercipiálására, melyeket a másik rész háromszor, vagy négyszer annyi idő alatt tesz magáévá, tekintettel arra, hogy a tanterv a törvényen alapszik és így a törvény intenzióinak meg kell felelni, a törvény pedig figyelemmel lévén a nép foglalko-zási és egyéb életviszonyaira, természetes , hogy a tanterv a törvénynyel nem jöhet ellenkezésbe, hanem kell, hogy szintén figye- lemmel legyen azon viszonyokra, tekintettel arra, hogy az egy általános tanterv mellett a kevésbbé lelkiismeretes és kevésbbé buzgó tanító működése alig ellenőrizhető és kötelességének pontos teljesítésére épen nem szorítható, Zsigmod király idejében történt, aki német császár és magyar király volt, a nagy egyházszakadás idején. Akkor Bajorországnak három ura volt: Szakállas Lajos herceg, ki Ingolstadtban, Henrik herceg, aki Landshutban és Erneszt herceg, aki Münchenben lakott. Ez utóbbi nőül vette Eliza hercegasszonyt, Visconti Barnabás, milánói fejedelemnek leányát. E házasságból származott Albert, aki lelkületére nézve anyjára, déli külsejére atyjához hasonlított. Anyjának költői, ábrándos lelkületét örökölvén, már ifjú korában múzsáknak élt, tornászott, lovagolt, vagy az erdők vadregényes sűrűjében barangolt, vagy vadászattal madarászattal töltötte idejét. Az udvarnál csak akkor jelent meg, ha ottléte elmaradhatatlan volt. De ha lovagjátékot rendeztek, az első díjat a versenyben mindig ő nyerte meg. Mint valami túlvilági tünemény, fehér lovon, lobogó tollal, leeresztett sisakkal, az utolsó pillanatban jelent meg, amikor már a kürtszó elharsant, a fehér mivel az előírt tananyagot az osztatlan iskolában föl nem lehet dolgozni, és ha ezt az elüljáró mégis követelné, mely minden törvény szellemével ellenkezik, így a tanterv és az ellenőrzés illuzóriussá válik, míg ellenben a külön megfelelő tanterv mellett, melyben a tananyag minőségileg és mennyiségileg megfelel a gyermekek szellemi fejlődésének, a szorgalmi időnek és a nép életviszonyainak, a tanító munkája megkönnyíttetik; tanítása nyer alaposság s gyakorlatiasságban ; atananyag fel is dolgozható és ha ennek elvégzését a tanító elmulasztaná, törvényes erélylyel is rákényszeríthető ; azért mondja ki a közgyűlés és követelje a hazai tanítóság egyeteme, hogy: a) népnevelés színvonalának emelése, alapossága és gyakorlatiassága megköveteli az osztatlan népiskolák számára a külön tanterv kiadását, mely azonban egységes az osztott népiskoláknak tantervével, amenynyiben mindazon tárgyakat felöleli, melyeket a törvény előír, természetesen kisebb terjedelemben mégis úgy, hogy az ismert anyag minden fokon egy kerekded egészet képezzen és az alsó foktól a felső fokig szerves összefüggésben legyen; b) az osztatlan iskola tantervének megfelelően külön olvasó- és tankönyvek adandók ki, melyek a tantervben foglalt közhasznú ismereteket rövid, de vonzó és érdekesen leírt olvasmányok alakjában foglalják magukban; c) az osztatlan iskola olvasó- és tankönyvei három kötetben szerkesztendők úgy, hogy az első kötet a kis a bc és olvasó könyv magában foglalja az első osztály írás-olvasási tananyagát; a második kötet a II. III. osztály és a harmadik kötet a IV. V. VI. oszt. tananyagát azon értelemben és terjedelemben mind azt javaslattevő a részletes tantervben kifejtette PÉCSI KÖZLÖNY“ 1900. május 3. Azon t. c. vidéki olvasóinkat, akik a folyó évfolyam első és második évnegyedére előfizetéseiket még nem küldötték be,tisztelettel kérjük, hogy a félévi, illetőleg negyedévi előfizetési öszszeget kiadó hivatalunkhoz, a lehetőség szerint, beszolgáltatni szíveskedjenek. Kendővel a jelet megadták, a roham kezdődött. A rejtélyes lovag mindig diadalmasan vonult vissza a küzdő porondról, nem egy nézőnek dobogtatva meg szivét, amint a sorompó mellett habfehér lován elléptetett. Történt, hogy Augsburgban rendeztek nagy lovagjátékot, amelyen Albert herceg is részt vett. Már kétszer szólt a kürt. Minden szem a sorompó felé irányult, ahol habzó fehér lován és ekkor vágtatott be Albert herceg. De ezúttal nem bocsájta le sisakja rostélyát, nyíltan jelent meg a porondon. Utána becsapódott a sorompó vasrúdja, megreszkedtetve a levegőt. A herceg szemben találta magát egy lovaggal, aki fölemelt dárdával járta körül a porondot, várva, hogy ki veszi föl vele a küzdelmet. A herceg intett kezével hogy a küzdelemre jött. Sietve ugrottak elő az oldalsorompó mellől csattos, lobogó tollas csatlósok, hosszú dárdát nyújtva fel az ifjú hercegnek. A szemlélő közönség, különösen a korláton kívül álló néptömeg rivalgó tetszészaja zúgott föl, jeléül hogy fölismerték a deli herceget. A kürtszó harmadszor is felharsant. A lovagok összeütköztek. Hoszszan búgó hangon csattogtak a dárdák. A deli herceg a harmadik összecsapásnál ketté zúzta ellenfelének dárdáját . . . Joga lett volna ellenfelét megsemmisíteni, de ő nemes ellenfél volt. Megállóit abba hagyta a küzdelmet s várt, mig a lovagnak uj dárdát nyújtottak fel. A sokaság mint háborgó tengerár rivalgott örömében. Hangos tetszészaj tört ki a herceg közvetlen közelében. A pihenést arra használta fel, hogy kissé körül nézzen. Szeme egy fiatal leányon akadt meg, aki ott állott közel, a korláthoz támaszkodva, szemei rajta csüngtek. Találkozott tekintetek. Még soha nem tapasztalt érzés vett erőt a hercegen. Szerette volna a küzdelmet abbahagyni, hogy oda menjen, megkérdezze nevét ... de a kürtszó újra felharsant. Folytatták a küzdelmet. A herceg egyik balfogását a másik után követte el, csak kevésbé múlt, hogy HÍREK. Pécs, 1900. május 2 A katolikusok Mekkája. Római levelezőnk i. é. ápril 25-én kelt levelében írja: Se a tél hidege nem tartotta vissza, se az olasz tavasz néhány esős hete nem szakíthatta meg a szent évi zarándoklatok sűrű sorozatát. Egymást érték az olaszok és a közelebbi országok zarándokhívei. Azóta meg, hogy az idő állandóbb, s kedvezőbb, alig lehet számot adni azok ezreiről, kik közelből s távolból ide sereglenek, buzgó szívvel járva Róma szent helyeit, hogy azután hitben megújulva helyet adhassanak az ujonnan érkezőknek. A számtalan szálló, a zarándokházak, sőt magánosok kiadható legtöbb lakása is folyton telve vannak. Róma lakossága két táborra oszlik: az állandó lakosokra, s a hullámzó zarándok tömegre, mely egyre változik, számban növekedik, s tarka szinével egyrészt mulattatja s leköti a római figyelmét, de másrészt a példás áhítattal nemes öntudatát éleszti fokozza ama kincsnek boldog bírásában, mely most százezreket vonz ide a szélrózsa minden irányából. A világnak minden része küldi már fiait. Afrikának északi partjáról (Tunisz vidékéről) húsvét ünnepére jött egy zarándoklat. Ezt követi nemsokára több is. Az amerikaiak egyik része májusban érkezik ; a forró hónapokban a meleg vidékek küldöttei jönnek, köztük a spanyolok. Szent Péterben már is készülődnek a májusi szenttéavatásra, a templom belsejét nagyszerű pompával fogják díszíteni. Jelenleg az Üdvözítőnek a Lateránban kitett képe, melyet a hagyomány szerint szent Lukács kezdett meg s angyal kezek fejeztek be sötét cédrus fában, képezi az áhitat központját. Kora reggeltől késő estig ezrek és tízezrek időznek a csodás kegykép előtt mely iránt a a rómaiak rendkívüli tisztelettel, viseltettek mindig. Dr. M. D. Frigyes főherceg haza utazott Frigyes főherceg Bellyéről már visszautazott Pozsonyba, ám betegeskedő, de már reconvalescens Henrietta főhercegnő még tovább is használni fogja egyideig a Kőris erdő gyógyító levegőjét. Vele együtt maradnak Gabriella és Izabella főhercegnők is, kiknek baranyai birtokuk rendkívül tetszik, Kohl Medárd kanonok lett. Mindenki ismeri a hercegprímásunk derék életmentőjének és személyi titkárának nevét. Már hetek óta járta hír, hogy a király