Pécsi Közlöny, 1901. január (9. évfolyam, 1-9. szám)

1901-01-01 / 1. szám

. S mi tagadás benne, a kíváncsiság nem marad el tőlünk. Ugyan mi lehet ott benn ? — A helyiség fölírása: L’oeuvre Maternelle des Couveuses d’ Enfants. Ez még inkább fokozza az érdeklő­dést. Menjünk tehát be, hogy megtudjuk, mit lehet ott látni. Édes érzés fogott el. Egy aránylag kicsi helyiség, telve csecsemőkkel és azok ápo­lóival. A csecsemők fémládákban feküsz­­nek, a láda ajtaja és oldala üvegből van. A helyiség egyik része pedig üres fallal van elválasztva. Itt is a csecsemőkkel bí­belődnek. Hát nem érdekes látvány ez,­­ még akkor válik igazán azzá, mikor meg­tudjuk, hogy hol vagyunk tulajdonképen. A korán szülöttek részére szükséges, de hiányzó úgynevezett „anya-meleget“ van hivatva megadni ezen láda, a talál­mányok ezen legújabbja és mondhatni­­ egyik legáldásosabbja, melynek föltalálója után „Couveuse Lion“ nevet adtak. A „cou-­ veuse“ szó tulajdonképen kotlóslyukat je­­­lent, de természetesen itt ezt átvitt érte-­­ lemben kell érteni. Elnevezhetjük magyarul:­­ Lion-féle melegítőnek vagy nevelőnek. Egymás mellett foglalnak helyet e melegítők, melyek egy folyton tűzzel el­látott kályhával vannak összeköttetésben. A melegítő önmagát tudja szabályozni úgy, hogy abban mindig egyforma hőmér­séklet van, mi a bennlevő hőmérővel el­lenőriztetik. A 6—8 hónapra született kisded be­pólyázva puha anyagon fekszik a melegí­tőben. Minden két órában etetik. A tisz­tántartást pedig annyiszor végzik, a­hány­szor a kicsi erre jelt ad­ó sírásával. Az üvegajtón át a csecsemő mindig látható. Az etetést és tisztogatást abban a föntebb említettem üveg szobában végzik el, hol szintén oly meleg van, mint a me­legítőben. Mikor a sor egyik vagy másik kicsire reá került, kiveszik a melegítőből, beviszik gyorsan az üvegszobába, ott el­végzik a vele való teendőt s visszateszik a helyére, az ő parányi kis szobájába. És ez így megy éjjel úgy, mint nappal. A szolgálatot nők végzik, kik egyút­tal készséggel adnak felvilágosítást a nagy számban beözönlő közönségnek, melynek helye deszkafallal van elválasztva a mű­ködés helyétől. A melegítő föltalálója: Alexandre Lion, ki egyszersmind igazgatója ezen nyilvános helyiségnek, mely 1891. óta áll fenn. Minden ide hozott kora­szülött gyer­meket ingyen ápolnak azon ideig, mely alatt eléri a kicsi azt a kilencedik hóna­pot, melyben tulajdonkép neki — rendes körülmények közt — megszületni kellett volna. Azt a meleget, melyet tehát a termé­szet tőle a korai születés folytán megvont, mesterségesen adja meg neki e találmány, melynél a főelv az, hogy a melegség min­dig egyenlő. Ha alaposabban kutatjuk e helyiség célját, azt fogjuk találni, hogy az nem egyéb, mint reklám. Ugyanis e nyilvános helyiségbe leginkább csak szegény embe­rek adják gyermekekeit. Pedig adhatná bárki, mert a gondoskodás róluk lelkiisme­retes. De hát a szülők érdekeit ki tudná regulázni ? A gazdag osztály ilyen melegítőt megvesz, haza viteti s otthon dédelgeti eb­ben gyermekét. Sőt még az ezen helyiség­ben kitanult nőket is fogadnak föl -- da­dának. No de ennek nagy ára van, nem mindenki teheti. A jelzett helyiségben pe­dig gyakorlatilag lesz bemutatva a talál­mány előnyössége. De ne keressük itt azt, hogy minő mellékcélja van ezen intézménynek. Nézzük csak azt, hogy abban a helyiségben a­­ közönség ellenőrzése mellett ingyen ápolják azokat a kis szerencsétleneket. Ingyen és mégsem ingyen. Ugyanis alig van néző, ki tehetsége szerint ne tenné le fillérjeit, jobban mondva centime­jeit arra a tányérra, mely ki van téve. Mindenki ad valami . Természetesen a gazdagok nagy adománynyal áldoznak. Nem kérnek, de a­mit ad a közönség, kö­szönettel fogadják. Még emlékeket is kap­t­tunk, képeslevelezőlapot, az intézmény­­ képeivel, akik pedig 50 centimest adnak, azok már egy füzetet is kapnak, mely a­­ „Couveuse Lion“ bő leírásait foglalja ma­gában. Lehet, hogy az ápolónők jutalma­zására fordittatik e pénz, de lehet az is, hogy a gyermekek ápolására. Bárhova for-­­ díttatik, jó helyre megy. A statisztika adja meg ezen talál-­ mánynak az elismerést. Ugyanis míg az életben 100 idétlen gyermek közül csak 20 él meg, míg 80 meghal, addig e mele­gítővel ápolt gyermekeknél ép a meg-­­ fordított arány áll, vagyis 80 megel és csak 20 hal meg 100 közül. Büszkén említik ezt az adatot az ápolónők, de meg is te­hetik ezt. A számok és az élet igazat ad nekik. Rónaky Kálmán dr. 12 „Pécsi tárcája. A század alkonyán. Leszállt az éj, sötét lepel Borul a tájra mindenütt. Az óra tompán éjfélt üt. A század most végsőt lehel! Oly ünnepélyes pillanat, Midőn egy század elenyész! Egy század, melyben annyi vész Borús, sötét nyomot mutat! Mert vétkezél nagyot, sokat, Szegény haldokló századom! De mint harmat dudván, gyomon, Bűn-dudva közt erény fakadt! S igy bűn töviseid között Erény-rózsák is nyiltanak. E századvégi korcs fiúk Hite még nem hajótörött! * * Dereng a regg, harang szava Csendül hegy, völgyön, bércen át; S mig égbe küldünk hő imát, Ébred uj század hajnala ! Idilia: „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1901. január 1 Gyümölcseiről i­smeritek meg! A hit igazságát, szépségét, eredét szám­talan érv igazolja, de a kinyilatkoztató Isten tekintélye után egyik bizonyság sem olyan meggyőző, mint azon nagyszerű gyümöl­csök szemlélése, melyeket a hit fája termel. De hogyan is szolgálhatna a tévedés az erkölcsök nemesítésére, hogy nevelhetne a hazugság hősöket, szenteket, hogy adhatna erőt a csalás, illetve csalódás arra, hogy az ember önmegtagadásra, áldozatra, sőt önfel­áldozásra lelkesüljön??! Ez lehetetlenség, s a józan észszel épen úgy ellenkezik, mint az ezerszeres tapasztalattal. * * Akkor történt, midőn Napóleon csá­szár szerencsétlen ,orosz hadjáratából volt hazájába visszatérendő. Egy­ k zimankós decemberi éjszakán nyugtalanság és izgatottság gyötörte a ha­talmas hóditót. Felkel pihenőhelyéről s ki­megy körülnézni. A hó sűrűn hullott, s mint valami halotti szemfödő sürü fátyollal boritá a föl­det, fákat s az elhagyott viskókat. Mélysé­ges csend uralkodott a tájon, a fáradt, elcsi­gázott sereg boldog álomban felejté nyo­morát. Napoleon tűnődött és elmélkedett egy darabig, de aztán nem bírta ki tovább az éles, fagyos szelet, mely arcát metszette s elhatározta, hogy visszamegy a szalmafede­­les kunyhóba, mely neki palotául szolgált. Ennek ajtajánál néhány régi, kipróbált gránátos állott őrt, vagyis jobban, sétált sietős léptekkel már egy álló óra óta, hogy meg ne fagyjon a dermesztő hidegben. Egy halk szó sem lebbent el ajkukról. Arcukat­­még a déli nap barnította meg, s most ép* * Beszámolás a karácsonyi vásárról. A pécsi jótékony nőegylet karácsonyi vásárjához adakoztak . Babákat: Breining Olga, Piácsek Károlyné, Hirschfeld Samuné, Horváth nő­vérek 4 drb., Pachner Angie 2 drb., Mestrics Gizella 2 drb., Jellasics nővérek, Reinfeld, Szmik, Jéli, Hetyey 6 drb., Koszits, Gruber, Déván Ottó, Fischer Ella 2 drb., Baranyay Bözsike, Opris Angie, 2 drb., Elter Miczi, Gőc­z Vilma 2 drb., Elter Emil, Czirer Márián 2 drb., Módly Károlyné, Asz­talos Lujza 2 drb., Szilassy Katinka, Rökk Janka 4 drb., Littke Józsefné, Névtelen 2 drb., Dornai Octavi, Stern Mariska 2 drb., dr. Fejér­­váry Imrénné, Kindl Etelka, Angster Jó­zsefné, Beberics Giza, Obetkó Gizella Gáli Jenőné, Johan Béláná, Bazgha Ilona,­­ Blaskovits Mili, Mihályfi Ernőné, Hoff­man Károlyné, Bergman Böske, Chingo­­ványi Iza, Ratkovits Ilona, Ott Béláné, Lucz Mariska, Lenkei Olga, Duka Mileva, Nagy Clemi, Holics Juliska, ifj. Nagy Jenő, Schole Istvánné, Jobszt Méda, Angyal Ella, Nedtvich Vilma, Buday Klára, Jeskó Mari, Kiss Zsigmond, An­gyal Pálné, Simon Lujza, Bencze Böske, Lakics nővérek, Majorossy Viktor, Pia­csek Emil és Gyula, Fekete Irma, Fe­­renczy Lászlóné, Déván Ottóné, dr. Mül­ler Jánosné, Girárdi nővérek, Dávid Ilona, Kalmneker Ilona. Élelmi cikkeket és más tárgyakat : Mándy Samu, özv. Kubovicsné, Frigyes főherczeg, Balog Károlyné, Krautszak Já­nos, Hinka Lászlóné, Scholtz Gyuláné, Eizer Jánosné, Bodó Aladárné, Schwabach Zsigmondné, Lakics Ferenczné, Johan Julianna, özv. Förster Béláné, Spitzer Sándor, Budayné, Siptár Lajosné, Her­­bertné, Jankovits Hugóné és Józsefné, Országh Lajos, Jobszt Béláné, Brunner Károly, Szauter Gusztávné, Majorossy Im­­réné, Berecz Károlyné, Fodor László, Ma­jorossy főhadnagy, Engel Gyuláné, Kézdi Lajos, Csigó Jánosné, özv. Luiszerné, özv. Bereczné, Kovácics Anitalné, Dampf Te­réz, Kindl Ferencz, Kindl Józsefné, Huba­­lovszky Károlyné, Eilendsfeld Teréz, Krasz­­nay Mihályné, a pécsi püspöki uradalom, Decseva Vilmosné, Marosi Etelka, a Zsol­­­­nay gyár, özv. Sipőc Istvánné, Sulcz Antal, Heidecker Anna, Wiesner Kajmár­né, Krászonyi Ferenczné, Zsolnay Imre, Grau­­man Gusztáv, Böhm Bódogné, Déván Ottóné, Grosz Antal (Üszögh), Németh

Next