Pécsi Közlöny, 1901. január (9. évfolyam, 1-9. szám)
1901-01-01 / 1. szám
. S mi tagadás benne, a kíváncsiság nem marad el tőlünk. Ugyan mi lehet ott benn ? — A helyiség fölírása: L’oeuvre Maternelle des Couveuses d’ Enfants. Ez még inkább fokozza az érdeklődést. Menjünk tehát be, hogy megtudjuk, mit lehet ott látni. Édes érzés fogott el. Egy aránylag kicsi helyiség, telve csecsemőkkel és azok ápolóival. A csecsemők fémládákban feküsznek, a láda ajtaja és oldala üvegből van. A helyiség egyik része pedig üres fallal van elválasztva. Itt is a csecsemőkkel bíbelődnek. Hát nem érdekes látvány ez, még akkor válik igazán azzá, mikor megtudjuk, hogy hol vagyunk tulajdonképen. A korán szülöttek részére szükséges, de hiányzó úgynevezett „anya-meleget“ van hivatva megadni ezen láda, a találmányok ezen legújabbja és mondhatni egyik legáldásosabbja, melynek föltalálója után „Couveuse Lion“ nevet adtak. A „cou- veuse“ szó tulajdonképen kotlóslyukat jelent, de természetesen itt ezt átvitt érte- lemben kell érteni. Elnevezhetjük magyarul: Lion-féle melegítőnek vagy nevelőnek. Egymás mellett foglalnak helyet e melegítők, melyek egy folyton tűzzel ellátott kályhával vannak összeköttetésben. A melegítő önmagát tudja szabályozni úgy, hogy abban mindig egyforma hőmérséklet van, mi a bennlevő hőmérővel ellenőriztetik. A 6—8 hónapra született kisded bepólyázva puha anyagon fekszik a melegítőben. Minden két órában etetik. A tisztántartást pedig annyiszor végzik, ahányszor a kicsi erre jelt adó sírásával. Az üvegajtón át a csecsemő mindig látható. Az etetést és tisztogatást abban a föntebb említettem üveg szobában végzik el, hol szintén oly meleg van, mint a melegítőben. Mikor a sor egyik vagy másik kicsire reá került, kiveszik a melegítőből, beviszik gyorsan az üvegszobába, ott elvégzik a vele való teendőt s visszateszik a helyére, az ő parányi kis szobájába. És ez így megy éjjel úgy, mint nappal. A szolgálatot nők végzik, kik egyúttal készséggel adnak felvilágosítást a nagy számban beözönlő közönségnek, melynek helye deszkafallal van elválasztva a működés helyétől. A melegítő föltalálója: Alexandre Lion, ki egyszersmind igazgatója ezen nyilvános helyiségnek, mely 1891. óta áll fenn. Minden ide hozott koraszülött gyermeket ingyen ápolnak azon ideig, mely alatt eléri a kicsi azt a kilencedik hónapot, melyben tulajdonkép neki — rendes körülmények közt — megszületni kellett volna. Azt a meleget, melyet tehát a természet tőle a korai születés folytán megvont, mesterségesen adja meg neki e találmány, melynél a főelv az, hogy a melegség mindig egyenlő. Ha alaposabban kutatjuk e helyiség célját, azt fogjuk találni, hogy az nem egyéb, mint reklám. Ugyanis e nyilvános helyiségbe leginkább csak szegény emberek adják gyermekekeit. Pedig adhatná bárki, mert a gondoskodás róluk lelkiismeretes. De hát a szülők érdekeit ki tudná regulázni ? A gazdag osztály ilyen melegítőt megvesz, haza viteti s otthon dédelgeti ebben gyermekét. Sőt még az ezen helyiségben kitanult nőket is fogadnak föl -- dadának. No de ennek nagy ára van, nem mindenki teheti. A jelzett helyiségben pedig gyakorlatilag lesz bemutatva a találmány előnyössége. De ne keressük itt azt, hogy minő mellékcélja van ezen intézménynek. Nézzük csak azt, hogy abban a helyiségben a közönség ellenőrzése mellett ingyen ápolják azokat a kis szerencsétleneket. Ingyen és mégsem ingyen. Ugyanis alig van néző, ki tehetsége szerint ne tenné le fillérjeit, jobban mondva centimejeit arra a tányérra, mely ki van téve. Mindenki ad valami . Természetesen a gazdagok nagy adománynyal áldoznak. Nem kérnek, de amit ad a közönség, köszönettel fogadják. Még emlékeket is kapttunk, képeslevelezőlapot, az intézmény képeivel, akik pedig 50 centimest adnak, azok már egy füzetet is kapnak, mely a „Couveuse Lion“ bő leírásait foglalja magában. Lehet, hogy az ápolónők jutalmazására fordittatik e pénz, de lehet az is, hogy a gyermekek ápolására. Bárhova for- díttatik, jó helyre megy. A statisztika adja meg ezen talál- mánynak az elismerést. Ugyanis míg az életben 100 idétlen gyermek közül csak 20 él meg, míg 80 meghal, addig e melegítővel ápolt gyermekeknél ép a meg- fordított arány áll, vagyis 80 megel és csak 20 hal meg 100 közül. Büszkén említik ezt az adatot az ápolónők, de meg is tehetik ezt. A számok és az élet igazat ad nekik. Rónaky Kálmán dr. 12 „Pécsi tárcája. A század alkonyán. Leszállt az éj, sötét lepel Borul a tájra mindenütt. Az óra tompán éjfélt üt. A század most végsőt lehel! Oly ünnepélyes pillanat, Midőn egy század elenyész! Egy század, melyben annyi vész Borús, sötét nyomot mutat! Mert vétkezél nagyot, sokat, Szegény haldokló századom! De mint harmat dudván, gyomon, Bűn-dudva közt erény fakadt! S igy bűn töviseid között Erény-rózsák is nyiltanak. E századvégi korcs fiúk Hite még nem hajótörött! * * Dereng a regg, harang szava Csendül hegy, völgyön, bércen át; S mig égbe küldünk hő imát, Ébred uj század hajnala ! Idilia: „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1901. január 1 Gyümölcseiről ismeritek meg! A hit igazságát, szépségét, eredét számtalan érv igazolja, de a kinyilatkoztató Isten tekintélye után egyik bizonyság sem olyan meggyőző, mint azon nagyszerű gyümölcsök szemlélése, melyeket a hit fája termel. De hogyan is szolgálhatna a tévedés az erkölcsök nemesítésére, hogy nevelhetne a hazugság hősöket, szenteket, hogy adhatna erőt a csalás, illetve csalódás arra, hogy az ember önmegtagadásra, áldozatra, sőt önfeláldozásra lelkesüljön??! Ez lehetetlenség, s a józan észszel épen úgy ellenkezik, mint az ezerszeres tapasztalattal. * * Akkor történt, midőn Napóleon császár szerencsétlen ,orosz hadjáratából volt hazájába visszatérendő. Egy k zimankós decemberi éjszakán nyugtalanság és izgatottság gyötörte a hatalmas hóditót. Felkel pihenőhelyéről s kimegy körülnézni. A hó sűrűn hullott, s mint valami halotti szemfödő sürü fátyollal boritá a földet, fákat s az elhagyott viskókat. Mélységes csend uralkodott a tájon, a fáradt, elcsigázott sereg boldog álomban felejté nyomorát. Napoleon tűnődött és elmélkedett egy darabig, de aztán nem bírta ki tovább az éles, fagyos szelet, mely arcát metszette s elhatározta, hogy visszamegy a szalmafedeles kunyhóba, mely neki palotául szolgált. Ennek ajtajánál néhány régi, kipróbált gránátos állott őrt, vagyis jobban, sétált sietős léptekkel már egy álló óra óta, hogy meg ne fagyjon a dermesztő hidegben. Egy halk szó sem lebbent el ajkukról. Arcukatmég a déli nap barnította meg, s most ép* * Beszámolás a karácsonyi vásárról. A pécsi jótékony nőegylet karácsonyi vásárjához adakoztak . Babákat: Breining Olga, Piácsek Károlyné, Hirschfeld Samuné, Horváth nővérek 4 drb., Pachner Angie 2 drb., Mestrics Gizella 2 drb., Jellasics nővérek, Reinfeld, Szmik, Jéli, Hetyey 6 drb., Koszits, Gruber, Déván Ottó, Fischer Ella 2 drb., Baranyay Bözsike, Opris Angie, 2 drb., Elter Miczi, Gőcz Vilma 2 drb., Elter Emil, Czirer Márián 2 drb., Módly Károlyné, Asztalos Lujza 2 drb., Szilassy Katinka, Rökk Janka 4 drb., Littke Józsefné, Névtelen 2 drb., Dornai Octavi, Stern Mariska 2 drb., dr. Fejérváry Imrénné, Kindl Etelka, Angster Józsefné, Beberics Giza, Obetkó Gizella Gáli Jenőné, Johan Béláná, Bazgha Ilona, Blaskovits Mili, Mihályfi Ernőné, Hoffman Károlyné, Bergman Böske, Chingoványi Iza, Ratkovits Ilona, Ott Béláné, Lucz Mariska, Lenkei Olga, Duka Mileva, Nagy Clemi, Holics Juliska, ifj. Nagy Jenő, Schole Istvánné, Jobszt Méda, Angyal Ella, Nedtvich Vilma, Buday Klára, Jeskó Mari, Kiss Zsigmond, Angyal Pálné, Simon Lujza, Bencze Böske, Lakics nővérek, Majorossy Viktor, Piacsek Emil és Gyula, Fekete Irma, Ferenczy Lászlóné, Déván Ottóné, dr. Müller Jánosné, Girárdi nővérek, Dávid Ilona, Kalmneker Ilona. Élelmi cikkeket és más tárgyakat : Mándy Samu, özv. Kubovicsné, Frigyes főherczeg, Balog Károlyné, Krautszak János, Hinka Lászlóné, Scholtz Gyuláné, Eizer Jánosné, Bodó Aladárné, Schwabach Zsigmondné, Lakics Ferenczné, Johan Julianna, özv. Förster Béláné, Spitzer Sándor, Budayné, Siptár Lajosné, Herbertné, Jankovits Hugóné és Józsefné, Országh Lajos, Jobszt Béláné, Brunner Károly, Szauter Gusztávné, Majorossy Imréné, Berecz Károlyné, Fodor László, Majorossy főhadnagy, Engel Gyuláné, Kézdi Lajos, Csigó Jánosné, özv. Luiszerné, özv. Bereczné, Kovácics Anitalné, Dampf Teréz, Kindl Ferencz, Kindl Józsefné, Hubalovszky Károlyné, Eilendsfeld Teréz, Krasznay Mihályné, a pécsi püspöki uradalom, Decseva Vilmosné, Marosi Etelka, a Zsolnay gyár, özv. Sipőc Istvánné, Sulcz Antal, Heidecker Anna, Wiesner Kajmárné, Krászonyi Ferenczné, Zsolnay Imre, Grauman Gusztáv, Böhm Bódogné, Déván Ottóné, Grosz Antal (Üszögh), Németh