Pécsi Közlöny, 1901. február (9. évfolyam, 10-17. szám)

1901-02-02 / 10. szám

4 .PÉCSI KÖZLÖNY“ 1901. február 2 jesztésétől számított 40 nap után kezdheti csak meg nyilvános működését, minthogy ez a törvény által igy van előírva. — Sok sikert kívánunk ezen legifjabb egylet áldá­sos működéséhez! Házasság. Nagy Sándor a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársa­ság igazgatója holnapután vasárnap d. u. 1 órakor tartja egybekelését Győrött Fleischmann Gizellával Fleischmann Samu iparos leányával. A­ hatszorosan inkompatibilis Tisza István. A kőnyomatos a követke­zőket jelenti : „Tisza István az „Adria* *­ m. kir. tengerhajózási részvénytársaság, a Bi­hari h. é. vasút ré­zv.-társ , a Magyar ipar­és kereskedelmi bank részv.-társ., a Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja mint részvénytársaság, a Rimamurány- sal­gótarjáni vasmű részvénytársaság és a Weitzer féle aradi vagyongyár-részvénytár­­saság vezetőségeinek mai napon bejelen­tette a nevezett vállalatoknál elfoglalt igaz­gató, tanácsosi, illetve elnöki állásról való lemondását.­­ „Magyarország“ erről hírt adván, így kommentálja a dolgot: „Mindenesetre jó jel, hogy Tisza István már szükségét látta, hogy lemondjon azok­ról az állásokról, amelyeket a képvise­lői állás mellett elfoglalt. Tisza ugyan levelében a dekórum kedvéért védi azt az álláspontot, hogy azok az állások nem összeférhetetlenek, és harcolni is kész az elv mellett, de ez már csak olyan mellé­kes kijelentés.A képiselőházba ugyan jöjjön be vasgyáros is, hajós is, bankár is, vasúti direktor is, kocsigyártó is, legyen ott min­denféle szakember, de már engedje meg Tisza István, na senki sem hiszi el neki, hogy őt azért választották be mindezekbe a gyárakba és pénzintézetekbe vezérigazga­tónak és igazgatótanácsosnak, hogy ő ért mindezekhez a szakkérdésekhez. Ha ő Tisza István nem lett volna, akinek a pa­pája Tisza Kálmán kormánypárti pártve­zér, néhai generális és legfőbb minden egyéb, bizony Isten, senki se gondolt vol­na arra, hogy a kormány bedugdossa az ő embereit dúsjövedelemmel járó sinecu­­rákba, vagy pedig — ami még rosszabb — alkalom arra, hogy egyes vállalatok pénzért fogjanak maguknak képviselői szenzorokat, fogdmegeket,akiknek közbenjárásával maguk­­nak üzleteket, engedményeket szerezzenek. Tisza mindenesetre jóhiszemüleg kezelte az ő állásait, de ez nem azt jelenti, hogy ez a helyzet nem volt rossz és a képviselői függetlenség szempontjából tarthatatlan.“ megerősödött a sziget s a Duna által visz­­szaverve. A király jött meg. János atya nem nyugodhatott, sarkába ült s látszólag nyugodtan evezett a Dunán keresztül. Olyan lélekkel, mintha nyert ügye volna. Pedig, ha mással elfoglalt lelke ráért volna a Duna tükrén elmélázni, észrevette volna, hogy az a sima tükör hogy megrán­cosodik akkor is, ha egy pici vízcsepp hull rá az evezőről. Ilyféle állapotban volt az ő lelke is. Az a pici vízcsepp hamarjában rá­­hullott lelkének látszólag sima tükrére s nem volt ereje elsimítani többé, mert hullá­mokkal jön dolga. Solyagi Dénes hamarjában fölkérte a fehérvári prépostot, segítené a szegény barát ügyét. János atya egy óra múlva már a fegyverforgatás mesterségét tanulta. * * * Amint Zubor Dénes a mohácsi vere­ségnek s János atya halálának hírét meg­hozta, Justus apát még elmondatta a szer­zetesért a halotti zsolozsmát, aztán szekérre rakva a gazdag apátság drágaságait szent Márton apátsága felé útnak indult. Pár nappal később, mikor a török Földvárra ért, senki sem lakta már a várost s a spahik nyugodtan köthették lovaikat a szentéletü barátok celláiba. Gyena: Uj tanítói állások Szegzárdon. Szegzárdról jelentik. A szegz.árdi rk. hit­községi tanács és iskolaszék f. é. január 28-án ülést tartott, melynek legfontosabb tárgyát az egyházm­ túrafelügyelőség, illetve a vármegyei közigazgó bizottság osztály­­szaporítást sürgető felhívása feletti határo­zathozatal képezte. Wosinszky Mór elnök indítványára határozatba ment, hogy a hit­község az újvárosi és báttaszéki utcai is­koláknál egy-egy új osztályt állít fel és tanítói állást szervez oly módon, hogy szeptember elsején az új osztályokat átadja rendelteté­süknek. Várjon a szervezendő két állásra férfi - vagy nőtanító alkalmaztassék-e, az iránt ezúttal meg végleges megállapodás nem történt, de a nyilvánult hangulatból úgy látszik, hogy az iskolaszék nagy többsége nőtanító alkalmazása mellett foglal állást. A két új tanítói állás szervezése folytán a hitközség évi kiadása 2000 koronával na­gyobbodik , de azért a hitközségi adókulcs emelésére nincs szükség, mert a több ki­adás fedezetet nyer az állami tisztviselők által fizetendő iskolaadóban, kik a minis­­térium legújabb döntése értelmében ezen adót szinten fizetni tartoznak. Kiket élt túl az angol királynő. Viktória angol királynő hosszú uralkodása alatt a következőket élte túl: Az angol tit­kos tanácsnak valamennyi tagját, a­kik 1837-ben életben voltak Az összes, 183­7-iki peereket. Az alsó háznak mindazon tagjait, a­kik a királynő trónralépésekor voltak kép­viselők, 12 lordk­ncellárt, 10 miniszterelnö­köt, 5 canterbury-i érseket, 6 yorki érseket és 6 fővezért. Túlélt minden herceget és hercegnőt, valamint márkit és márkinőt, a­kik címüket már 1837 ben viselték. Túlélte az Egyesült­ Államoknak 17 elnökét, 10 ka­nadai alkirályt, 15 indiai alkirályt és látod életében Francziaország élén 1 királyt, 1 császárt, 7 köztársasági elnököt. Selyemtenyésztők figyelmébe Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott Szeg­zárdon felhívást bocsájtott ki a selyemte­nyésztésre vállalkozóknak a folyó évre leendő összeírása tárgyában. Kik az 1901. évben selyemtenyésztéssel kívánnak foglal­kozni és az államtól ingyen selymérpetéket óhajtank, folyó évi március hó végéig a a városi tanácsnál, illetve községekben az elöljáróságoknál kell jelentkezniük, hol ne­vük és az, hogy mennyi selymér petét kí­vánnak feljegyeztetik és­­a kívánt mennyi­­­­séget nekik megküldik. Az I. osztályú gubót kilogrammonként 2 K 20 f, a II. osztályút 1 K 60 f és a hasznavehetetlent 20 fillérért váltják be annak idején. Iskolaszéki választás. Tudósítónk írja: Vaszar község képviselő testülete f hó 29-én választotta meg a községi iskola­szék tagjait. Megválasztottak, név szerint: Ottó Jakab, ifj. Beck József, ifj. Frauenholt János, ifj. Ottó József, Schmidt János, Wunderlich Ferenc, dr. Hoffman József, Horell Bálint, Kakas Imre, Berenc József, Panta János, Illés Imre és Dicső János. Az iskolaszék elnökévé egyhangú választás folytán Molnár József plébános válasz­tatott meg, amely tényben ismételten nyi­latkozik meg az a kitüntető szeretet és tisztelet, a­melylyel a község lakósága, fele­kezet és nyelvi tekintet nélkül plébánosa iránt viseltetik. A pécsi közigazgatási tanfo­lyam első félévi vizsgálatai a hallga­tók szorgalmáról és előmeneteléről tanús­kodnak. A tanfolyam tanárai január hó 31- én d. u. 4 órakor tartották meg a félévet záró konferenciát az igazgató, Koszits Kamill elnöklete alatt a vármegyeházán, melyen a vizsgálatok ereményét állapították meg. A hatvan hallgatónak minegy 30 része meg­felelő eredménynyel tette le a vizsgálatot. Kaszárnyák kibővítése. Még az az elmúlt esztendőben kimondta a városi közgyűlés hogy a krajcár és Frigyes lak­tanyák kibővítéséhez elvileg hozzájárul, ha az építkezés költsége a 350.000 kor­onát meg nem haladja. Az építkezés költségeinek fedezésére a város regale kártalanítási köt­vényeit adja el. Minthogy ezen közgyűlési határozatot most már a minisztérium is jó­váhagyta, elkezdhetik a részletes költségve­tést és terveket készíteni. Igen ám, csak­hogy a 351.000 korona csak aproximatív alapon van kiszámítva ! Hátha 5—10.000 korona többletet mutat ki a részletes költ­ségvetés, mi lesz akkor ? Akkor kiszó­rtuk a pénzt a tervekre és nem építünk, me­rt a miniszterileg jóváhagyott közgyűlési hat­á­­rozat világos, csak az a baja, hogy hozzá­vetőleges számításon alapszik. Szegzárdi kath legényegylet táncestélye. A „Szegzárdi Kath. Legény- Egylet“ saját pénztára javára Garay L. zenekarának közreműködése mellett 1901. évi február hó 10-én a „Szegzárd Szálló“ dísztermében színi előadásai egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Belépti­ díj : személyjegy 2 korona, családjegy 5 k­orona Szinrekerült Tóth Kálmán népszínműve: A Ördög párnája. Kezdete este V28 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hir-­­­­apilag nyugtáznak. Bálok rendje Február 2. Lakatos­bál a Vigadóban — A jótékony négylet dominó-bálja a Nemzeti Kaszinóban. — A pécsi „Petőfi-kör“ farsangi estélye a Hattyúban. Február 3. A Pécsi Nemzeti Színház munkás-személyzetének táncestélye. — A budai külvárosi Kath. Kör táncestélye a Scholz-féle sorházban. Február 4. Hercen­­berger táncestélye a jour fix és délutáni kotteriak részére. Február 7. Polgári bál a Hétfejedelemben. Február 9. A „Nemzeti Kaszinó“ bálja. — Szabómunkások álarcos bálja a Scholz-sörházban. — Hercenberger nagy táncestélye a Vigadóban. Február 10. Fodrászok bálja a Vígadóban. — Höffler gyári munkások bálja a Scholz-sörházban. Február 13. Jogászbanda tánccal egybekö­tött hangversenye a Vigadóban. Breuer Jakab fogtechnikus visz­­szatért Amerikai tanulmányútjából és la­punk mai mellékletén beszámol szerzett tapasztalatairól, amit tisztelt olvasóink fi­gyelmébe ajánlunk. Az internátusokról és táp­­intézetekről. Pár nappal ezelőtt egyik fővárosi napi­lap egész vezérczikkben foglalkozott az internátusok és tápintézetek eszméjével. Életre való eszme. Megvalósítása égető kor­­szükségre . Hogy ezt belássuk, nincs szükség hosszas érvelésre. Elég nyomós argumen­tumot szolgáltatnak az ifjúság középiskolai kiképeztetésének sok nehézségei, melyek közt a legnyomasztóbb a szülők nagy szegénysége. Mert nemcsak a hadviseléshez, de az ifjúság iskoláztatásához is pénz kell ! Ezt tudják, érzik a szegény szülők, kik szív­­örö mest tovább képeztetnék szép szellemi tehetségekkel megáldott gyermekeiket, de a szegénység gátat vet legnemesebb szán­dékaiknak. A középiskolák rohamosan felszöktetett tan és egyéb díjai, a drága­ és csaknem évenkint változó tankönyvek, tanszerek oly mérvű áldozatot követelnek a szülőktől, melyre szegénységükben szülői szere­tet­ük sem képes. És így történik meg nem ritkán, hogy igen sok szép tehetség parlagon hever, el­kallódik. Még inkább érzik azonban az iskoláz­tatás nehézségeit ama szülők, kik a közép­iskolákkal bíró városoktól távol vidéken laknak. Ezeket ugyanis az említett nehézsége­ken kívül még inkább visszariasztja gyer­mekeik tovább­képeztetésétől azon kényes

Next