Pécsi Közlöny, 1901. március (9. évfolyam, 18-26. szám)

1901-03-03 / 18. szám

, a magyar nyelv ismerete, kifogástalan elő­élet. Folyamodványok a félingyenes vagy egész ingyenes helyekre a keresk­­ügyi miniszterhez, a fizetéses helyre a m. kir. Tengerészeti Hatósághoz intézendők a ke­resztlevéllel, honossági, az iskolai, orvosi és második védhimlőoltási bizonyítványokkal kellően felszerelve (az ingyenes vagy fél­ingyenes helyekre pályázóknak szegénységi bizonyítvány is kell) i. é. április hó 30-ig Mesterséges szivacs előállítására adtak Franciaországban szabadalmat. Az előállítás azon alapszik, hogy zinkkloridnak cellulózéra való behajtása útján keményí­tőhöz hasonló massza keletkezik, amely a vízben felduzzad és a levegőn, illetve a szárításkor megszilárdul. Ezt a masszát más után a természetes szivacséhoz hasonló likacsokkal látják el és azután vízzel és borszeszszel kezelve megszárítják. E mes­terséges szivacsnak állítólag épen olyan nagy felszívó képessége van, mint a ter­mészetesnek, de e mellett olcsóbb és sok­kal tartósabb. Adakozzunk a sanyargatott kí­nai keresztények javára. G­ö­t­t­r­i­n­ger Ferencz lazarista missionárius felkért bennünket, hogy hívnák fel olvasóink fi­gyelmét az ő missiójára. G­a­t­t­r­i­n­g­e­r atya Kína déli Kiangsi vikáriátusában mű­ködik. A még folyó boxermozgalomban 5000 híve közül 10 életét vesztő, 2000 koldus­botra jutott , az egész vikáriátusban lerom­bolva a templomok, szétdúlva a missióhá­­zak. Püspöke, C­o­q­s­é­t Ágost lazarista, Európába küldte könyöradományok gyűjté­sére , de mert elgyengült szervezete őt gátolja tervbe vett körútja végzés­é­ben, a sajtót kénytelen igénybe venni. Lássuk különben saját szavait. „Nehéz idők támadtak Kina katholi­­kus hittérőire és katholikus hívőire. Külö­nösen Tshheli, Sh­an-si, Sh­en-si, Hu­nan és Kiang-si tartományok keresztényei ju­tottak mérhetetlen nyomorba. Az európaiak ellen kitört ezen lázadásban természetesen elsősorban a hittérítőkre és kínai kereszté­nyekre várt az üldözés, kiket az ő barátaik­nak és szövetségeseiknek tekintettek. Fülem és szívem még most is visszhangozzák sze­gény kifosztott és elkergetett keresztényeink jajkiáltásait. A legrémesebb idő az elmúlt év augusztusa volt reánk nézve. Miután észa­kon a forradalom kitört s a keresztények ez­rei áldozatul estek a boxerek fanatismusá­­nak, ennek hite délfelé is elterjedt s az is­mételt áradás folytán elszegényedett nép jó alkalmat látott missiótelepeink elfoglalá­sára. Egy napon keresztényeim össze­gyűltek a templomban s kértek, hogy gyón­tassam meg őket, mert idejében akarnak jó halálra előkészülni. S ideje is volt reá gondolni. A környéken mindenütt leégették a missió épületeket s engem mandarinom ismételten figyelmeztetett, hogy a veszély elől valami európai kikötőbe távoztam. 21-én este a tömeg megkezdte ostromát a telep ellen. Ezen döntő percben jött hozzám a mandarin katonáival s a tömeget lecsendesítette. Be­láttam, hogy tovább nem dacolhatok taná­csával s hozzáláttam a csomagoláshoz. Cso­­magaimat a mandarin pecsétjével ellátva a bírói épületbe helyezték el. Szerencsére két missionárius atya érkezett a városba csol­­nakon s én hozzájuk csatlakozhattam. Ugyanezen hónapban vikáriátusunkban fel­­perzsdlték a püspöki lakot, a szemi­náriumot s vagy 15 missionárius maradt oltár, miseeszközök, mise könyvek, mise ruhák, ellátás és pénz nélkül. A keresztény bőkezűség az egyetlen horgony, melybe még a hithirdetők bátorsága s az üldözött kínai hivők reménye kapaszkodhatik. Főtisz­telendő püspökömnek, segélyre szoruló társaimnak és koldusbotra jutott keresztény hívőimnek nevében kérlek mindnyájatokat, kikhez ezen sorok eljutnak, hogy most az uj század hajnalán szereteteteket áldo­zat készséggel megmutassátok, amely, mint Jézus isteni szivének szeretete, messze túl hazánk határán a távoli Kínáig hatol, hogy ott is vigasztaljon és erősítse hitsorso­­sainkat. A legkisebb adomány is, akár pénz, akár egyéb, a leghálásabb fogadásra talál.“ Ezen adományok küldhetők Gatt­­ringer Ferenc apostoli hithirdető czímere Pilis Csabán (Budapest mellett) a lazaristák­­nál, esetleg Grácba a lazaristák címére is (Grác Mariengasse 14.) A pécsi sertéshiz­­aló és árurak­tár r. t. folyó hés7-én d. e. 11 órakor ta­rtja évi rendes közgyűlését a pécsi keres­kedelmi és iparkamara termében. A közzé­tett veszteség s nyereség­számla szerint a társaságnak m. évi tiszta nyeresége 17.535 korona 21 fillért tesz ki, melynek felosztá­sára nézve az igazgatóság javasolja, hogy abból 1610 , 40 ft az igazgatóság 10°/6-os jutalékára, 724 k 70 f. (5%) a tartaléklapra, 12000 k. részvényosztalékra (a 16 korona) fordíttassék, a maradék 3200 k 11 f pedig új számlára vitessék át. A társulat tartalék­­alapjai 129 326 k 64 fillért tesznek ki Az új tiszteletbeli rendőrkapi­tányok. Megírtuk már, hogy T­i­h­a­y Alfréd dr. és M­a­k­a­y István végz­ett joghallgató tiszteletbeli rendőrkapitányokká neveztettek ki, most kiegészíthetjük tudósí­tásunkat, azzal, hogy Tih­ay Alfréd dr. a kihágási ügyeket intézi el, míg Makay István a szegényügyet. A közvágóhídi fel­ügyelővé kinevezett Kovács Antal rendőr­­biztos helyét Tóth Jenő foglalta el. Van e vasárnap munkaszünet. Megint egy minisztériumi rendelet, amely lyukat üt a vasárnapi munkaszü­neten, úgy­hogy az maholnap olyan lyukacsos törvény lesz, akár a rosta. Az évnek ötvenkét va­sárnapja között, egy csomó kivétel van, aztán azokon a vasárnapokon, melyek nem tartoznak a kivételek nagy csoportjába a munkaszünet áldásából ki vannak véve a kapcsolatos emberek nagy része, a hivatal­nokok, ki vannak véve továbbá a cukrászok, a csemegekereskedők részben, a vendéglő­sök, a trafikosok stb. A legutóbbi minisz­teri rendelet pedig megengedi, hogy azok a kereskedők, kik dohányt és szivart árulnak, a munkaszünetes napokon szivarszipkát és szivarkapapirost is árulhassank. Közjegyzői iroda-megnyitás. A szegzárdi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy dr. Káldi Gyula, szegzárdi kir. köz­jegyző irodáját Szegzárdon, 1901. évi feb­ruár hó 22-én megnyitotta. Változások a rendjelekben A király a hivatalos lap közlése szerint, a Lipótrend és Ferenc József-rend sorozatá­ban változtatást tett. A változtatás az, hogy a L­i­p­ó­t-r­e­n­d ezentúl négy fokozatból áll és pedig: 1. nagykeresztesek; 2. első osztály tulajdonosai; 3. középkeresztesek; 4. a lovagkeresztesek. A nagykeresztesek, középkeresztesek és lovagok számára való rendjelvények változatlanok maradnak. A F­e­r­e­n­c­ J­óz­sef rend új beosztása a kö­vetkező : 1. nagykeresztesek; 2. közép­keresztesek csillaggal és csillag nélkül; 3. tisztek; 4. lovagok. A két rendben tett vál­toztatást következtében ő Felsége a rend­jelek közti sorrendet is újra­­ megállapította és pedig így : I. A királyi magyar Szent­ István rend nagykeresztje. — II. A császári osztrák Lipót-rend nagykeresztje. — III. A császári osztrák Lipót-rend első osztálya és a csá­szári osztrák vaskorona-rend első osztálya. — IV. A császári osztrák Ferenc József­­rend nagykeresztje. — V. A királyi magyar Szent István rend középkeresztje. — VI. A császári osztrák Lipót-rend középkeresztje. VII. A császári osztrák vaskoronarend második osztálya és a Ferenc József rend csillagos középkeresztje. — VIII. A királyi magyar Szent István rend kis keresztje. — IX. A császári osztrák Lipót rend lovagkeresztje. — X. A császári osztrák Ferenc József-rend tiszti keresztje és a császári osztrák vas­korona rend harmadik osztálya — XII. A császári osztrák Ferenc József-rend lovag­keresztje. Minden sorozatrenden kívül álla­nak : a) a katonai Mária Terézia rendjel; b) a „Művészetért és Tudományért“ díszjel­vény; c) minden egyéb, a közélet vala­mely terén szerzett érdemek jutalmazására szolgáló kitüntetések. Mikor a törvényszék saját éle­te felett határoz. A „Tiszántúl“ érdekes törvényszéki tárgyalást ír le. Kedden febr. 26-án — egy törvényszéki főtárgyalás al­kalmával egyszer csak feláll G­á­t­h­y Bálint nagyváradi kir. alügyész s a követ­kező indítványt teszi! Tekintetes kir. Törvényszék ! A mérnökök megállapították, hogy a törvénykezési épület padlata rossz ; ha a fejünk fölé tekintünk, nem tudjuk, valljon lesz-e mivel széttekintenünk a szép ter­mészetben, s ha tovább itt maradunk, nem tudom, kijutunk-e élve. Indítványo­zom ennélfogva, tartsuk meg a főtárgya­lás folytatását az első emeleten. A törvényszék visszavonult tanácsko­zásra, s annak rendje és módja szerint ki­mondotta, hogy mivel a második emeleten tárgyalni életveszéllyel jár, tehát levonul­nak az első emeletre. S tényleg elnök, szavazóbírák, jegyző, kir. ügyész, védő, vádlott, tanuk, közönség és börtönőrök szép sorrendben lehúzódtak az első emeletre. A nagyváradi igazságügyi palotát S­c­h­i­ff­e­r Miksa budapesti vállalkozó építette ezelőtt három évvel, állítólag ugyan­az, aki a mi új pályaudvarunkat is építi. Az épület oly rosszul van építve, hogy már húsvét táján — tehát innen onnan egy éve — leszakadt a II. emeleten a bűnügyi irat­tárban a menyezet vakolata egy helyt. S ez eset ismételten előfordult. A vizsgáló bizottság konstatálta, hogy az épületben a rossz tető miatt az eső beesik, a második emeleten huszonhárom helyiséget kell köz­­veszélyes voltuk miatt kiüresíteni, némely helyen a padlat szemmel láthatólag sülyed. Pincérek közgyűlése.A pécsi pin­céregyesület az éjjel tizenkét órakor tar­totta évi rendes közgyűlését Dollinger András vendéglős elnöklete alatt a Szigeti (volt Bäumler-) féle vendéglő helyiségében. A közgyűlés az elnöki megnyitó után tudo­másul vette a pénztáros jelentését s az egylet közhasznú működésének szép ered­ménye felett örömét fejezte ki. Ezután a tisztújítás következett. Elnök lett Dollinger András, alelnök Jakab Imre, felügyelő Wirth Henrik, helyettes felügyelő Csernstein Gyula, pénztáros Bäumler G. J, jegyző Lebhart István. Választmányi tagok lettek : Németh Sándor, Jakab Jakab, Horvát Mihály, Henc Lajos, Jenovai József, Pintér János,­ Gahier István, Sámson István; póttagok: Lieber József, Háry Lajos, Weber Lajos és Rabáty Ferenc. Az éjféli gyűlés egy órakor, az elnök és a tisztikar éltetésével ért véget. A keresztény szövetkezetek or­szágos központja, mint szövetkezet igaz­gatósága tegnap este tartotta ülését a szövet­kezet József-körúti helyiségében. A keresz­tény szövetkezetek országos központja múlt év végéig Zichy Aladár gróf vezeté­se alatt mint magánintézmény működött és ekkor alakult át kereskedelmi társasággá. Az uj igazgatóság tegnap tartotta első ülését, melyen Zichy Aladár gróf öröm­mel üdvözölte az uj igazgatóságot, mint jogutódját a régi központnak és mindenek­előtt megalakulásra hivta fel az igazgató­ságot. A igazgatóság Boromisza Tibor ka­locsai kanonok beszéde után nagy lelke­sedéssel újból Zichy Aladár grófot vá­lasztotta meg elnökké. Alelnökök lettek: dr. Majo­r Ferenc országgyűlési képviselő és G­i­e­s­s­w­e­i­n Sándor dr. győri kanonok. Az igazgatói tiszttel újból G­y­ü­r­k­y Ödönt bízták meg, a kereskedelmi osztály vezető­je P­i­s­k­y Zoltán lett. Zichy Aladár gróf újból elfogadván az elnöki széket, je­lentést tett a központ eddigi működéséről. .PÉCSI KÖZLÖNY, 1901. március 3

Next