Pécsi Közlöny, 1901. május (9. évfolyam, 35-43. szám)
1901-05-01 / 35. szám
1901. május 1. „PÉCSI KÖZLÖNY“ napban fizetendő ki; — végül 6.) Incédy-féle jutalomdij 128 koronával, mely évenkint julius hó 2-án fizettetik ki. A város tanácsa felhívja mindazon főgimnáziumi tanulókat, kik ezen ösztöndíjakra előmenetelük, viszonyaik folytán igénynyel bírhatnak, hogy születési, iskolai és szegénységi bizonyitványnyal ellátott pályázati kérvényeiket folyó évi május hó 15-éig a pécsi kath. főgimnázium igazgatóságánál nyújtsák be. — Pécsett, 1901 évi április hó 26. A város Tanácsa. Uj kanonok a veszprémi székeskáptalanban. Ő Felsége a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Kauzi Dezső címzetes kanonokot és papnevelő intézeti igazgatótanárt mesterkanonokká nevezte ki a veszprémi egyházmegyében. Ugyanott dr. Fejérváry József kanonokot Szent Mihályról nevezett hantai préposttá, székesegyházi főesperessé, Szalay Mihályt zalai, dr. Rédey Gyulát somogyi, Néger Ágostont pápai és Kránitz Kálmán idősb, mesterkanonokot segesdi főesperessé kinevezte. Fölvétel a pécsi és nagyváradi honvédhadapród iskolákba. A pécsi és nagyváradi honvédhadapród-iskolákba a jövő iskolai évre az első évfolyamra 100— 100 ifjút vesznek föl, akikért csak iskolapénzt kell fizetni. A 200 hely közt van 183 fizetéses hely, ahol az iskolapénzt a szülők fizetik, és 17 alapítványos hely, amelyeken a növendékek az iskolapénzen kívül 100 korona évi zsebpénzt is kapnak. Jelenleg a tandíj a következő mérvben van kiszabva : a) A m. kir. honvédség, cs. és kir. közös hadsereg és hadtengerészet tényleges, nyugdíjas, rokkant állományának összes állomány csoportjaiba tartozó tisztek, evangélikus és görögkatolikus katonai lelkészek, katonai tisztviselők, katonai karmesterek, altisztek és rangosztályba nem sorolt katonai havidíjasok törvényes vagy törvényesített fiai számára évenként 24 korona ; b) tartalékos és „szolgálaton kívüli viszonyban“ levő tisztek, továbbá udvari és polgári állami tisztviselők és alkalmazottak, nemkülönben törvényhatósági tisztviselők törvényes vagy törvényesített fiai számára évenkint 160 korona ; c) minden egyéb állampolgár fiai számára évenkint 300 korona. A honvédhadapród-iskolák II. és III. évfolyamában csak azokat a helyeket töltik be, amelyek esetleg megüresednek. Felvétel főfeltételei: 14—16 életév (betöltött szept. 1-én), magyar állampolgárság, testi alkalmasság a katonai nevelésre és valamelyik középiskola negyedik osztályának elégséges eredménynyel való elvégzése. Ha valaki a latin vagy görög nyelvből kapott elégtelen osztályzatot, azt nem veszik figyelembe. A pályázóknak fölvételi vizsgát kell tenni, melyre beidézik őket. Mivel azonban a pályázók fölvétele nem biztos, ajánlatos tehát, hogy a szülők gondoskodjanak arról, hogy fiaikat, ha be nem idézik őket, még idejekorán fölvétethessék valamelyik polgári tanintézetbe. Folyamodványok fizetéses helyekért a pályázók hozzátartozói (atya, gyám, anya) által közvetlenül a pécsi vagy nagyváradi honvédhadapród-iskola parancsnokságánál nyújtandók be. Pályázati folyamodványok augusztus 1-éig fogadtatnak el az említett parancsnokságok által. Oly pályzákra vonatkozó folyamodványok, akik a lovasság állományában óhajtják a hadapródi rendi fokozatot elnyerni, a nagyváradi honvéd hadapród-iskola parancsnokságánál nyújtandók be. Oly pályázók,kik a felvételi vizsgát csak horvát nyelven képesek letenni, folyamodványaikat a pécsi honvéd hadapród-iskolánál nyújtsák be. A megállapított határidőn túl beérkező folyamodványok visszaadatnak és nem vétetnek figyelembe. Az alapítványos helyek elnyerését célzó folyamodványok azon hatóságnak, személynek küldendők meg, amely (aki) az alábbi kimutatásban megjelöltetett. A fölvétel részletes fölvételei a Budapesti Közlöny április 18-iki számában olvashatók. A katonazenekar hangverse nye. Egy nagyszabású hangversenyről adhatunk hírt olvasóinknak, melyet május hó első felében a cs. és kir. katonazenekarok karmesterei javára fognak megtartani. A hangversenyt házi ezredünk a cs. és kir. 52 gyalogezred zenekara Scharf R. karmester vezetése alatt rendezi. Pécs városának számos előkelő műkedvelője a legnagyobb előzékenységgel ajánlotta fel közreműködését. Ily ezek mellett csak természetes, hogy a hangverseny műsorába a zeneköltés legszebb, ha egyúttal legnehezebb termékeit vették fel, s a hangversenyt látogató közönségnek igazi műélvezetben lesz része. A próbákat a hangversenyhez már elkezdették. A Feketevíz lecsapoló társulat évi közgyűlését április hó 27 ikén tartotta meg a vármegyeháza közgyűlési termében Aidinger János képviselő elnök a gyűlést megnyitotta, mire a társulat szavazó joggal bíró tagjainak névsorát állították össze, mely kétszázkilencvenegy szavazatot tüntet fel. A társulathoz érkezett hatósági határozatokat és rendeleteket olvasták ezután fel, majd Ridinger elnök említette meg, hogy Krasznay Jenő dr. halálával megüresedett titkár, pénztárnok és ügyész állására Jobst László dr-t választotta meg. Az ezután felolvasott igazgatói jelentést, mely a múlt év tevékenységéről számol be, tudomásul vette a közgyűlés. Megállapították az 1901 évi munkarendet, melyre a közgyűlés 16.000 koronát szavazott meg. Szaay kultúrmérnök szót emel az ellen, hogy a Heffler Testvérek bőrgyárának szennyvize a csatornába folyik. Országh Lajos igazgató kijelenti, hogy ezért már jelentést tett és a gyárat már két fórum el is marasztalta bírság megfizetésére, mindazonáltal ez állapotok nem változtak. Szalay tudomásul vette a választ, hogy az igazgató ez idén is feljelenti a gyárat, mégis hozzátette, hogy amennyiben ez állapotok nem változnának, s a város nem tudna érvényt szerezni a törvénynek a Höffler testvérekkel szemben, kénytelen lesz a kormánynál jelentést tenni. A múlt évi zárszámadások szerint bevétel 31.847 kor., kiadás 26.258 korona volt, marad pénztári maradvány 5589 korona. Elnöknek és alelnöknek utóbbi 3 évre megválasztottak újra egyhangúlag Aidinger János képviselő és Szeifritz István kanonok. Dadogok oktatására képesítő tanfolyam. A dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők oktatására képesítő állami tanfolyam a folyó évben Budapesten, a tanfolyam saját helyiségeiben (VIII. Rökk Szilárd utcza 10.) julius hónapban fog megtartatni. Ezen tanfolyamra való felvételre irányadóul az 1900. évi 16.717. sz. alatt kiadott és a „Hivatalos Közlöny” április hó 1-én kiadott 7-dik számában közölt szabályzat rendelkezései szolgálnak. A szabályzat 1. és 2-dik §-ai annyiban módosulnak, hogy az ezidei tanfolyam nem július 2-tól, hanem 1-től kezdődik és nem augusztus közepéig, hanem július hó végéig fog csupán tartani. A tanfolyamon részt venni óhajtók felvétel iránti kérvényeiket a vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez czimezve kivételesen f. évi május 15-ig nyújthatják be a kir. tanfelügyelőség vagy a főigazgatóság útján. Laufenauer elme és ideggyógyász meghalt. Laufenauer plébános ur elé az ünnepi csokrot. Történt, hogy a plébános ur megszókitá ama szivek birtokosait, kik papáról mamára, mamáról nénikére hasztalan tekingetvén felelet okáért, sirva fakadának s — ünnepélyes kifejezéssel élve — az összefolyó könyek öntötték e két szív vonzalmának gyönge csiráit. Hanem futottak az évek s Daru István látta, hogy az emberek nemcsak szeretik egymást, hanem páronkint külön házban laknak azaz megházasodnak, sőt a férfi kenyeret is keres. Teszem azt, a Dudás levélhordó, a Kovács kisbiró, a Pete tanító stb. Lévén Daru István nyolc éves s a tűzoltó tanya házukkal szomszédos, mi más akart volna lenni kettejük életének biztosítására, mint tűzoltó parancsnok, akinek fényes ruhája, meg kardja is van. — Tudja-e, Margitka, hogy én tűzoltóparancsnok leszek ? — Hát tudja-e, Pista, hogy én mi leszek ? — Nem én, csak azt tudom, hogy az én feleségem lesz. — Jól van ám, de még járásbiróné is leszek. Mert annak nagy óralánca van, tollas kalapja meg gyönyörű csipkés legyezője. Az ám. Ilyenformán a járásbiróné meg a tűzoltóparancsnok együtt találgattak gyerekészszel, melynek ambiciója a parasztgazdaságtól a fazekasságon keresztül a vándor komédiásig terjed. . . . — Elmegyek, Margitka, tanulok magáért. Eme nagy igékkel búcsúzott a Daru István, mikor a tűzoltóságból kiábrándult és diáknak adták. — Isten vele! — felelt rá Margitka s szeme árja megindult. . . Vége a boldog korszaknak. Kezdődik a kesergő. A távolba küldött sóhajtások korszaka. Mert a kedves messze vagyon s bármenyire hánykolódik is a szív, akkorát mégsem ugorhatik, hogy keresztülvesse magát a száz kilométeren. Bármennyire csalogatja is Daru István szivét a kedvesnek egész és fél álomban, sőt éber állapotban is jelentkező képe, nem juthat hozzája, nem, ő nem és százszor nem, mert a kedves papa csak egy forintot küld havonta, azt is a háziasszony adja ki részletenként: gummira 5 kr., sósperecre 2 kr. stb. Tehát nincs segítség. Epedni kell. Daru István levonja a konzekvenciát és eped a kiserdőben. Miközben föléje száll egy bus gerlice, ráhajlanak a lombok, összedugják a fejeiket a fűszálak s mind, mind a Daru Istvánt sajnálja s azt suttogja bánatosan : Margitka, Margitka............. Itt egy futóbogár szalad s a bus suttogás közt zajt it szaladása. Megállítják. Ott valami tücsökfajta cirpel hetykén és érzéketlenül. Lepisszegik. Mire az is beáll rokonszenvező nézőnek e fájdalmas spektákulum elé............íme, igy becsüli meg az epedőket a természet. Daru István pedig elszáll lélekben messze Dunántúlra s látja, hogy Bocsor Margitka mennyire sir érte , hallja menynyire emlegeti s csak azon csodálkozik, mért nem csuklik, mikor ez az emlegetéssel együtt jár ? E prózai gondolatot elker- 3