Pécsi Közlöny, 1901. május (9. évfolyam, 35-43. szám)

1901-05-01 / 35. szám

1901. május 1. „PÉCSI KÖZLÖNY“ napban fizetendő ki; — végül 6.) I­n­c­é­­­d­y-féle jutalomdij 128 koronával, mely évenkint julius hó 2-án fizettetik ki. A város tanácsa felhívja mindazon főgimná­ziumi tanulókat, kik ezen ösztöndíjakra előmenetelük, viszonyaik folytán igénynyel bírhatnak, hogy születési, iskolai és sze­génységi bizonyitványnyal ellátott pályá­zati kérvényeiket folyó évi május hó 15-éig a pécsi kath. főgimnázium igazgatóságá­nál nyújtsák be. — Pécsett, 1901 évi áp­rilis hó 26. A város Tanácsa. Uj kanonok a veszprémi székes­­káptalanban. Ő Felsége a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére K­a­u­z­­­i Dezső címzetes kanonokot és papnevelő intézeti igazgatótanárt mester­kanonokká nevezte ki a veszprémi egyház­megyében. Ugyanott dr. F­e­j­é­r­v­á­r­y József kanonokot Szent Mihályról nevezett hantai préposttá, székesegyházi főesperessé, S­z­a­l­a­y Mihályt zalai, dr. R­é­d­e­y Gyulát somogyi, Néger Ágostont pápai és K­r­á­n­i­t­z Kálmán idősb, mesterkanonokot segesdi főesperessé kinevezte. Fölvétel a pécsi és nagyváradi honvédhadapród iskolákba. A pécsi és nagyváradi honvédhadapród-iskolákba a jövő iskolai évre az első évfolyamra 100— 100 ifjút vesznek föl, a­kikért csak iskola­pénzt kell fizetni. A 200 hely közt van 183 fizetéses hely, a­hol az iskolapénzt a szülők fizetik, és 17 alapítványos hely, a­melyeken a növendékek az iskolapénzen kívül 100 korona évi zsebpénzt is kapnak. Jelenleg a tandíj a következő mérvben van kiszabva : a) A m. kir. honvédség, cs. és kir. közös hadsereg és hadtengerészet tényleges, nyug­díjas, rokkant állományának összes állomány csoportjaiba tartozó tisztek, evangélikus és görögkatolikus katonai lelkészek, katonai tisztviselők, katonai karmesterek, altisztek és rangosztályba nem sorolt katonai havi­díjasok törvényes vagy törvényesített fiai számára évenként 24 korona ; b) tartalékos és „szolgálaton kívüli viszonyban“ levő tisztek, továbbá udvari és polgári állami tisztviselők és alkalmazottak, nemkülönben törvényhatósági tisztviselők törvényes vagy törvényesített fiai számára évenkint 160 korona ; c) minden egyéb állampolgár fiai számára évenkint 300 korona. A honvéd­­hadapród-iskolák II. és III. évfolyamában csak azokat a helyeket töltik be, a­melyek esetleg megüresednek. Felvétel fő­feltételei: 14—16 életév (betöltött szept. 1-én), magyar állampolgárság, testi alkalmasság a katonai nevelésre és vala­melyik középiskola negyedik osztályának elégséges eredménynyel való elvégzése. Ha valaki a latin vagy görög nyelvből kapott elégtelen osztályzatot, azt nem veszik figye­lembe. A pályázóknak fölvételi vizsgát kell tenni, melyre beidézik őket. Mivel azonban a pályázók fölvétele nem biztos, ajánlatos tehát, hogy a szülők gondoskodjanak arról, hogy fiaikat, ha be nem idézik őket, még idejekorán fölvétethessék valamelyik polgári tanintézetbe. Folyamodványok fizetéses helyekért a pályázók hozzátartozói (atya, gyám, anya) által közvetlenül a pécsi vagy nagyváradi honvédhadapród-iskola parancs­nokságánál nyújtandók be. Pályázati folya­modványok augusztus 1-éig fogad­tatnak el az említett parancsnokságok által. Oly pályzákra vonatkozó folyamodványok, akik a lovasság állományában óhajtják­ a hadapródi rendi fokozatot elnyerni, a nagyváradi honvéd hadapród-iskola parancs­nokságánál nyújtandók be. Oly pályázók,kik a felvételi vizsgát csak h­o­r­v­á­t nyelven képesek letenni, folyamodványaikat a pécsi­­ honvéd hadapród-iskolánál nyújtsák be. A megállapított határidőn­ túl beérkező folya­modványok visszaadatnak és nem vétetnek figyelembe. Az alapítványos helyek elnyerését célzó folyamodványok azon ható­ságnak, személynek küldendők meg, a­mely (a­ki) az alábbi kimutatásban megjelöltetett. A fölvétel részletes fölvételei a Budapesti Közlöny április 18-iki számában olvashatók. A katonazenekar hangverse­­ nye. Egy nagyszabású hangversenyről ad­hatunk hírt olvasóinknak, melyet május hó első felében a cs. és kir. katonazenekarok karmesterei javára fognak megtartani. A hangversenyt házi ezredünk a cs. és kir. 52 gyalogezred zenekara Scharf R. karmes­ter vezetése alatt rendezi. Pécs városának számos előkelő műkedvelője a legnagyobb előzékenységgel ajánlotta fel közreműködé­sét. Ily ezek mellett csak természetes, hogy a hangverseny műsorába a zeneköltés leg­szebb, ha egyúttal legnehezebb termékeit vették fel, s a hangversenyt látogató közön­ségnek igazi műélvezetben lesz része. A próbákat a hangversenyhez már elkezdették. A Feketevíz lecsapoló társu­lat évi közgyűlését április hó 27 ikén tar­totta meg a vármegyeháza közgyűlési ter­mében A­i­d­i­n­g­e­r János képviselő el­nök a gyűlést megnyitotta, mire a társulat szavazó joggal bíró tagjainak névsorát állították össze, mely kétszázkilencvenegy szavazatot tüntet fel. A társulathoz érke­zett hatósági határozatokat és rendelete­ket olvasták ezután fel, majd R­i­d­i­n­g­e­r elnök említette meg, hogy Krasznay Jenő dr. halálával megüresedett titkár, pénz­tárnok és ügyész állására Jobst László dr-t választotta meg. Az ezután felolvasott igazgatói jelentést, mely a múlt év tevé­kenységéről számol be, tudomásul vette a közgyűlés. Megállapították az 1901 évi munkarendet, melyre a közgyűlés 16.000 koronát szavazott meg. S­z­a­­­a­y kultúrmérnök szót emel az ellen, hogy a Heffler Testvérek bőrgyárának szennyvize a csatornába folyik. O­r­s­z­á­g­h Lajos igazgató kijelenti, hogy ezért már jelentést tett és a gyárat már két fórum el is ma­­rasztalta bírság megfizetésére, mindazon­által ez állapotok nem változtak. Szalay tudomásul vette a választ, hogy az igaz­gató ez idén is feljelenti a gyárat, mégis hozzátette, hogy amennyiben ez állapotok nem változnának, s a város nem tudna érvényt szerezni a törvénynek a Höffler testvérekkel szemben, kénytelen lesz a kor­mánynál jelentést tenni.­­ A múlt évi zárszámadások szerint bevétel 31.847 kor., kiadás 26.258 korona volt, marad pénztári maradvány 5589 korona. Elnöknek és al­­elnöknek utóbbi 3 évre megválasztottak új­ra egyhangúlag A­i­d­i­n­g­e­r János képviselő és S­z­e­i­f­r­i­t­z István kanonok. Dadogok oktatására képesítő tanfolyam. A dadogók és egyéb beszéd­hibában szenvedők oktatására képesítő álla­mi tanfolyam a folyó évben Budapesten, a tanfolyam saját helyiségeiben (VIII. Rökk Szilárd­ utcza 10.) julius hónapban fog meg­tartatni. Ezen tanfolyamra való felvételre irány­adóul az 1900. évi 16.717. sz. alatt kiadott és a „Hivatalos Közlöny” április hó 1-én kiadott 7-dik számában közölt sza­bályzat rendelkezései szolgálnak. A szabály­zat 1. és 2-dik §-ai annyiban módosulnak, hogy az ezidei tanfolyam nem július 2-tól, hanem 1-től kezdődik és nem augusztus közepéig, hanem július hó végéig fog csupán tartani. A tanfolyamon részt venni óhajtók felvétel iránti kérvényeiket a val­­lás-és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez czimezve kivételesen f. évi május 15-ig nyújthatják be a kir. tanfelügyelőség vagy a főigazgatóság útján. Laufenauer elme és ideg­gyó­gyász meghalt. Laufenauer plébános ur elé az ünnepi csokrot. Történt, hogy a plébános ur megszókitá ama szivek birtokosait, kik papáról mamára, mamáról nénikére hasztalan tekingetvén felelet okáért, sirva fakadának s — ünnepélyes kifejezés­sel élve — az összefolyó könyek öntötték e két szív vonzalmának gyönge csiráit. Hanem futottak az évek s Daru István látta, hogy az emberek nemcsak szeretik egymást, hanem páronkint külön házban laknak azaz megházasodnak, sőt a férfi ke­nyeret is keres. Teszem azt, a Dudás levél­hordó, a Kovács kisbiró, a Pete tanító stb. Lévén Daru István nyolc éves s a tűzoltó tanya házukkal szomszédos, mi más akart volna lenni kettejük életének biztosítására, mint tűzoltó parancsnok, akinek fényes ruhája, meg kardja is van. — Tudja-e, Margitka, hogy én tűzol­tóparancsnok leszek ? — Hát tudja-e, Pista, hogy én mi leszek ? — Nem én, csak azt tudom, hogy az én feleségem lesz. — Jól van ám, de még járásbiróné is leszek. Mert annak nagy óralánca van, tollas kalapja meg gyönyörű csipkés legye­zője. Az ám. Ilyenformán a járásbiróné meg a tűz­oltóparancsnok együtt találgattak gyerek­­észszel, melynek ambiciója a paraszt­­gazdaságtól a fazekasságon keresztül a ván­dor komédiásig terjed. . . . — Elmegyek, Margitka, tanulok magáért. Eme nagy igékkel búcsúzott a Daru István, mikor a tűzoltóságból kiábrándult és diáknak adták. — Isten vele! — felelt rá Margitka s szeme árja megindult. . . Vége a boldog korszaknak. Kezdődik a kesergő. A távolba küldött sóhajtások kor­szaka. Mert a kedves messze vagyon s bármenyire hánykolódik is a szív, akkorát mégsem ugorhatik, hogy keresztülvesse ma­gát a száz kilométeren. Bármennyire csalogatja is Daru István szivét a kedvesnek egész és fél álomban, sőt éber állapotban is jelentkező képe, nem juthat hozzája, nem, ő nem és százszor nem, mert a kedves papa csak egy forintot küld havonta, azt is a házi­asszony adja ki részletenként: gummira 5 kr., sósperecre 2 kr. stb. Tehát nincs segítség. Epedni kell. Daru István levonja a konzekvenciát és eped a kiserdőben. Miközben föléje száll egy bus gerlice, ráhajlanak a lombok, összedugják a fejeiket a fűszálak s mind, mind a Daru Istvánt sajnálja s azt suttog­ja bánatosan : Margitka, Margitka............. Itt egy futóbogár szalad s a bus suttogás közt zajt it szaladása. Megállítják. Ott va­lami tücsökfajta cirpel hetykén és érzéket­lenül. Lepisszegik. Mire az is beáll rokon­szenvező nézőnek e fájdalmas spektákulum elé............íme, igy becsüli meg az epedő­ket a természet. Daru István pedig elszáll lélekben messze Dunántúlra s látja, hogy Bocsor Margitka mennyire sir érte , hallja meny­nyire emlegeti s csak azon csodálkozik, mért nem csuklik, mikor ez az emlegetés­sel együtt jár ? E prózai gondolatot elker- 3

Next