Pécsi Közlöny, 1902. január (10. évfolyam, 1-9. szám)
1902-01-01 / 1. szám
o másul vette s elfogadta azt a terjedelmes elaborátumot, melyet a közös bizottság dolgozott ki válaszul a kereskedelemügyi miniszternek az iparkamarához intézett kérdésére a magyar polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot illetőleg. A közgyűlésnek az eléje terjesztett ipari minták oltalmáról szóló törvényjavaslat tervezetre nem volt megjegyzése. A kiegyeztető ügynökökre vonatkozó kérdésre a kereskedelmi és iparkamara felelete az, hogy a magyar kiegyeztető ügyvédek és ügynökök eljárása ellen még panasz nem merült fel, s így nincs szükség azok eljárásának szabályozására. A miniszter felhívta a kamarát, hogy a törvényhatóságoknak járjon kezére a kivándorlás okainak megszüntetésében. A kolozsvári társkamara panaszával foglalkozott a közgyűlés és a végeladások lebonyolításánál észlelt bajokat úgy kívánja orvosolni, hogy a kamara puhatolja ki az ellenőrzésre vállalkozó kereskedőket, akik az ellenőrzést segédeik útján is gyakorolhatnák azután. A megrendelések gyűjtését tiltó rendelet épségben való fentartását véleményezi a közgyűlés. Hosszú Hetény helypénzdíjszabályzatára a közgyűlésnek nincs észrevétele. A kereskedelemügyi miniszter felhívja a kamarát, hogy a kerületéhez tartozó ipartestületeket a technológiai iparmúzeum fontosságáról és praktikus hasznáról tájékoztassa, a közgyűlés szívesen tesz eleget. Mivel a keleti kereskedelmi akadémia (Bpest) pécsi tanulóinak kitűzött ösztöndíjra pályázó nem akadt, az ösztöndijjat Tyahán János turócmegyei folyamodónak adták ki. Jánosi Engel József két indítványt tett, egyiket ; a kamara elfogadta hogy t. i. a vasúti díjmérséklésekre a kihirdetés után a harmadik, de mindjárt az első napon lépjenek életbe, a másikat a kamara mellőzte, azt t. i. melyben arra kéri a kamarát, hogy pártolja a hazai bánya és kohó vállalatoknak a m. kir. keresk.ügyi miniszterhez intézet emlékiratát a magyar szén érdekében ; mellőzte pedig azért, mert az emlékiratot nem küldötte be az Egyesület, s így annak tartalmáról nem volt tudomása. Elnök Littke József záró szavai után a közgyűlés véget ért. Az almamoly ellen való védekezés. Almatermésünknek egyik legnagyobb ellensége az almamoly, mely az almának elférgesedését és hullását okozza. Mivel az almamoly egyre nagyobb pusztítást tesz, Darányi földmivelésügyi miniszter megbízta a rovartani állomást, hogy az almamoly ellen való védekezésről alapos és praktikus Útmutatást készítsen. Mindenkinek ingyen megküldik a népszerű Útmutatást, aki a földmivelésügyi minisztériumban az országos gyümölcsészeti biztostól, akár a rovartani állomástól egy levelezőlapon kéri. Kinevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Kring Jenő döröcskei lakos végzett joghallgatót a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki. Eljegyzés. Pap József Mohácsról eljegyezte Jurányi Ilonka k. a. Pécsett. Előléptetés. A pécsi állami főreáliskola két tanárát Mike Gézát és Paulay Ödönt a vallás és közoktatásügyi miniszter a VIII-ik fizetési osztály harmadik fokozatába léptette elő. A Pécsi Polgári Daloskor ma Sylvester estélyért a Vigadóban tréfás estélyt tart, melynek kezdete este 8 órakor. Belépti díj előre váltva 1 kor. 60 fillér, este a pénztárnál 2 korona, a pártoló tagoknak 1 K. Uj gyorsvonat Fiuméba. A Berlinben most legutóbb megtartott nemzetközi mentrend konferencián egy bennünket szerfelett érdeklő új gyorsvonatnak életbeléptetését határozták el. A budapesti fiumei vonalon ugyanis 1902 májusétől megszüntetik a Budapestről délutáni 3 órakor és a Fiuméból esti 6 órakor induló gyorsvonatokat, és ezek helyett úgy Budapestről Fiume felé, mint Fiuméból Budapest felé este 8-kor fog egy-egy gyorsvonat indulni, amely Budapestre, illetőleg Fiumébe reggeli 8 óra 30 perckor fog megérkezni. A tea uzsona bevétele, a pécsi józenőegylet dec. 26-iki tea uzsonája, amelyről már megemlékeztünk, szép, anyagi sikerrel záródott. Bevétel volt: Belépő dijakból 298 kor, tombola jegyekből 140 kor, büffet 128 kor. 86 fill. Összesen 566 kor. 86 fillér. Fölülfizettek : Fejérváry Imre dr. bárónő, Erreth János 20—20 koronát, Friedrich Vincéné, Germann Józsefné 2—2 kor., N. N. 1 kor. A tombolához adakoztak Aidinger Jánosné 2 kor., Straka Ferencné 5 kor., Sipőc Istvánná 1 kor., Szeifric Antalné 2 kor, Erreth Kálmánná 4 kor., Eizer Jánosné, Krászonyi Ferencné, Szlaby nővérek 2 kor., Dulánszky Mária 3 kor. Tárgyakat küldöttek: Wiezner Kajmánné, Majorossy Imréné, Littke Józsefné, özv. Schönherr Mihályné, Pintér Józsefné, Szauter Gusztávné, Engel Gyuláné, Bodó Aladár drné, Savéi Kálmánná, Schole Gyuláné özv. Ivankovits Istvánná, Krasznay Mihályné, Hinka Lászlóné, Udvarnoky Győzőné, Bauhorn Mihályné, Jobszt László úrné, Graef és Geltsch, özv. Koharics Károlyné, Déván Ottóná, Stern Károlyné, Mazai Etti, Erreth János, Krautszak János, Kaszt Jenő, Novotarszky Károly, Zsolnay Imréné, Krausze Ignác, Taizs József, Ferlisch Emilia, Kínéz Józsefné, Heidaker Antaine. A rendező bizottság mélyen érzett köszönetét fejezi ki a nemeslelkű adakozóknak. Iskolai előadások felnőttek számára. Laskafalun, mint lapunknak írják, a felnőtteknek esti iskolai előadások tartatnak, melyet a terhetlen szorgalmú osztálytanítónő, Rostás Teréz k. a. Vezet és jelenleg mintegy 35 látogatója van, kik 16 és 22-ik életév között váltakoznak. Kizárólag férfiakból áll, kik fejenként havonta 2 koronát fizetnek. Az ifjak vallási oktatásban is részesülnek, melyet maga, a nevezett falu plébánosa díjtalanul teljesít. Íme, mily szép példa arra nézve, miként lehet a duhaj legényekből, vallás-erkölcsös embereket képezni, és így sikerül elvonni az ifjúságot az éjjeli duhajkodástól, melyre sok esetben csak a tétlenség és unalom, főleg tél idején, viszi reá. Tejszövetkezet Kiskafalván. Tudósítónk írja : Balogh József laskafalui plébános buzgolkodása folytán a hívek anyagi hasznára Laskafalván „Tejszövetkezet“ alakult. E célra az igazgatósági tagok jótállása mellett a pécsi takarékpénztártól 6800 koronát vettek fel. Igazg. tagok: Balogh József, Mack Antal, Jégl Mátyás,Gross József és Schmidt József. Ma már saját házában van a szövetkezet, melyet 2200 koronáért vásároltak. A híz átalakítása, berendezése és a jégverem, 4300 korona költségbe jött. A tejszövetkezet eddigi tehén állományából (eddig 280 drb.) az évi hasznot a lefölözött tej és túróból mintegy 6000, a vajból 20.000 koronára lehet már előre becsülni. A plébános a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál kieszközölte továbbá már előre azt is, hogy a laskafalui megállóhelyen gyorsáruként kedvezményes díjazás mellett, a tejtermékek feladhatók legyenek. Tojás szövetkezet létesítése, úgy a baromfi tollak értékesítésére nézve is, mozgalmat óhajt a plébános megindítani. Gőzfürdő megnyitás. Szegzárdon a Haidinger Adolf budapesti vállalkozó által épített, csinos kivitelű gőzfürdőt az újév első hetében nyitják meg és bocsátják forgalomba, hoztál légyen a fejemre, mert teremt’ úgyse örökre kinézlek a házból ! Anyám, aki érezte a puskaporszagot, legott vigasztalónak szólott közbe : — Már persze érdemes is volna! — Szinte gondoltam —szólt apám végig sorjázva az egészet, — hogy az Isten büntesse az ilyen léhűtőt! Majd az ajtó felé mutatva folytatá : — „Eredj, a merre a szemed világa vezet! megtagadlak, nem ismerlek többé!“ Mivel én verés idejére tartogattam a sírást, a puszta szavakra egy fia köny sem tódult a szemembe. Míg édes anyám csitította apámat, addig eschatologikus fogalmakba merülve, öngyilkossági szándékkal egyenesen a Mura folyónak tartottam. A folyó partjára érve, jóleső örömmel konstatáltam, hogy az befagyott. Nagy benső meghasonlásom dacára sem állhattam meg, hogy párszor végig ne csúszszam a jég sima tükrén, ami mellett a nagy lelki tusából győzedelmesen kikerült az életösztön. Miután a lelkiismeret szava mellett, amely visszatartott az öngyilkosságtól, még a gyomrom is hallata hangját, jónak láttam hazaindulni. Egy ideig a kertek alatt ólálkodtam, de a metsző hideg csakhamar a szérűbe szorított. Itt aztán a szalmába temetkezve vártam az alkalmas pillanatra, amidőn anélkül, hogy önéreztem csorbát szenvedne, előbújhatok. De nyugvóra vert az elfáradás, s mi sem természetesebb, minthogy az elalváshoz nem kellett ringatás. Álmaimban a faképnél hagyott házigazdám javában hadonázott csizmahúzával a fejem felett, midőn léptek zajára felébredtem. Szüleim voltak . . . Anyám sehogysem tudta megbocsátani apámnak, hogy oly kurtán végzett velem. — Látod te vén bolond, mi lesz a gyermekkel, ha valahol künrekedt ebben az élő hidegben ? Meghal, rem lesz maradásunk. Azt mondják majd : Csipkárék megölték gyermeküket. Majd félig siralmas hangon az éj homályába kiáltotta. — Vinkó fiam ! édes Vinkó ! De a Mura irányába fordulva ugyanezt ismételte minden viszhang nélkül. Anyám zokogott, apám pedig az eszét szidta. — Jó gyerek ! nagyon szívére vette a dolgot, több esze van annak, mint az egész kollégiumnak. Biz Isten anyjukom én rontottam el a karácsonyunkat. Én pedig a hallottakat az idő jelének tekintve, nemcsak a szalmából, de a bőrömből is szerettem volna kibújni. A taktika kedvéért azonban lapítottam, bár csontkeménynyé fagyott füleim nem igen változtatták alakjukat . . . Újra léptek hallatszottak. A mindenes volt. Betlehemi szalmáért jött. Úgy látszik a jámbor öreg jól átérezte hagyományos küldetését, mert előlegezett karácsonyi éneket dúdolgatva, egyre alólam markolta a szalmát, a melyet miután harangszókor elmondták rajta az „Urangyalát, széjjel szoktak teríteni az asztal alatt. Itt azután a legellentétesebb háziszerszámok is találkoztak. A fazékszedő bottól az „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1902. január 1