Pécsi Közlöny, 1902. augusztus (10. évfolyam, 113-136. szám)

1902-08-01 / 113. szám

1902 augusztus 1. „PÉCSI KÖZLÖNY“ lenne, ha az egyesületek kiküldöttek által képviseltetnék magukat az értekezleten. A fődolog az, hogy lépésről-lépésre, mindin­kább közeledjünk a cél felé ! Az ált. egyesület fontosságát — mely a tanügyre és tanítóságra egyaránt üdvös — fejtegetni egyáltalán nem meddő dolog. Arról van szó, hogy az a több száz­­tanító és pap, kik hivatva vannak az egyházme­gyében a vallás, hazaszeretet és tudomány zászlóját lobogtatni, azok egy önálló tábort képezve működjenek a legideálisabb­ pályán, hogy itt nyerjen érvényülést az az örök­­igazságú elv: „egy mindnyájért és mind­nyájan egyért“. A jelenlegi egyesületek, melyek az erőket úgy szétforgácsolták, hogy úgyszólván egymás tudomása nélkül működtek, ezután egységes vezetés és tö­mör szervezetben törekedjenek a kitűzött nagy célok elérésére. Hogy az egyházmegyei tanítók és a tanügy iránt érdeklődő barátok egymást megismerve, örömben, bánatban osztoz­kodva, közös erővel küzdhessenek azokért az eszmékért, melyeket a mostani anyagias irány a közéletből és iskolából egyaránt száműzni iparkodik. Nem lesz könnyű feladat a 2­3 vár­megyében működő tanítóságot tömöríteni, de azt hiszem, nem lehetetlen. Hisz több egyházmegyében sikerült keresztülvinni, si­kerülhet itt is, ha jó szándékban törhetetlen akarat és a legfőbb, a szeretet vezet ben­nünket. Ha körültekintünk az egyházmegyében más-más név alatt működő egyesületeken, tapasztalni fogjuk, hogy ezen működést nem követte a kívánt eredmény, sőt ered­ményben egyáltalán nem is észrevehetők. Ezen akarnak változtatni azok, kik az egye­sülést kívánják. Rajtunk áll az eszmét megvalósítani. Rossz időjárás, költség, fáradság ne riasszon vissza bennünket. Menjünk el részt venni a munkában, segítsük megvalósítani a még mos, csak ideált, melynek áldásait a tanügy, tanítóság, egyház és haza érezni fogja egyaránt. Ócsárd. Deutsch Kálmán: Az államvasút újjászervezése. Ismeretes dolog, hogy a kereskedelmi kor­mány új szervezetet dolgoztat ki az állam­vasutak számára. A tervezeten, amelynek alapján az egész Magyar kir. államvasutat újjászervezik, már egy év óta dolgoznak és közelebb teljesen el is készülnek vele. A kereskedelemügyi kormány hír szerint úgy tervezi, hogy a vasút a jövő 1903 évtől fogva már az új szervezet alapján működ­jék. A tervezet szerint nagy változáson megy át az államvasút. Öt új vasút igaz­gatóságot is állítanak föl az országban. Az új szervezet alapján, mint a Szeged és Vidéke­ben olvassuk, javulni fog a ma nagyon is nehéz viszonyok között élő vasúti tisztviselők helyzete. Az előlép­tetés gyorsabb lesz és magasabb lesz a tisztviselők fizetése is. Az államvasutati tisztviselők fizetésének emelése, e forrás szerint, már 1903. év január 1-én megtör­ténnék. Az új szervezet szerint a M. Á. V. tisztviselők hat fizetési osztályba lesznek beosztva. Minden fizetési osztálynak 3—3 fokozata lesz és meg lesz állapítva az az idő is, amely után az egyes tisztviselők előlépnek. Az államvasúti tisztviselők elő­léptetésére és fizetésére vonatkozó új ter­vezet ez : Várak, idő Fizetés Lakbér A mai fize­tési tábla Az államvasutak újjászervezésére vonatkozó tervezetet a kereskedelmi minisz­ter már leküldötte az államvasutak igazga­tóságának letárgyalás végett. A Tettye fensíkjának szabályo­zása. Gyártjuk a mesterséges villatelepeket derűre borúra, utakat nyit a város, utakat nyitnak magánosok óriási költségen, hogy villatelepeket hozzanak létre, — s nem használjuk fel azt a remek helyet villáink felépítésére, melyet az anyatermészet e célra szinte kijelölni látszott Pécsnek — a Tettye fensíkját. Délről teljesen szabad, éjszakról, nyugatról és keletről magas hegyek védik a szelek és viharok ellen. Más város megiri­gyel érte, s ha ez egy élelmesebb város kezében volna, ma az egész Tettyét körül­vevő sziklatömegek apró villákkal volnának megrakva, amelyekben télen-nyáron lakná­nak az emberek, s a­melyek az építésükre fordított költségek kamatait bőven meghoz­nák még akkor is, ha csak nyári lakások­nak volnának kiadhatók. Hanem az is igaz, hogy akkor a fölvezető utaknak sem sza­badna oly állapotban lenni, mint ahogy ma vannak, a gyalogosok a kocsiktól, a kocsik a gyalogosoktól nem tud­nak tova jutni. Rendezni kellene a Tettyére vezető utat, a mai kocsiút mellett a gyalog­járók részére csinos fasort kellene ültetni a város telkén, a kisajátított s nem értéke­síthető malom­telkeken. Az utak építéséhez, a Tettyei villatulajdonosok szívesen hozzá­járulnának, s Smidegg grófné már ajánlko­zott is arra, hogy az út építésének költsé­geihez 200 koronával járul hozzá, a többi telek, szőlő és villatulajdonos sem zárkóz­nék el a hozzájárulástól, mert hisz tulajdo­nuk ez út kiépítésével megkétszereződnék, értékben 1 Helyreigazítás. Vörös Nándor dr. bodonyi plébánostól S­z­a­u­t­e­r Antal plé­bános betegségére nézve közölt helyreiga­zító következő sorokat vettük : Szauter Antal plébános a jég által bevert ablakok okozta légvonalban fungált a templomban,a midőn már némi rosszullét fejlődött ki nála. kor. kor. 3 1600 1200 VI.1 1700 700 1400 1 1800 1600 2 2000 1800 V.2 2200 800 2000 2 2400 2200 3 2700 2400 IV.3 3000 900 2600 3 3300 2800 4 3700 3200 III.4 4100 1000 3600 4 4500 4000 — 5000 4400 II.— 5500 1200 4800 — 6000 5200 — 6600 6400 I.— 7200 1400 7200 — 7800 7800 NAPI HÍREK. Pécs, 1902. julius 31. Vidéki előfizetőinket kérjük a folyó: I. és II. évnegyed­ hátralékok és a napilapra szóló előfizetési pótdíjak szives beküldésére. Fees ser­k. város meteorologiai állomási jegyzetei. 1902. julius 31. d. u. 2 órakor. Barometer (re­dukált) 765­0 mm, sülyedő Hőmérsék 28.3 °C. Hő­­mérsék maximuma 24.8 °C Hőmérsék minimuma 13.0 oC tegnapi. Páranyomás 8­7 mm. Relativ nedvesség 35 o­ c. Harmatpont 8­8 oC. Felhőzet 6.° C mm. WV. Szélirány s erő W. 2. Csapadék 24 órai 0.0 mm. Időjóslat, műszerek jelzése nyomán: Száraz, meleg derült. a modozói, a­kik minden érintésre meghajol­nak és szenvednek. Olyan jó kedvünk volt. Engem valami édes varázszsal font be az asszony jelen­léte ... De szép is volt, félelmetes szép, a puha, könnyed ruhájában egészen érvé­nyesült a szabályos, pompás termete — bál teremben, feszes, fényes ruhában soha­sem oly szép az asszony, közelről sem, mint itt természetes szabad, egyszerű megjele­nésében . . . Kértem, menjen vissza, d­e azt mondta úgy is sétál ilyenkor, elkísér a szőleje hatá­ráig, itt nem jár senki, a­ki megbotránkoz­­nék ilyesmin, hogy mi olyan jó barátok vagyunk. S csintalanul megkérdezte, hogy a­mióta nem látott, hányszor gondoltam reá. Nem találtam-e meg azt, a­kit minden em­ber keres ? . . Csak a szeme közé néztem, abba a kék tengerszembe, melyből egy édes, meleg magasztos lélek fényessége áradt, s e puha, meleg kezével megsimogatta az arczomat, s nevetve mondta: — No azért nem kell elpirulni. Tehát még jó barátok vagyunk. Mert higgye el, attól a pillanattól fogva, mikor szerelmes lesz valakibe, elkezd engem feledni, sőt meggyanúsítani és haragudni rám — vége lesz a barátságnak . . De azért is inkább azt kívánom, hogy boldog legyen, ha . . . És itt elgondolkodott egy kissé belené­zett a barna hegytömegbe s kétkedő mo­­solylyal folytatta: .... Ha a szerelem boldogság .... S azután . . még nagyobb csönd után, mi alatt én az arczát néztem, mely lassan­­kint mind pirosabbá és pirosabbá vált, s a szemeit, melyből az őszinteség s a meleg­ség sugárzott, eltávozva, bátran reszketés nélkül utánna tette . .... Vagy . . . valljuk meg az igazat, hiszen maga úgy is tudná, ha nem is mon­danám, .... most még, ne legyen szereh­­relmes senkibe. Igen, én ezt jobban szeretném. Nem illik hozzánk a hazudozás, vagy az érzel­gősség . . . . . S a­mikor már messze jártam, a kanyargós, kocsikeréktől felvágott, göröngyös után, s hátranéztem s még mindig ott állt az asszony, kifehérlett a sötét lombok köze­péből . . . s láttam, hogy utánnam néz, kedvesen, egyszerűen, természetesen, mint mikor a jó barátunk után nézünk, mint mikor csak a jó barátunk után nézünk.... — Eddig beszélt, a végén elnevette magát, s magát gúnyolva szólt: — Látod, ilyen az ember, minálunk, falun.

Next