Pécsi Közlöny, 1902. augusztus (10. évfolyam, 113-136. szám)
1902-08-01 / 113. szám
1902 augusztus 1. „PÉCSI KÖZLÖNY“ lenne, ha az egyesületek kiküldöttek által képviseltetnék magukat az értekezleten. A fődolog az, hogy lépésről-lépésre, mindinkább közeledjünk a cél felé ! Az ált. egyesület fontosságát — mely a tanügyre és tanítóságra egyaránt üdvös — fejtegetni egyáltalán nem meddő dolog. Arról van szó, hogy az a több száztanító és pap, kik hivatva vannak az egyházmegyében a vallás, hazaszeretet és tudomány zászlóját lobogtatni, azok egy önálló tábort képezve működjenek a legideálisabb pályán, hogy itt nyerjen érvényülést az az örökigazságú elv: „egy mindnyájért és mindnyájan egyért“. A jelenlegi egyesületek, melyek az erőket úgy szétforgácsolták, hogy úgyszólván egymás tudomása nélkül működtek, ezután egységes vezetés és tömör szervezetben törekedjenek a kitűzött nagy célok elérésére. Hogy az egyházmegyei tanítók és a tanügy iránt érdeklődő barátok egymást megismerve, örömben, bánatban osztozkodva, közös erővel küzdhessenek azokért az eszmékért, melyeket a mostani anyagias irány a közéletből és iskolából egyaránt száműzni iparkodik. Nem lesz könnyű feladat a 23 vármegyében működő tanítóságot tömöríteni, de azt hiszem, nem lehetetlen. Hisz több egyházmegyében sikerült keresztülvinni, sikerülhet itt is, ha jó szándékban törhetetlen akarat és a legfőbb, a szeretet vezet bennünket. Ha körültekintünk az egyházmegyében más-más név alatt működő egyesületeken, tapasztalni fogjuk, hogy ezen működést nem követte a kívánt eredmény, sőt eredményben egyáltalán nem is észrevehetők. Ezen akarnak változtatni azok, kik az egyesülést kívánják. Rajtunk áll az eszmét megvalósítani. Rossz időjárás, költség, fáradság ne riasszon vissza bennünket. Menjünk el részt venni a munkában, segítsük megvalósítani a még mos, csak ideált, melynek áldásait a tanügy, tanítóság, egyház és haza érezni fogja egyaránt. Ócsárd. Deutsch Kálmán: Az államvasút újjászervezése. Ismeretes dolog, hogy a kereskedelmi kormány új szervezetet dolgoztat ki az államvasutak számára. A tervezeten, amelynek alapján az egész Magyar kir. államvasutat újjászervezik, már egy év óta dolgoznak és közelebb teljesen el is készülnek vele. A kereskedelemügyi kormány hír szerint úgy tervezi, hogy a vasút a jövő 1903 évtől fogva már az új szervezet alapján működjék. A tervezet szerint nagy változáson megy át az államvasút. Öt új vasút igazgatóságot is állítanak föl az országban. Az új szervezet alapján, mint a Szeged és Vidékeben olvassuk, javulni fog a ma nagyon is nehéz viszonyok között élő vasúti tisztviselők helyzete. Az előléptetés gyorsabb lesz és magasabb lesz a tisztviselők fizetése is. Az államvasutati tisztviselők fizetésének emelése, e forrás szerint, már 1903. év január 1-én megtörténnék. Az új szervezet szerint a M. Á. V. tisztviselők hat fizetési osztályba lesznek beosztva. Minden fizetési osztálynak 3—3 fokozata lesz és meg lesz állapítva az az idő is, amely után az egyes tisztviselők előlépnek. Az államvasúti tisztviselők előléptetésére és fizetésére vonatkozó új tervezet ez : Várak, idő Fizetés Lakbér A mai fizetési tábla Az államvasutak újjászervezésére vonatkozó tervezetet a kereskedelmi miniszter már leküldötte az államvasutak igazgatóságának letárgyalás végett. A Tettye fensíkjának szabályozása. Gyártjuk a mesterséges villatelepeket derűre borúra, utakat nyit a város, utakat nyitnak magánosok óriási költségen, hogy villatelepeket hozzanak létre, — s nem használjuk fel azt a remek helyet villáink felépítésére, melyet az anyatermészet e célra szinte kijelölni látszott Pécsnek — a Tettye fensíkját. Délről teljesen szabad, éjszakról, nyugatról és keletről magas hegyek védik a szelek és viharok ellen. Más város megirigyel érte, s ha ez egy élelmesebb város kezében volna, ma az egész Tettyét körülvevő sziklatömegek apró villákkal volnának megrakva, amelyekben télen-nyáron laknának az emberek, s amelyek az építésükre fordított költségek kamatait bőven meghoznák még akkor is, ha csak nyári lakásoknak volnának kiadhatók. Hanem az is igaz, hogy akkor a fölvezető utaknak sem szabadna oly állapotban lenni, mint ahogy ma vannak, a gyalogosok a kocsiktól, a kocsik a gyalogosoktól nem tudnak tova jutni. Rendezni kellene a Tettyére vezető utat, a mai kocsiút mellett a gyalogjárók részére csinos fasort kellene ültetni a város telkén, a kisajátított s nem értékesíthető malomtelkeken. Az utak építéséhez, a Tettyei villatulajdonosok szívesen hozzájárulnának, s Smidegg grófné már ajánlkozott is arra, hogy az út építésének költségeihez 200 koronával járul hozzá, a többi telek, szőlő és villatulajdonos sem zárkóznék el a hozzájárulástól, mert hisz tulajdonuk ez út kiépítésével megkétszereződnék, értékben 1 Helyreigazítás. Vörös Nándor dr. bodonyi plébánostól Szauter Antal plébános betegségére nézve közölt helyreigazító következő sorokat vettük : Szauter Antal plébános a jég által bevert ablakok okozta légvonalban fungált a templomban,a midőn már némi rosszullét fejlődött ki nála. kor. kor. 3 1600 1200 VI.1 1700 700 1400 1 1800 1600 2 2000 1800 V.2 2200 800 2000 2 2400 2200 3 2700 2400 IV.3 3000 900 2600 3 3300 2800 4 3700 3200 III.4 4100 1000 3600 4 4500 4000 — 5000 4400 II.— 5500 1200 4800 — 6000 5200 — 6600 6400 I.— 7200 1400 7200 — 7800 7800 NAPI HÍREK. Pécs, 1902. julius 31. Vidéki előfizetőinket kérjük a folyó: I. és II. évnegyed hátralékok és a napilapra szóló előfizetési pótdíjak szives beküldésére. Fees serk. város meteorologiai állomási jegyzetei. 1902. julius 31. d. u. 2 órakor. Barometer (redukált) 7650 mm, sülyedő Hőmérsék 28.3 °C. Hőmérsék maximuma 24.8 °C Hőmérsék minimuma 13.0 oC tegnapi. Páranyomás 87 mm. Relativ nedvesség 35 o c. Harmatpont 88 oC. Felhőzet 6.° C mm. WV. Szélirány s erő W. 2. Csapadék 24 órai 0.0 mm. Időjóslat, műszerek jelzése nyomán: Száraz, meleg derült. a modozói, akik minden érintésre meghajolnak és szenvednek. Olyan jó kedvünk volt. Engem valami édes varázszsal font be az asszony jelenléte ... De szép is volt, félelmetes szép, a puha, könnyed ruhájában egészen érvényesült a szabályos, pompás termete — bál teremben, feszes, fényes ruhában sohasem oly szép az asszony, közelről sem, mint itt természetes szabad, egyszerű megjelenésében . . . Kértem, menjen vissza, de azt mondta úgy is sétál ilyenkor, elkísér a szőleje határáig, itt nem jár senki, aki megbotránkoznék ilyesmin, hogy mi olyan jó barátok vagyunk. S csintalanul megkérdezte, hogy amióta nem látott, hányszor gondoltam reá. Nem találtam-e meg azt, akit minden ember keres ? . . Csak a szeme közé néztem, abba a kék tengerszembe, melyből egy édes, meleg magasztos lélek fényessége áradt, s e puha, meleg kezével megsimogatta az arczomat, s nevetve mondta: — No azért nem kell elpirulni. Tehát még jó barátok vagyunk. Mert higgye el, attól a pillanattól fogva, mikor szerelmes lesz valakibe, elkezd engem feledni, sőt meggyanúsítani és haragudni rám — vége lesz a barátságnak . . De azért is inkább azt kívánom, hogy boldog legyen, ha . . . És itt elgondolkodott egy kissé belenézett a barna hegytömegbe s kétkedő mosolylyal folytatta: .... Ha a szerelem boldogság .... S azután . . még nagyobb csönd után, mi alatt én az arczát néztem, mely lassankint mind pirosabbá és pirosabbá vált, s a szemeit, melyből az őszinteség s a melegség sugárzott, eltávozva, bátran reszketés nélkül utánna tette . .... Vagy . . . valljuk meg az igazat, hiszen maga úgy is tudná, ha nem is mondanám, .... most még, ne legyen szerehrelmes senkibe. Igen, én ezt jobban szeretném. Nem illik hozzánk a hazudozás, vagy az érzelgősség . . . . . S amikor már messze jártam, a kanyargós, kocsikeréktől felvágott, göröngyös után, s hátranéztem s még mindig ott állt az asszony, kifehérlett a sötét lombok közepéből . . . s láttam, hogy utánnam néz, kedvesen, egyszerűen, természetesen, mint mikor a jó barátunk után nézünk, mint mikor csak a jó barátunk után nézünk.... — Eddig beszélt, a végén elnevette magát, s magát gúnyolva szólt: — Látod, ilyen az ember, minálunk, falun.