Pécsi Közlöny, 1902. december (10. évfolyam, 213-235. szám)

1902-12-02 / 213. szám

1902 december 2. „PÉCSI KÖZLÖNY“ A Kath. Kör felolvasó estéje. Tegnap tartották meg a Pécsi Kath. Körben az idei harmadik katholikus lyceumi elő­adást, melyen mint rendesen nagyszámban jelent meg, úgy a hölgy mint a férfi kö­zönség, úgy az est magvát képező érdekes felolvasás Balassa Bálintról, erről a sokat szenvedett poétáról, kinek szenvedésekkel, üldözésekkel teli élete ép oly megkapó változatos, a mily megragadó költészete, mint az est kiegészítő részét képező egyéb Programm számok s ezeknek ügyes össze­­állitása nagyon alkalmas volt arra, hogy a közönséget nagy számban vonzza. A műsor első száma Philipovicsné Bátorffy Emilia úrnő zongorajátéka volt, Chopin Rendegu című szerzeményét adta elő oly művészet­tel, hogy kétszer is zongorához kellett ülnie hogy művészi játékával újra és újra elra­gadja a közönséget, amely nem győzött elismerésével adózni a zongora­művésznő­nek. A második számú Zalai Mihály főgym­­nasiumi tanár felolvasása volt a magyar virágregék leghivatottabb művelőjéről a sze­rencsétlen sorsú Balassi Bálintról. Az élve­zetes felolvasást lapunk mai számában kö­zöljük egész terjedelmében. Taky Gyula érces nagy terjedelmű hangján Hoff Rikárd zongorakísérete mellett Leon Edward című balladáját adta elő megható szépen mély érzéssel, majd a szűnni nem akaró tapsra Schumann „Két gránátos“-át adta­ elő, amely­nek eléneklésével még sűrűbb tetszés nyil­vánításra bírta a közönséget, úgy hogy még Schrecknek Válás című szerzeményét is előadta engedve a közönség kívánalmainak. — Metz József, Váradi Antalnak Mindörökké című elbeszélő költeményét adta elő ér­vényre emelvén a vers minden szépségét. A hosszú költemény folyékony jól színezett élvezetes előadásáért jól megérdemelt tap­sokban részesült. A műsor utolsó száma egy vonós quintett volt, melyben Stromayer Géza (prim hegedű,) Surányi Miklós (terz) Lengváry Ferenc (második hegedű) Gebhardt József (cello) és Kiss József (nagy bőgő) egy csinos magyar ábrándot adták elő, mely a szomorú fűz hervadt lombja kez­detű népdal két csárdás (elit és kaszinó csárdás) s a „szeretnék szántani“ motívu­maiból volt összeállítva, melyekkel általános tetszést arattak, s meg is kellett ismétel­niük. A legközelebbi felolvasó estély vasár­­­nap lesz, amikor Kozáry Gyula, a hadapród iskola tanára tart felolvasást Zrínyi Miklós költő államférfia és hadvezérről. A vasárnapi hivatalos lapból, a császári és apostoli királyi felsége, f. hó 22-én Schönbrunnban kelt legfelső elhatá­rozásával aradvári König Károly osztályfő­nököt és kabineti titkárt, a Szent István­­rend eddigi kincstárnokát, a rend titkárává, vértesalji Vértesi Géza, a Felség Személye körüli magyar királyi miniszteri tanácsosát, a rend eddigi csmérnökét, a rend kincstár­nokává, végre dr. belvárdi Révi Ferenc, a Felség Személye körüli magyar királyi mi­nisztérium mininiszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott osztályta­nácsosát a ne­vezett rend clmérnökévé legkegyelmesebben kinevezte. Népies gazdasági előadások Baranyában. A baranyamegyei gazdasá­gi egyesület buzgólkodása folytán a megye 25 községében a tél folyamán arra felkért egyének népies előadásokat tartanak a földmivelés, szőlészet borászat, házi ipar és egyéb foglalkozások köréből. A baranya­megyei gazdasági egyesület ezen intézmé­nyét örömmel üdvözöljük, mert úgy hisz­­szük, óriási fontossága és­­eredménye lesz az ambitiosus vállalkozásnak. Hír szerint népies előadásokat tartanak: Stein Lajos földbirtokos Felső-Mindszenten, Oppelmayer Mihály intéző Bakonyán, ifj. Driesz Lajos földbirtokos Nagy Pallón és Szilágyon, Bucher Alajos Vaiszlón, Weisz Ödön ura­dalmi bérlő Kapos-Szekcsőn, Szép László uradalmi intéző Abaligeten és Csonka-Mind­­szenten, Fonay Lajos intéző Bogdásán, Deutsch Misa uradalmi bérlő Belvárdon, Laruba József­­intéző Vejtiben, Serényi R. F. földbirtokos Lőcsén, Mikes József ura­dalmi bérlő Magyar­ Peterben, Werle Mihály uradalmi bérlő Eilenden, Dulánszky Nándor intéző Kökényben, Ladányi Sándor ispán Oszlón és Nagy-Csanyban, Rézler István uradalmi bérlő Garen. Előadások megtartá­sára vállalkoztak, de az előadás helyét még nem határozták meg : Elveisz Rezső ura­dalmi bérlő, Feigler László intéző, Freitag Kamill uradalmi bérlő és Leopold Mihály uradalmi bérlő. Ezenkívül az egyesület né­pies előadások megtartására még felkérte: Lévay Ernő intézőt, Psik Ferenc földbirto­kost, Troll László földbirtokost, Vámoser Mór főtiszt uradalmi bédőt, Körmendy La­jos ispánt és Weber Sándor földbirtokost, kinek közreműködése biztosra vehető. Ami­dőn gazdatársadalmunk jeleseinek ily nagy­számú gárdája sorakozik az egyesületnek a gazdasági ismeretek terjesztése érdekében megindított mozgalmához, annak sike elére is biztosítva van. Házasságkötés. Rider János árpádi néptanító leányát f. évi novemb. 29-én ve­zette oltárhoz Pöltenbaur Ferec műlakatos. Tanúként szerepeltek: Svarda Gyula mo­­dorni néptanító, és a mennyasszony bátya : Reder Ferenc. Elhunyt gyermek. Angyal kellett a jó Istennek, s egy gyermeket hivott ma­gához az élők sorából. Z­á­n­k­a­y Aurél Zánkay Lajos kir. törvényszéki irodaigazgató fia f. évi november hó 29-én d. u. 5 órakor életének 5-ik évében rövid, de kínos szen­vedés után elhunyt. Temetése ma, dec. hó 1-én délután 3 órakor volt a budai külv. közsirkert hullahágából. A Szent-Pál-Társulat új alapító tagja. Rada István dr., veszprémi pré­post-kanonok 100 koronával a pécsi nö­vendékpapság Szent-Pál-Társulatának alapító tagjai közé lépett. A Karasica és Buck­a szabályo­zása. Pisnők­ Károly culturtechnikai taná­csos szombaton Dolnji Miholjácra érkezett, hogy a karaáica és a Buck­a szabályozásá­nak munkálatait ellenőrizze. A világ legnagyobb temploma. New-York katholikus lakosai körében moz­galom indult meg, hogy New-Yorkban oly hatalmas templomot emeljenek, amelyhez hasonló nincs a föld hátán. A templomot a konstantinápolyi Zsófia-templom mintájára építenék s nagyobb lenne a római Szent­ Péter templomnál. A tervezett templomban 70,000 ülőhely lesz. A templom hosszát 500, szélességét 400 lábra tervezik, legna­­gyobb magassága pedig 450 láb lenne. A templomnak négy mellékhajója lesz és ku­poláját nagyobbra tervezik a római Szent­ Péter temploménál. Ha majd e nagy templom felépül, az se fog kis godot adni, hogy­ az rengeteg sok hely meg is teljék ájtatos hivővel. Iskoláztatásáról nem sok bizonyosat tudunk, csupán annyit, hogy Bornemisza Péter, hírneves református pap, mint a csa­lád udvari papja, néhány évig vezet­i neve­lését s hihetőleg csepegtette az ify fogékony szívbe az irodalom szeretetét. Későbbi munkálkodásából, költeményeiben megnyi­latkozó eszmevilágából, a klasszikus és modern irodalomban tanúsított jártasságából biztosan következtethetjük, hogy kora szín­vonalán jóval fölülemelkedő íroda kiképzést nyert. Első irodalmi kísérletét a szülői szere­tet sugalmazta. Édes­atyját B. Jánost ugyanis 1569-ben titkos feladók az udvarnál messze ágazó összeesküvésről vádolják és Miksa király parancsára a pozsonyi országyűlésen le is tartóztatják, ő azonban hű neje segítségével kiszabadult fogságából és Kékkő várába, majd Lengyelországba menekült és ott várta be az alaptalan rágalmak csillapultát. A 19 éves Bálint „hogy szerelmes szü­leinek háborúságokban vigasztalására le­gyen,“ Bock Mihály vallásos munkáját for­dítja németből „Beteg lelkeknek való füves kertecske“ címmel. A vitézi életet, a katonáskodást Eger várában és környékén kezdi meg. Innen rándul fel atyjával a Rudolfot koronázó országgyűlésre, ahol 1572-ben déli táncával ragadtatta el a fejedelmi nézőket. Egerben éli a boldog és gondtalan ifjúság örömeit; jó szerecsen paripáján, 50 vitéze kíséreté­ben üldözi a portyázó törököt. Személyes bátorságának és kitartó testi erejének fé­nyes bizonyítéka, amit róla a második Ba­lassa költő énekel: „Tizenegy bajt egy nap vitt erős fegyverben Annyiszor részesült a győzelmekben, És annyi Kópia vitéz törésekben.“ Itt érte annak az áldott pünkösdnek is gyönyörű ideje, melyet annyi szeretettel éne­kel meg: Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, Mindent egészséges látogató ege, Hosszú uton járókat könnyebbítő szele, Te nyitod rózsákat meg illatozásra, Néma fülemile torkát kiáltásra Fákat is te öltözteted sokszínű ruhákba, Sőt még a végbeli jó vitéz katonák A szép szagu mezőt, kik széllyel járják. Most azok is vigadnak, az üdítőt mulatják.“ Ott az illatos mezőkön járva magával hordozta kedves költőinek Marullus és Augeriánusnak költeményeit s forditgatott belőlük: Marullus poéta est deákul irta, im­én pe­­dig magyarul, Jó lovam mellett való füvön létemben, for­­­ditám meg deákbal. Mikor vígan laknám vitéz szolgáimmal, tá­vozván bánatimtul. — Ott Egerben virulhatott számára a szerelemnek is ama „szép pünkösdi rózsája,a melyről mind élte végéig egyenlő meleg­séggel és mélységgel énekelt. És csakugyan e vidéken ismerkedik meg Losonci Annával, a temesvári hős fiu­­sitott leányával. A fogékonylelkü és lobba­nékony természetű ifjú szerelemre gyuladt a leányka iránt s mint későbbi verseiből kiolvasható, érzelmei viszonzásra találtak. De hogy hogy sem, Bálint eljátszotta a leány vonzalmát, ez elfordult tőle és Ung­­nád Kristófhoz, az egri vár kapitányához megy nőül. Balassa csak ekkor tudta meg, meny­nyire szereti Annát, mikor már elvesztette s a magától könnyelműen elidegenitett ked­ves után ellenállhatatlan szerelemmel csen­­gett . .. . És ekkor történt, hogy Békési Gáspár hadat jár Báthori István erdélyi fejedelem ellen. Neki is Erdélybe kellett mennie Bé­kési táborába. Mielőtt azonban visszaérhe­tett volna, Hagymásy Kristóf súlyosan meg- 3

Next