Pécsi Közlöny, 1903. március (11. évfolyam, 49-73. szám)
1903-03-01 / 49. szám
1901. március 1. „PÉCSI KÖZLÖNY ‘ részesült. Az I. és II. osztályban a világtörténelem egészen, III. osztályban a magyarok története s mindez úgy csoportosítja, hogy a magyar nemzet története politikai és művelődéstörténeti szempontból mélyre ható módon kiséri avilágtörténelmet s végül mintegy összegezésül a IV. osztályban terjedelmes köz és magánjogi ismeretekben mintegy kitegedtve foglalódtak össze azon eszmék, melyeket az ifjú ix emberiségnek és nemzetének történetéből magába szitt. A tanítóságra felette érdekes és figyelmet érdemlő jelenség, hogy amíg a közoktatásügyi miniszter az egyik oldalon kiküzdi, hogy a tanítók szép előhaladást bizosító fizetési fokozatokba jutnak, másrészt az egész tanítóképezdében a jövő tanító nemzedéket hatalmas történelmi és jogi ismeretekkel igyekszik ellátni, ami Wlassics miniszternek hazánk történetében nagy nevet fog biztosítani, mert a közművelődés munkásainak anyagi jóléte és helyes alapon nyugvó szellemi műveltsége bármely lemet célszerű fejlődésének első rangú artosítéka. Egyéb szakoknál is mindenütt vezérív a gyakorlati irány és csupán a magyar emzet irodalma azon pont, mely a tanterv zerint a különben gyakorlatilag kiművelt, anitót úgy esztétikai érzék, mint irodalmi sikör szempontjából ideális magaslatra melt. Föltétlenül elismerjük, hogy a tanterv mindenben sikerült s a vezető gondolat okos rointattal van alkalmazva. Érdekes még a pécsi püspöki tanítóépző intézet szempontjából a gazdaságtani tsz. Az uj tanterv mind a négy évfolyami gazdaságtani tananyagot ir elő s ebben pécsi püspöki tanítóképző gyakorlatilag már két évvel megelőzi, mert itt 1901102 névben már mind a négy évfolyamra bearatott a gazdaságban. Nem akarjuk azt irtani, hogy képezdénk tanári kara (eseik írója akkor még itt se volt) tán döntésfolyást gyakorolt volna, de annyit határzottan konstatálni lehet, hogy midőn az aberútumot megbirálta, teljes tudatában itt egész hazánk jövőbeli tanítóképzése dikségleteinek s ezt főkép azért emeljük, mert a kath. képezdékre kigyót-békát loktak kiáltani, holott olyan tantestület, s mely egy egész ország szükségletét felismerni s azt kifejezni képes, ez nagyon könnyen állja ki a bármely oldalról jövő támadásokat. Az a körülmény, hogy az új tanterv az állami képezdék régi tantervétől eltérő-leg a gyakorlati tanítási órák számát 6-ra emeli, épúgy, mint a pécsi képezdében már több mint egy évtizede van, igen nagy szó, amelyhez nem kell kommentár, követeli továbbá az új tanterv, hogy a szaktanár jelen legyen azon tanítások bírálatán, melyek az ő szakjába vágnak. Ez is egyik régi álláspontja a pécsi püspöki tanítóképezdének. A tantervnek természettudományi részében dr. Kovács János és Miklós Gergely paedagogiumi tanárok kezét fedezzük fel, amelyeket igen megbízható kezeknek ismerünk. A tanítóképezdék kétharmadában tankönyveikkel úgy is ők uralkodtak eddig is, jövőben egész szellemük ott leend. Nagy súlyt helyez az új tanterv a testgyakorlatokra, 8 órát szán erre, amit csak dicsérni lehet. Egyáltalán a kor viszonyaihoz mérten egy okosan, nagy jószándékkal és örvendetes tudással készül ez a szép munka s valami olyanra számított, a mire elődei nem számíthattak, t. i. a középiskolai négy osztályt, mint föltétlen követelményt állítja oda föltétlenül, hogy a növendék haladhasson s ez már magában óriási lépés a múlttal szemben ; de azért mégis azt mondjuk, adjon Isten akkora sikert ezen tantervnek a jó tanulók létrehozásában, mint elődei arattak s akkor a magyar tanítóságnak az uj században nagy jövőt jósolhatunk. Kóródy Miklós, sak lehetnek, melyek februárban is felkelnek bennünket a vizi csibékkel együtt v alami nagy madár úszik épen el fejük lőtt. Egy szálláscsináló vörösgém az. Eldulja a röpte, a hosszú nyaka tartása, kedt hangja, melytől megrémül egyik mák hókás szárcsa és sietve lapátolja kerek árnyaival a vizet, szinte utat szánt — így annál gyorsabban érje el a nádast, z ijedség ragadós, átszáll a többire is, s őst mind rohan a nádba. Szinte habzik, izzik a viz. De nem volt mind szárcsa, a Örgő rucák nagy csapatja kiemelkedett aből s felvágódott a magasba, ott játszak most villámröptükkel a napsugarak tűlő özönében. Hol fehér felhőt formálnak, haragos sötétet, amint hónaljukat, üve hátukat mutogatják. De még közülök kiválik egy kisebb csapat, ezek nehézkes réskacsák, melyek gyorsan, rendbe sorozva mennek, vonulnak tovább. Most még nincs otthona a vizi marnak. Jön-megy, ma itt, holnap ott mutatzik. Biz’ érzi már a madár szerelemalmait, főleg ily szép tavaszi napokon, kis vár még, míg megnövekszik a gaz a szálakon, a búza, a rozs a vetéseken, kár lesz itt az idejük. A nagy vadludt már megizzadt, neki már most kell ottiról gondoskodni. Lassanként megjönnek mind-mind, a láp kedves lakói: a fehér, a fekete gólyák a gémek serege, a szalonkák, a lócsér (tudás) a karakatona, a vöcsök, a bagolyhéjak, a picinyke füzikék, a nádtenger színtelen, fészkes madárkái: a rigó, a poszáta, a kék begy. Most is van már belőlük, de mi ez ahhoz képest, mely majd májusban kavarog itt a levegőben ?! Most még üresen áll a nádi veréb rigó fészke, de néhány hét múlva egészen máskép lesz már. Minő kedves szorgoskodás lesz az majd, mikor féltucatnyi éhes fóka sipong minden otthonból eledelért ! Most még szúnyog sincs, szitakötő se pergeti szárnyát a víz fölött, csak egy egy korán ébredő rókapillangó sütteti aranyporos szárnyait a nap sugarával. Ez mind csak előjáték ahhoz a ragyogáshoz, tűző nap meleghez, mely majd szétárad a világra, ha kilombosodik a fűz, erdőt képez a szittyó, meg a nád! De hol van az még? Most még bizonytalan a tavasz állandósága, most még meg sem lephet, ha egyszer csak arra ébredünk, hogy havas felhők száguldanak az égen felülről lefelé zugó-bugó szelek korbácsolják végig a világot, melytől megfagy a kipattant rügy, összefodrosodik s elszárad a zsenge levél. A remény úszik a levegőben. Onnan szívjuk magunkba. De ha remélünk, reméljük a költő tavaszát! Színház és művészet Russinszky Ilona bucausása. Még két nap s a pécsi nemzeti színház kapui bezáródnak, hogy október hó előtt ne is nyíljanak meg. A színészek és színésznők búcsúznak a közönségtől, nyújtanak azt, amit nyújtani bírnak— éneket s a közönség háláját babérkoszorúban s virágban fejezi ki. Tegnap este Ernaniban búcsúzott a pécsi közönségtől Ruzsinszky Ilona, a legjobb s legszebb hangú vidéki coloratur énekesnő, aki Elvira szerepét tegnap tán még szebben énekelte, mint előző este, s a közönség ezen előadásban sokkal jobban érezte azt mint máskor, hogy mit veszít el Ruzsinszky Ilona távozásával. Kitűnő partnere volt ismét Kalmár J József akinek erős szép tenorján nem lehetett tegnap sem észre venni, hogy oly sokat énekelt s hogy előző napon Ernani nehéz énekszámait végig énekelte. Remek szép volt Elvirával való duettjük a második felvonásban. Különös dicsérettel kell megemlékeznünk Virányi karmesterről, aki fáradságot nem kimélve olykép tanította be a személyzetnek Ernanit, hogy az bármely színpadnak dicsőségére vált volna. A karok egyöntetűen praecis énekeltek, egyetlen kis hibát nem lehetett észrevenni — ami Virányi karmester dirigálásának az érdeme, ő is távozik tőlünk, a Magyar színház szerződtette karmesterének. Vele együtt távozik közönségünk egy másik kedvence is Virányiné Káldi Mariska, akit szintén a Magyar Színház szerződtetett. Ruzsinszky Ilonát tisztelői remek babér koszorúval sárga és kék nagy szallaggal s egy gyönyörű virágcsokorral lepték meg. Hegyi Aranka Pécsett. A magyar színésznők között a legdrámaibb erővel játszó primadonna, Hegyi Aranka tegnap este Budapestről Pécsre jött, hogy itt két estén át (ma: Kaolinban, és holnap : Liliben) vendégszerepeljen. A vasútnál a színügyi bizottság nevében Reed György városi tanácsos Tichy Ferenc tb. főjegyző, Nádasy József szinigazgató, a helyi sajtó képviselői és nagyszámú közönség várta s üdvözölte a megérkezett művésznőt, csinos virágcsokrot nyújtván át neki. Hegyi Aranka még tegnap este elment a színházba s végig nézte Ernani előadását. NAPI HÍREK. Pécs, 1903. február 28. HP“ Ismételten felszólított hátralékos előfizetőinket felkérjük hogy hátralékos előfizetésüket lehetőleg posta fordultával egyenlítsék ki, nehogy kénytelenek legyünk a lap megküldését beszüntetni. Közgyűlési naptár« Rabsegélyző Egylet , már?. 1. A pécsi venéshizlaló és áruraktár részvény ársaság közgyűlése március 8.-án 3 Fees serk. város omserologiai állomása jegyzetel. 1903. febr 28. d. u. 2 órakor. Barometer redukált 762-1 mm. sülyedő. Hőmérsékl 15 0 ° C Hő,u. maximuma 14,6 ° C Hőm. minimuma 3-5 ° C tegnapi. Páranyomás 6,1 mm Relativ nedvesség 49o/o. Harmat pont 1*3 oC. Felhőzet 80 Cum. SW. Szélirány s erő. W. 5 — Csapadék 24 órai. mm Időjóslat. Változó felhőzettel hűvös szeles és p. hajló.