Pécsi Közlöny, 1903. május (11. évfolyam, 99-123. szám)
1903-05-01 / 99. szám
1903. május 1. .PÉCSI KÖZLÖNY- nek felvéve, ezek lapjai átteendők azon község elöljáróságához, melyben laknak. Ezen eljárás követendő azok lapjaival is, kik az összeírás után távoztak. Az igy befejezett és lezárt összeírás fő eredményei szeptember 20-ig — a D) mintán — a kir. tanfelügyelőséggel közlendők. Az ezentúl egy példányban szerkesztett összeírások — a hozzájuk tartozó segédtáblákkal együtt — a községi irattárban megőrzendők s iskolalátogatás alkalmával a tanfelügyelők azt megvizsgálni tartoznak, esetleg 3 napra be is kérhetik. Évenként legalább egyszer a szolgabírák is kötelesek azokat megtekinteni. A tankötelezettség teljesítésének nyilvántartására az összeírási ívek jobb oldalai (22—25. rovat) szolgálnak, e végből azok, a beiratások után haladéktalanul összehasonlítandók a községben levő összes iskolák stb. felvételi naplóival, mi végből kiadatnak az összeirási ívek az iskolai hatóságnak, több iskola esetén pedig egy meghatározott időben a községházán eszközölhető. A be nem irt tanköteles szülőit az elöljáróság megidézi s záros (3—8 nap) alatti beiratkozásra utasítja s nem teljesítés esetén bírságol (1968. XXXVIII. tc. 4. §.) és más községbeli tankötelesek, valamely rájok nézve nem illetékes intézetbe akarnak felvétetni, kötelesek az E) mintájú nyomtatványon kiállított bizonyitványnyal igazolni, hogy ott, hol illetékesek, az összeírásban fel vannak véve s ugyanezen nyomtatványon igazolja az intézet igazgatója, hogy az intézetbe felvétettek. Ezen bizonyítványt a tanköteles gondozója 8 nap alatt az illetékes elöljáróságnak megküldeni tartozik, ki a felvételt bejegyzi és e bizonyítványt megőrzi. Az iskoláztatásra nézve előforduló akadályok szinte feljegyzendők, de az ily okok mérlegelésénél az elöljáróságok a köz-Ennyi ború után végre derű! Az egymást szerető szívek romanticizmusa költözik az erős hajlékba, midőn János főherceg nejét, a tizenhat éves Annát, Plochlauseei postamester leányát vezette a csendes brandhofi kápolna szerény oltárától Schenna bástyái közé. Koronát adott szerelméért és nem bánta meg . Felesége a „meráni grófnő,“ angyala volt az egész környéknek. A szegény, a beteg, a szenvedő áldotta meg halá porában is. Elárult népe pedig ma is könnyes szemmel zarándokol a schennai mauzóleumba, hol védő angyala porával pihen az igaz népbarát, János főherceg, és érdemes fiuk, Ferenc, földi maradványa. Schenna ormán e bánatos síremlék, a virágok kelyhén gyöngyöző nemzet könyük harmatával hangosan prédikál: »Homályba borul a földi fény . . . halál előtt mindnyájan egyenlőek vagyunk* A halál lehelete csapja meg arcunkat, e kegyeletet parancsoló síremlék küszöbén. Tompa fájdalom járja át szivünk ! ... De béküljünk ki sírunk zordon éjjelével, fölötte is mint e drága hamvak felett, a halál diadalmas győzőjének, Jézusnak megváltó keresztje lebeg ! Föltámadás, sfrontáli viszontlátás, isteni magasztos eszme, légy milliószor köszöntve ! Miként a görögök nem csak szivet, hanem vallásos szivet vittek az idegenbe, igazgatási bizottság és kir. tanfelügyelő utasításai szerint kötelesek eljárni. A beiratkozott tanulók pontos iskolába járásának ellenőrzése céljából az iskola vezetője minden hó 15-én és utolsó napján kiállítja a mulasztási kimutatást s kézbesítő könyv kapcsán az iskolaszéknek átadja. Az iskolaszék az igazolatlanul mulasztó gyermek gondviselőjét maga elé idézi s el nem fogadható ok esetén a mulasztási kimutatásra írja a kirovandó pénzbírságot s legfeljebb hét nap alatt az elöljárósághoz átteszi, kézbesítő könyv mellett. Az elöljáróság az első ízben a mulasztókat meginti, esetleg a kirótt bírságot behajtja, melyet elismervény mellett az illető iskola pénztárába haladéktalanul beszolgáltat. Minden község "iskolamulasztási nyilvántartó könyvet" vezet, melyben feljegyzi a tett intézkedéseket. A kir. tanfelügyelők és szolgabirák e könyvet ellenőrözni tartoznak. Az óvó és tankötelesek számáról stb készítendő statisztikai kimutatás egyik példányát az elöljáróság megőrzi, a másik példányt a központi statisztikai hivatalnak küldi meg. Ezen statisztikai kimutatást a tanítók kötelesek a rendelkezésekre bocsájtott adatokból elkészíteni. A szükséges nyomtatványok, a m. kir. központi statiszt. hiv. által a községek kérelmére, megfelő mennyiségben, ingyen küldetnek meg, de a nyomtatványok elkallódása vagy elrontása esetén annak terhére szerzendők be, kinek kezén hasznavehetetlenekké váltak, ez esetben a Pesti könyvnyomda részvénytársasághoz kell fordulni (Bpest, V. Hold-utca 7.) A most ismertetett rendelet 1903. jún. 1 ével lépett életbe. — Úgy a tiroli is, az élet legsivárabb pontjaira, elhagyva mindent, Istenét viszi lelkében magával és a legmagasabb hegycsúcsokra, hol csak alig látsz egy-két házat, templomot találsz bizton! A kis faluban is a plebánia-templomon kívül, a szt. Márton és a szt. György templomával találkozunk. Az elsőnek főoltárképe a festőművészet remeke, az egyesített gól és renaisance styl páratlan példánya. Az utóbbi kisebb, román stylű alkotás, melyet az alatta vájt (mélyedés) üreg tesz híressé, mint a mondakörből ellestem. A terület már a passer-völgyiek birtoka volt, de festői tája miatt a schennaiak maguknak szerették volna megszerezni. Perre került a dolog. Egy schennai polgár sarujában az saját földjéből tett egy maroknyit, és azt fölhúzván, törvény előtt megesküdött a Passervölgye mellett, hogy a föld melyen áll nem passed, hanem schennai, így győztek a schennaiak. A gonosz lelkű embert azonban e sziklaüregen át magával vitte a gonosz székem. Fél órányira Schennától van a gyönyörű Masul-vizesés. Mindenkiből a csodálkozás, az dragi diatal tör e látványra elő, csak az óriási Hirzer orma hallgat, félve őrizvén az idegen előtt az alpesi rózsa balzsamos illatában fürdő, hegylánc védte tájat ! A „Jövendődnél. (Interwiew). A Pécsi Közlöny ma egy éve: napilap. Minden cigány a maga lovát dicséri — igazságát érezvén, nem méltatjuk az elmúlt évben megfutott (néha ugyan sántikáltunk) — pályáját. Tudjuk, hogy mi magunk iránt nem volnánk elfogulatlanok, felkerestük a „Jövendőit, hogy mit szól a kérdéshez, biztat-e jövővel. S a könyvalaku újság szokott stilizált stílusán felelte: — Homeros, a kymei lantos, az öreg utcai énekes kötetnyi verseket irt, vagy 25000 sort. Még máig sem íródott, keletkezett és látottt nap — és hold — és villámlámpa világot*) külömb vers. Pedig voltak azóta költők szép számmal — a Pallas Lexikon se tudná hány. . . • Volt egy főhadnagyom. A katonai irálytant tanította az önkénteseknek. Ha valaki írásbeli feladatában margót hagyott, nem irt ki a sor végéig, azt versirónak nevezte. S mint költőt elrettentő például szellemeskedése tárgyává alacsonyította. Homeros versei nem ilyenek. Homeros minden idők legnagyobb dalos elbeszélője. Alig feledte el a világ, hogy egyáltalán élt-e vagy sem az öreg utcaénekes, máris felfedezték és kijelentették a kritikusok, hogy Hellas tucatkirályai a legremekebb versek hallgatói valának. Kritikusokról lévén szó, csodálkozhatnánk, ha nem találtak volna benne hibákat. Ráfogták, hogy hébe-korba a jó öreg Homeros is szundikált. Természetes, hogy mikor mi olvastuk az öreg hátrahagyott verseit, szintén szundikáltunk. Közte-közte. Akár csak mi írtuk volna az Odysseiát és Iliást. Nem csoda, hisz egy évnél tovább tart, míg végükre jut az ember. Azt pedig alvás nélkül nem lehet kibírni. Homeros idejében az emberek csak nappal éltek. Éjjel az alvás kedves kötelességet teljesítették. S ha valaki nappal elszundikált, mindjárt meg volt a hiba. Példa rá Homeros, — Köszönöm. Értem ,jövendős úr. Ma az emberek — mintha nem szeretnének aludni, folyton talpon vannak. S ha az, aki vezet embereket, maga van s elalszik, — hiba. Társakra van szükség. Hogy míg az egyik szundikál, ébren legyen valaki.-------A toborzás még folyik. — S az uj munkatársak a régiekkel karöltve fogják szolgálni az olvasó közönséget. S a pénzt olvasó közönség okosan tenné, ha a Pécsi Közlönyt olvasná. A pénzt küldje be nekünk, majd megolvassuk mi. Juvenális. A párbér. Osztom Müller K.-nak a párbérfizetésről szóló cikkében kifejezett nézetét,hogy a canonica vizitatio nem oly szerződés, melyet a mai viszonyoknak megfelelőleg megváltoztatni nem lehetne. Abban az időben helyes volt a javadalom ily módon. *) Térszűke miatt a többi világ mellőzve (pl. ó és új világ, kutya világ stb.) .