Pécsi Közlöny, 1905. március (13. évfolyam, 28-54. szám)

1905-03-01 / 28. szám

4 PÉCSI KÖZLÖNY. 1905 március 1. műkre elbocsátottak. Liposits Tivadar Mól­­nár Dezső pécsi 19. honvéd gy. ezredbelii és Lenkei Béla pécsi 8. honvédhuszár ez­­redbeli tartalékos hadnagy. Miniszteri tanácsosok. A király Pirkner János országos állattenyésztési fő­felügyelőnek és Krisztinkovich Ede osztály­­tanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget díjmentesen adományozta. Áthelyezés. A vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszter Kovács Ilona ruttkai állami óvónőt a szakáli állami óvodához áthelyezte. Halálozás, özv. Pápay Istvánná szül. Hayt Anna rövid szenvedés és a haldoklók szentségének felvétele után folyó hó 26-án reggeli 3 órakor életének 89-ik évében el­hunyt Szekszárdon. A boldogult földi ma­radványait ma délelőtt 10 órakor a római kath. vallás szertartásai szerint beszentel­ték és onnét Mözsre, a családi sírboltba szállították. Az elhunyt egy igazán nagy családnak volt a feje. Szinte visszaképzeli az ember magát a régi pátriárkás korba, amikor a család feje egy egész sereg fiú, unoka, dédunoka szeretetétől körülvéve múlt ki a világból. Az elhunytat hat élő gyer­meke, 34 unokája és 12 dédunokája gyá­szolja. Abból a családból, amelyet egykor ő alapított, ma már 14 család keletkezett. Uj ev. ref. lelkész. A garéi ev.­­ ref. egyházközségben tegnap tartott válasz­táson lelkésznek egyhangúlag Varga Sándor választatott meg Győrszemeréről. A derék lelkész 1905. április 1-én foglalja el állását. A selyem­tenyésztés huszonöt­­éves eredményei. Az országos iparegye­­sület igazgatósága megbízásából az egyesü­let igazgatója, Gelléri Mór terjedelmes jelen­tést, irt a selyemtenyésztés utolsó huszonöt évének eredményeiről. A jelentésben az igazgató megírja, hogy a selyemtenyésztés újabb meghonosításával elért eredmény fő­leg és leginkább Kemény Gábor báró akkori­­ földmivelésügyi miniszter és Matlekovits­­ Sándor államtitkár által céltudatosan és­ ernyedetlenül támogatott azon intézkedésé­nek köszönhető, hogy az egész ügyet ki­emelte úgyszólván a saját minisztériumának bürokratikus keretéből és úgy lehetővé tette, hogy az tisztán ipari és üzleti szempontok­ból kezeltessék. Nagy részt vett ki e mun­kából Bezerédj Pál, a tenyésztési felügyelő, aki páratlan ügyszeretettel, céltudatos ko­molysággal és lelkes áldozatkészséggel töl­tötte be e téren küldetésszerű hivatását. A jelentés szerint a selyemtenyésztés sikeres műveléséhez Magyarországon meg­vannak az összes természetadta előnyük. Most Szent István korona területén 2813 községben 112.649 család foglalkozik selyem­tenyésztéssel. Minden községben van egy külön felvigyázó, ki a selyemhernyókat ki­kelti, a tenyésztők közt kiosztja és az egész tenyésztés ideje alatt őrködik, hogy a jó tenyésztés minden kelléke meg­legyen. A magyar selymet különösen kitűnővé teszi páratlan szép színe, a szál ereje és rugékonysága. Ezt elismerték már a múlt század 90 es éveiben Lyonban tartott nem­zetközi selyemkiállításon. Ezen a­­kiállításon 10 éremmel tüntették ki a világ legjobb selymeit és ezek között volt a magyar is. A kormány örvendetes módon támogatja a selyemtenyésztést, amennyiben felépíti a fonodákat, ezeket berendezi, a munkásnőket kitanítja és ha minden nehézséget legyő­zött, mely a gyári üzemet akadályozhatná, a fonodákat elsőrangú külföldi cégeknek adja bérbe. A mohácsi fonodáról Gelléri Mór a következőt írja: „A mohácsi fonóda építését csak a napokban kezdték meg és átadása csak 1906. év végével történhetik meg ; dacára ennek, egy elsőrangú francia cég már biztosította magának ezt a gyárat. Sőt a mohácsi gyár után épülő fonódára már most előjegyeztette magát egy milá­nói cég, noha a minisztérium még eddig el sem határozta, hogy azt hol és mikor fogja létesíteni. Az igazgató gondos jelentésében az információk alapján megemlíti, hogy az országnak összesen 43 vármegyéje alkalmas selyemtenyésztésre. Új postafőnök. A kereskedelemügyi miniszter Szabó Árpádot, a pécsi posta és távirda igazgatósághoz beosztott posta főtisztet Kaposvárra postafőnöknek ne­vezte ki. Opris Valéria hangversenye. A mi kedves hegedűművésznőnk, Opris Valéria, holnap este tartja meg nagyszabású, szenzációszámban menő hangversenyét, amely iránt az egész vármegye intelligen­ciája nagy érdeklődést mutat. A pécsi zene­életben nagyjelentőségű hangverseny műsora a következő: 1. Beethoven: István király nyitány. Előadja a katonazenekar. 2. Vieuxtemps: V-ik versenymű. Elő­adja Opris Valéria a katonazenekar kísérete mellett. 3. Ponchielli: Balett zene Gioconda dalművéből. Előadja a katonazenekar. 4. Wieniawszki: Fauszt Ábránd. Előadja Opris Valéria a katonazenekar kísérete mellett. 5. Mascagni: Danza esotica. Előadja a katonazenekar. 6. Hubay: V. Csárda jelenet. (Hul­lámzó Balaton . . .) Előadja Opris Valéria a katonazenekar kísérete mellett. A rendezőség kéri a közönséget, hogy pontosan jelenjen meg a hangversenyen, mert a műsor tartamára a terem ajtait bezárják. Bírósági kinevezés. A király dr. Bakos Géza, a pécsi ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt a turóc-szt.-mártoni járás­bírósághoz albíróvá kinevezte. Botrány a színházban. Tegnap este a színházban az ott levő rendőrkapi­tány egy intézkedésével valósággal közbot­rányt keltett, aminek regisztrálását nem hagyhatjuk el, de a véleményünket is, hozzá kell fűznünk. Maga az eset a következő : Amikor a második fölvonásban (János vi­tézt játszották) a királyleány épp a belépő­jét énekelte, az egyik jegyszedőnő a rend­őrkapitány szigorú parancsára lement az első sorba és onnan két leányt kitessékelt. A kivezetés azért történt, mert az a két leány rendőri felügyelet alatt áll. Helyes, a prostitúcióról alkotott szabályren­delet szerint a rendőri felügyelet alatt álló nőknek csak a karzaton van helyük, sem földszintre, sem páholyba nem mehetnek- Ha mégis oda bátorkodnának, úgy a szín­házban jelenlevő rendőrtiszt tartozik, őket onnan eltávolíttatni. Igen tartozik de nem föltűnéssel, úgy hogy botrányt keltsen, hanem okkal, jmóddal, hogy azt senki észre ne vegye. Már­pedig a rendőrtiszt, aki rendkívül buz­gónak mutatkozott, aki különben maga ter­vezte a szabályrendeletet, nagy föltünéssel csinálta a dolgot. Akkor vezettette ki a leá­nyokat, amikor az előadás folyt. A rendőr­­kapitánynak tapintattal kellett volna ebben a dologban eljárnia. A fölvonás közben tar­tozott volna kihívni őket és akkor a leg­simábban ment volna ez a dolo­g, így azon­ban valósággal botrányt okozott a színház­ban és a közönség fölháborodással tárgyalta az esetet és bizony a legkeményebben el­ítélte a jogos cselekedetet ebben a rossz formában való alkalmazásával. Máskor ta­lán több figyelemmel járhatna el az ügye­letes rendőrtiszt. Gyűjtések a pécsi egyházme­gyében. Az 1904. évi kegyes célú gyűjté­sek eredményét most közli a püspöki iroda. A múlt év folyamán az afrikai missiók gyámolítására szolgáló alapra központi pap­ság 165 koronát és 2 aranyat, a kerületi papság 1277 , 57 fillért, az átmeneti ka­matokkal a kettő együttvéve kitesz 1457 K 75 fillért. A szent sír őrei javára összesen 22 korona, a vak gyermekek nevelési alap­jára 6 korona és végre a Szent László Társaság javára 318 K 44 fillér gyűlt egybe. Pincérek mulatsága. A nagy Vigadó pincérek 1905. március hó 9-én a Vigadó összes termeiben a Vigadó, a Nem­zeti Kasinó és sorházban állandó kisegítő pincérek javára zártkörű táncestélyt ren­deznek. Kezdete este 9 órakor. Belépti díj személyenként 2 korona, családjegy 5 kor. A zenét ifj. Korodi Gyula közkedvelt teljes zenekara szolgáltatja. Öngyilkosjelölt. Búbánatában ön­­gyilkosságot akart elkövetni Mucsok István cipész legény. Elhatározását végre is haj­totta volna, ha a közbe jött véletlenség meg nem menti őt a haláltól. Nadrágszijára Igen ?! A kisasszony szerelmes ? Vedd tudomásul, hogy e nyilatkozattal megpe­csételted a sorsodat. Az ügy pertrad­áltatott, agnoscáltatott, én pedig kimondom a döntő ítéletet. Ő felsége a király, akarom mondani én Bárdos Imre, magyar királyi törvényszéki elnök, minthogy a családom fölött nem­csak a magyar corpus iuris, hanem mindenféle nemzet jogbizonylata sze­rint föltétlen joghatóságot gyakorolok, és azért a most agnoscált tény­ből kifolyólag leányomat, Bárdos Micikét ezennel kötelezem, hogy Marosy Palihoz nőül menjen, aki egy fél órával előbb kérte meg igen tisztelt kis kezecskéjét. Most pedig ezennel hívom az ajtóban várakozó porkolábot, a­ki tudni fogja a kötelességét. — Pali fiam gyere csak be! Fogd ezt a kis rabot! Erre neked kell vigyáznod, mert a tied. De lelkedre kötöm erősen, hogy vigyázz rá mint a szemed fényére, nehogy megtaláljon szökni, mert nagyon hamis a szentem. És látják kérem milyen csodák van­nak a világon ? A Micike egészen bátran meg mert esküdni arra, hogy soha sem szökik meg. Unmui.

Next