Pécsi Közlöny, 1905. május (13. évfolyam, 80-104. szám)
1905-05-03 / 80. szám
2 A népkönyvtár megnyitása. — Saját tudósítónktól. — Pécs, május 6. A hosszas és küzdelmes munkának tegnap volt a betetőzése. Fényes, impozáns keretben nyitották meg a pécsi ingyenes népkönyvtárat, amely hivatva van elsősorban a munkás nép körében az általános műveltséget emelni a tudással. Tegnap folyt le a megnyitási ünnepség, a tényleges működést csütörtök este kezdi meg az egyesület ; a nemes munkájában bizonyára siker fogja koronázni és ami sikert elér, az mind egy közöttünk élő, csöndesen dolgozó, művészlélekkel s nemes jó szívvel megáldott egyszerű ember érdeme, aki titokban, szinte észrevétlent dolgozik embertársai boldogításán, aki megadja az eszmét, a gondolatot a formával együtt s aztán elhagyja, hogy a nagy nyilvánosság előtt mások szerepeljenek, másokvigyék tovább a szerepet. Ő megelégszik azzal, hogy nyugodt lélekkel nézheti, mint épül tovább az a munka, amelynek alapját ő nehéz, kitartó fáradsággal vetettemeg. Szervez, rendez, de a kulissza mögött áll. A publikum nem látja, nincs fogalma arról, hogy annak a nagyszerű jelenésnek, amely előtte lejátszódik, ki az értelmi szerzője és szellemi vezetője. Az az egyszerű, művész lelkű ember, akinek egész valóját a nagy emberszeretet járja által: Róth Miksa, a pécsi posta és távirda műszaki tisztje. Ő tőle ered az egész eszme és ő is annak megvalósítója. Mintegy másfél évvel indította meg a propagandát. Szűk, baráti körben tette szóvá az ingyenes népkönyvtár alakításának szükségét és a könyvtár áldásos hatását- A magot elvetette. Aztán hozzá látott, hogy az eszmének híveket szerezzen. Tollat vett a kezébe és csodálatos szép szavakkal fejtegette a népkönyvtárat. Elsőnek a Pécsi Polgári Kaszinót nyerte meg eszméjének. A kaszinó lelkes igazgatója, Szabón István, posta és távirda titkár, fegyvertársának szegődött s most már szemmel láthatóan növekedett a követők csapatja. És ez a nemes munka, amelyre Róth Miksa és fegyvertársa büszkeséggel tekinthetnek, tegnap betetőzését nyerte. Mert most még szerény alapon nyugszik az egylet, de az ereje megvan hozzá, hogy hatalmassá növekedjék. És azzá is fejlődik majd, mert csupa tűz, hév, lelkesedés járja át a vezetőket. És munkájukban nagy segítégükre van a .Múzeumok és könyvtárak országos tanácsa“, amely pazar adományában részesítette az egyletet. Egy 655 kötetből álló kis könyvtárat küldött 2000 korona értékben. Két szép könyvszekrényt is adott hozzá teljes fölszereléssel. A könyvek mind barna vászonkötésben vannak, ellátva a számozással és .Pécsi népkönyvtár* fölírással. A tanács jegyzéket is csináltatott, nagy könyvtári bejegyző könyvet is küldött, ellátva írószerekkel. A többi könyvről a könyvtár vezetősége most csináltattatja majd a jegyzéket.* A könyvtárat díszközgyűléssel nyitotmeg a városi tornacsarnokban, amely teljesen megtelt érdeklődő közönséggel. Ott volt a város törvényhatóságának tisztviselői kara, élén Majorossy Imre kir. tanácsos, polgármesterrel, Opris Péter posta és távirda igazgató, Visy László dr. az ügyvédi kamara, Záray Károly dr. a ker. és iparkamara képviseletében, Bolgár Kálmán kir. tanfelügyelő s még számosan. A pécsi honvéd gyalogezred is képviseltette magát A teremben impozáns számban jelentek meg a helybeli munkások, akik feltűnő érdeklődést tanúsítottak Hegedűs István dr. egyetemi tanár nagystílű beszéde iránt, amelyben ritka eszmegazdagsággal és ékes szólással a munkások hivatásáról, azoknak magasztos céljáról beszélt. Beszédét a május 1-ének aposztrofálásával kezdette, mint a munka ünnepét tüntetve föl, a tűzzel, szenvedéllyel elmondott közel egy órás beszédét azzal fejezte be, hogy a munkások elsősorban a haza üdvére dolgozzanak. A több ízben lelkes éljenzésekkel megszakított beszédre a szociáldemokraták nevében Szabó József válaszolt, hangoztatva, hogy a magyar munkások elsősorban magyarok azután szociáldemokraták. A díszközgyűlésről különben tudósításunk a következő : A díszközgyűlésre az országos múzeumok és könyvtárak képviseletében György Aladár titkár, a szabad líceum képviseletében Hegedűs István dr. egyetemi tanár és Pályi Sándor igazgató jelentek meg. A közgyűlést Zsolnay Miklós gyáros, a népkönyvtári egyesület elnöke nyitotta meg Utalt az utolsó közgyűlés határozatára, amely egyhangúlag kimondotta, hogy a könyvtárat a mai napon nyitja meg díszközgyűléssel, amelyre meghívták úgy a múzeumok és könyvtárak országos tanácsát, mint a budapesti szabad líceum igazgatóságát. A megnyitás után az elnök fölkérte Hegedűs István dr. egyetemi tanárt a díszszónoklat megtartására. A nagyszabású beszédet, amelynek minden mondata súllyal bírt épp a mai viszonyok között, lapunk egyik legközelebbi számában Kovácsics Sándor dr., lapunk munkatársa gyorsírói jegyzetei alapján egész terjedelmében közöljük. A nagyhatású beszédre a szociáldemokraták nevében Szabó József nyomban válaszolt a következő beszéddel. Igen tisztelt uraim! Tisztelt munkástársaim ! Igen tisztelt polgárok ! Azt hiszem, amikor én a velem egy elven levőknek meggyőződését esetleg itt egyénileg nyilvánítom, minden esetre velem egyetértenek és velem összeköttetésbe állanak akkor is, amikor a nagyságos egyetemi tanár úrnak ama szavaira, hogy elsősorban is magyarnak kell lenni és szeretnünk kell a hazát — mint szociáldemokrata kijelentem, hogy elsősorban is magyarok vagyunk, és azután szocialisták. Igen tisztelt uraim ! Tisztelt elvtársaim! Mi, kik nem térünk el elvi álláspontunktól, mert a mint máma piros zászlók és piros nyakkendők fittyegnek rajtunk — hogy így szóljak, ez jelzi, hogy az a világeszme, amely a történelemben minden lapon vérrel van áztatva , mi akarjuk az egész világon, hogy az a hágai békebíróság ne legyen humbug, hanem a gyakorlati életben legyen döntő tényező! Amikor azt mondjuk, hogy elveink keresztülvitelében nemzetköziek is vagyunk, nem jelenti azt, hogy hazánkat el akarjuk adni, hanem jelenti azt, hogy hazánkat úgy a kulturális, mint a felvilágosodás útján elő akarjuk mozdítani, de amikor a történelemben festett véres napokra akarnak bennünket visszatéríteni, akkor az egész világon testvérek vagyunk. Én eltekintek ettől, nem azért jöttünk ide, hogy politikai nézeteket firtassunk, hanem hogy kijelentsük, mi már nem tekintjük ellenségnek azt, akin szalonkabát van, hanem midőn megalakul a népkönyvtár s a Szabad Lyceum akár munkásosztályból, akár hivatalnoki karból, s ha látjuk, hogy igazán a politiv tudomány terjesztése a cél a munkások közt, akkor mi leszünk azok, akiket az urak mellett ott fognak találni. Épúgy megjelenünk azok körében, kik azt akarják, hogy az osztályellentétek már magában a kultúra és művészet ismeretének elsajátításában szüntessenek meg. — Végül igen tisztelt uraim ! tisztelt munkástársaim ! csakis üdvözletemet fejezhetem ki az igen tisztelt urak iránt ! (Éljenzés !) György Aladár, a múzeumok és könyvtárak tanácsának kiküldötte szeretettel üdvözli a pécsi ingyenes könyvtárat. Az országos tanács a legjobb könyveket küldötte. Olyanokból válogatták össze a könyvtárat, amelyeknek olvasásában bárki is örömét leli. Bárki is enyhülést és buzdítást meríthet belőlük. Az emberiség nem haladt anynyit a francia forradalomig, mint azon kortól napjainkig. Ma már a művelt ember nem a buta tömeggel áll szemben. Ma már a nép közül sokan, százan, ezren kiemelkednek, akik a legtudományosabban képzettekkel is fölveszik a küzdelmet. Kell, hogy a nép erősödjék tudásban, amit csakis szorgos olvasással tud elérni. Pályi Sándor dr., a budapesti szabad líceum igazgatója emelkedett ezután szólásra. Hogy mi a szabad líceum célja azt — úgymond — a díszszónoklatot megtartó elnök kifejtette már, neki erre vonatkozólag nincs semmi mondanivalója. Csak azt jelenti, hogy a budapesti szabad líceum vasárnap Wekerle Sándor elnöklése mellett közgyűlést tartott, amelyen örömmel vették tudomásul a pécsi mozgalmat és őt bízták meg, hogy az egylet nevében üdvözölje a pécsi mozgalmat, egyben elhozta az üdvözlésről szóló jegyzőkönyvi kivonatot. Majorossy Imre kir. tanácsos, polgármester üdvözli a kultúrának nevezetes apostolait, akik eljöttek erre az ünnepségre, hogy lelkes odaadással támogassák az egyesületet szent céljának megvalósításában. Otthont teremtettünk annak az eszmének, amely egyesíti a szíveket és lelkeket. Fontos ünnepségnek tartja ezt a mait, mert óriási nagy akihatásában. Ő, mint a törvényhatóság első tisztviselője, arra törekedett, hogy elsősorban a múzeumot valósítsa meg, azután az ingyenes népkönyvtárat. Most már meg van mind a kettő és a közeljövőben mind a kettő megfelelő helyiséget is nyer.. Ezután Bariba József dr. posta fogalmazó, egyleti titkár, fölolvasta az üdvözlő iratokat. Üdvözlő iratokat küldtek: a budapesti szabad líceum közgyűlése, a múzeumok és könyvtárak országos tanácsa, Wlassics Gyula országgyűlési képviselő és Földes Béla egyetemi tanár, a népszerű főiskolai tanfolyam elnöke. A közgyűlés a következő üdvözlő táviratokat küldötte el: Nagyméltóságu Wekerle Sándor úrnak, a szab. liceum tb. elnökének Budapest. A szab. líceum üdvözléséért hálás köszönetét küldi Nagyméltóságodnak a pécsi népkönyvtáregyesület nevében Zsolnay elnök. Nagyméltóságú Tallián Béla földmivelésügyi miniszter úrnak Budapest. A pécsi ingyenes népkönyvtár egyesület könyvtárának ünnepélyes megnyitása alkalmával az egyesület részére ajándékozott 100 kötet könyvért hálás köszönetét fejezi ki Zsolnay elnök. Nagyméltóságu Berzeviczy Albert vall. és közoktatásügyi miniszternek Budapest. A pécsi ingyenes népkönyvtár egyesület könyvtárának ünnepélyes megnyitása alkalmává PÉCSI KÖZLÖNY, 1905. május 3.