Pécsi Közlöny, 1905. május (13. évfolyam, 80-104. szám)

1905-05-03 / 80. szám

2 A népkönyvtár megnyitása. — Saját tudósítónktól. — Pécs, május 6. A hosszas és küzdelmes munkának tegnap volt a betetőzése. Fényes, impozáns keretben nyitották meg a pécsi ingyenes népkönyvtárat, amely hivatva van első­sor­ban a munkás nép körében az általános műveltséget emelni a tudással. Tegnap folyt le a megnyitási ünnepség, a tényleges mű­ködést csütörtök este kezdi meg az egye­sület ; a nemes munkájában bizonyára siker fogja koronázni és ami sikert elér, az mind egy közöttünk élő, csöndesen dolgozó, mű­­vészlélekkel s nemes jó szívvel megáldott egyszerű ember érdeme, aki titokban, szinte észrevétlent dolgozik embertársai boldogítá­­sán, aki megadja az eszmét, a gondolatot a formával együtt s aztán elhagyja, hogy a nagy nyilvánosság előtt mások szerepeljenek, mások­­vigyék tovább a szerepet. Ő meg­elégszik azzal, hogy nyugodt lélekkel néz­heti, mint épül tovább az a munka, amely­nek alapját ő nehéz, kitartó fáradsággal vetette­­meg. Szervez, rendez, de a kulissza mögött áll. A publikum nem látja, nincs fogalma arról, hogy annak a nagyszerű jelenésnek, amely előtte lejátszódik, ki az értelmi szerzője és szellemi vezetője. Az az egyszerű, művész lelkű ember, akinek egész valóját a nagy emberszeretet járja által: Róth Miksa, a pécsi posta és távirda mű­szaki tisztje. Ő tőle ered az egész eszme és ő is annak megvalósítója. Mintegy másfél évvel indította meg a propagandát. Szűk, baráti körben tette szóvá az ingyenes nép­könyvtár alakításának szükségét és a könyv­tár áldásos hatását- A magot elvetette. Aztán hozzá látott, hogy az eszmének híveket szerezzen. Tollat vett a kezébe és csodálatos szép szavakkal fejtegette a népkönyvtárat. Elsőnek a Pécsi Polgári Kaszinót nyerte­ meg eszméjének. A kaszinó lelkes igazga­tója, Szabón István, posta és távirda titkár, fegyvertársának szegődött s most már szem­mel láthatóan növekedett a követők csapatja. És ez a nemes munka, amelyre Róth Miksa és fegyvertársa büszkeséggel tekint­hetnek, tegnap betetőzését nyerte. Mert most még szerény alapon nyugszik az egy­let, de az ereje megvan hozzá, hogy hatal­massá növekedjék. És azzá is fejlődik majd, mert csupa tűz, hév, lelkesedés járja át a vezetőket. És munkájukban nagy se­gíté­­gükre van a .Múzeumok és könyvtárak országos tanácsa“, amely pazar adományá­ban részesítette az egyletet. Egy 655 kötet­ből álló kis könyvtárat küldött 2000 korona értékben. Két szép könyvszekrényt is adott hozzá teljes fölszereléssel. A könyvek mind barna vászonkötésben vannak, ellátva a számozással és .Pécsi népkönyvtár* föl­­írással. A tanács jegyzéket is csináltatott, nagy könyvtári bejegyző könyvet is küldött, ellátva írószerekkel. A többi könyvről a könyvtár vezetősége most csináltattatja majd a jegyzéket.* A könyvtárat díszközgyűléssel nyitot­­meg a városi tornacsarnokban, amely tel­jesen megtelt érdeklődő közönséggel. Ott volt a város törvényhatóságának tisztviselői kara, élén Majorossy Imre kir. tanácsos, polgármesterrel, Opris Péter posta és táv­irda igazgató, Visy László dr. az ügyvédi kamara, Záray Károly dr. a ker. és ipar­kamara képviseletében, Bolgár Kálmán kir. tanfelügyelő s még számosan. A pécsi hon­véd gyalogezred is képviseltette magát A teremben impozáns számban jelentek meg a helybeli munkások, akik feltűnő érdeklő­dést tanúsítottak Hegedűs István dr. egye­temi tanár nagystílű beszéde iránt, amely­ben­ ritka eszmegazdagsággal és ékes szó­lással a munkások hivatásáról, azoknak magasztos céljáról beszélt. Beszédét a má­jus 1-ének aposztrofálásával kezdette, mint a munka ünnepét tüntetve föl, a tűzzel, szenvedéllyel elmondott közel egy órás beszédét azzal fejezte be, hogy a munká­sok elsősorban a haza üdvére dolgozzanak. A több ízben lelkes éljenzésekkel megsza­kított beszédre a szociáldemokraták nevé­ben Szabó József válaszolt, hangoztatva, hogy a magyar munkások elsősorban ma­gyarok azután szociáldemokraták. A díszközgyűlésről különben tudósítá­sunk a következő : A díszközgyűlésre az országos múze­umok és könyvtárak képviseletében György Aladár titkár, a szabad líceum képviseleté­ben Hegedűs István dr. egyetemi tanár és Pályi Sándor igazgató jelentek meg. A közgyűlést Zsolnay Miklós gyáros, a népkönyvtári egyesület elnöke nyitotta meg Utalt az utolsó közgyűlés határoza­tára, amely egyhangúlag kimondotta, hogy a könyvtárat a mai napon nyitja meg dísz­közgyűléssel, amelyre meghívták úgy a mú­zeumok és könyvtárak országos tanácsát, mint a budapesti szabad líceum igazgató­ságát. A megnyitás után az elnök fölkérte Hegedűs István dr. egyetemi tanárt a dísz­­szónoklat megtartására. A nagyszabású beszédet, amelynek minden mondata súllyal bírt épp a mai viszonyok között, lapunk egyik legközelebbi számában Kovácsics Sándor dr., lapunk munkatársa gyorsírói jegyzetei alapján egész terjedelmében közöljük. A nagyhatású beszédre a szociál­demokraták nevében Szabó József nyomban válaszolt a következő beszéddel. Igen tisztelt uraim! Tisztelt munkás­társaim ! Igen tisztelt polgárok ! Azt hiszem, amikor én a velem egy elven levőknek meggyőződését esetleg itt egyénileg nyilvá­nítom, minden esetre velem egyetértenek és velem összeköttetésbe állanak akkor is, amikor a nagyságos egyetemi tanár úrnak ama szavaira, hogy első­sorban is magyar­nak kell lenni és szeretnünk kell a hazát — mint szociáldemokrata kijelentem, hogy első­sorban is magyarok vagyunk, és azután szocialisták. Igen tisztelt uraim ! Tisztelt elvtársaim! Mi, kik nem térünk el elvi álláspontunktól, mert a mint máma piros zászlók és piros nyakkendők fittyegnek rajtunk — hogy így szóljak, ez jelzi, hogy az a világ­eszme, amely a történelemben minden lapon vérrel van áztatva , mi akarjuk az egész világon, hogy az a hágai béke­bíróság ne legyen humbug, hanem a gyakorlati életben legyen döntő tényező! Amikor azt mondjuk, hogy elveink keresztül­vitelében nemzetköziek is vagyunk, nem jelenti azt, hogy hazánkat el akarjuk adni, hanem jelenti azt, hogy ha­zánkat úgy a kulturális, mint a felvilágoso­dás útján elő akarjuk mozdítani, de amikor a történelemben festett véres napokra akar­nak bennünket visszatéríteni, akkor az egész világon testvérek vagyunk. Én eltekintek ettől, nem azért jöttünk ide, hogy politikai nézeteket firtassunk, ha­nem hogy kijelentsük, mi már nem tekint­jük ellenségnek azt, akin szalon­kabát van, hanem midőn megalakul a népkönyvtár s a Szabad Lyceum akár munkásosztályból, akár hivatalnoki karból, s ha látjuk, hogy igazán a politiv tudomány terjesztése a cél a munkások közt, akkor mi leszünk azok, akiket az urak mellett ott fognak találni. Épúgy megjelenünk azok körében, kik azt akarják, hogy az osztály­ellentétek már magában a kultúra és művészet ismeretének elsajátításában szüntessenek meg. — Végül igen tisztelt uraim ! tisztelt munkástársaim ! csakis üdvözletemet fejezhetem ki az igen tisztelt urak iránt ! (Éljenzés !) György Aladár, a múzeumok és könyv­tárak tanácsának kiküldötte szeretettel üd­vözli a pécsi ingyenes könyvtárat. Az or­szágos tanács a legjobb könyveket küldötte. Olyanokból válogatták össze a könyvtárat, amelyeknek olvasásában bárki is örömét leli. Bárki is enyhülést és buzdítást merít­het belőlük. Az emberiség nem haladt any­­nyit a francia forradalomig, mint azon kor­tól napjainkig. Ma már a művelt ember nem a buta tömeggel áll szemben. Ma már a nép közül sokan, százan, ezren kiemel­kednek, akik a legtudományosabban kép­zettekkel is fölveszik a küzdelmet. Kell, hogy a nép erősödjék tudásban, amit csakis szorgos olvasással tud elérni. Pályi Sándor dr., a budapesti szabad líceum igazgatója emelkedett ezután szó­lásra. Hogy mi a szabad líceum célja azt — úgymond — a díszszónoklatot megtartó elnök kifejtette már, neki erre vonatkozólag nincs semmi mondani­valója. Csak azt je­lenti, hogy a budapesti szabad líceum va­sárnap Wekerle Sándor elnöklése mellett közgyűlést tartott, amelyen örömmel vették tudomásul a pécsi mozgalmat és őt bízták meg, hogy az egylet nevében üdvözölje a pécsi mozgalmat, egyben elhozta az üdvöz­lésről szóló jegyzőkönyvi kivonatot. Majorossy Imre kir. tanácsos, polgár­­mester üdvözli a kultúrának nevezetes apos­tolait, akik eljöttek erre az ünnepségre, hogy lelkes odaadással támogassák az egye­sületet szent céljának megvalósításában. Otthont teremtettünk annak az eszmének, amely egyesíti a szíveket és lelkeket. Fon­tos ünnepségnek tartja ezt a mait, mert óriási nagy a­­kihatásában. Ő, mint a tör­vényhatóság első tisztviselője, arra töreke­dett, hogy első­sorban a múzeumot való­sítsa meg, azután az ingyenes népkönyv­tárat. Most már meg van mind a kettő és a közel­jövőben mind a kettő megfelelő helyiséget is nyer.. Ezután Bariba József dr. posta fogal­mazó, egyleti titkár, fölolvasta az üdvözlő iratokat. Üdvözlő iratokat küldtek: a buda­pesti szabad líceum közgyűlése, a múzeu­mok és könyvtárak országos tanácsa, Wlas­­sics Gyula országgyűlési képviselő és Földes Béla egyetemi tanár, a népszerű főiskolai tanfolyam elnöke. A közgyűlés a következő üdvözlő táv­iratokat küldötte el: Nagyméltóságu Wekerle Sándor úrnak, a szab. liceum tb. elnökének Budapest. A szab. líceum üdvözléséért hálás köszönetét küldi Nagyméltóságodnak a pécsi népkönyvtáregye­sület nevében Zsolnay elnök. Nagyméltóságú Tallián Béla földmivelésügyi miniszter úrnak Budapest. A pécsi ingyenes népkönyvtár egyesület könyvtárának ünnepélyes megnyitása alkalmával az egyesület részére ajándékozott 100 kötet könyv­ért hálás köszönetét fejezi ki Zsolnay elnök. Nagyméltóságu Berzeviczy Albert vall. és közoktatásügyi minisz­ternek Budapest. A pécsi ingyenes népkönyvtár egyesület könyvtárának ünnepélyes megnyitása alkalmává PÉCSI KÖZLÖNY, 1905. május 3.

Next